Csütörtök, 2001. január 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 3. szám

Érdekesebb a számítógépes lövöldözés, mint a vadászat

Milam. A szarvasvadász az egyik leghíresebb amerikai film, az igazi amerikai szarvasvadászok száma azonban manapság csökkenõben van – a szarvasoké pedig gyarapodóban. Egy amerikai vadász 3 óra alatt 200 szarvast számolt meg az erdõben, egy erdész tavaly ötször ütött el szarvast.

Ez a két ember New York állam két ellentétes szélén lakik, de mindkettõjüket egyaránt aggasztja a szarvasnépesség rohamos növekedése, amire az amerikai illetékesek mindhiába próbálnak megoldást találni. "Egy szarvas a kertben csodálatos látvány, de huszonöt már nagy probléma" – mondta William Porter biológus, környezettudományi és erdészeti szakértõ.
New York államban megváltoztatják a vadászati szabályokat, hogy megtizedeljék az egymilliósra becsült állományt. Egyes helyeken szélsõséges megoldásokkal próbálkoznak, az állatok tõrbe csalásától a fogamzásgátlásig. A sok szarvas ugyanis nagy költségekkel járó problémákat okoz. Tavaly New York államban 63 ezer esetben ütköztek szarvassal jármûvek. Egy biztosító becslése szerint ezer jármû közül 14 szarvas miatt igényel kártérítést. Ez a növényevõ állat a termésben is évente dollármilliókat kitevõ kárt okoz.
Az Egyesült Államok szarvaspopulációja, amelyet most 25-30 milliósra becsülnek, évtizedek óta növekszik. Ennek kedveztek az egymást követõ enyhe telek, az egyre nagyobb arányú területfejlesztés, ami a vadászok kitiltásával jár együtt. New York államban 1991 óta minden évben egyre kevesebb vadászati engedélyt adtak ki helyi lakosoknak, a vadászok azt panaszolják, hogy a fiatalokat a számítógépes lövöldözés jobban érdekli, mint a szabadban folytatható tevékenység. Szakértõk szerint azonban még korai azt mondani, hogy azért van több szarvas, mert kevesebb a vadász – New York államban tavaly 256 ezer szarvast ejtettek el, ami rekordnak számít –, de ha a vadászat a jövõben tovább csökken, egyértelmûbben állapítható majd meg ilyen összefüggés. Sokan a szélesebb körû vadászat engedélyezését javasolták. Az illetékesek megvizsgálják a javaslatokat, és várhatóan a jövõ évben hoznak változtatásokat. Az állatvédõk máris tiltakoznak az ellen, hogy nagyobb tûzerõt irányítsanak a szarvasokra, és a születésszabályozást javasolják alternatívaként. Ez viszont akadályokba ütközik. Ahhoz, hogy a fogamzásgátló elsõ dózisát beadhassák, el kell fogni és jelzéssel kell ellátni a szarvast, a második adagot már hajítással célba lehet juttatni. De ez a módszer csak kis populációk esetében válik be – mondják a szakértõk. A hatékony orális fogamzásgátlás a szarvasoknál még 5–10 évet várat magára. És arról is gondoskodni kell majd, hogy más állatok ne dézsmálják meg a problémát majdan megoldó tablettákat.

Újabb nõsülésre buzdítja férjét a három fáradt libanoni feleség

Bejrut. Nõsülésre buzdítja közös férjét három libanoni feleség, mert már nagyon elegük van a rengeteg szülésbõl. A 47 éves földmûves férfi összesen 42 gyermekkel – nejenkénti átlagot véve tizennéggyel – gyarapította eddig Libanon népességét. A falubeliek csak úgy emlegetik a csemeték csapatát, hogy "a milícia". A nejtrió annyira belefáradt már férjük csillapíthatatlan szexuális étvágyának csillapításába és az állandósult áldott állapotokba, hogy újabb feleséget szeretne erõsítésül. A családfõ alig múlt húszéves, amikor elõször nõsült. Néhány évvel és tucatnyi gyerekkel késõbb felesége úgy érezte, hogy unatkozik mellette az ura, és ezért az asszony önzetlenül újabb asszony után nézett. A második feleség ismét tucatnyi gyerekkel halmozta el a családot, és egy idõ után ugyancsak újabb nõsülésre buzdította a férfit. A harmadik asszony mostanáig derekasan állta a sarat, ám immár õ is terhesnek találja, hogy mindig terhes. Így a három feleség negyediket követel az urától, aki úgy érzi, engedelmességgel tartozik nekik.
Mivel az iszlám hit egy férfinak maximálisan csak négy nejet engedélyez, így utolsó esélyként igencsak strapabíró hölgyet kellene találniuk.

