szombat, 2001. szeptember 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 224. szám

Az Egyesült Államokban egyre nõ a félelem, hogy vegyi vagy biológiai fegyverekkel próbálkoznak a terroristák

Washington/Iszlámábád. Pakisztán nem nyitja meg határát az Egyesült Államok esetleges csapásai elõl menekülõ afgánok elõtt, Kabul elleni offenzívára készülõdik a tálibellenes Északi Szövetség, Bush amerikai elnök pedig szélesítené az FBI mozgásterét.

Szájed Iftihar Huszein Sah, az Észak-nyugati Határtartomány kormányzója két dologgal indokolta az afganisztáni–pakisztáni határ zárva tartását. Emlékeztetett arra, hogy az afgán ellenzéki Északi Szövetség nyíltan bírálja Pakisztánt, és ezért tartani lehet attól, hogy a szövetség által ellenõrzött területekrõl érkezõk között olyanok is lehetnek, akik szabotázsakciókat követnének el. Másrészt Afganisztán tálib kormányzata is súlyos következményekkel, szent háborúval fenyegetett meg minden olyan országot, amely segítséget nyújt egy Afganisztán elleni amerikai támadáshoz.
Kabul elleni offenzívára készülõdik a tálibellenes Északi Szövetség, amely a tervek szerint a várható amerikai csapások után közvetlenül indítana rohamot az afgán fõváros ellen. A feltételezhetõ offenzíváról az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség számolt be kedden az ARIANA afgán hírügynökségre hivatkozva.
George Bush a terroristák elleni harc újabb elemeként az FBI mozgásterét szélesítené. Arra kérte kedden a kongresszust, hogy fogadja el a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek szabadabb kezet adnának a bûnüldözõ szerveknek a terroristák elleni küzdelemben. Az elképzelések szerint leegyszerûsítenék a telefonlehallgatások engedélyezési eljárását, és hosszabb ideig fogva lehetne tartani a külföldieket is.
Eközben az USA-ban egyre nõ a félelem, hogy vegyi vagy biológiai fegyverekkel próbálkoznak a terroristák. Mindezt arra alapozzák, hogy több olyan, a terroristákkal kapcsolatban álló embert is õrizetbe vettek, akik jogosítványt szereztek vagy készültek szerezni vegyi anyagok szétszórására illetve szállítására alkalmas nagyobb teherjármûvekre illetve kisebb, elsõsorban permetezésre használható repülõgépekre.
Pakisztáni és amerikai katonai, valamint hírszerzési illetékesek megállapodtak egy olyan közös mûveleti terv fõbb pontjairól, amelyekben a többi között afganisztáni terrorista kiképzõ táborok elleni támadásokról is szó esik. A felek nem mindenben jutottak egyetértésre, ezért a hétfõn kezdõdött, eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalásokat tegnap is folytatták. Magas rangú pakisztáni tisztviselõk szerint mindkét fél egyetért abban, hogy a minimálisra kell csökkenteni a szárazföldi erõk bevetését egy esetleges támadásban. A terv része a térségbeli terrorizmus elleni harc átfogó stratégiájának, amelyet az Egyesült Államok és Pakisztán közösen dolgoz ki. Az AP-nek nyilatkozó illetékesek szerint nincs egyetértés a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség támogatásának célszerûségében, valamint abban sem, hogy szükséges-e az ENSZ jóváhagyása az Afganisztán elleni hadmûvelethez. Vitatott kérdés továbbá, hogy az iszlámábádi kormány hogyan lépjen fel a pakisztáni bázisú iszlám szélsõségesekkel szemben.

