Szerda, 2001. január 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 25. szám

Még a választások elõtt sor kerülhet Jasszer Arafat és Ehud Barak találkozójára

Tel-Aviv. Az Izraelt megbénító általános sztrájk miatt nem lehet Izraelbe légi úton beutazni, sem kiutazni onnan, a nemzetközi repülõterek nem mûködnek, de teljesen megbénult a tengeri kikötõk és a vasútak közlekedése is.

Jasszer Arafat palesztin vezetõ – enyhíteni próbálván a davosi világgazdasági fórumon tett Izrael-ellenes kirohanásán – hétfõn este Egyiptomban kijelentette: az Izraellel való békekötést kívánja. A Davosból hazatérõ Arafat Sarm-es-Sejkben találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, ahol azt sem zárta ki, hogy bizonyos zsidó telepek megmaradjanak a Jordán nyugati partján. Arafat a világgazdasági fórumon a palesztinok elleni "fasiszta katonai agresszió" elkövetésével vádolta meg Izraelt. Az egyiptomi elnök Ariel Saronról, aki a február 6-i kormányfõválasztás esélyes jobboldali jelöltje, annyit mondott, hogy ha megválasztják, kénytelen lesz vele együttmûködni, mert Izrael és Egyiptom között békeszerzõdés van érvényben. Hozzáfûzte azonban, hogy "szörnyû dolgokat" hallott róla.
Kofi Annan ENSZ-fõtitkár csúcstalálkozót próbál szervezni Ehud Barak leköszönõ izraeli kormányfõ és Jasszer Arafat palesztin elnök között. A találkozóra még a február 6-i izraeli miniszterelnök-választás elõtt kerülne sor. A névtelenségéhez ragaszkodó palesztin forrás elmondta, hogy az ENSZ fõtitkára erõfeszítéseket tesz Barak és Arafat találkozójának megszervezésére, és a palesztin félnek semmi kifogása sincs egy csúcstalálkozó ellen. Hozzátette azonban, hogy tudomása szerint jelen pillanatban semmilyen döntés sem született ez ügyben. Gilad Ser, az izraeli miniszterelnök kabinetfõnöke kijelentette, Ehud Barak nem zárja ki az Arafattal való személyes tárgyalás lehetõségét a február 6-i idõpontig. Ser megerõsítette, hogy tud a csúcstalálkozó megszervezésére irányuló nemzetközi erõfeszítésekrõl. Úgy vélte, hogy az izraeli fél részérõl nem lenne bölcs dolog elutasítani az esetleges kezdeményezéseket.
Más források olyan értesülésekrõl számoltak be, amelyek szerint már csütörtökön létrejöhet az izraeli– palesztin csúcstalálkozó, amelyet Egyiptomban, Hoszni Mubarak egyiptomi államfõ védnöksége alatt tartanának meg.

Egy héttel a miniszterelnök-választás elõtt Ariel Saron, a jobboldali Likud vezetõje, egyben kormányfõjelöltje továbbra is jelentõs elõnnyel bír a munkapárti Ehud Barakkal szemben. A Gallup intézet felmérése szerint Saron 52 százalékos eredményre számíthat Barak 32 százalékával szemben Saron támogatottsága további két százalékponttal erõsödött. Az 1300 fõre kiterjedõ reprezentatív közvélemény-kutatásból az is kitlnt, hogy a lakosság 77 százaléka Saron diadalára számít, és csak 11 százaléka bízik Barak gyõzelmében. (m)

