Szerda, 2001. január 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 25. szám

Holnaptól újra emelkedik a hatósági árak egy része. A havi többletköltség háztartásonként 500 korona körül lesz

Pozsony. Ez a csomag lesz a végsõ – hallhattuk politikusok szájából december közepén, amikor a Dzurinda-kormány jóváhagyta a hatóságilag szabályozott árak újabb emelését.

Eredetileg nem is csomagnak indult, hiszen az 1999-es eredeti harmonogramban csak néhány helyen szerepelt a 2001-es emelés. Mégis, holnap annyi áremelésnek leszünk tanúi, hogy nyugodtan nevezhetjük ezt is csomagnak. Az eredeti javaslatok általában egyébként január 1-tõl emeltek volna, de a kormány végül a távhõszolgáltatás 20 százalékos emelésén kívül, amit állítólag nem lehet évközben kivitelezni, a többi emelést február elejére halasztotta.
Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint az áremelések havi többletköltsége háztartásonként 500 korona alatt marad, szemben az eredetileg javasolt mértékbõl következõ 570 koronával. Egy banki elemzõ véleménye szerint pedig az emelés ellenére továbbra is arra számítanak, hogy többéves visszaesés után idén végre újra nõ a lakosság reáljövedelme. Mindez természetesen csak az országos átlagra érvényes, az egyes családok helyzetében ezen belül hatalmas eltérések tapasztalhatók. A szociálisügyi minisztériumnak január közepéig kellett javaslatot tennie az emelés hatásainak enyhítésére. A minisztérium sajtóosztályán megtudtuk, hogy bár ez megtörtént, a pénzügyminisztérium kifogásai miatt a kormány csak a jövõ héten tárgyalja az anyagot.
Nézzük tehát, mi is lesz drágább február 1-tõl! A földgáz ára a lakosság számára 20 százalékkal, kisfogyasztó vállalkozók számára 15 százalékkal, a nagyfogyasztóknak 25 százalékkal emelkedik, ez mintegy 5 százalékkal kevesebb a Szlovák Gázmûvek által kér emelésnél. A Szlovák Villamos Mûvek a lakosság számára 20 százalékos, a vállalkozók számára pedig 10 százalékos emelést kért, ehelyett a lakossági ár 15 százalékkal, a vállalkozói pedig 12 százalékkal emelkedik. A vasúti jegyek ára 15 százalékkal nõ, az autóbuszokon pedig 20 százalékkal többet kell majd fizetnünk. Ezen belül azonban ezentúl szabadárasak lesznek a távolsági autóbuszjáratok és az Eurocity, illetve Intercity vonatok.
A községi lakások lakbére 45 százalékkal emelkedik, de ehhez kell még számolni a víz- és csatornadíjak 20,3 százalékos emelését. Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter szerint a lakbéremelés a lakosság 6-7 százalékát érinti. Ez annak a tervnek a része, amely szerint 2004-re a lakbérbõl származó bevétel fedezze az önkormányzatok ilyen jellegû költségeit. Végezetül pedig a postai díjszabás is emelkedik, mégpedig átlagosan 9,9 százalékkal.

Szlovákia külföldi adóssága

Pozsony. 2000. október 31-én Szlovákia bruttó külföldi államadóssága 10,454 milliárd koronára rúgott, ami 500 millió dollárral kevesebb, mint szeptember végén. Szlovákia minden egyes polgárára 1956 dollár adósság jut – tette közzé az adatokat a Szlovák Nemzeti Bank. A jelentõs adósságlefaragás elsõsorban a privatizációs bevételeknek köszönhetõ. Ami az adósság szerkezetét illeti, a közepes és hosszú futamidejû adósságok 8,145 milliárd dollárt tettek ki. Az ország nettó adósságállománya 3,1 milliárd dollár. A 10,45 milliárd dollárnyi bruttó adósságállományból a kormányra és a Szlovák Nemzeti Bankra háruló rész 2,728 milliárd dollár, szeptemberben az összeg 262 millióval több volt. A vállalati szféra együttes adóssága 7,259 milliárd dollár. Érdekes, hogy míg a cégek október folyamán 253 millió dollárral csökkentették hitelállományukat, addig a pénzintézetek némileg növelték adósságukat. (SITA)

