Kedd, 2001. január 30. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 24. szám

Csak két intézmény számlázta ki az információkérést

Pozsony. Januárban közepén több állami és kerületi hivatalnál magánszemélyként érdeklõdtünk azzal a céllal, hogy kiderítsük, mennyire sikerül megvalósítani a gyakorlatban az év elején életbe lépett információkhoz való szabad hozzáférhetõségrõl szóló törvényt.

A törvény szerint a kért információkat tíz napon belül kell eljuttatni az érdeklõdõhöz. A pénzügyminisztérium információs osztályától Brigita Schmögnerová miniszter tavalyi külföldi útjairól, a kormányhivatalban pedig a parlamentbe beterjesztett múlt évi törvénymódosítások listájáról kértünk írásos felvilágosítást, amit öt napon belül meg is kaptunk.
A Nyitrai, a Besztercebányai, a Pozsonyi és a Kassai Kerületi Hivatalban arról érdeklõdtünk, milyen beruházásokat hagytak jóvá, és mennyi pénzt áldoztak tavaly a kerület egyes városaiban a szociális szférára, az oktatásra és az egészségügyre. Ugyanezt megkérdeztük a helyi városi hivatalokban is.
A pénzügyminisztérium, a kerületi hivatalok, valamint Aranyosmarót, Malacka, Szenc, Losonc és Körmöcbánya városi hivatalai betartották a tíznapos határidõt. Amíg a Párkányi Városi Hivatalban magánszemélyként érdeklõdtünk telefonon, többszöri átkapcsolás után azt közölték, nem adnak írásos dokumentációt. Miután az új törvényre hivatkoztunk, megígérték, a kért információt postán küldik el. A törvény megvalósításáról szóló cikksorozatunk elsõ részének megjelenése után bennünket hívtak fel Párkányból. Elnézésünket kérték, amiért nem álltak azonnal rendelkezésünkre, majd biztosítottak arról, hogy amint lehetséges, elküldik a kimutatást. Pozsonyból és Nagytapolcsányból a mai napig nem kaptuk meg a kért adatokat.
Az információszolgáltatásért a törvény értelmében ugyan fizetni kell, azonban mindössze két helyrõl, Losoncról és Aranyosmarótról számláztak az ügyintézésért. Az egyik hivataltól 39 koronás csekk érkezett, a másik utánvéttel küldte el a kért információt.
A hivatalok próbaszerû ellenõrzését a jövõben is folytatjuk, mitegy útmutatót adva az érdeklõdni kívánó polgároknak, s megkapott adatok összegzése után hamarosan azt is közöljük, mekkora befektetések jutottak az egyes régiók déli és északi városainak.

Elvetik Anna Malíková javaslatát a kormánypártok

Pozsony. Az MKP koalíciós partnerei nem látnak okot arra, hogy az SNS-szel tárgyaljanak az alkotmánymódosításról, ahogy azt Anna Malíková ajánlotta. – Az SNS javaslata mögött nem az alkotmánymódosítás támogatásának valódi szándéka áll, hanem saját politikai érdekeinek népszerûsítése – mondta Ivan Simko, az SDKÚ fõtitkára, aki szerint a Malíkovával való tárgyalás megkérdõjelezné a kormánypolitika nyugatorientáltságát. Hasonlóan vélekedik az SDL is. A baloldaliak számára az a lényeges, hogy az alkotmánymódosítást valamennyi kormánypárt támogassa, ezért üdvözlik az MKP döntését. Ha a nemzetieknek valóban fontos az ország további fejlõdése, és támogatni szeretnék a módosítást, ezt tárgyalás nélkül is megtehetik, hangsúlyozta Lubomír Andrassy alelnök.
Az SOP részérõl Pavol Hamzík kijelentette, nem lehet eleve feltételekhez kötni egy tárgyalást, márpedig a nemzetiek csak akkor hajlandók asztalhoz ülni, ha a koalíció elveti az MKP javaslatait. Rudolf Schuster államfõ szerint a kormánypártok hibát követnének el, ha nem tárgyalnának az ellenzékkel az alkotmánymódosításról, és üdvözölné, ha végül a HZDS is támogatná az alaptörvény módosítását.
Csáky Pál kormányalelnök megjegyezte, pikáns helyzet állna elõ, ha az MKP támogatná, az SNS viszont nem szavazná meg a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. (tasr, sita)