Tiltakozási örvény követte a törökországi örményekrõl szóló törvénytä

Párizs/Ankara. Jacques Chirac elnök jóváhagyásával törvényerõre emelkedett az 1915-ös törökországi örmény népirtás elismerésérõl hozott nemzetgyûlési törvény, amelyet a francia parlament január 18-án szavazott meg. Az elnök által hétfõn szentesített új törvényt tegnap hirdették ki a hivatalos közlönyben. A párizsi hivatalos állásfoglalás súlyos feszültséget gerjesztett Párizs és Ankara viszonyában, jóllehet az egymondatos törvényszöveg – amely kinyilvánítja, hogy "Franciaország nyilvánosan elismeri az 1915-ös örmény népirtást" – nem utal az Oszmán Birodalom végnapjaiban lezajlott deportálások és öldöklések felelõseire. Örmény adatok szerint 1,2–1,5 millió örmény vesztette életét a kegyetlenkedések során, a törökök szerint 250-500 ezer áldozatról lehet szó, ezek azonban a két fél közötti ellenségeskedésekben, s nem népirtás következtében vesztették életüket.
A párizsi polgármesteri hivatal hétfõn arról döntött, hogy emlékmûvet állít a fõvárosban az örmény népirtás áldozatainak emlékére.
Bülent Ecevit török miniszterelnök – válaszul a törvényre – tegnap bejelentette, Törökország felülvizsgálja politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Franciaországgal. A török külügyminisztérium rámutatott nyilatkozatában, hogy Ankarát megdöbbentette a párizsi döntés, és mélyen elítéli ezt a török–francia kapcsolatokra újabb csapást mérõ határozatot. "Törökországnak lehetetlen ártani ilyen szégyenteljes cselekedetekkel", és e döntés megvalósítása csak újabb károkat okoz a török-francia kapcsolatokban – olvasható a dokumentumban.

Carla Del Ponte bizonyítékokat adott át Zágrábnak

Zágráb. Ratko Mladics volt boszniai fõparancsnok kiadását kérte Belgrádtól egy héttel ezelõtt Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék fõügyésze – errõl tájékoztatott tegnap a zágrábi Vjesnik. A lap a törvényszékhez közel álló forrásra hivatkozva adott hírt arról, hogy a fõügyész belgrádi látogatásán bizonyítékokat adott át a jugoszláv vezetésnek arról, hogy milyen háborús bûnöket követett el Ratko Mladics és egy másik volt boszniai szerb tisztségviselõ, Szlavko Zupljanin. Carla Del Ponte kérte a két boszniai szerb gyanúsított kiadását Hágának. Hága úgy véli: Belgrád igen könnyen teljesítheti e két gyanúsított kiadását, mivel Mladics és Zupljanin is külföldi állampolgár, és a jugoszláv alkotmány csak jugoszláv állampolgárok kiadását tiltja. Mladics az utóbbi években Belgrádban telepedett le, néhány hete azonban sem a volt boszniai szerb fõparancsnok, sem pedig Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök nem tartózkodik Jugoszlávia területén.

Elsõ fokon ítélet született

Budapest. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnap elsõ fokon megállapította, hogy a Magyar Nemzet 2000. július 6-án megjelent, Politikusok és üzletemberek a korrupció gyanújában címû cikkében megsértette Petõ Iván szabad demokrata politikus jó hírnév védelméhez fûzõdõ személyiségi jogát. A bíróság nem jogerõs ítéletében a kiadót 500 ezer forint nem vagyoni kártérítés kifizetésére kötelezte. (MTI)

Moszkva félti a balti államokat a csatlakozástól

Varsó. A NATO már 2002-ben döntést hozhat arról, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat egy vagy több tagjelölttel – jelentette ki a Rzeczpospolita címû lengyel napilapnak adott interjúban Klaus-Peter Klaiber, az észak-atlanti szövetség politikai ügyekért felelõs fõtitkárhelyettese.
Klaiber szerint politikai döntésrõl van szó: a NATO-nak el kell gondolkodnia azon, hogy az új tagok fölvétele növeli-e egész Európa biztonságát és stabilitását, figyelembe kell vennie Oroszország várható reakcióját, és azt is, mit ad a bõvítés magának az észak-atlanti tömbnek. A balti államok csatlakozása növelné a földrész, különösen Észak-Európa stabilitását, de tekintetbe kell venni Oroszország ezzel kapcsolatos – a fõtitkárhelyettes szerint – irracionális álláspontját. Moszkva elfogadná Románia vagy Bulgária NATO-tagságát, de minden eszközzel igyekszik távol tartani az észak-atlanti szövetséget a balti államoktól.
Klaiber hangsúlyozta, elvileg az sem zárható ki, hogy Moszkva is folyamodik NATO-tagságért, s ha ilyen kérés érkezne, a szövetség megvizsgálná azt. Jóllehet – tette hozzá a fõtitkárhelyettes – ennek ma kicsi a valószínûsége. Oroszországgal szemben a NATO a bizalomépítés politikáját követi, amelynek egyik sikere a NATO moszkvai tájékoztatási irodájának megnyitása.
Klaiber szerint addig nem lesz béke és stabilitás Európában, amíg nem sikerül kialakítani az együttmûködést Oroszországgal.

