Csütörtök, 2001. január 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 3. szám

Jimmy a pisztolyról azt hitte, töltetlen; fejéhez tartotta, és meghúzta a ravaszt

Budapest. Zámbó Jimmy hatósági tanúnak felkért szomszédja azt állította: a Királyt kakasok zavarták meg hajnalban, és rájuk lõtt. Ticskáné öt lövést hallott és tanúként látta a vérfoltot a hálószobában, miután az énekes maga ellen fordította a fegyvert, amely kioltotta életét.

A hölgy hozzátette: a kakasok tényleg nagyon hangosak voltak, gyakran õ is felébredt rájuk, és Jimmy közmondásosan hirtelen haragú volt. A kakasudvar egyébként úgy helyezkedik el, hogy arra Jimmy semmiképpen nem lõhetett a szobából. Egy töltényt az utca felõli oldalon találtak meg. A szomszéd egyébként Zámbóékra is nem egyszer felriadt, bár az igaz, hogy lövöldözést eddig még nem hallott. Most azonban erre ébredt fel; öt lövést hallott. Az énekes csepeli házában pótszilveszteri összejövetelet tartottak. A társaság tagjai rá akarták venni Jimmyt, hogy tegye el a fegyvert. Erre õ kivette a tárat és a fejéhez tartotta a pisztolyt, mondván, még ezt is meg meri csinálni. Volt még benne egy golyó, amely az énekes halálát okozta. Egy másik verzió szerint a felesége dulakodni kezdett vele, hogy ne lövöldözzön, mire a Király közölte, hogy nem lõ többet, hiszen nincs is több töltény a tárban. Ezt bizonyítva fejéhez emelte a maroklõfegyvert, és meghúzta a ravaszt.
Komáromi István egykori Pest megyei rendõrfõkapitány elmondta: Jimmy feleségétõl úgy tudja, az áldozat a pisztolyról azt hitte, töltetlen; fejéhez tartotta, és meghúzta a ravaszt. A mentõkhöz egyébként öngyilkosság miatt érkezett bejelentés. Szögyényi József, a család ügyvédje teljes biztonsággal állítjta, hogy nem öngyilkosság történt. Beszélt a családdal, és a rendõrségi jegyzõkönyvekbe is beletekinthetett. Az ügyvédet régi barátság fûzi a családhoz, ennek ellenére sem tudott arról, hogy Jimmynek pisztolya volt.
"Mi nagyon szerettük õt" – mondta könnyeivel küszködve a Honvéd Kórház egyik nõvére. Munkatársa egyik kezében egy zsebkendõt szorongatott, a másikban pedig cigaretta parázslott. "Nem mondhatunk semmit" – közölték, és egymás karjába kapaszkodva siettek tovább. A kórházban felbukkant Jimmy egyik prominens rajongója, Schmuck Andor is. A rokonok közelébe senkit nem engedtek, és Katona István fõorvos is csak egy kurta nyilatkozatot adott a várakozó újságíróknak: "A család kérésére nem mondhatok semmit."

Budapest. "Mindenki tudta, hogy van barátnõje, csak éppen Gregor Bernadett két héttel ezelõtt férjhez ment" – mondta egy "mindentudó", aki már Szlágyi János Kettesben c. mûsorában is észrevett néhány olyan jelet, amely az énekes "zaklatott lelki életére" vallott. (ind)

Az elsõ kiugró magyarországi sikert a Filmslágerek magyarul címû album jelentette

