Csütörtök, 2001. február 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 26. szám

2001 a privatizáció éve, 36 vállalat kerül magánkézbe

Pozsony. Már év végétõl tudjuk, hogy mától emelkednek az ún. szabályozott árak. Például a gázért a háztartások 20, a kisfogyasztók 15, a nagyfogyasztók 25 százalékkal fizetnek többet, emelés azonban a jövõben is várható.

"A gázmûvek drágábban vásárolja fel a gázt, mint amennyiért adja, nem beszélve a feldolgozási költségekrõl. A különbséget az állam téríti, illetve fokozatos áremeléssel próbáljuk kiegyenlíteni. A gázmûvek magánosításakor ezt is figyelembe kell venni, harmonogramot kell kidolgozni, mely pontosítja, mikorra kell elérni a nemzetközi árszintet. Egy éven belül létre kell hozni a szabályozási hivatalt is, mely a természetes monopóliumok árait szabályozza, és az árakat fokozatosan nemzetközi szintre emeli" – mondta Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes. "Három kérdést kell szakmailag megvitatni. A hivatal anyagi függetlenségét, azaz hogy csak a költségvetésbõl finanszírozzuk-e. A másik a hivatalnokok jutalmazása, szerintem magas jutalmat kellene kapniuk, hogy kizárhassuk a korrupciót. A harmadik problémás kérdés, hogy törvény szabja-e meg azokat a képleteket, melyek alapján kiszámolnák a szabályozott árakat" – tette hozzá Miklos.
A kormány tegnap jóváhagyta a magánosítás gyorsítását célzó harmonogramot. Mária Machová privatizációs miniszter elmondta, a magánosítás 38 állami vállalatot és részvénytársaságot érint, könyv szerinti értékük 248 milliárd korona, ebbõl 142 milliárdnyi vagyont privatizálnak. 36 vállalat magánosítását még idén szeretnék befejezni, a csatorna- és vízmûvek, valamint a Villamos Mûvek privatizációja 2002-ig tart majd. A 36-ból 24 jelentõs nagyvállalat lesz. "A számokból is kitûnik: 2001 a privatizáció éve" – állapította meg Ivan Miklos. A kabinet elrendelte, hogy a gazdasági miniszterek minden ülésén elsõként a magánosítás aktuális állásával foglalkozzanak, hogy az idõterv betartható legyen, és a felmerülõ problémákat orvosolni lehessen. Az Általános Hitelbank (VÚB) magánosításával kapcsolatban Machová elmondta: február 16-ig elsõ lépésként a részvények 25%-át átutalják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBOR), valamint az International Financial Corporation (IFC) számlájára, így megteremtik a tulajdonképpeni magánosítás feltételeit. Mindkét külföldi intézmény a VÚB 12,5%-os részvénycsomagját kapja. A kabinet jóváhagyta a VÚB privatizációs projektumának megváltoztatását is. Machová szerint erre azért volt szükség, mert a tervet még 1992-ben dolgozták ki, és azóta változott a bank alaptõkéje és a részvényesek struktúrája is. (sza)

Az RTL Klub és a TV2 nem kerül be az UPC kínálatába

Pozsony. Ha a két magyar kereskedelmi csatorna mûsorát is sugározná a UPC, két másik adót – elsõsorban anyagi okoból – törölniük kellene a kínálatból. Ezt Odetta Suleková, a szlovákiai UPC kábelszolgáltató cég munkatársa közölte lapunkkal. "Így is gyakran találkozunk olyan követeléssel, hogy a magyar adókat töröljük a kábelrendszerrõl" – mondta Suleková. A magyarajkú kábelelõfizetõk évek óta hiába várják a szolgáltatás bõvítését. Jelenleg több mûsorcsomag közül is választhatnak, a legolcsóbb 9 csatornát tartalmaz, beleértve a Magyar 1- és 2-t. A bõvített pakkal összesen 41 csatorna mûsora nézhetõ, így a Duna TV is. A két magyar kereskedelmi adó, az RTL Klub és a TV2, amely 600-800 koronás antennával is kitûnõen fogható, nincs a UPC kínálatában. A cég – Suleková szerint – nem tud minden kérésnek eleget tenni, így egyelõre marad a jelenlegi felállás. Azoknak az elsõsorban pozsonyi tévénézõknek tehát, akik szeretnék nézni a magyar kereskedelmi csatornákat, nem marad más hátra, mint néhány száz koronáért beszerezni egy erõsítõvel ellátott szélessávú antennát. Kérdésünkre, hogy a kábelen fogható rádióadók közé besorolható-e a Pártia Rádió több helyen gyakran elég gyengén fogható adása, azt a választ kaptuk, hogy "ha ezt kérné a Szlovák Rádió, akkor igen". (ngr)