Egy kis kínai vécéforradalom – jöhetnek a "nagy dolgokat" felszippantó kocsik

Peking. Évszázados vécéhagyomány ért véget Pekingben: utoljára ürítették ki a reggeli ürülékbegyûjtõk az egyszemélyes közvermeket.
Az ünnepélyes aktus manuális módszerrel történt, pontosan úgy végzõdött, ahogy egy évszázaddal ezelõtt kezdõdött. A "hattyúdalárdának" is nevezhetõ hatfõs "ürítõbrigád" fahordócskákkal és merõkanalakkal felfegyverkezve ürítette ki az utolsó telített ürülékvermet.
A szakemberek azonban nem maradnak kenyér nélkül. A kínai angolvécé-forradalom még nem gyõzött teljesen Pekingben. A köztoalettek többségébõl, jó pár lakóháztömbbõl, turistaszállókból nem szennyvízcsatornába, hanem fertõtlenítõ tartályokba pottyannak a "nagy dolgok", és a tartályokat az immár csak múltbeli veremürítõk mentesítik terhüktõl, de nem merõkanalakkal, hanem szippantós kocsikkal.

Mindenkinek kétszer annyit adott, mint amennyit kért

Párizs. Bõkezûvé vált egy pénzkiadó automata Franciaországban: mindenkinek kétszer annyit adott, mint amennyit az illetõ kért, de bankszámlájáról csak az eredeti összeget vonta le. Az adakozó automata Antibes-ban, a francia riviérán hibásodott meg egy áruházban. Miután kiderült, hogy kettõt fizet, egyet von le elven mûködik, hamarosan hosszú sor kígyózott elõtte. Zömmel az áruház alkalmazottai éltek az "akciós" lehetõséggel, ellenük lépéseket is fognak tenni az áruház tulajdonosai. Mindazonáltal éppen az áruház húzott igazán hasznot az egészbõl, mivel a "prémium" nagy részét a szerencsés nyertesek feltehetõen az áruházban költötték el – adta hírül a Le Figaro címû lap.

Fagyoskodó turisták

Beauport. Kizárólag jégbõl és hóból épült szálloda nyílt meg Kanadában, és már vagy ezer vendég elõre foglaltatott magának jégvermet – bár többségük csupán egyetlen éjszakára.
A "Hotel Cidri" névnek is megfelelõ szálloda a quebeci Beauport közelében van. Kétszázötven tonna jégbõl és 4500 tonna hóból készült remek kilátással a Szent Lõrinc-folyóra és a Montmorency vízesésre, amely nagyobb szintkülönbségû, mint a jóval híresebb Niagara.
A szállodában minden bútort jégbõl faragtak, ablaküvegei is természetesen fagyott vízbõl vannak. Egy jégágy egy éjszakára 150 kanadai dollárba kerül, a kíváncsi, kalandra vágyó vendégek zöme az Egyesült Államokból ruccan át. Az árban már benne van a reggeli is, meg egy jó vastag hálózsák. A "Hotel Cidriben" jégágytakaróként állati prém dukál.
A szállodában a hõmérséklet természetesen állandóan fagypont alatt van, hiszen különben nem csak a jégbõl készült bár vendégei áznának el, hanem még a színjózanok is. (PAN)

Aki ragaszkodik a marhahúshoz, azt tárt karokkal várják a Berlinben szép számmal található argentin steakhouse-ok

Berlin. A friedrichstrassei török büfé bejáratánál hetek óta nagyméretû plakát hirdeti, hogy az étlapon szereplõ húsáruk "ellenõrzött minõségû marha- és borjúhúsból" készülnek.