A New York és Washington elleni támadások feltételezett elkövetõinek többségérõl rendelkezésre áll fénykép, néhányuk személyazonossága azonban még ismeretlen

Mohammed Atta. Az egész támadás központi alakja volt, még hamburgi tanulmányai során tervezte meg a merényletet. Floridában tanult repülni, és szerette a helyi szórakozóhelyeket. Többek között õt gyanúsítják egy 1986-as izraeli buszrobbantással.
Al-Shehri testvérek: Waleed és Wail. Korábban Waleedet képzett pilótának tartották, aki egy szaúdi diplomata fia. Mára kiderült, hogy a testvérek szaúd-arábiai tanárok voltak. Decemberben Wail Medinába utazott elmebetegségének kezelése céljából. Állítólag Wailt bin Laden afganisztáni bázisán képezték ki.
Abdulaziz al-Omari. Személyazonossága feltehetõen nem valódi. Al-Omari útlevelét ellopták, most is él Szaúd-Arábiában. Az igazi gépeltérítõ Floridában élt családjával, és gyakran utazott a Fülöp-szigetekre.
Satam al-Suqami. A férfinak az Egyesült Arab Emírségekbõl származó útlevelét a WTC romjai között találták meg. Al-Suqami egy floridai motelben lakott több repülõgép-eltérítõvel, és közeli kapcsolatban állt további más terroristákkal is. Õk a WTC északi tornyába becsapódott gépen voltak.
Ahmed al-Ghamdi. 1999-ben hagyta el Szaúd-Arábiát, és Csecsenföldre ment harcolni. Nemrégiben hívta fel édesanyját, hogy tudassa vele, a muzulmánok ügyéért harcol. Kapcsolatban állt korábbi bombamerényleteket elkövetõ terroristákkal.
Marwan al-Shehhi. A repülõgép pilótája, aki valószínûleg Mohammed Atta unokaöccse volt. Meglehetõsen gazdag családból származott, az Egyesült Arab Emírségekbõl. Mérnöki tanulmányokat folytatott Hamburgban. Motelszobájában repülõgéptervrajzokat találtak.
Hamza al-Ghamdi. Valószínûleg hamis személyazonosság. Az Asharq Al-Awsat arab újság információi szerint a férfi nem vett részt a terrorcselekményekben. Az igazi gépeltérítõ valószínûleg már 1992 óta Floridában élt. A WTC déli tornyába becsapódott gépen voltak.
Khalid al-Midhar. A férfi kilétét homály fedi. Neve feltûnik az American Airlines utaslistáján, a múlt héten az FBI által pénzügyi intézmények számára közzétett lista szerint életben van. A Pentagon épületébe csapódott gépen volt.
Hani Hanjour. 1999-ben szerzett pilótaengedélyt. A támadásokat megelõzõen a szaúd-arábiai férfi valószínûleg háromszor is átrepült a washingtoni légtér felett.
Majed Moqed. Moqed és Hanjour, egy másik terrorista, pénzt vettek fel Floridában a pilótaórák kifizetésére. A férfi egy marylandi motelben lakott, ahol gyakran látogatott egy helyi szex-videokölcsönzõt. A Pentagon épületébe csapódott gépen voltak.
Ziad al-Jarrah. Repülõmérnöknek tanult Hamburgban. Korábban magántanárhoz járt, akitõl utcai harcot tanult. Török-német barátnõje, aki bejelentette eltûnését, jelenleg tanúvédelem alatt áll Németországban.
Ahmed al-Nami. Apja szerint a férfi még 15 hónappal ezelõtt eltûnt Szaúd-Arábiából, és információk szerint ebben az évben Floridában élt más, a támadásban érintett terroristákkal. Szomszédai azt hitték, hogy kábítószer-kereskedõk.
Ahmed al-Haznawi. Szaúdi útlevéllel érkezett az Egyesült Államokba, és Floridában élt Ziad al-Jarrah-val. A férfi a floridai Delray Beachen is lakott. Mindhárman a Pittsburgh közelében lezuhant gépen tartózkodtak.
Fayez Ahmed. Szaúd-arábiai származású, Floridában élt, és valószínûleg képzett pilóta volt. Feltehetõen ellátogatott a Fülöp-szigetekre is. A szerencsétlenül járt repülõgép elsõ osztályán utazott. Róla és a többiekrõl egyelõre nem áll rendelkezésre fénykép.
Mohald al-Shehri. A floridai Vero Beachen élt, ahol pilótakiképzést kapott, és ahol sokat használta a helyi könyvtár internetszolgáltatását. Feltehetõen rokoni kapcsolatban állt az al-Shehri testvérekkel, akik a WTC másik tornyába csapódott gépen utaztak. Mindketten a WTC déli tornyába becsapódott gépen voltak.
Nawaq al-Hamzi. Harcolt Csecsenföldön, és az FBI körözése alatt állt. Al-Hamzi egy floridai pilótaiskolába járt.
Salem al-Hamzi. Valószínûleg hamis a személyazonossága, hiszen az igazi al-Hamzi ma is él, és Szaúd-Arábiában dolgozik. A férfi állítása szerint útlevelét még korábban lopták el Kairóban. A Pentagon épületébe csapódott gépen voltak.
Sareed al-Ghamdi. Valószínûleg hamis a személyazonossága. Az igazi Al-Ghamdi útlevelét korábban ellopták. Egy férfi ezen a néven dolgozott a bostoni Logan repülõtéren. Az igazi terrorista a hatóságok szerint Floridában élt, és számos bûntársa volt. A Pittsburgh közelében lezuhant gépen tartózkodott.