Budapest. November óta megvásárolható a Nem csak dalban mondom el címû, az énekes pályafutását bemutató könyv. Az író, Bodonyi László elárulta, hogy a könyv után tervezték egy, a népszerû elõadó életútját bemutató film elkészítését is. Az ötlet állítólag már tizenkét éve felvetõdött, de akkor még senki sem látott fantáziát az ismeretlen énekesben. Most Bodonyi szerint, aki az új forgatókönyvet írta, már minden együtt volt ahhoz, hogy jövõre elkezdjék a forgatást. A mû nem dokumentumjellegû, hanem inkább játékfilm lett volna. A Király tragikus halála miatt azonban nem fog elkészülni.
Zámbó Jimmy – polgári nevén Zámbó Imre – énekes, zeneszerzõ, szövegíró 1958-ban született. A Magyar Rádió Gyermekkórusában tûnt fel elõször. 1982-tõl négy éven át szórakozóhelyeken dolgozott az Egyesült Államokban. A hazai poppalettán 1987-ben tûnt fel a Füstös éjszaka blues címû dallal. Egy évvel késõbb a Valahol bús dal szól címû felvétellel részt vett az Interpop fesztiválon. Az elsõ kiugró magyarországi sikert a Filmslágerek magyarul címû album jelentette számára. Rengeteg díjat kapott. A Karácsony Jimmyvel címû lemeze már több hete listavezetõ. (in; m)

Micsoda értelmetlen halál! Volt egy asszony mellette, aki mosolygott a fényképeken, és volt ott két gyerek, akinek nincs többé apja, és a világ pofonjaitól már nem biztos, hogy megvédi õket a sztár mítosza. És az összedalolt anyagiak is végesek.
Kár, hogy így kellett elmennie.
De mi a fenének kellett egyáltalán hajnali akárhánykor elõszedni egy pisztolyt? Nem értek hozzá, de nem szokás az ilyesmit elzárva tartani?
Jimmy, ilyet senki se csinál!
Rá kéne jönni, hogy Jimmy elvesztése Magyarország lakosságának kis hányadától eltekintve csupán annyit jelent, mintha Józsi bácsi halt volna meg a második emeletrõl végelgyengülésben.
Oda kellene figyelni a zenészre, aki egy álmot lebegtetve lelki szemei elõtt olyan teljesítményre volt képes, amelyre egyikünk sem, vagy csak nagyon kevesen.
Sorkatonaként volt fegyverbalestem. Majdnem lelõttem az egy írnokot, utána még egyszer elsült a fegyver, és a saját ujjamat lõttem szét. Egy életre megtanultam, a fegyver nem játék!
Ne a sztárt nézzétek, hanem a tényeket az esetben. Egy ember hajnalban lövöldözõs hangulatában volt! Ez bûncselekmény!
Szerintem az élet áldozata lett, nem bírta már a hatalmas nyüzsgést, olyan korba lépett, amely egy férfinél kritikus. Nehéz természete lehetett, ahogy hallottam belsõ berkekbõl, talán a külsõ nyomás miatt, talán más miatt. Talán emiatt azt hihette, õ halhatatlan. Sajnálom õt, nem irigylem a pénz miatt, egy tapasztalt barátom azt mondta: "A pénzért mindig fizetnünk kell!"
Jimmy, nyugodj békében!

A cseh szociáldemokrata kormány elfogadta a közszolgálati televízióról és a rádióról szóló törvény módosítását