Ezért nevével vállal felelõsséget a tartományi hentesek és mészárosok kamarájának elnöke, valamint a büfét hússal ellátó (török kézben lévõ) nagykereskedés igazgatója.
Az aggodalmak eloszlatásának szándéka érthetõ: az, hogy az utóbbi öt hétben hét marháról derült ki, hogy szivacsos agysorvadásban szenved, riadalmat keltett a német fogyasztók körében.
A lakosság egy évtizeden át abban a hitben élt, amelyet buzgón táplált benne a mindenkori kormányzat: hogy tudniillik "a német marhahús biztonságos"; angliai állapot és járvány már csak azért sem képzelhetõ el errefelé, mert a német sterilizálási eljárás (hat atmoszféra nyomáson, 110 Celsius fokon, húsz percen át hevítik a takarmánylisztté darálandó állati tetemeket) minden kórokozót garantáltan elpusztít.
Nos, a jelek szerint ez nem egészen igaz, miként az sem, hogy 1995 óta nem kerülhetett német szarvasmarhák (és juhok, kecskék) tápkeverékébe állati eredetû takarmányliszt. Annak kiderítése, hogy szándékos "pancsolás" vagy csupán trehányság következménye a jéghegy csúcsának tekinthetõ eddigi hét BSE-fertõzés, az ügyészség feladata lesz. Aggasztóan hangzik mindenesetre az a becslés, amely szerint a természetes állattartására (alpesi legelõk!) büszke Bajorországban minden kétezredik (azaz összesen mintegy 2200) szarvasmarha lehet BSE-fertõzött.
A német lakosság túlnyomó része óvatossá vált az elmúlt hetek hírei hallatán, erre utal a marhahúsfogyasztás drámai mértékû visszaesése. A kolbászok frontja is az összeomlás jeleit mutatja, fõleg miután laboratóriumi vizsgálatok kiderítették: olyan kolbászfélékben is elõfordul (csekély arányban) marhahús, amelyek elvileg kizárólag sertéshúsból készülnek.
A Berlinben népeledelnek számító fõtt és sült kolbászok (Currywurst, Rostbratwurst) hívei az utcai standokon többnyire változatlan kedvvel és étvággyal tömik magukba az ínycsiklandó illatú, currymártással vagy mustárral körített csemegéket. A Kantstrassén található Kant 7 vagy az Eberswalder Strasse földalatti megállónál lévõ híres Konnopke-büfé forgalma októberhez képest semmit nem csökkent. Mindkét helyen sietve közli a fõnök, hogy nála kizárólag sertéshús az alapanyag, más nem kerülhet a kolbászokba. A Brandenburg kapelõtti "wurstbude" viszont enyhén szólva elhagyott: a didergõ áruson kívül egy lelket sem látni a környékén, pedig még november közepén is sorba kellett állni annak, aki megáhította a rostélyon sütött háromféle wurst valamelyikét.
A német fõváros jellegzetességei közé tartozó török büfék (Döner Imbiss) viszont gyorsan kapcsoltak: a legtöbb helyen törölték a kínálatból a marha-, borjú- és ürühúsból készült ételeket. Helyettük most Chicken-Döner vagy Puten-Döner táblák hirdetik az új specialitásokat: a csirke- vagy pulykahússal töltött lepénykenyeret (Döner Kebab) és levelestésztát (Börek). Utóbbi hústalan változatban is kapható: a vevõ kívánsága szerint spenóttal, káposztával vagy juhsajttal, esetleg ezek kombinációjával töltik meg.
Aki mégis ragaszkodik a megszokott marhahúshoz, azt tárt karokkal várják a Berlinben szép számmal található argentin steakhouse-ok (Asado, Maredo). E hálózatok korábban alig figyelembe vett reklámszlogenje ("nálunk argentin marhából készül a rostélyos") manapság csattanós és megnyugtató érvként hat az elbizonytalanodott húskedvelõk fülében. Miként az étlap mellé helyezett tájékoztató lapból kitûnik, Argentína pampáin a marhák kizárólag ízletes és tápláló füvet, valamint mezei gyógynövényeket legelnek.
Akit még ez sem nyugtatna meg, az csatlakozhat a vegetáriánusok gyarapodó táborához.