Jasszer Arafat és Simon Peresz találkozója a gázai repülõtéren – baljós elõjelekkel

Gáza. Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap a gázai repülõtéren tárgyalt az izraeli–palesztin tûzszünet megvalósításáról. A hetek óta halogatott találkozó az utolsó pillanatban megint veszélybe került.

A tegnapi találkozó megtartásának hírét hivatalosan kedden délután jelentették be, s aznap este ismét lövöldözések robbantak ki az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Tegnap reggel pedig pokolgépes merényletet követtek el izraeli katonák ellen a Gázai övezet déli részén, majd újabb tûzpárbaj vívtak a felek. Ezért kerültek veszélybe a tegnapi tárgyalások, hiszen Ariel Saron kormányfõ korábban 48 órás fegyvernyugváshoz kötötte a találkozó megtartását.
Peresz délelõtt egyeztetett Saronnal, és ott vált véglegessé, hogy a kormányfõ ezúttal nem gördít akadályt a tárgyalások útjába, ugyanakkor most is csak korlátozott felhatalmazást adott külügyminiszterének. Peresz csupán két témát vitathatott meg a palesztin elnökkel: az Arafat által szeptember 18-án meghirdetett tûzszünet átfogó végrehajtását és a palesztin lakosság létfeltételeinek javításához legsürgõsebben szükséges izraeli lépéseket.
A felek tegnap egy tûzszüneti tervben és a biztonsági együttmûködés felújításában állapodtak meg. A terv célja, hogy az elvben egy hete érvényben levõ, de ingatag újabb tûzszünet tartóssá váljék. A párbeszéd folytatódik, a két államférfi "körülbelül egy héten belül" ismét találkozik. A közös közlemény szerint Izrael ígéretet tett a palesztin területek zárlatának fokozatos megszüntetésére és csapatainak olyan áttelepítésére, amely megfelel az érvényben levõ kétoldalú megállapodásoknak. Baljós elõjel, hogy a tárgyalások alatt a közelben, alig néhány kilométernyire a találkozó helyszínétõl tûzpárbaj zajlott le. Olyan közel történt az incidens, hogy a lövéseket a repülõtéren is hallani lehetett. Izraeli katonák lelõttek egy 16 éves palesztin fiút és megsebeztek kilenc másik palesztint.
A találkozó létrejöttében nagy szerepe volt az erélyes amerikai ösztökélésnek és az EU közvetítésének. Az utóbbi napokban Colin Powell amerikai külügyminiszter újra meg újra felhívta telefonon Arafatot is, meg Saront is, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos a terrorizmusellenes nemzetközi koalíció építése szempontjából az izraeli–palesztin párbeszéd felújítása. (m, ú)

