szombat, 2001. szeptember 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 224. szám

Hatalmas fényoszlopok a New York-i éjszakában

New York. Agyrém vagy vízió? A manhattaniek látni vélik az összeomlott World Trade Center kísértetét – hatalmas fényoszlopokat az éjszakában.

Manhattani lakók egy bulvárlapnak azt állították, hogy éjszakánként kísérteties fényeket látnak, amelyek az összeomlott World Trade Center épületét idézik.
New York Lower East Side negyed lakóinak tucatjai éjszakáról-éjszakára nézik az éji fényjelenséget, és legtöbbjük úgy gondolja, hogy Isten küldött nekik jelet. A Madison Street egyik üzletének dolgozója így írta le, amit látott:
– Csodálatos élmény volt. Fényt láttunk, amely egyenesen lövellt az ég felé. Teljesen úgy nézett ki, mint a két torony.
Az üzlet elõtt megállnak az emberek, és az eget kémlelik. Egyesek szerint csak fény, mások természetfölötti élményként említik a látottakat. A 28 éves Carlos Torres meggyõzõdése, hogy a tornyok elmosódó képét is látta. "Istentõl való" – mondta a Newsday címû lapnak.
Természetesen a megkérdezett szakértõk kételkednek, nem hisznek a szellemtornyokról szóló mesékben. A Vöröskereszt lelki egészségügyi szakembere szerint egyszerûen a maradványoknál dolgozó munkások éjszakai fényeit látják a helybeliek, akik a terrortámadások okozta sokkot talán e képek segítségével igyekeznek legyõzni. Abnormális helyzetben ez normális reakció, hiszen megnyugtatja õket.
A szeptember 11-ei események óta nem ez az elsõ látomás. Az interneten körbejárt az a kinagyított kép, amelyen az ördög arcát vélték felismerni a WTC füstfelhõjében.

Egyelõre nem tudni, hogy rablótámadás vagy alvilági leszámolás volt-e

Budapest. Ismeretlen tettesek kedden leütötték, majd megkéselték Kovács Gyulát, az egykori magyar profi bokszvilágbajnok, Kovács István bátyját. Kokó testvére túlélte a támadást, súlyos hasi sérüléssel az Országos Baleseti Intézetben fekszik. Az ismeretlenek egy felüljárónál támadtak az híres bokszoló testvérére. Egyelõre nem lehet tudni, hogy rablótámadásról vagy alvilági leszámolásról van szó. Kovács Gyula korábban a Tahitótfaluban lemészárolt Seres Gyula oldalán tûnt fel, tavaly pedig öt évet kapott elsõ fokon sorozatrablásért, a másodfokú tárgyalásig azonban szabadlábra helyezték.
Kovács Gyula még 1993-ban, egy bokszgálán ismerkedett meg Seressel, ezután pedig a már két éve megölt vállalkozó bizalmasainak körében mozgott, Seres alvezére, fõnöke halála után is tartotta a kapcsolatot az idõsebb Kokóval.

Sok afgán az exkirály személyében látja az esélyt a polgárháború befejezésére

Mohammed Zaher Sah afgán exkirály kész hazatérni, hogy a válságos idõszakban segítsen népének. Az 1973 óta római számûzetésben élõ exuralkodó a La Reppublica címû lapnak adott interjújában a továbbiakban elmondta: azok az emberek felelõsek a terrorizmus elterjedéséért Afganisztánban, akik külföldi segédlettel léptek hazája földjére. "A terroristákat meg kell büntetni, de meg kell érteni, hogy az afgán nép ártatlan" – mondta.
Mohammed Zaher Sah a Kabulban hatalmon lévõ tálib rezsim megdöntését célzó nagy manõverek elõterébe került, de a 86 éves exuralkodó nemigen táplálhat illúziókat a monarchia esetleges restaurációját illetõen. A tálib hierarchiához hasonlóan a volt uralkodó is a legjelentõsebb afganisztáni etnikumhoz, a lakosság 40-50 százalékát kitevõ pastu törzshöz tartozik. 1914. október 15-én született. Fiatalkorát Franciaországban töltötte, ahol apja, Nadir Sah – a Sah ez esetben családnév, nem pedig királyi cím –, a késõbbi király, nagykövet volt. Rajongója a francia kultúrának, Michelet, Gide és Proust könyvein nevelkedett, középiskolai tanulmányait Párizsban, majd Montpellier-ben végezte. Amikor apja 1930-ban trónra lépett, Zaher Sah visszatért Afganisztánba, ahol két évvel késõbb védelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1933. november 8-án, 19 évesen lett király, amikor apja merénylet áldozatául esett. A fiatal uralkodó körültekintõen kormányozta országát, és távol tartotta Afganisztánt a II. világháborútól.
Az 1950-es évek közepétõl megerõsítette tekintélyét a reformok élharcosaként, a 60-as évek elején pedig meghirdetett egy ötéves modernizációs tervet, amely az elsõ afgán parlament megválasztására és a közhatalmi funkciók szétválasztására vonatkozó intézményi reformokkal együtt alkotmányos monarchiát eredményezett. 1973. július 17-én, amikor az uralkodó éppen Olaszországban tartózkodott, unokatestvére, Mohammed Daud államcsínnyel megdöntötte hatalmát, és Afganisztánban kikiáltották a köztársaságot. Egy hónappal késõbb Mohammed Zaher Sah lemondott trónjáról, és Róma egyik északi elõvárosában telepedett le.
Az afgán állampolgárságától 1978-ban megfosztott – és azt 1991 szeptemberében visszanyerõ – exuralkodó óvakodott attól, hogy belebonyolódjon a kabuli szovjetbarát rendszer megdöntésére irányuló küzdelembe. Mindazonáltal többször is békekezdeményezéseket hirdetett, mint például 1983-ban, amikor Rómába hívta az ellenzék vezetõit. 1991 novemberében Rómában rejtélyes merénylet célpontjává vált: egy magát újságírónak kiadó portugál férfi súlyosan megsebesítette.
A gyakorlatilag megközelíthetetlen exkirály fukarul bánik a nyilatkozatokkal – mutat rá az AFP. Csak ritkán töri meg hallgatását, amit hívei nehezen tudnak igazolni honfitársai szemében. A szeptember 11-ei terrortámadás okozta nemzetközi válság ugyanakkor alkalmat adott neki arra, hogy újra a politika színpadára lépjen. Sok afgán az õ személyében látja az esélyt a polgárháború befejezésére. A múlt héten rádióbeszédben fordult honfitársaihoz és javasolta, hogy tartsanak "loja dzsirgát", vagyis hívják össze a bölcsek nagytanácsát egy ideiglenes államfõ és kormány megválasztására. (n-o, mti, afp)