Prága/Brüsszel. A prágai Vencel tér tegnap újra tüntetõkkel telt meg. A független cseh televíziós szakszervezet által meghirdetett tüntetésre megközelítõleg 200 ezer ember érkezett. A pódiumon több televíziós és közéleti személyiség váltotta egymást. A legnagyobb sikert azok aratták, aki azt hangsúlyozták, hogy a televízió nem a pártoké, hanem az embereké. A tüntetõk egy telehíd segítségével élõ kapcsolatba léptek a televízió híradós stábjával, melynek tagjai már több napja nem hagyták el a stúdiókat. Az egész tüntetést élõben közvetítette a cseh televízió 1-es csatornája, az újonnan kinevezett igazgató, Jirí Hodac nem tiltotta meg a közvetítést.
A cseh kormány elfogadta a közszolgálati televízióról és a rádióról szóló törvény módosítását, amelyet a képviselõház holnapi rendkívüli ülésén terjeszt elõ. A javaslat eleme, hogy a televízió-, illetve a rádiótanácsot a jövõben a képviselõház a társadalmi, kulturális, vallási, tudományos, kisebbségi, szakszervezeti és regionális szervezetek javaslatai alapján választaná meg. Eddig ezt a politikai pártok képviselõházi frakciói tették, s ez a legfõbb oka annak, hogy a közszolgálati televízió alkalmazottai fellázadtak az újonnan kinevezett vezérigazgató, Hodac ellen, akit a Václav Klaus vezette ODS emberének tartanak.
Az Európai Bizottság nem kívánja kommentálni a cseh közszolgálati televízióban kirobbant konfliktust, de meg fogja vizsgálni a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ) azt a felhívását, amely arra kéri az uniót, hogy gyakoroljon nyomást a cseh hatóságokra. Az IFJ és európai regionális szervezete támogatásáról biztosította a cseh televízió sztrájkoló munkatársait. Az IFJ a következõ napokban küldöttséget meneszt Prágába.

Martonyi János magyar külügyminiszter évnyitó tájékoztatója – Budapest különös fontosságot tulajdonít a szomszédos országokkal való kapcsolatok intenzitásának

Budapest. A magyar külügyminiszter abban bízik, hogy 2001 az együttmûködés, a szolidaritás és a párbeszéd éve lesz. Ezt emelte ki hagyományos, évnyitó sajtótájékoztatóján Martonyi János. Mint mondta, "az idei esztendõ, sokkal inkább, mint a tavalyi meghatározó lesz Magyarország hosszútávú jövõje szempontjából, szeretnénk a következõ hónapokban öt fejezetet lezárni az uniós csatlakozási tárgyalásokon. Közép-Európa regionális politikája szempontjából látványos, pozitív elmozdulás történt, a jugoszláviai rendszerváltás feltartóztathatatlanul megy elõre." Külön szólt a szomszédos országokkal való kapcsolat fontosságáról, megemlítve, hogy a magyar kormány fejleszteni akarja az együttmûködést Romániával, és hogy Budapesten kedvezõen ítélik meg az RMDSZ megállapodását a PDSR-rel. Martonyi beszélt arról is, hogy az uniós csatlakozási folyamat elõbbrevitele érdekében hároméves külgazdasági stratégiát dolgoznak ki. Ezzel kapcsolatban lapunk megkérdezte, ezúttal is lesz-e hatpárti egyeztetés, mint a többi uniós kérdésben? Martonyi kifejtette: a hat parlamenti párt képviselõjével minden olyan kérdést megvitat a külügyi tárca, amely összefügg a csatlakozás folyamatával, és ide tartozik a külgazdasági stratégia is. Hozzátette, nem törvénytervezetrõl, hanem egy cél- és eszközrendszer kidolgozásáról van szó.
Lapunk tudósítója megkérdezte a magyar diplomácia vezetõjét, miként vélekedik a cseh közszolgálati televízióban kialakult helyzetrõl, hiszen egyre többször hallani, a prágai válság hatással lehet Csehország uniós csatlakozására. Martonyi azt mondta, nem venné a bátorságot, hogy ítélkezzen, és azt sem tudni, hogy a fejlemények érintik-e az ország uniós helyzetét. Óva intett viszont attól, hogy "a kisebb-nagyobb belpolitikai feszültségek, viták, gondok azonnali kisugárzását vélelmezzük az unisó csatlakozásra". A tagállamokban is vannak problémák, viták, "helyben kell kezelni az ügyeket, mindenesetre mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a vita megoldódjon", mondta Martonyi lapunk kérdésére.

A szerzõ budapesti munkatársunk

Arafat feltételesen elfogadta Clinton tervét, de továbbra is egymásra várnak a felek

Washington/Tel Aviv. Jasszer Arafat palesztin vezetõ feltételesen elfogadta Bill Clinton közel-keleti béketervét, a következõ lépést most Ehud Barak izraeli miniszterelnöknek kell megtennie – közölte egy magas rangú palesztin személyiség.

