Szombat, 2001. február 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 28. szám

Meglepetések nélküli kongresszus elõtt a magyar koalíció

Dunaszerdahely. Ma tartja III. Országos Kongresszusát az MKP. A küldöttek a tervek szerint értékelik a pártprogram teljesítését, tisztújításra nem kerül sor.

Bugár Béla beszámolója a hírek szerint kritikus lesz, de kiemeli a pozitívumokat. A pártelnök lapunknak elmondta, pártja több mint két éve tagja a kormánynak, ezért elemezni kell, mit sikerült a pártprogramból a kormányprogramba átültetettekbõl teljesíteni, megfelelõ taktikát választott-e a párt, s mik a teendõk a közeljövõben. Szó esik az MKP belsõ ügyeirõl is. Több mint 500 alapszervezetben 9000 tagja van a pártnak, ám a tagság átlagéletkora 45 év fölött van. Akadnak alapszervezetek, melyek nem engednek soraikba új tagokat, de a pártnak nyitottnak kell lennie, erre a járásoknak is figyelniük kell, véli Bugár. A kongresszuson vélhetõen senki sem nyitja ki a tisztújítás kérdését, s az is valószínûtlenn, hogy – a szlovák sajtóban megjelentekkel szemben – kinyissák az Országos Tanács határozatát az alkotmánymódosításról.
Bárdos Gyula frakcióvezetõ is úgy véli, hogy az aktuálpolitikai kérdések és a pártépítés lesz a kongreszszus központi kérdése. Bárdos az alkotmánymódosítással kapcsolatban megerõsítette, az MKP a vitában több módosító javaslatot terjeszt a parlament elé, egyebek közt a preambulum módosítását és a nevesítetlen földek rendezésének kérdését, de jóváhagyásukat nem köti az alaptörvény támogatásához.
A kongresszuson többek közt részt vesz Mikulás Dzurinda kormányfõ, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és az Európai Bizottság képviseletében Onno Simons. (-rn)

Nincs veszélyben a lakosság, a gázt elzárták

Nagykürtös. Tegnap délután berobbant és égni kezdett egy tranzit gázvezeték Kõkeszi (Kamenné Kosihy) és Terbegec (Trebusovce) között. A tûzoltók lakossági bejelentés alapján hamarosan a helyszínre érkeztek, s elkezdték a tûz lokalizálását. Este 6 után sikerült elzárni a gázt, a lángok is alábbhagytak, de a tûzoltók így sem tudtak teljesen közel kerülni hozzájuk. A robbanás lakóterületen kívül történt, a helyi lakosság nincs veszélyben. A magyar tûzoltók Balassagyarmatnál várakoztak, ha szükség lenne segítségükre.

MEGKÉRDEZTÜK

Mi a véleményük arról, hogy állva szavazzanak a képviselõk az alkotmánymódosításról?

Bárdos Gyula frakcióvezetõ: Az alkotmánymódosítás megszavazásának módja csak eszköz, nem cél. A cél az, hogy az alkotmányt legalább 90 képviselõ megszavazza. A frakció nevében azt fogom javasolni, olyan megoldást keressünk, amely mindenkinek megfelel, aki igennel akar szavazni. Az MKP köreiben fel sem merült, hogy esetleg titkosan kellene voksolni, mint ahogy az az Új Szóban megjelent. Elképzelhetõnek tartom, hogy a képviselõk név szerint és szóban, de ülve szavazzanak. Ennek formáját a házszabály rögzíti. Ez a kormánykoalíció ne utánozza azt a módszert, melyet korábban, az alkotmány elfogadásánál tapasztaltunk. Nem csak az MKP helyteleníti az állva szavazást, a kérdésrõl még tárgyalunk. Meggyõzõdésem szerint megegyezünk, és a módosítás megkapja a szüksége támogatást.

Köteles László: Az állva szavazással eddig az ellenvéleményt nyilvánítókat vagy megfélemlíteni, vagy megalázni akarták. Ezt elutasítom, de a szavazás formájától függetlenül a véleményemet ki fogom nyilvánítani, és az alkotmánymódosítást megszavazom.

Hóka László: A szokványos módon is nyugodtan lehetne szavazni. Ez a teátralitás egyes pártok érdeke, hogy már a választási kampány elõtt megmutassák magukat választóiknak.

Szabó Olga: Ez egy kicsit meredek. Megfelelõbb lenne úgy szavazni, ahogy megszoktuk.

Duka Zólyomi Árpád: Nem támogatom, hogy a kamerák elõtt szerepet játsszuk. 1992-ben már egyszer eljátszottuk, és keserû emlékeink maradtak. Így kizárható ugyan minden tévedés, de van jobb mód is: mikrofonba szavazni, ülve. De partnereinkben van egy aggály, hogy nem megbízhatók a képviselõk.