Afganisztáni szakállhelyzet

Iszlamabád. Szó szerint élesedhet a szakállhelyzet Afganisztánban, amit jól példáz, hogy Kabulban mostanság azzal viccelõdnek: ha gyorsan akarsz meggazdagodni, fektess be borotvapengébe. A lakosság úgy tûnik, kezdi mérlegelni, milyen lenne az élet a tálibok uralma után. A borotva ára minden bizonnyal felszökne, mert valószínû, hogy sok férfi megszabadulna a tálibok által rákényszerített szakállától. A szõrszálhasogatónak is mondható tálib rendszabályok szerint minden férfinak legalább öklömnyi hosszú szakállt kell növesztenie. Ha valaki ennél kurtábbra vágja arcszõrzetét, vagy netán teljesen leborotválja, letartóztatják és bebörtönzik. Rabsága idõtartama azután szakállnövesztési sebesség képességétõl függ: ha kellõ hosszúságúra nõtt arcszõre, szabadon engedik.
Míg a borotva drágulna a tálibok uralmának esetleges megszûntével, az ollók ára kicsit visszaeshetne. A tálibok ugyanis betiltották a férfiak körében a – rendeletük szerint – "brit és amerikai mintájú" hosszú hajat. Ha valakit mégis hosszú hajon "kapnak", akkor letartóztatják és kíméletlenül megnyíratják. (PAN)

HALLOTTA MÁR?

Jövõre már valószínûleg nem követ el szabálysértést az az autós, aki Magyarországon kis mennyiségû sör vagy bor elfogyasztása után volánhoz ül – írja a Népszabadság. Közlekedésbiztonsági szakemberek ugyanis azt javasolják, enyhítsenek az Európában a legszigorúbbak közé tartozó magyarországi szabályozáson.

Divatos lett a hazafias tetoválás az Egyesült Államokban a két héttel ezelõtti terrorista támadások hatására. A legtöbben az Egyesült Államok zászlaját és a tragikus dátumot – 9.11.01. (az Egyesült Államokban a hónap áll legelöl, utána következik a nap, majd az év) – tetováltatják bõrükre. Akadnak azonban ennél bonyolultabb igénnyel elõállók is. "Egy fiatal férfi, akinek az apját a Világkereskedelmi Központ ikertornyai temették maguk alá, a tornyokat és a feléjük tartó repülõgépeket kérte magára tetováltatni" – mondta egy tetováló mûvész. A szalonok kínálatában bin Laden, a támadások fõgyanúsítottja is szerepel – karikatúraként: betört orral, fejébõl kiálló tõrrel.

470 fontért kelt el egy szelet csaknem százéves csokoládé a Christie’s aukciós ház kedd esti londoni árverésén. A csoki szavatossága már rég lejárt, nem is ezért kapkodtak érte a licitálók, hanem mert a "madárlátta kategória" egyik ritkasága, még a "pingvinlátta" jelzõ is illik rá. A Cadbury-csokoládé ugyanis megjárta a tragikus sorsú Antarktisz-kutató, Falcon Scott kapitány elsõ, déli-sarki útját. A gyártó cég, a Cadbury neve még ma is jól kivehetõ a csaknem 100 esztendõs csokoládé csomagolásán. A csokoládét a kutató útjáról 1904-ben visszatért Scott Discovery nevû hajóján találták egy cigarettás dobozban. Robert Falcon Scott brit felfedezõ 1912. január 17-én expedíciójával érkezett a Déli-sarkhoz, de csalódással kellett látnia, hogy a norvég Amundsen megelõzte õt. Visszafelé vezetõ útján a mostoha idõjárási körülmények következtében öt társával együtt meghalt (n-g, m)