A halálbüntetésrõl: egy amerikai sikeríró bankrabló író feleségének legújabb regénye

Washington. Susan Musgrave kanadai költõ- és írónõ életének jó részét a jogi rendszer perifériáján töltötte. Elsõ férje büntetõjogász volt, a másodikat elítélték kokainügyek miatt, mostani férje pedig Stephen Reid, aki bestsellerré vált regényét (Jackrabbit Parole) a hírhedt stopperórás bandában szerzett tapasztalatai alapján írta.
Ez a banda, amelyet 90 másodperces – állítólag stopperórával mért – rablásairól neveztek el, az 1970-es és 80-as években az Egyesült Államokban és Kanadában több mint 100 bankot, illetve pénzszállító páncélkocsit rabolt ki.
"Úgy kezdõdött, mint egy románc" – emlékezett vissza Susan Musgrave az udvarlás idõszakára, amely legutóbbi házasságát megelõzte. "Nem Stephenbe szerettem bele, hanem a regényhõsébe, akirõl kiderült, hogy az õ, minden hibájával együtt."
Stephen Reid, aki elõzõleg letöltött már egy 14 és fél évi börtönbüntetést, most 18 évre szóló büntetését tölti. Ezt egy 1999 júniusi, sikertelen bankrablásért kapta, amely azzal végzõdött, hogy tûzharcba keveredtek kanadai rendõrökkel.
Susan Musgrave képzeletét ma is a bûn és a bünhõdés foglalkoztatja. Legújabb regénye, a Cargo of Orchids (Orchidea-rakomány), amelyet egy héttel férjének legutóbbi letartóztatása elõtt fejezett be, egy – a gyermeke megölése miatt halálra ítélt – asszony történetét beszéli el. A 49 éves írónõ elmondta, hogy részben saját tapasztalatait dolgozta fel, amelyeket akkor szerzett, amikor annak idején Reidet a börtönben rendszeresen látogatta.
"Rendszerint öt év telik el életélményeim és azok megírása között. Az elsõ hat fejezetben az 1984 és 1987 közötti idõszakot dolgoztam fel, amikor Stephent a börtönben látogattam – mondta Susan Musgrave.
A regény cselekménye azzal kezdõdik, hogy az asszony, akirõl szól, a halálos ítélet ellen beadott fellebbezés eredményére vár. Az elbeszélõ beszámol bebörtönzésének elõzményeirõl. A regényhõs fordítóként dolgozik, spanyolról angolra fordít, és munkája során ismerkedik meg egy családdal, amely amerikai székhelyû drogkartellt irányít. A nõ beleszeret az egyik családtagba, állapotos lesz, ezután elrabolják, és egy kolumbiai szigetre viszik, ahol rászokik a kokainra.
Az írónõ két évig élt Kolumbiában második férjével, és sokat megtudott a drogcsempészésrõl. Ennek egyik módszere volt, hogy egy kisgyermek holttestébe rejtették a kokaint. A regény fõszereplõjét akkor kapják el, amikor halott gyermekben próbál kokaint csempészni az Egyesült Államokba. "Szeretném feltárni az elképzelhetetlent. Két gyermekem van, és õk a legértékesebbek az életemben. Ezt a szörnyûséget nem is tudom felfogni" – mondta az írónõ.
A regényben a siralomházban élõ asszonyt rokonszenvesnek ábrázolja, Susan Musgrave a halálbüntetés ellen érvel és bírálja a büntetõrendszer némely sajátosságát.
"A siralomházban sokaknak bizonytalan az elmeállapota. Nem lehet eszénél az a valaki, aki gyermekét megöli. Aki épeszû, a csecsemõt inkább a küszöbön hagyja. Egyetlen anya sem olyan kegyetlen, mint a társadalom, amely kivégzi õt. Vannak szörnyû emberek, akik szörnyû dolgokat mûvelnek, de az igazán szörnyû dolog az, ha valakivel azt közöljük, hogy meg fogjuk ölni – mondta Susan Musgrave, akinek a számára az írás az egyetlen vigasz, amióta férje börtönben van.