Az alaptörvény tervezetébe bekerült az ombudsman intézményének létrehozása is

Pozsony. A parlament ma kezdõdõ 45. ülésének kétségkívül a legnagyobb figyelmet érdemlõ napirendi pontja az alkotmánymódosítás lesz. Utolsó verzióját még 2000 májusában terjesztették a törvényhozás elé, az elsõ olvasatra júniusban került sor, a második olvasat azonban elmaradt. A módosítás elõterjesztõi – Ladislav Orosz, Peter Kresák, Ivan Simko és Pavol Hrusovský – a nemzetközi jog szempontjából azokat a változtatásokat tartják jelentõsnek, melyek Szlovákia integrációs ambícióihoz kötõdnek, és az integrációval kapcsolatos jogszabályok elfogadásának mechanizmusát érintik. A tervezetbe bekerült az állampolgári jogok biztosának – ombudsman – intézménye is. Az alkotmánymódosítás meghatározza a magasabb szintû területi egységeket, melyek a községekkel együtt az önkormányzati szervek pillérét képezik majd. Az egyik változtatás értelmében a tartósan munkanélküliek munkáját a községek saját javukra használhatják fel az állami költségvetést terhelõ igények nélkül. Az alkotmány pontosabban meghatározza a Szlovák Nemzeti Bank és az Állami Számvevõszék helyzetét. A módosító javaslat érinti a képviselõk mentelmi jogáról rendelkezõ cikkelyt is, amelyrõl komoly vita várható. Ha elfogadják a változtatást, a honatya a törvényhozás elõtt tett nyilatkozatban lemondhat mandátumáról. A bünetetését töltõ képviselõ mandátuma nem vész el, csak nem érvényesítik. Újdonságot jelent az is, hogy ha a parlament nem egyezik bele a fegyelmi vagy büntetõeljárás megkezdésébe, vagy a fogságba vételbe, akkor erre a képviselõi mandátum gyakorlása idején nem is kerülhet sor. Az ellenzéki képviselõk és Stefan Harabin legfelsõbb bíró leginkább a bírói hatalmat és az alkotmánybíróságot érintõ módosítások ellen emeltek kifogásokat. Elsõsorban a bírósági tanács létrehozása és jogkörei ellen vannak kifogásaik.
A ma kezdõd ülésen az alkotmány módosításán kívül a képviselõk megvitatják az adatvédelmi törvényt, az ásványi olajok fogyasztási adójáról, a tévé- és rádiókészülék-használati díjról szóló jogszabályokat. Megvitatásra kerül az újságírók szindikátusa által kidolgozott médiatörvény tervezete is, melyet az elõzetes értesülések szerint a koalíciós és ellenzéki képviselõk egyaránt támogatnak majd. A tervezet értelmében, ha a tömegtájékoztatási eszközök megbízható forrásra hivatkozva téves információt hoznak nyilvánosságra, a felelõsség az informátort terheli. Az újságíróknak tehát joguk lesz a tévedésre. Az új törvény értelmében a károsult személynek joga lesz kommentár formájában helyreigazítást kérni.
A parlament február közepéig tartó ülésén feltehetõen elfogadják az ország biztonsági stratégiáját, a szerencsejátékokról szóló törvényt, valamint a pártok kiadásait korlátozó jogszabályt is. (t, s)

Az alkotmány módosításához 90 képviselõ támogatására van szükség, ami még egyáltalán nem biztosított. Az MKP garantálta a 15 voksot, Jozef Migas az SDL részérõl a 22-õt, ám a baloldal részérõl kérdéses Tuchyòa szavazása. Az SDK és az SOP Migas házelnök megfogalmazása szerint "többé-kevésbé" garantálta a voksokat. Azonban a kormánykoalíció csak 92 szavazattal bír, így elég néhány képviselõ megingása. Migas kijelentette, tárgyal a független képviselõkkel és szeretné, ha az ellenzék is támogatná a tervezetet. (ú, SITA)

A harmadik szektor képviselõi tüntetni fognak a koalíciós tanácskozás idején

Pozsony. Bugár Béla kijelentette, nem rajta múlik, hogy ma este sor kerül-e a nevesítetlen földekrõl szóló egyezség aláírására. A koalíciós tanácson az MKP elnökének a párt országos tanácsa megbízásából kellene aláírnia a múlt héten kelt megállapodást, amely a miniszterelnök által vezetett egyeztetõ tanácsban született. Az egyezmény értelmében azok az állami tulajdonban lévõ földek, amelyeken közhasznú építkezések indulnak, községi tulajdonba kerülnének. Bugár lapunknak elmondta: egyetért azokkal a harmadik szektorbeli tüntetõkkel, akik a mai tanácskozás helyszínén nyilvánítják ki elégedetlenségüket a reformok akadozása miatt. – Komoly egyeztetésre van szükség, a legmagasabb szinten, vagyis a pártelnökök és szakemberek szintjén. Felhívom a miniszterelnök figyelmét, hogy a dokumentumot alá kell írni. De ismétlem, ez nem rajtam múlik, hanem koalíciós partnereinken – mondta Bugár. A koalíciós partnerek ma az alkotmánymódosítással és a közigazgatási reformmal is foglalkoznak. (jéel)

MIÉRT VÁLASZTJUK A MAGYAR ISKOLÁT?

– Bennem és a feleségemben fel sem vetõdött, hogy ne magyar iskolába írassuk a gyerekeket. Mi is magyar iskolába jártunk, magyar közösségben élünk, magyar tanárok vagyunk. De nem is ez a lényeg, hiszen függetlenül ettõl is magyar iskolát választottunk volna. A magyarság fontos érték számunkra, másképp nem dönthettünk. Kizárólag a magyar iskola közvetíti azokat az értékeket, melyek alapján az emberben kialakul valamiféle magyarságtudat. Ez az, amit a magyar iskola a szlovákkal szemben pluszként nyújt. Nem igaz, hogy a magyar iskolában nem lehet megtanulni szlovákul, szaktudás szempontjából ugyanúgy fel kell készítenie a gyerekeket. Én a magyarságtudaton kívül nagyon jó alapokat kaptam az alap-, majd a középiskolában, melyekre lehetett építeni. (sza)