A Cergát-Vág Kistérség tíz kitörési pontjának ismertetése

Andód. Az ún. határtalan játékok vázlatának elkészítésével kezdték meg múlt héten a Cergát-Vág Kistérség aktivistái a tíz kitörési pontuk részletes kidolgozását. Az elsõ szakasz legfontosabb részét azok a beszélgetések képezték, amelyeken a Szímõn, Tardoskedden, Andódon és Kamocsán élõk gondolták végig a helyi adottságokat. A galántai Információs Központ munkatársainak közremûködésével az itt kialakított listákról választották ki azt a tíz, kitörési pontnak nevezett témát, amelyek megvalósítása új irányokat szabhatna a kistérség fejlõdésének. Ezek között szerepel például a befektetõi lehetõségek felmérése, a mezõgazdasági termelõk összefogása, a falusi turizmus kialakítása, a környékbeli tavak gazdasági hasznosítása, a Vág part revitalizálása, illetve több, a régió önazonosság-tudatának növelésére szolgáló akció. A múlt héten Andódon tartott ülésükön az utóbbiak egyikét, az ún. határtalan játékokat tervezték meg részletesen. Eredetileg Bara Mihály tardoskeddi polgármester vetette fel, hogy a magyarországi partnerközségükben rendezett hasonló akciók mintájára a helyi termálfürdõben szeretnének megvalósítani ilyen, a televízióból ismert megoldáshoz hasonló játékokat.
A közös gondolkodás eredményeképp valószínû, hogy ebbõl több községre kiterjedõ akció lesz, amelyen a résztvevõ csapatok a helyi adottságokat hasznosító versenyszámokban mérik össze az erejüket. Bár eredetileg csak tervkészítésrõl volt szó, megtörténhet, hogy már az idei fesztivál is kistérségi lesz. Eleinte inkább a hazaiak szórakozását szolgálja majd, késõbb azonban idegenforgalmi attrakcióként a máshonnét érkezõk is bekapcsolódhatnak. A kistérségben ezzel párhuzamosan az Információs Központ szakmai segítségével, de helyi szakemberek közremûködésével egy régióelemzés is készül, amely a késõbbiekben bármilyen fejlesztési program kiinduló anyagaként szolgálhat. (tl)

A Quatro aktív kampánya

Pozsony. A részletfizetésre történõ vásárlás terén szlovákiai listavezetõ Quatro meghökkentõ reklámkampányával és februártól induló intenzív marketingpolitikájával szélesebb körben szeretné bevezetni a tartós cikkek vásárlását segítõ pénzügyi szolgáltatásait. Ján Zámiska, a Quatro pénzügyi igazgatója közölte: tavaly mintegy 100 ezer ügyfelük 1,5 milliárd koronás forgalmat bonyolított le, szolgáltatásaikat országszerte több mint 2800 boltban, áruházban lehet igénybe venni. Az összesen 88 féle fizetési lehetõség közül választó kliens számára külön elõnyt jelent, hogy 50 ezer koronáig kezes nélkül vásárolhat tartós fogyasztási cikket, bútort, sportszert, aki pedig a Quatro ezüst kártyájával rendelkezik, annak 100 ezer korona a felsõ határ. A részlettörlesztés 6 hónaptól 5 évig tarthat, az akkontáció pedig 0%-tól 50%-ig terjed. A Quatro szolgáltatása: az ügyfél kérésére az elsõ 3 hónapban mentesül a részlettörlesztés terhe alól. (só)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Szakolca. A Grafobal Skalica göngyöleggyártó 2000-ben az elõzetes adatok szerint 1,81 milliárd korona forgalmat könyvelt el, ez közel 200 millió koronával több, mint 1999-ben, összesen 10 800 tonna kartonpapírt állított elõ, ez 2300 tonnával több, mint 1999-ben. A Grafobal Group csoportba tartozó, több mint 700 fõt alkalmazó cég története során tavaly elõször több terméket helyezett el a külföldi piacokon, mint otthon. (SITA)

Pozsony. A Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) új tendert ír ki az autóbuszokra; a versenypályázat során szeretnék elkerülni a korábban elkövetett hibákat, ezért rendszeresen egyeztetnek a közbeszerzési hivatallal. A SAD összesen 60, kis kapacitású busz beszerzésére ír ki pályázatot. (SITA)