Vád a volt államfõ ellen

Manila. A Fülöp-szigetek államügyészsége tegnap azzal vádolta meg Joseph Estrada volt államfõt, hogy hivatali ideje alatt több százmillió dollárt sikkasztott el. Eduardo de los Angeles, a vizsgálatot végzõ ügyészek csoportjának vezetõje szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Estrada hat különbözõ álnevet használva nyitott számlákat tizenö bankban. A hatóságok eddig 10-15 milliárd pezóról (200-300 millió dollár) szóló megmagyarázatlan átutalások nyomára bukkantak a számlák átvizsgálása során. Joseph Estradát korrupcióval, a nép bizalmával való visszaéléssel, jogtalan elõnyök juttatásával, az alkotmány megsértésével vádolják, és ezért kényszerítették lemondásra január 20-án. Az új manilai vezetés megtiltotta Estradának, hogy elhagyja az országot. (MTI)

Csecsenföldi robbanás

Moszkva. Gudermesz határában a szakadárok újabb pokolgépes merényletet hajtottak végre Ahmed-Hadzsi Kadirov ellen, de a Moszkva párti köztársasági kormányzat vezetõje sértetlen maradt, csak testõrségének hét tagja sebesült meg könnyebben. Orosz források szerint a nagy erejû pokolgép ugyanott robbant, ahol tíz nappal ezelõtt Kadirov fia, Ramzan ellen követtek el sikertelen terrortámadást. A hatalmas detonáció több gépkocsit megrongált, de Kadirov konvoja tovább tudott haladni. Csecsen források szerint a támadásban a partizánok egy páncélozott harcjármûvet és négy gépjármûvet semmisítettek meg, egy testõr meghalt, hét pedig megsebesült, viszont Kadirov jármûve ki tudott bújni a tûzcsapás alól, és a vezér elmenekült a helyszínrõl. (MTI)

Hajókkal, repülõgéppel és helikopterrel mentenek

Kijev. Tovább kutatnak a Pamjaty Merkurija ukrán hajó pénteki katasztrófája során eltûnt személyek után. A rendkívüli helyzetek minisztériumában tegnap azt közölték, hogy 12 személyt keresnek. (Hétfõn még úgy tájékoztattak, hogy az Isztambulból a krími Jevpatorijába tartó hajó fedélzetén 51 személy tartózkodott, közöttük 20 utas, a katasztrófa következtében 14-en életüket vesztették, 32 személy megmenekült és öt ember sorsa volt ismeretlen.) Tegnapi adatok szerint nem találtak újabb áldozatokat, a kutatást folytatják. A mentésben tíz hajó, egy repülõgép és egy helikopter vesz részt. A mentõtutajokról kiemelt 32 túlélõt Szevasztopolban ápolják, állapotuk kielégítõ. A katasztrófa okának felderítésére bizottság alakult, amely Leonyid Kosztjucsenko szállítási miniszter vezetésével a helyszínen tanulmányozza a baleset körülményeit. A krími ügyészség bûnvádi eljárást kezdett a pénteken a hajó kapitánya ellen, akit akár 15 év elzárással is sújthatnak.

Egyedül a reformkommunisták nem kaptak egy fillért sem

Berlin. A kormánypártból ellenzéki erõvé vált német uniópártok kapták 1999-ben is a legtöbb adományt a gazdaság képviselõitõl – derül ki az alsóházban jelen lévõ pártok pénzügyi beszámolóiból. A Süddeutsche Zeitung tegnapi számában közölt összeállítás szerint a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) összesen 125, húszezer márkát meghaladó adományban részesült 1999-ben.
A CDlegnagylelkûbb támogatói között volt a Deutsche Bank (737 000 DEM) és Klaus Krone berlini vállalkozó (438.642 DEM). Érdekes módon a pénzügyi beszámolóban, amelyet Wolfgang Thierse házelnök tett közzé, már adományként szerepel az a 2,5 millió márka, amelyet a hamburgi Ehlerding házaspár eredetileg kölcsönként utalt át a CDU-nak. (Ez a házaspár nyerte el, még a Kohl-kormány idején, a több ezer vasutaslakás értékesítésére kiírt pályázatot.)
A CSlegfõbb támogatója 1999-ben a bajor tartományi fémfeldolgozó és villamosipari szövetség volt, amely 450 ezer márkával járult hozzá pártkassza feltöltéséhez. Az SPD elsõ számú szponzora 1999-ben a Dresdner Bank volt (100 500 DEM), megelõzve a baden-württembergi és az észak-rajna-vesztfáliai fémipari munkaadók szövetségeit (100 000, illetve 66 000 DEM), a Porsche céget (50 000 DEM) és a Philipp Morris dohányvállalatot (41 000 DEM). A Bundestag pártjai közül egyedül a reformkommunista PDS nem részesült gazdasági adományban 1999-ben.