Lassan körvonalazódik az orosz–amerikai együttmûködés lehetõsége Csecsenföldön

Moszkva/Washington/Brüsszel. Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezetõ megnevezte képviselõjét, akit Moszkvába küldene tárgyalni a két éve tartó második orosz–csecsen háború lezárásának feltételeirõl. Maszhadov megbízottja a tárgyalások esetén Ahmed Zakajev, a Kreml által el nem ismert szakadár kormány miniszterelnök-helyettese lenne. Maszhadov szerint a csecsen háború nem a terrorizmus, hanem az orosz–csecsen viszony történelmi megoldatlanságának következménye.
A jelenleg németországi látogatáson tartózkodó Putyin hétfõn este 72 órás haladékot adott a csecsen szakadároknak, hogy beszüntessék a fegyveres harcot. Ez az ultimátum ugyanakkor Moszkva tárgyalási hajlandóságát is tartalmazta, s ennek címzettje – általános moszkvai vélekedés szerint – éppen Maszhadov volt. Putyin Viktor Kazancev tábornokot, a csecsenföldi szövetségi haderõ volt fõparancsnokát jelölte ki arra, hogy tárgyaljon a megbékélést akaró csecsenekkel. Kazancev jelenleg az orosz elnök megbízottja a déli szövetségi körzetben.
Egy amerikai külügyi tisztségviselõ szerint õszinte volt Putyinnak a csecsenekhez intézett tárgyalási javaslata, és a nemzetközi terrorizmussal való szakításra szólította fel a csecsen lázadókat. A nyilatkozó, aki nem felejtette el megemlíteni, hogy Moszkva támogatja az USA terorrizmusellenes harcát, azt hangsúlyozta, hogy "a csecsen félnek haladéktalanul és feltétel nélkül meg kell szakítania a kapcsolatokat mindazokkal, akik a nemzetközi terrorizmus hálózatához kötõdnek". Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter pedig tegnap Brüsszelben azt mondta, elképzelhetõnek tartja Oroszország és az USA együttmûködését a Csecsenföldön tartózkodó külföldi terroristák elleni küzdelemben. Újságíróknak nyilatkozva kifejtette: ha sikerülne elvágni a csecsen szakadárok külföldi forrásait, azaz a pénz-, fegyver- és zsoldosutánpótlási vonalakat, akkor 15–40 nap alatt befejezõdhetne a szövetségi erõk két évvel ezelõtt indított "antiterrorista" hadmûvelete.
Arra a kérdésre, mi történik Csecsenföldön, ha letelik a Putyin által a csecsen harcosoknak önkéntes fegyverletétel esetén büntetlenséget ígérõ 72 órás ultimátum, Ivanov közölte: ha a szakadárok nem élnek a Moszkva által felkínált lehetõséggel, akkor a szövetségi erõk fokozzák a gerillák célzott felkutatására és megsemmisítésére irányuló tevékenységüket.
Egy csecsen vezetõ szerint a fegyveres csoportok feloszlatása Maszhadov nyilatkozatának moszkvai fogadtatásától függ. A tapintható nézetkülönbség abban van, hogy Moszkva az önkéntes fegyverletételhez – tehát gyakorlatilag feltétel nélküli megadáshoz – köti a tárgyalások megkezdését. Megfigyelõk szerint azonban a szakadárok erre aligha lesznek hajlandóak.

Wnuk-Lipinski: a két Európa-ellenes párt parlamentbe kerülése nem veszélyezteti, de lelassíthatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Varsó. A szeptember 23-i parlamenti választások eredményeként hat politikai tömörülés jutott be a lengyel parlament alsóházába (szejmbe), nekik sikerült átlépniük a választási küszöböt (pártok esetében 5, koalícióknál 8 százalék) – jelentette be tegnap a központi választási bizottság. A hat tömörülés – az elõzetes felméréseknek megfelelõen – a rájuk adott szavazatok sorrendjében a következõ: Baloldali Demokratikus Szövetség–Munka Uniója (SLD–UP), Polgári Platform (PO), Önvédelem, Jog és Igazságosság (PiS), Lengyel Parasztpárt (PSL), Lengyel Családok Ligája (LPR). Mandátumot kapott a német kisebbségi szervezetek két képviselõje is. Az elõrejelzéseknek megfelelõen kiesett a parlamentbõl a jelenlegi ciklusban kormányzati szerepet betöltött két mérsékelt jobboldali tömörülés, a Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP) és a Szabadság Uniója (UW).
A központi választási bizottság adatai szerint az SLD–UP 41,04, a PO 12,68, az Önvédelem 10,2, a PiS 9,5, a PSL 8,98, az LPR pedig 7,87 százalékot kapott. Az AWSP 5,6 és a Szabadság Uniója 3,1 százalékos eredménye nem volt elegendõ a parlamentbe jutáshoz. A választási részvétel 46,29 százalékos volt.
Edmund Wnuk-Lipinski lengyel szociológus szerint a két Európa-ellenes párt – az Önvédelem és az LPR – parlamentbe kerülése nem veszélyezteti, legfeljebb kissé lelassíthatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Szerinte ez a két párt – legalábbis egyelõre – nem játszik jelentõs szerepet a lengyel politikai színtéren.
A 100 tagú szenátusban az SLD–UP 75 mandátumot szerzett.