Pozsony. A Szlovák Konszolidációs Ügynökség (SK) által kezelt 96,9 milliárd korona kinnlevõségnek legalább a fele behajthatatlan – közölte Milan Sikula, az SK vezérigazgatója. A követelések 66%-a ugyanis csõdeljárás alatt lévõ cégek ellen irányul, ezért óvatos becslések szerint az ügynökség az általa kezelt összeg mindössze 10%-ának behajtására lesz képes. A 97 milliárd koronás, behajthatatlannak minõsülõ összeget a Szlovák Takarékpénztárból, a VÚB-ból és a IRB-bõl csoportosították át. (SITA)

Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár privatizációjából befolyt összegbõl 7,5 milliárd koronát a lakossági vagyonalapi kötvények idei kifizetésére kellene fordítani – közölte Jaroslav Volf, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. A Dzurinda-kormány február derekán dönt az Erste Bank által a takarékpénztárért kifizetett 18,4 milliárd korona elosztásáról. (cTK)

Pozsony. 2000 november végén a folyó fizetési mérleg 11 havi deficitje 20,8 milliárd korona volt, ami 26,7 milliárddal kevesebb, mint 1999 hasonló idõszakában. Ennek dacára aggodalomra ad okot az a tény, hogy a deficit – a külkereskedelemben mutatkozó hiány hatására – viharosan növekszik. Október végén ugyanis csak 13,5 milliárd koronára rúgott, és a decemberi kedvezõtlen adatok tovább mélyítik majd a hiányt. (SITA)

Prága. 2000 harmadik negyedévében a cseh háztartások bevételeinek reálértéke 1999 hasonló idõszakához viszonyítva 1,9%-kal csökkent. A nettó pénzbevételek ugyan 133 koronával, azaz 2%-kal nõttek a vizsgált idõszakban, azonban az infláció 4 százalékos volt. Leginkább a nyugdíjasok reálbevétele esett vissza, mégpedig 3,6%-kal. (cTK)

Aranyosmarót. A Wienerberger téglagyár 2001-ben nem emeli az árait – közölte Branislav Hudec, a marketingosztály vezetõje. A legnagyobb szlovákiai téglagyár 2000-ben termékeinek 10 százalékát exportálta. Az elsõsorban Lengyelországba és Magyarországra irányuló kivitel volumene 60 millió koronára rúgott. (Ú)

Pozsony. A cégek és a háztartások 2000-ben 53,7 milliárd koronával növelték a koronában vezetett betétállományukat, amely az év végén elérte a 446,7 milliárd koronát. A koronában vezetett banki betétállomány 68 százaléka a háztartások kezében van. (SITA)

Kergemarhakór – Nyugat-Európában eddig mintegy 57 ezer szarvasmarhát vágtak le megsemmisítés céljából

Brüsszel. Az EU-tagországok marhahúspiacát a szivacsos agysorvadás (BSE) miatt sújtó válság mélyebb, mint gondolni lehetne, a piaci helyzetre vonatkozó legutóbbi mutatók riasztóak – állapította meg az Európai Bizottság mezõgazdaságért felelõs tagja az uniós agrárminiszterek legutóbbi tanácsülésén.