Budapest. A magyar állam várhatóan februárban nyújtja be kártérítési keresetét a Fõvárosi Bírósághoz a romániai Aurul cég ellen a tavaly februári tiszai ciánés nehézfém-szennyezéssel kapcsolatban – közölte tegnap Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetõje. A magyar államot képviselõ nemzetközi ügyvédi iroda vezetõje szerint a Fõvárosi Bíróság az elsõ tárgyalást jó esetben az év végére, illetve a jövõ év elejére írja ki. (MTI)

Kosovska Mitrovica. Szerb nacionalisták kézigránátokat dobtak egy albán házára a koszovói Mitrovicában hétfõn, aminek következtében egy 15 éves albán fiú meghalt, ketten megsebesültek. Több tucatnyi albán gyûlt össze a megosztott koszovói város déli felében, hogy eltorlaszolja a szerbek lakta városrészbe vezetõ utat. Egy autót felgyújtottak és az ENSZ-rendõrség több autójának ablakait bezúzták. Az albán tömeg állítólag az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet több munkatársát megverte. (MTI)

Moszkva. Borisz Jelcin volt orosz elnököt tegnap a Kreml-kórházba szállították, vírusos influenza gyanújával, magas lázzal. Jelcin holnap ünnepli 70. születésnapját, s nagyon valószínû, hogy ezúttal a kórházban fogják köszönteni jubileuma alkalmából.Az elsõ orosz elnök 1996-ban koszorúér-mûtéten esett át, s azt követõen elég sokat betegeskedett. Egyes vélemények szerint fiatalkori súlyos középfül-gyulladása is hozzájárult gyakori rosszulléteihez és egyensúlyzavaraihoz. (MTI)

Camp Zeist. A bíróság ma hirdet ítéletet a Pan Am amerikai légitársaság London-New York járatának felrobbantásával vádolt két líbiai állampolgár perében. A jumbo a skóciai Lockerbie fölött zuhant le 1988. december 21-én. A 270 emberéletet követelõ katasztrófa ügyében egy skót bíróság folytatta le a pert egy hollandiai amerikai katonai támaszponton. Ha a vádlottakat bûnösnek találják, életfogytiglani büntetés vár rájuk. (MTI)

Budapest. A magyar kormány tegnapi ülésén azt javasolta, hogy az országgyûlési képviselõk, a kormánytagok, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a minisztériumi fõosztályvezetõk és a polgármesterek a jövõben ne részesülhessenek lõfegyvertartási engedéllyel – közölte Borókai Gábor kormányszóvivõ. (MTI)

Cseh televíziós botrány – heten pályáznak az ideiglenes vezérigazgatói tisztségre

Prága. Heten pályáznak a cseh közszolgálati televízió ideiglenes vezérigazgatói székére. A képviselõház várhatóan február 9-én rendkívüli ülésen tárgyal a jelöltekrõl. A pályázók többsége már korábban is dolgozott a televízióban: Jirí Mejstrík a kilencvenes évek elején a Premiéra (Prima) televíziót vezette, Jirí Balvín, Karel Kochman és Michael Kralert pedig a közszolgálatiban töltött be magas tisztséget. A televízió jelenlegi vezetõségébõl Vìra Valterová és Jana Bobosíková pályázik. A továbbra is sztrájkoló televíziós alkalmazottak bejelentették, ha az utóbbi kerülne ki gyõztesen, akkor utcai tüntetéseket szerveznek. Vratislav Mechura vidéki rádiós az egyetlen pályázó, akinek nincsenek televíziós tapasztalatai. Egyelõre egyik jelöltnek sincs a pártok és a képviselõk körében kiemelkedõen nagyobb támogatottsága, s várható, hogy a döntés igen nehéz lesz. Az ideiglenes igazgató az elképzelések szerint mintegy fél évig irányítja az intézményt. A televízióban a helyzet továbbra is igen feszült, s folytatódik a sztrájk. A sztrájkolók utolsó követelése, hogy a vezetõség semmisítse meg a 33 szerkesztõnek adott felmondást, s távozzon Bobosíková. A botrányról a napokban két könyv is megjelenik. Mindkettõt a fellázadt szerkesztõk írták.