Varsó. Leszek Millert, az SLD elnökét bízza meg Aleksander Kwasniewski államfõ az új lengyel kormány megalakításával. Az 55 éves Miller híres arról, hogy szereti a vicceket, szójátékokat. Gyakran idézik azt a kijelentését, hogy "az igazi férfi nem arról ismerszik meg, hogyan kezdi el, hanem arról, hogyan fejezi be a dolgot". Munkásként kezdte, 1969-ben lépett be a LEMP-be, üzemi párttitkár lett, 1977-ben elvégezte a LEMP KB mellett mûködõ Társadalomtudományi Fõiskolát, majd a KB-ban dolgozott. 1988 decemberében kiemelték, a LEMP KB titkára lett. 1989 tavaszán részt vett a kerekasztal-tárgyalásokon. A LEMP felbomlása után a szociáldemokrata utódpárt (SdRP) egyik vezetõje lett Aleksander Kwasniewski mellett. 1991 novemberében az ügyészség eljárást indított Miller és Rakowski ellen a néhai kommunista pártok közös nemzetközi kasszájával kapcsolatos, "guruló dollárok" néven emlegetett ügyben. Két év múlva az eljárást bizonyítékok hiányában megszüntették, de a "moszkvai kölcsön" miatt Millertõl egyes párttársai is elhatárolódtak.
Az SLD 1993-as választási gyõzelme után munkaügyi miniszter, az 1997-es választások után az SLD frakcióvezetõje lett. A Baloldali Demokratikus Szövetség elsõ kongreszszusán, 1999 decemberében õt választotta elnökévé. Saját pártjában Miller elnöki pozícióját senki sem kérdõjelezi meg, nincs vetélytársa. Leszek Miller gyakran került a népszerûségi listák élére, bár 2000 januárjában a Radio Tok FM kereskedelmi adó által "az év legidegesítõbb lengyelje" címért meghirdetett versenyben az elsõ helyen végzett. (MTI-Panoráma)

55 ország sajtója közölte Verhofstadt nyílt levelét

Brüsszel. A gazdag országok helyett regionális szövetségekbõl álló G8-at és "etikus globalizációt" javasolt a belga kormányfõ a globalizációellenesekhez intézett nyílt levelében, amely tegnap jelent meg a belga lapokban és ezzel párhuzamosan még 55 ország sajtójában. Guy Verhofstadt eredetileg szeptember 12-én akarta megjelentetni levelét, de az Amerika ellen végrehajtott terrortámadások miatt elhalasztotta a közlést. Belgium az EU soros elnökeként számos olyan fontos nemzetközi találkozó – köztük két EU-csúcs – házigazdája lesz, amelyek alkalmat nyújthatnak globalizációellenes megmozdulásokra. A két csúcsot (október 19-én Gentben és december 14–15-én Laekenben) eleve a "magas kockázati kategóriába" sorolják a belga szervezõk. Levelében Verhofstadt elismeri, hogy a globalizációellenesek gyakran jó kérdéseket tesznek fel, de kételkedik abban, hogy a válaszaik is jók. Az Európa és Észak-Amerika határain tülekedõ vagy a fejlett országokba már bejutott menekültek millióit éppen az ûzte el otthonról, hogy országuk nem részesült a szabadkereskedelem és a beruházások elõnyeibõl – állapítja meg. Azt sem tagadja ugyanakkor, hogy a globalizáció igen gyorsan "határok nélküli egoizmussá" válhat, és a szabadkereskedelem gyakran egyirányú, Északról Dél felé áramlik. Verhofstadt szerint azonban erre nem a kevesebb, hanem a még több globalizáció a helyes válasz. Nem fékezni kell a globalizációt, hanem etikai keretek közé szorítani. Szerinte az etikus globalizáció céljának eléréséhez olyan fórumot kellene létrehozni, amelyben egyenrangú partnerekként képviseltetnék magukat a legfontosabb kontinentális együttmûködési szervezetek, mint az EU, az Afrikai Unió, a Déli Közös Piac (Mercosur), a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA).