A 18. életévét betöltõ diák nem köteles megmutatni szüleinek a bizonyítványát

Pozsony. Az iskolákban tegnap és ma osztják ki a félévi bizonyítványokat, az influenzajárvány miatt bezárt iskolákban hétfõn. Ideje tehát megtudni diáknak, szülõnek, tanárnak egyaránt, hogy a 18. életévét betöltött tanuló nem köteles senkinek megmutatni bizonyítványát. Az érdemjegyek ugyanis személyi adatnak számítanak, és mint minden felnõtt embernek, a tanulónak is joga van ennek védelmére. E fejleménynek feltehetõen a gyengébb tanulók örülnek. Körkérdésünkbõl viszont kiderült, a diákoknak eddig nem nagyon hiányzott, hogy nem volt tudomásuk errõl a törvényrõl, bár el tudnak képzelni olyan helyzeteket, melyeket otthon jobb eltitkolni. A szülõk nézete természetesen ennek ellentmond. "Hülyeségnek tartom; amíg én iskoláztatom, etetem a gyerekeimet, addig megkövetelem, hogy megmutassák a jegyeiket és a bizonyítványukat" – véli egy érettségi elõtt álló diák anyukája. "Eddig a fiamnak eszébe sem jutott, hogy eltitkolja a jegyeit. Õ is tisztában van azzal, mibe kerül iskoláztatása, az a legkevesebb, hogy ennek fejében közölje az eredményeit".
A jogszabály egyébként már tíz éve hatályos. Pavol Husár adatvédelmi biztos elmondta, a tanár kizárólag tanítványa beleegyezésével bocsáthatja a szülõ rendelkezésére a jegyeket. Ellenkezõ esetben a diák az adatvédelmi biztoshoz fordulhat panasszal, de erre még nem volt példa. A paradox helyzet annak is köszönhetõ, hogy az oktatásügyi minisztérium középiskolákról kiadott rendelete csak azt mondja ki, hogy az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit gyerekük elõmenetelérõl, a 18 évnél idõsebb diákokról nem esik szó. Elég, ha õk tanárukat szóban hatalmazzák fel arra, hogy szüleivel elõmenetelérõl beszéljen, ám az adatvédelmi hivatal szerint helyesebb volna az írásos meghatalmazás. Ha a jogszabály következetes betartásához ragaszkodnánk, a nagykorú diák jegyeirõl osztálytársainak sem volna szabad értesülniük. (szm)

Az iskolaügyi minisztérium csökkenteni kívánja a tanítási szünnapok és iskolai szünetek számát, az idei, összesen 84 nap szünetet a szülõk is sokalják. A tervezett csökkentés valószínûleg leginkább a karácsonyi és a tavaszi szüneteket érintené. (SITA)

Az MKP ügyvezetõ alelnöke nem hajlandó állva megszavazni az új alkotmányt

Pozsony. Duray Miklós, az MKP ügyvezetõ alelnöke bejelentette, nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, ha a koalíciós egyezség értelmében a képviselõknek állva, egyenként kell szavazniuk. "A módszer az elõzõ kormánykoalíció lépéseire emlékeztet, lealacsonyító, s ha nem változtatnak, a szavazáskor a termen kívül fogok tartózkodni. Képviselõ vagyok, nem bohóc" – jelentette ki Duray. Bugár Béla már az MKP Országos Tanácsának hétvégi ülése után azt nyilatkozta lapunknak, ha az MKP-képviselõk közül valaki nem szavazza meg az új alkotmányt, vagy távolmarad, az keressen új pártot. A nyilvános szavazás az MKP elnöke szerint nem biztosíték az alkotmányos többséghez, egyszerûen az élõ tévéközvetítés miatt csinálják.
Frantisek Mikloskónak (KDH) mindez az alkotmány 1992-es elfogadását juttatja eszébe, akkor Meciarék csinálták ugyanezt. Szerinte az egésszel azt akarják bizonyítani, hogy a kormánykoalíció képviselõi államalkotók, szemben az ellenzékkel. (s, ú)

MIÉRT VÁLASZTOTTAM A MAGYAR ISKOLÁT?

A feleségemmel együtt magyar iskolát végeztünk, fel sem merült, hogy gyerekeinket esetleg más iskolába írassuk. A magyarságtudat mindkettõnkben mélyen megõrzõdött, és ugyanezt szeretnénk nyújtani a gyermekeinknek is. Ellenkezõ esetben éppen õket fosztanánk meg egy értékes többlettõl. A magyar iskolában megismerkedhetnek egy ezeréves ország kultúrájával, és olyan történelmi hagyományokkal rendelkezõ nemzethez tartozónak vallhatják majd magukat, amire büszkék lehetnek. Ha gyermekeinket nem ebben a szellemben neveltük volna, nem magyar iskolába adjuk õket, akkor megfosztottuk volna õket attól a lehetõségtõl, hogy két kultúrából táplálkozzanak. Itt, a határ közelében két mûveltség érinti õket, és meggyõzõdésem szerint a határ mindkét oldalán egyformán tudnak érvényesülni. (sza)