Prága. Václav Havel szerint a cseh politikában felütötte fejét az arcátlanság. Az államfõ meg van gyõzõdve arról, hogy a parlamentbe egyre gyakrabban olyan törvényjavaslatok érkeznek, amelyek célzatosan bizonyos csoportérdekeket képviselnek, s ellentétben vannak az alkotmány szellemével, a törvényhozók akaratával. Havel szerint hasonló arcátlanság az, ami a televízió körül folyik. "Sokkal többrõl van szó, nem csupán az igazgatóról" – jegyezte meg az államfõ. Úgy látja, Csehországban kezdenek olyan erõk kialakulni, amelyek a gazdasági, a politikai és a tájékoztatási hatalmat is szeretnék a kezükbe kaparintani. (MTI)

HÁTTÉR

Budapest. A bõsi kérdéskör megoldására kidolgozott magyar javaslatra adott szlovák válasz fordítását, és annak értékelését ma ismerteti Székely László kormánybiztos sajtótájékoztatón, Budapesten. Mint azt Székely László a korábban többször is hangsúlyozta: a szlovák partner fokozatosan jutott el egy új magyar javaslat fogadásáig. Elsõként az 1999 januári budapesti találkozó eredményeként állapította meg a kormánybiztos, hogy a szlovákok tovább léptek a korábbi magyar, illetve szlovák kormányok idején kidolgozott keretmegállapodás-tervezethez képest. Ez a tervezet többek között javasolta nagymarosi vagy pilismaróti duzzasztómû megépítését. A magyar delegációnak ekkorra sikerült elérnie, hogy a szlovákok a további tárgyalások alapjául elfogadják az újabb magyar javaslatokat. A magyar delegáció az 1999 márciusi pozsonyi fordulón, a nagymarosi, illetve a pilismaróti duzzasztómû építését elvetette, de tárgyalási készséget tanúsított a jogellenesen felépített dunacsúnyi létesítmény üzemeltetésének hivatalos elfogadásáról, a környezet és természeti érdekeknek is megfelelõ üzemeltetési rendrõl. Ezt követõen az 1999 májusi budapesti találkozón a szlovák delegáció vállalta, hogy fogadja, véleményezi a nagymarosi, pilismaróti duzzasztómû nélküli üzemeltetésre vonatkozó magyar javaslatot. Akkor még arról volt szó, hogy Magyarország szeptemberig készíti el ezt a tanulmányt, de azt végül csak decemberben adták át Pozsonyban. A 800 oldalas dokumentumban Magyarország változatlanul elzárkózik az újabb duzzasztómû megépítésétõl, ugyanakkor a többletvíz-mennyiségért hajlandó eltekinteni a bõsi erõmlben termelt villamos energia rá esõ részétõl. A tanulmány részletesen foglalkozik azzal is, milyen megoldások szolgálnának duzzasztás nélkül a hajózási feltételek javítására. A becslések szerint ennek költségei több évre elosztva körülbelül 70-80 milliárd forintot tennének ki. Szlovákia a bõsi vízierõmû üzembehelyezése óta több energiát használt fel, mint amennyi az eredeti szerzõdés szerint a bõsi, illetve, ha megépül, a nagymarosi vízierõmû együttes energiatermelésének 50 százaléka. Az 1999 decemberében átadott magyar tanulmányra 2000 decemberében érkezett meg a szlovák válasz 1 400 oldalon. Az elsõ rész a rendezés jogi elveire vonatkozó magyar javaslatra ad választ, a második rész a gazdasági, energetikai kérdésekkel foglalkozik. A harmadik részben Szlovákia közli a magyar vízgazdálkodási, hajózási és környezetvédelmi elõterjesztésekkel kapcsolatos álláspontját.