A Palesztin Hatóság vezetõje és az amerikai elnök között lezajlott két fehér házi találkozó során Arafat "pozitív módon" ismertette a palesztin álláspontot – jelentette ki Hasszan Abdel Rahman, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviselõje. Az amerikai kormány hivatalos személyiségei egyelõre nem kommentálták a palesztin értékelést. Izrael reménykedett abban, hogy Arafat elfogadja az amerikai vezetés közel-keleti rendezésre vonatkozó béketervét, pedig Arafat és Clinton korábbi megbeszélései nem hoztak áttörést. Joszi Beilin izraeli igazságügy-miniszter szerint, ha a palesztinok nem fogadták volna el Clinton kompromisszumos javaslatát, tovább növekedett volna az erõszak és a háború veszélye. Beilin szerint így folytatódhatnak a két fél közötti béketárgyalások. Eközben Ariel Saron, a jobboldali Likud párt vezére, a februárban esedékes izraeli kormányfõválasztás egyik indulója kijelentette: gyõzelme esetén egyetlen zsidó telepet sem számol fel Ciszjordániában, illetve a Gázai övezetben. Haszan Aszfur, az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttség egyik vezetõ tagja azt hangsúlyozta: Izraelnek kell eldöntenie, hogy békét akar-e a palesztinokkal vagy háborút. Jake Siewert fehér házi szóvivõ szerint Arafat beleegyezett abba, hogy fokozott erõfeszítéseket tesz az erõszakos cselekmények beszüntetése, illetve az ilyen cselekmények elkövetõinek letartóztatása, a terrorizmusellenes biztonsági együttmûködés fokozása érdekében.

Tel-Aviv. Az izraeli hadsereg reggel tüzérségi tûzzel árasztott el az izraeli–libanoni határvidék keleti övezetében kiszemelt célpontokat, miután a síita Hezbollah milícia emberei aknavetõ-támadást intéztek izraeli terület ellen. Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli légierõ vadászbombázóit is bevetették. Az izraeli rádió jelentése szerint a Libanonból kilõtt gránátok nem okoztak károkat az Izrael, Libanon és Szíria közötti határháromszög vitatott területén. (MTI)

Románia – a kormányzó PDSR és az RMDSZ által kötött egyezmény részletei

Bukarest. Az elmúlt év utolsó napjaiban megszületett a választásokon gyõztes PDSR és a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége közötti megállapodás. Az Új Szó romániai munkatársának eljuttatott dokumentum részletesen tartalmazza az új román kormány elképzeléseit a magyar kisebbségrõl.
Az egyezmény a gazdasági reformfolyamatok felgyorsítása, továbbá a közigazgatás decentralizálásának kiszélesítése mellett szót ejt az egyházak támogatásáról is. A dokumentum szerint a nemzeti kisebbségek védelme minden kisebbség szabad és teljes önkifejezési lehetõségének biztosításával, az emberi jogok tiszteletben tartásával és Románia európai és euroatlanti integrációs kötelezettségeivel összhangban valósul meg. Az egyezmény több pontban foglalkozik a magyar nyelv használatának kérdésével, valamint a magyar nyelvû oktatás kiszélesítésével. A PDSR ígéretet tett a magyar nyelvû oktatás finanszírozására a Babes-Bolyai Egyetemen, és kilátásba helyezte a magyar nyelvû felsõoktatási hálózat bõvítését. A tervezetben szerepel a magyar mûvelõdési intézmények méltányos támogatása, a magyar nyelvû rádió- és televíziómûsorok adásidejének bõvítése. A megállapodás külön foglalkozik a kisebbségek méltányos képviseletének biztosításával az ország kormányzati, illetve szakmai és társadalmi intézményeiben, az esélyegyenlõség elvének alapján. Az RMDSZ ígérete kapott arra is, hogy az állami költségvetésbõl méltányos támogatást biztosítanak a kisebbségek által is lakott területeknek és helységeknek. Az egyezmény azonban ezeket a tervezeteket még konkrétumok nélkül, csupán általánosságban tartalmazza. Az RMDSZ és a PDSR egyúttal kötelezi magát arra, hogy a román parlamentben stabil és konstruktív politikai légkört teremt. A PDSR vállalta, hogy minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben elõzetesen konzultál az RMDSZ-szel, az RMDSZ pedig az egyezmény feltételeinek tiszteletben tartása ellenében tartózkodik a kormány elleni bizalmatlansági indítványok kezdeményezésétõl vagy támogatásától.