Sárközy Klára: Nem vagyok híve a bohóckodásnak. Nagyon nem örülnék annak, ha a koalíció csak így tudná biztosítani az alkotmányos többséget. (szm)

Mikulás Dzurinda New Yorkban megnyitotta a Szlovákiáról szóló kiállítást

New York. Mikulás Dzurinda kétnapos amerikai útjának második napján a gazdasági találkozók domináltak. A kormányfõ találkozott Robert Rubin volt szövetségi pénzügyminiszterrel, aki jelenleg egy nemzetközi vállalat alelnöke, este pedig a New York-i Pénzügyi Világközpontban megnyitotta a Szlovákiáról szóló reprezentációs kiállítást, mely egy hónapon át filmekkel, kulturális mûsorral bõvítve mutatja be az országot. Meglepetésre a szlovák rendõrség által keresett Rudolf Žiak is megjelent a megnyitón. A HZDS volt alelnökének jelenlétét, aki a SIS-ben is magas posztot töltött be, Mikulás Dzurinda nem akarta kommentálni. Žiak saját állítása szerint azért tartózkodik az USA-ban, hogy felvegye a kapcsolatot az új amerikai adminisztrációval. Arról nem volt hajlandó beszélni, hogy eddig kivel találkozott, s azt sem árulta el, ki fedezi kinntartózkodását. Elmondta, hamarosan telefonkapcsolatba lép a szlovák nyomozókkal, hogy tisztázzák, miért lett tanúból vádlott a Lexa-féle SIS által külföldön szervezett provokációk ügyében.

A mûvészi hitvallás és a nemzeti sorsproblémák fölött virrasztó szellem volt

Budapest. Tegnap örök nyugalomra helyezték a január 18-án, 73 éves korában elhunyt Sinkovits Imrét az Óbudai temetõben. A Nemzet Színészét több ezren kísérték utolsó útjára, sírjánál a Himnuszt énekelve búcsúztak tõle. – Sinkovits Imre hiánya, pótolhatatlansága a nemzet számára halhatatlanná teszi a mûvészt – jelentette ki Rockenbauer Zoltán. A nemzeti kulturális örökség minisztere búcsúbeszédében azt mondta: az igazán nagyoknak adatik meg, hogy megélhetõvé tegyék a Weöres Sándor-i kihívást, hogy úgy tudjanak gondolkodni hivatásukról, ahogyan Sinkovits Imre. Sütõ András író – aki a Magyar Mûvészeti Akadémia és a határon túli színházak nevében vett búcsút – szavai szerint a mûvészi hitvallás és a nemzeti sorsproblémák fölött virrasztó szellem volt Sinkovits, aki a vészterhes években az éter hullámain harsogta világgá a hazától elszakított magyarok gyötrelmeit. Kállai Ferenc, a volt Nemzeti Színház társulatának nevében búcsúzva jelezte, hogy a mûvész a játék lenyûgözõ erejével mindig az igazságra, a szépre, a jóra tanította a körülötte lévõket. – Nemzetis volt akkor is, amikor a hatalom más színházba kényszerítette – mondta Kállai Ferenc.

Oroszokkal repül az amerikai multimilliomos

Cape Canaveral. Az amerikai multimilliomos Dennis Tito nem adja fel azt az álmát, hogy õ legyen a világ elsõ ûrturistája: szerzõdést kötött az orosz Roszaviakoszmosz céggel arról, hogy április 30-án a Szojuz-TM ûrhajó fedélzetén az új, nemzetközi ûrállomásra látogat. A 60 éves kaliforniai vállalkozó állítólag 20 millió dollár körüli összeget fizetett azért, hogy tíz napot töltsön a világûrben, ebbõl hatot az ûrállomáson. Tito eredetileg arról kötött szerzõdést az orosz Enyergija cég MirCorp kereskedelmi vállalatával, hogy a Mirre utazik, de ez a terv dugába dõlt, mivel Moszkva március 6-án megsemmisíti az elöregedett bázist. Tito bejelentése némileg kellemetlen helyzetbe hozta az amerikai ûrkutatási hivatalt, amely nem támogatja a civil ûrrepülõsködést az új ûrállomásra. Egy NASA-illetékes elmondta, abba nem szólhatnak bele, hogy az oroszok a saját ûrhajójukon kit visznek fel az ûrbe. – Az elkövetkezõ három hónapban semmi mással nem fogok foglalkozni, csakis a napi nyolcórás elméleti és gyakorlati felkészítéssel – mondta. Tito egyébként hiszi, hogy történelmi küldetést hajt végre. Mint mondta, útjával megnyitja a lehetõségeket a polgári ûrutazások elõtt. Hasonlata szerint alig 100 éve még a hagyományos repülés is luxus volt, nagyon kevés tehetõs ember emelkedhetett a levegõbe.

MIÉRT VÁLASZTOM A MAGYAR ISKOLÁT?

– Azért, mert hatévesen az anyanyelvemen kívül nem ismertem még más nyelvet. Valami miatt különben sem nyíltak akkoriban francia vagy angol tanítási nyelvû osztályok a szülõfalumban. Így aztán magyar iskolába jelentkeztem, és ott ragadtam egészen az érettségiig, de még szlovákul is csak a katonaságnál tanultam meg úgy-ahogy. Aztán a fiamat is magyar iskolába írattam, mert õ sem tudott hatévesen más nyelven, mint magyarul, pedig (itt és most) Pozsonyban még valamelyik nagy vonzású kultúra nyelvén is végezhetné tanulmányait. Egy alapiskolás korú gyerek számára ez még korai lenne, de ha úgy dönt, hogy a helyi magyarnál színvonalasabb, más nyelvû középiskolába jelentkezik, nem leszek ellene. Persze, csak ha a magyar iskolában megtanul addigra olyan szinten pl. angolul, hogy esélylyel felvételizhet. Ha oda jár majd, akkor is egészen biztosan magyar marad. Ha nem tanul meg még szlovákul sem, akkor fennáll a veszély, hogy a kelleténél is magyarabb lesz. Ezt nagyon nem támogatnám! (me)