Teljesítette fegyverbegyûjtési feladatát a NATO

Erebino/Szkopje/Washington. A NATO teljesítette macedóniai fegyverbegyûjtõ küldetését, s a tervezettnél is több harceszközt szedett be az albán felkelõktõl. George Robertson NATO-fõtitkár macedóniai villámlátogatásán, az északnyugat-macedóniai Erebinóban fekvõ katonai támaszponton kijelentette: a Hatékony Begyûjtés fedõnevû mûvelet során 3300-nál több fegyvert szedtek be a gerilláktól. A NATO-katonák 30 napos felhatalmazása tegnap hivatalosan is lejárt.
Robertson elsõsorban a macedón vezetést kívánta sürgetni, hogy az albán fegyverbeszolgáltatás fejében a politikai reformok végrehajtásával tegyen eleget a békemegállapodás pontjainak. A lázadók az albán kisebbség jogainak bõvítéséért cserébe tették le a fegyvert – Robertson szerint a béke most karnyújtásnyi távolságra van a korábban a polgárháború szélén egyensúlyozó országban. A fõtitkár üdvözölte, hogy a szkopjei parlament hétfõn elõzetes jóváhagyását adta a macedón alkotmány tervezett módosításához.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai széles körû megállapodásra jutottak egy kis létszámú, új macedóniai biztonságfenntartó NATO-erõnek a támogatása ügyében. Az ilyen erõ fenntartásának a tudomásul vételét Németország kérte, és általános várakozás, hogy e biztonsági kontingens német irányítás alatt áll majd, bár összetétele több nemzetiségû lesz. A hírek szerint legfeljebb ezer fõbõl, illetve néhány amerikai helikopterbõl áll majd.

Vita az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról

Bukarest. A román parlamenti pártok elutasítják, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak – jelentette a tegnapi román sajtó. A képviselõház kedden kezdte meg politikai nyilatkozatok szintjén a vitát az önálló magyar állami egyetem Kolozsváron történõ újraalapítását megfogalmazó törvényjavaslatokról. A javaslatokat még 1998-ban az RMDSZ képviselõi terjesztették elõ, és az illetékes parlamenti bizottság mind a két tervezetrõl elutasító álláspontot fogalmazott meg. Az önálló magyar egyetem gondolatát egységesen vetették el a kormányon lévõ Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM), valamint a Demokrata Párt vezérszónokai. A Nemzeti Liberális Párt késõbb hozza nyilvánosságra álláspontját. Az elõbbiek teljesen egyetértettek abban, hogy egy magyar nyelvû állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvû oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvû oktatásra sem lenne szükség.

USA: katonai költségvetés

Washington. Az amerikai képviselõház nagy többséggel áldását adta a kormány jövõ évi, 343 milliárdos katonai költségvetés-tervezetét. képviselõk javaslatára olyan módosítást hajtottak végre, hogy a rakétavédelmi rakétarendszerre szánt pénzbõl 400 milliót átcsoportosítottak a terrorizmus elleni harc költségvetési rovatába. Ezzel a terrorizmusellenes harcra hatmilliárd dollár használható fel. (MTI)