Egy spanyol származású és egy ázsiai miniszter is lesz az új amerikai kabinetben

Washington. George Bush, republikánus párti megválasztott amerikai elnök elõterjesztette a még nyitott miniszteri posztokra vonatkozó személyi javaslatait, és ezek között egy demokrata politikus is szerepel. Bush javaslata szerint a demokrata Norman Mineta, az eddigi kereskedelmi miniszter fogja betölteni a közlekedési miniszteri tisztséget. Mineta nem csupán pártállását tekintve minõsül egyedinek a leendõ Bush-kormányban, hanem azzal is, hogy ázsiai származású amerikai. A másik két jelölés értelmében Linda Chavez lesz a munkaügyi, Spencer Abraham az energiaügyi miniszter. Bush korábban bejelentett személyi választásai is alátámasztják azt a meghirdetett szándékot, hogy etnikailag többszínû kormányzat jöjjön létre Washingtonban: nem csupán afrikai-amerikai, hanem kubai bevándorló, illetve más gyökerû "hispán származású" miniszter is lesz a kabinetben.
Egyes elemzõk elõzetesen arra számítottak, hogy Bush, tekintettel a szoros választási eredményekre, a kiegyenlített szenátusi erõviszonyokra, fontosabb minisztériumot – így például az energiaügyit – bíz majd demokrata politikusra. A legtöbben azonban egyetértenek abban, hogy nem önmagában ezen lehet majd lemérni, mennyire törekszik az új elnök "kétpárti" politikára, a szûk pártszempontokkal szemben az országos érdekek kormányzati megjelenítésére. Az is hírlik, hogy Bush a helyén hagyhatja George Tenet CIA-igazgatót, aki Bill Clinton által kinevezett demokrata.

Iránban diplomatákat is õrizetbe vettek szilveszterkor

Teherán. Az iráni rendõrség letartóztatott 262 személyt, köztük diplomatákat és más külföldi állampolgárokat szilveszter éjjelén Észak-Teheránban. A rendõrök betörtek egy házba a fõváros északi villanegyedében, és elvitték az ott szilveszterezõket, köztük száz fiatal nõt. Arab diplomaták, valamint egy brit és egy indiai is volt az õrizetbe vettek között. A belügyminisztérium szóvivõje megerõsítette a hírt. Magyarázatként a parti résztvevõinek "viszszataszító megjelenését" hozta fel, nevezetesen nyugatias öltözéküket és az iszlám fejkendõ hiányát.
Egy lap szerint mindegyiküket a teheráni Evin börtönbe szállították, s ott kell megvárniuk, amíg egy "társadalmi jellegû vétségekre" szakosodott bíró elé állnak. A belügyi szóvivõ viszont azt közölte, már csak negyvenen vannak õrizetben, a többit elengedték. A "züllött" estélyeken való részvétel az iráni törvények értelmében néhány napi elzárással, illetve pénzbírsággal büntethetõ, de korbácsütések is kiszabhatók.