Franz Fischler emlékeztetett arra, hogy számos unión kívüli ország betiltotta az EU-ból származó marhahús importját, a tavalyi évrõl jelentõs kapacitásfelesleg húzódott át az ideire, s 2001-ben további több mint 10 százalékos fogyasztáscsökkenésre lehet számítani. A fogyasztás csak a múlt év októbere, a BSE-válság újabb hullámának kezdete óta 27 százalékkal csökkent a tagországokban. Fischler szerint 10 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számolva idén mintegy 785 ezer tonna felesleg halmozódhat fel az unió marhahúspiacán, még akkor is, ha teljesen kihasználják a megsemmisítésre történõ felvásárlásra megállapított 500 ezer tonnás keretet. Nem jelentene megoldást szerinte az intervenciós célú felvásárlás sem, nemcsak költségvetési korlátok miatt, hanem azért sem, mert nincs elég tárolókapacitás. Ha az unió így járna el, az az ilyen támogatásokra fordított kiadások robbanásszerû növekedését idézné elõ, ami viszont más mezõgazdasági ágazatokban kényszerítené ki a támogatások csökkentését – figyelmeztetett Fischler.
Az agrárbiztos a megsemmisítésre történõ felvásárlás programjának minél szélesebb körû alkalmazására sürgette a tagországokat, emlékeztetve arra, hogy december elején tartott ülésén a miniszteri tanács is ilyen döntést hozott. Szerinte a szóba jöhetõ lehetõségek közül még mindig ez a megoldás a legkisebb rossz: olcsóbb a többinél, segítséget jelent azoknak a tenyésztõknek, akik nem tudják eladni állataikat, és lehetõvé teszi, hogy az ágazat a legalacsonyabb áron szabaduljon meg a leggyengébb minõségû marhahústól. Ezáltal csökkenhetnek a feleslegek, és lehetõvé válik egy minimális piaci árszint fenntartása, ami kedvezõ a tenyésztõknek. Az árak Franciaországban és Írországban már megfigyelhetõ pozitív alakulása is igazolja ezt a feltételezést érvelt Fischler.
A megsemmisítésre történõ felvásárlás programja egyébként eddig még csak ugyanebben a két országban kezdõdött el (a program nem kötelezõ a tagországokra, amelyek szabadon dönthetnek arról, élnek-e a lehetõséggel), bár helyenként Spanyolországban és Luxemburgban is beindult. Franz Fischler tájékoztatása szerint eddig mintegy 57 ezer szarvasmarhát vágtak le megsemmisítés céljából, 60 százalékukat Franciaországban, 28 százalékukat Írországban. A biztos arra is kérte a tagországokat, hogy tájékoztassák a bizottságot minden olyan támogatási intézkedésrõl, amelyeket nemzeti szinten vezetnek be. Az állami segélyekre vonatkozó közösségi szabályozás szerint az ilyen intézkedéseket egyébként is elõzetesen be kell jelenteni a bizottságnál, amelynek jóváhagyási joga van. Bizottsági szóvivõk tájékoztatása szerint eddig egyedül Spanyolország tett ilyen bejelentést.

Nyugat-Európában óriási gondot okoz a kergemarhakór megfékezését célzó óvintézkedések végrehajtása

Brüsszel. Az EU-tagországok többsége nehezen boldogul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásával, amelyeket részben a múlt év végén, részben január 1-tõl léptettek érvénybe az uniós intézmények a szarvasmarhák szivacsos agysorvadásos betegsége (BSE) terjedésének megfékezésére – derült ki az Európai Bizottság jelentésébõl.
A legfontosabb intézkedés az volt, amelynek értelmében január 1-tõl nem kerülhet be a táplálkozási láncba olyan 30 hónaposnál idõsebb szarvasmarha, amelyen levágása után nem végeztek BSE-tesztet. A legtöbb tagország arról számolt be, hogy a rendelkezésre álló rövid idõ és több helyütt a megfelelõ felszerelések, illetve szakképzett személyzet hiánya miatt nehezen tudták végrehajtani az intézkedést. Problémákat okozott annak az elõírásnak a betartása is, hogy már a vágóhídon el kell távolítani az állatokból a BSE-fertõzés szempontjából legveszélyesebb részeket, mindenekelõtt a gerincoszlopot. Egyes tagországok arról tájékoztatták a bizottságot, hogy a vágóhidak nagyarányú átalakítása nélkül a vágás gyakorlatilag lehetetlenné válik.
A bizottság az év elsõ napjaiban kérte fel a tagországokat, hogy gyûjtsék össze az intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, és a lehetõ legrövidebb idõn belül juttassák el Brüsszelbe az információkat. A bizottság által elõkészített kérdõív alapján a tagországok képviselõi már az állategészségügyi állandó bizottságnak a hónap közepén tartott ülésén beszámoltak az eddigi eredményekrõl. Az Európai Bizottság ennek alapján készítette el elõzetes jelentését, amelyet az agrárminiszterek tanácsának hétfõi ülésén terjesztett elõ. Valamennyi tagország végrehajtotta az úgynevezett kijelölt kockázathordozó anyagok (gerincoszlop, belsõségek stb.) kötelezõ eltávolítására vonatkozó intézkedést, bár ezek megsemmisítésével már gondok vannak. Az ilyen anyagokat elvileg el kellene égetni, de nem mindenütt van elég olyan létesítmény, amely alkalmas erre és a kapacitása is megfelelõ a hirtelen megnövekedett igények kielégítésére. A tagországok egy része egyelõre, kapacitásbõvítésre várva tárolja a megsemmisítendõ hulladékokat, mások más tagországokba szállítják át õket ottani megsemmisítésre.
Az elhullott vagy egyéb ok miatt kényszervágásra küldött állatok tesztelésével egyik tagországban sincsenek különösebb nehézségek, leszámítva a kapacitások e téren is jelentkezõ szûkösségét. A tagországok egy részében minden egyes elhullott állatot tesztelnek. A jelentés szerint február közepére várható, hogy a legtöbb helyen rendelkezésre áll a valamennyi szükséges vizsgálat elvégzéséhez szükséges kapacitás. Nehézségeket okozott annak az intézkedésnek a végrehajtása is, amely szerint állati eredetû feldolgozott fehérjéket nem szabad takarmányozásra felhasználni. Itt is részben az idõ rövidsége jelentett gondot, de az intézkedések jó néhány technikai részletével kapcsolatos bizonytalanság is késleltette a végrehajtást. Eközben megkezdõdött a tilalom alá esõ termékek kivonása a piacról, bár a tagországok többsége arról számolt be, hogy ez idõigényes lesz.