Kína megérti a halasztást

Peking. Kínában megértéssel fogadják, hogy George Bush amerikai elnök a jelenlegi körülmények között elhalasztja Pekingbe tervezett útját – közölte tegnap a pekingi külügyi szóvivõ. A Fehér Ház szóvivõje, Ari Fleischer kedden bejelentette: Bush részt veszt ugyan október 20-án és 21-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés sanghaji fórumán, de az eredeti tervektõl eltérõen, nem utazik onnan Pekingbe, sem Tokióba, sem Szöulba. Bush és Csiang Cö-min a sanghaji értekezleten is szakíthat idõt kétoldalú megbeszélésre. (MTI)

Klaust szeretnék kormányfõnek

Prága. Csehország lakosságának majdnem fele azt szeretné, ha a jövõ évi parlamenti választások után ismét Václav Klaus kerülne a kormány élére. A Mladá fronta Dnes számára szeptemberben készített felmérésben a megkérdezettek 46,6 százaléka szerint Klaus a parlamenti pártok jelenlegi elnökei közül a legfelkészültebb arra, hogy vezesse a kormányt. (MTI)

Kucsma ellen nincs bizonyíték

Kijev. A Kroll nemzetközi detektívügynökség fél évig tartó nyomozás eredményeként arra a következtetésre jutott, nincs bizonyíték arra, hogy Leonyid Kucsma ukrán elnök bûnrészes lenne Georgij Gongadze internetes újságíró halálában. (MTI)

Hágába mennek a radikálisok

Belgrád. Küldöttséget meneszt Hágába a Szerb Radikális Párt, hogy meglátogassa Milosevics exelnököt és "a többi szerb hazafit", aki a Nemzetközi Törvényszék börtönében "sínylõdik". Vojiszlav Seselj elnök szerint pártja mindig is szolidáris volt a szerb mártírokkal, a Hágai Törvényszék üldözöttjeivel. Milosevics mellett elsõsorban Momcsilo Krajisnik boszniai szerb vezetõt és Momir Talics boszniai szerb tábornokot akarják felkeresni. (MTI)

Fegyvert kérnek a pilóták

Washington. Az amerikai pilóták szakszervezete kérte a kongresszustól, hogy engedélyezzék, hogy a pilótafülkékben a jövõben lõfegyvert tarthassanak maguknál a pilóták. Emellett felmerült, hogy az utaskísérõk is fegyvert kapjanak, kábítólövedékes, õk kábítólövedékes riasztópiszolyokat akarnak. (o-o)

Letartóztattak három arabot

San Diego. Egy amerikai bíróság elrendelte kedden az egyesült államokbeli San Diegóban három arab származású férfi letartóztatását. Mindhármukat azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban álltak azokkal a repülõgép-eltérítõkkel, akik végrehajtották az amerikai védelmi minisztérium elleni terrortámadást. Az egyetemi hallgatók közül egy Jordániából, egy Szaúd-Arábiából, egy pedig Szomáliából vagy Jemenbõl származik. (origo)

Szigorú biztonsági intézkedések

Brüsszel. A NATO-országok védelmi miniszterei tegnap délelõtt a szokásosnál jóval szigorúbb biztonsági intézkedések közepette kezdték meg egynapos nem hivatalos tanácskozásukat Brüsszelben. Az atlanti szövetség székhelyét több rétegben felállított szögesdrót akadályokkal vették körül, a fõbejáraton, ahol a delegációk érkeztek, két páncélkocsi zárta és nyitotta az átjárást. A fõbejárat melletti két parkolót kiürítették, a több száz újságíró csak a fõbejárattól jó fél kilométerre, egy alkalmi parkolóban tehette le a kocsiját. Lovas rendõrök és géppisztolyos tábori csendõrök cirkáltak az egész NATO-terület körül, tüntetõk viszont nem mutatkoztak. (MTI)

Betiltották a "terrorista" kifejezést

London. Megtiltotta munkatársainak a terrorista kifejezés használatát a Reuters brit hírügynökség. Az indoklás szerint, aki az egyik oldal számára terrorista, azt a másik oldal sokszor szabadságharcosnak tekinti. A tilalom nem vonatkozik a szó szerinti idézetekre, tehát ha például Bush elnök terrorista támadásról beszél, akkor ezt a beszédet természetesen lehet szó szerint idézni. A döntést értetlenül fogadták a világ legnagyobb hírügynökségének munkatársai. (rtl)