Tajvani ellenzéki politikusok csoportja érkezik Pekingbe

Tajpej. Tajvani ellenzékiek több mint 70 fõs csoportja indul ma Pekingbe, hogy kínai illetékesekkel a szárazföldi Kína és a Tajvan között teljes körû közvetlen tengeri összeköttetés lehetõségeirõl tárgyaljon. A delegáció azt követõen folytat megbeszéléseket Pekingben, hogy kedden két, Tajvanhoz tartozó kis szigetrõl három hajó futott be két délkelet-kínai kikötõbe. A hivatalos Kína azonban meglehetõsen hûvösen fogadta még a csonka hajóforgalom megnyitását is. Her Csih-huej ellenzéki tajvani képviselõ, a küldöttség vezetõje elmondta, a delegációban a legutóbbi választásokon ellenzékbe szorult Kínai Nemzeti Párt 31 törvényhozója is helyet kapott. Peking nem hajlandó a jelenlegi tajvani függetlenség párti elnökkel szóba állni, helyette inkább a sziget ellenzéki politikusait és üzletembereit részesíti elõnyben.

Egy algériai meghalt, egy török válságos állapotban

London. Meghalt Londonban egy ott élõ algériai férfi, akit szilveszter éjjelén a nyílt utcán megkéselt egy fekete fiatalember. A férfi feleségével együtt a Soho egyik bárjából távozott szilveszterkor éjfél után, amikor a támadás érte – közölte a rendõrség, hozzátéve, legalább ötvenen látták közelrõl az esetet. A rendõrök – akik rasszista agressziónak minõsítik a támadást –, most egy olyan szemtanút keresnek, aki videokamerával fölvette a történteket. Még tegnap is válságos állapotban volt Londonban egy 42 éves török menedékkérõ, akit karácsony este vertek össze az utcán, feltehetõleg szintén rasszista indíttatással. Több brit menekültsegítõ egyesület figyelmeztetett már a rasszista kilengések veszélyére, amióta a konzervatív ellenzék tavaly kampányt indított a Nagy-Britanniába érkezõ menedékkérõk nagy száma miatt tiltakozva.

Néhány szerb körzetben megismétlik a választásokat

Belgrád. Szerbiában egy hét múlva néhány választókörzetben megismétlik a parlamenti választásokat; az új összetételû törvényhozás csak ezután alakulhat meg – közölte a választási bizottság elnöke. Megfigyelõk szerint ez késleltetheti a január közepére ígért kormányalakítást. Szerbiában december 23-án tartottak elõrehozott választásokat. A fölényes gyõzelmet aratott, Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) párttömörülés január közepére ígérte az új kormány megalakítását. A választási bizottság elnöke elmondta: a választásokat a szerb legfelsõbb bíróság január 1-jei döntése alapján ismétlik meg részlegesen. A bíróság helyt adott a Vojiszlav Seselj-féle szerb radikálisok óvásának, akik kifogásolták, hogy a 19 választóhelyiség urnáiban 1-2 szavazócédulával több volt (mint ahányan szavaztak). A megismételt voksolás (amely a több mint 8 ezer választókörzet közül csak 19-et érint) nem befolyásolja a végeredményt, azaz a DOS 176, Milosevics volt jugoszláv elnök szocialista pártja 37, a radikálisok 23, és a Szerb Egységpárt 14 mandátumot szerzett a 250 fõs szerb parlamentben.
Dragoljub Micunovics, a DOS-hoz tartozó Demokratikus Központ párt elnöke közölte: január 10-ig megalakul az új szerb parlament, január 20-ig benyújtják a kormány összetételére vonatkozó javaslatot és a hónap végéig megalakíthatják a kabinetet. Emlékeztetett, a tárcák elosztásáról nagyjából már megegyeztek a várhatóan kormányalakítási megbízást kapó DOS tagjai, de a kulcsfontosságú belügyminisztérium vezetõjének személyérõl nem jutottak végleges megállapodásra.