Brüsszel. Az Eagrárminiszteri tanácsában megállapodás született arról, hogy a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása elleni harc újabb intézkedéseként kötelezõvé teszik a gerincoszloppal érintkezõ húsrészek eltávolítását a levágott állatokból. Ugyanakkor a miniszterek nem jutottak dûlõre abban a kérdésben, hogyan finanszírozzák a marhakór miatt szükségessé vált számos állategészségügyi és piacvédelmi intézkedést. Bizottsági vélekedés szerint a marhahúspiaci szektor az összeomlás küszöbére jutott, a válság máris riasztó méreteket öltött. A tagországoknak ezentúl havonta jelentést kell elõterjeszteniük arról, hogyan haladnak a marhakór megfékezésére hozott közösségi intézkedések végrehajtásával. (m)

Osztrák sertésbotrány – 20 éve tudtak a visszaélésekrõl

Bécs. Ausztriában egyre több jel utal arra, hogy a gyógyszerekkel a sertéstenyésztésben való visszaélés már a 60-as évekre visszanyúlik, de a 80-as évek eleje óta nyilvánossá is vált. Az illetékes minisztert egyre több támadás éri, miközben a húsfogyasztás csökkenése miatt egyre súlyosabb gondokkal küzd az egész húsipar. A Der Standard szerint az illetékes minisztériumoknak legkésõbb a nyolcvanas évek eleje óta tudniuk kellett, hogy a tenyésztõk különféle gyógyszerekkel – így antibiotikumokkal és hormonokkal etetik a sertéseket. Az utóbbi napokban pedig elõkerült egy eddig titokban tartott EU-jelentés is arról, hogy az Unió ellenõrei lesújtó állapotokat találtak a tenyészetekben, sõt, gyanújukat fejezik ki, hogy az EBizottságának félévente benyújtandó osztrák jelentések valóban tükrözik-e a kötelezõ ellenõrzések során tapasztaltakat. Ebben az EU-jelentésben az is szerepel, hogy a gazdák állatorvost játszanak, s például gyógyszereket adagolnak az állatoknak – amit a Der Standard szerint már a 60-as években jelentettek az állatorvosok.
Közben Stájerországban 23, Alsó- és Felsõ-Ausztriában 13 gazdaságot zároltak, de csak részben a gyógyszerek adagolása miatt. Számos esetben ugyanis a takarmányban találtak gyógyszernyomokat. E három tartomány adja az ausztriai sertéstenyésztés közel 90 százalékát. A szarvasmarháknál jelentkezõ szivacsos agysorvadás (BSE) és a sertéstenyésztésben a gyógyszeradagolás miatt kirobbant botrány miatt Ausztriában a húsforgalom alig néhány hét alatt közel 40%-kal csökkent. Ezen nem változtat az sem, hogy a január 1. óta kötelezõen elvégzett, immár közel 2000 BSE-teszt kivétel nélkül negatív eredménnyel járt, s hogy erõsen vitatott, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok adagolása. A forgalom csökkenése miatt számos húsipari cég immár tárgyalásokat folytat a Munkaerõ-piaci Szolgálattal. A legtöbb helyen egyelõre heti egy napon fél munkaidõre kívánnak áttérni, másutt a szabadságokat akarják kiadni, remélve, hogy elkerülhetik az elbocsátásokat.