RÖVIDEN

Rio de Janeiro. Brazíliában két részeg autótolvaj HIV-vírussal fertõzött vért ivott, mert joghurtnak nézte a folyadékot. A vérminták Porto Vehlo repülõterénél egy parkoló autóban voltak. A kocsi egy biokémikusé volt, aki repülõgéppel egy másik városba akarta juttatni a vizsgálati anyagokat. A rendõrök egy úttorlasznál fogták el a részeg tolvajokat, akik közül az egyik mindössze 16 éves. Amikor a tolvajok megtudták, hogy mit ittak, hánytató szert kértek. (PAN)

Alexandria. Megölte gazdáját egy áldozati bárány Egyiptomban. Az állat alaposan keresztülhúzta 56 éves tulajdonosának terveit: egyetlen határozott ökleléssel lelökte a háromemeletes ház lapos tetejérõl, és így õ végzett a férfival, nem pedig az vele. Az áldozat már hat hete hizlalta a háztetõn bárányát, amelyet március elején akart leölni. A lapos háztetõkön folytatott állattartás meglehetõsen gyakori az egyiptomi nagyvárosokban, de erkélyek is gyakran szolgálnak karámként vagy istállóként. (PAN)

Ljubljana. Martin Strel szlovén hosszútávúszó a Duna tavalyi végigúszása után idén a Mississippin akar felállítani új világrekordot. Eddig még senki sem úszta végig a 3779 km-es távot az amerikai folyón. A Mississippi hosszában való átúszásával Strel megjavítaná saját rekordját is, amelyet tavaly nyáron állított fel, amikor a Dunán leúszott a fekete-erdei forrástól a Fekete-tengerig, 3004 kilométert megtéve. A 46 éves Strel júliusban szándékozik vízre szállni a Mississippi Minnesota állambeli forrásánál, és 70 nappal késõbb New Orleansnál akar partra mászni. A Dunát 59 nap alatt úszta végig. A vállalkozás egymillió dolláros költségének fedezésénél nagyobb problémát jelent számára saját biztonságának szavatolása a folyóban, amelynek bizonyos szakaszain aligátorok és kígyók leselkedhetnek rá. (PAN)

New York. Az észak-amerikai turnék tavaly a visszavonulóban levõ Tina Turnernek fialták a legtöbb bevételt. A "szupernagyi" 89 tengerentúli koncertjén 108,7 millió dollár folyt be a kasszákba. A második helyet az ‘N Sync popcsapat szerezte meg, a fiúk 59,2 milliót hoztak össze a fellépéseiken. Harmadik helyen a roppant népszerû Dave Matthews Band szerepel, 58,6 millió dollárral. Az Amusement Business cég adatai alapján a koncertek összárbevétele 26 százalékkal nõtt ebben az évben és elérte az 1,6 milliárd dollárt. A koncertek nézõszáma 14 százalékkal gyarapodott. Összesen 42 millióan látogattak el az észak-amerikai pop- és rock-koncertekre. (MTI-PRESS)

Los Angeles. Mozikasszarekorddal zárult a tavalyi év az Egyesült Államokban: összesen 7,7 milliárd dollárért váltott jegyet a közönség filmekre. Az összeg 2,7 százalékkal haladja meg az elõzõ évi bevételt, amely ugyancsak rekordnak számított. Ugyanakkor csak kasszarekord született, látogatói nem. A moziba járók száma becslések szerint 3 százalékkal csökkent. (MTI)

Moszkva. A kínai Kígyó éve alkalmából megrendezik a csúszómászók szépségversenyét az oroszországi Tula állatkertjében. A Moszkvától 160 kilométerre délre fekvõ város állatkertjének látogatói keddtõl adhatják le szavazatukat a legszebbnek talált kígyóra. "Kecsessége és bölcsessége" folytán a nõiesség szimbólumának nyilvánították a kígyót a tulai zoológusok, jóllehet azt az õsi jelképrendszerek sokkal inkább fallikus emblémaként tartják számon. A tulai állatkert saját bevallása szerint a világ legnagyobb, több mint kétezer példányból álló hüllõgyûjteményével rendelkezik és nagyon sikeres ritka fajták fogságban történõ szaporításában. (PAN)