Wallenberg-ügy – január 12-én stockholmi álláspnt

Stockholm. Egy svéd lap szerint a Szovjetunió a második világháború után ajánlatot tett Svédországnak, hogy a fogságában lévõ Raoul Wallenberg svéd diplomatát cseréljék ki Nyugaton fogva tartott szovjet állampolgárokra, de a svéd kormány elutasította ezt. Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetség diplomatáját, aki zsidók ezreinek életét mentette meg hamis útlevelekkel, utoljára 1945-ben látták Budapesten, amikor szovjet katonák õrizetbe vették. Moszkva hosszú idõn át azt állította, hogy a diplomata 1947-ben szívroham következtében halt meg a Lubjanka börtönben. A múlt év végén aztán az orosz hatóságok rehabilitálták Wallenberget, megállapítva, hogy politikai üldöztetés áldozata lett, és 1947-ben kivégezték a Lubjankában. A Svenska Dagbladet szerint egy 1991 elején kezdett svéd-orosz vizsgálat – amelynek eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák – megállapítja, Svédország elutasította a tárgyalást a diplomata hazatérése érdekében. "Ha Wallenberg fogságba esett, és a svédek nem mutattak érdeklõdést a kiszabadítása iránt, akkor a szovjet félnek nem volt oka életben tartani õt – olvasható a cikkben. – A legegyszerûbb megoldás az volt, hogy eltüntetik a rossz szovjet helyzetmegítélés jeleit."

Belgrád. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök kivizsgálására alakult hágai Nemzetközi Törvényszék vádat emelt Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke ellen, akinek január 10-én kellene megjelennie a törvényszék elõtt. Plavsicsot a nem szerb nemzetiségû polgárok ellen elkövetett népirtással vádolják. Plavsics aszszony egyelõre nem reagált az idézésre. (MTI)

Antalya. Két nappal a grúz hajó katasztrófája után a mentõalakulatok felhagytak a túlélõk felkutatásával a Földközi tenger törökországi partjainál. Hírügynökségi beszámolók szerint a hajón több mint 83 személy tartózkodhatott, s 33-an élték túl a katasztrófát. Közöttük van a legénység hat tagja, a többi között a hajó kapitánya is, akit kihallgatnak a török hatóságok. (MTI)

Santiago. Kétnapos orvosi vizsgálat alá vetik Augusto Pinochet volt chilei diktátort, hogy ily módon állapítsák meg alkalmasságát a bírósági tárgyalásra vált ismertté szerdán Santiagóban. Az orvosi teszteket a chilei fõváros katonai kórházában végzik el. Amennyiben az orvosok arra a következtetésre jutnak, hogy a korábbi diktátor alkalmatlan a bírósági tárgyalásra, a vizsgálóbírónak ejtenie kell a 85 éves Pinochet elleni, csaknem kétszáz büntetõ keresetet. (MTI)

Isztambul. Testére erõsített pokolgépet robbantott fel Isztambulban a rendõrség épületében egy merénylõ. A támadón kívül életét vesztette egy rendõr és egy polgári személy. Tízen megsérültek, köztük öt rendõr. A hatóságok szélsõbaloldaliakra gyanakszanak, akik azzal fenyegetõztek, hogy megbosszulják a múlt havi török börtönlázadások idején megölt társaik halálát. (MTI)

Madrid. Legkevesebb tizenegyen vesztették életüket egy teherautón, amelybe tegnap reggel a spanyolországi Lorca városának közelében egy vasúti átjáróban belerohant egy vonat. Az áldozatok mindegyike ecuadori bevándorló volt, akik a közeli farmokra igyekeztek munkába. A szerencsétlenséget a teherautó utasai közül egyetlen ember élte túl. A hatóságok szerint elképzelhetõ, hogy további holttestekre bukkannak a roncsok között. (MTI)

Róma. II. János Pálnak nem lenne szabad túlságosan fárasztania magát, sokkal több pihenésre lenne szüksége – véli a pápa egyik orvosa, aki elsõként ismerte be a nyilvánosság elõtt, hogy a katolikus egyházfõ Parkinson-kórban szenved. (MTI)