AGRÁRMORZSÁK

Bukarest. Romániának az új termés betakarításáig 800 ezer tonna búza behozatalára van szüksége. A kormány legutóbbi ülésén döntést hozott arról, hogy 100 ezer tonna búzát felszabadítanak az állami stratégiai tartalékokból. A román szakminiszter szerint ez a mennyiség arra az idõre szükséges, amíg megindulhat az amerikai kormánykölcsönnel biztosított búzabehozatal. A tavalyi aszály miatt a vártnál jóval kevesebb búzát arattak Romániában. A román sajtó már akkor a búzaválság veszélyérõl cikkezett, de a román agrártárca korábbi vezetése rendre alaptalannak minõsítette a válságról szóló híreket. (MTI)

Wiesbaden. A német sör igencsak keresett külföldön, a hazai kereslet azonban csökken. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint a német sörfõzdék tavaly 110 millió hektoliter sört adtak el, 0,4%-kal kevesebbet, mint 1999-ben. Ezzel folytatódott az évek óta tartó csökkenés, amely csak 1999-ben a hosszan tartó szép idõ és az ezáltal meghoszszabbodott sörszezon miatt szakadt meg. 1994-ben még csaknem 116 millió hektoliter német sört adtak el. Németországban a sörfogyasztás 1,7%-kal 99 millió hektoliterre csökkent. Az Európai Unióba irányuló sörexport viszont 15,6%-kal 7,9 millió hektoliterre emelkedett.(m)

Apajpuszta. Növekszik az érdeklõdés az õsi fajtaként számon tartott magyar szürkemarha iránt, amely hamarosan ismét keresett élelmiszer lehet a nyugat-európai piacon. A szürkemarha ko-rábban jó jövedelemforrást jelentett, az intenzív állattartás térhódításával azonban más marhafajták kerültek elõtérbe. Most azonban újra nagy a szürkemarha keletje, miután a BSE-kór ezt a fajtát nem támadja meg. (MTI)

Bécs. Az amerikai hatóságok csökkentették az úgynevezett svájci sajtban lévõ lyukak elfogadható méretét. A február 22-én életbe lépõ norma szerint az eddigi legfeljebb két centiméteres átmérõ után alig egy centiméteres lehet a lyuk átmérõje. A szabályozás oka, hogy a kisebb lyukak mellett a nagysebességû szeletelõ gépeken kevésbé törik majd a sajt és így kevesebb hulladék keletkezik. A svájci mezõgazdasági hivatal sajnálja a történteket, noha az említett "svájci sajt" kifejezetten amerikai termék, és így valójában semmi köze sincs Svájchoz. Bern azért helyezkedett szembe az új amerikai normával, mert szerinte az sérti az WHO élelmiszerkódexét. A másik érv tudományos: az ementáli sajt eredendõen nagylyukú, s a jellegzetes lyukakat egy bizonyos tejbaktérium által termelt széndioxid hozza létre. (MTI)

Rotterdam. A brit–holland Unilever élelmiszer- és mosószergyártó 1 milliárd euróért eladja tucatnyi európai leves- és szószmárkáját az amerikai Campell Soup Company-nek, a világ legnagyobb levesporgyártójának. A tranzakciót még az Eszakbizottságának is jóvá kell hagynia. Az Unilever az üzletág eladásával a brüsszeli versenyfelügyelet kikötését teljesíti, amely októberben döntött így, azután, hogy az Unilever 2000 júniusában 20,3 milliárd dollárért megvette az amerikai Bestfoods élelmiszeripari konszernt. Az eladás érinti Nagy-Britanniában a Batchelors, Franciaországban és Belgiumban a Royoco, és Németországban a Heisse Tasse instant levesporo-kat, a Németországban forgalmazott Raguletto tésztamártásokat, valamint a majonézmárkákat és egyéb szószokat. (MTI)

Chicago. Az amerikaiak eddig alig vettek tudomást a BSE-rõl. Egészen addig nem volt beszédtéma, amíg Texasban vesztegzár alá nem helyeztek egy szarvasmarha csordát, amiért állati tápszerrel etették az állatokat. A Purina Mills Inc. már beismerte, hogy termékei hús- és csontõrleményt tartalmaznak. BSE-t még nem regisztráltak, de az agráriparban és egyes piacokon máris félreverték a harangokat. A McDonald’s részvényeinek és a határidõs szarvasmarha üzletkötéseknek árai mélyrepülésbe kezdtek. Egyes szervezetek szerint a texasi karantén azt mutatja, hogy lyukak tátonganak a BSE-elleni védõhálón. (MTI)