szombat, 2001. szeptember 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 224. szám

Ha valaki üzletel a terroristákkal, vagy csak támogatja õket, az többet nem fog kereskedni az Egyesült Államokkal

Washington. Speciális hadviselés ellen speciális fegyvert vetnek be: Bush elnök meghirdette a terrorizmus elleni pénzügyi harcot. Büntetik az együttmûködni nem kívánó bankokat és országokat is. Várhatóan Svájccal kemény küzdelmet kell majd vívni.

A terroristák nem úgy mennek be a bankba, hogy "terrorista vagyok" feliratot ragasztanak a homlokukra. "A piszkos 27 (az amerikai feketelistán szereplõ szervezetek és személyek) között szereplõk közül is soknak van amerikai számlája, ezek egy-egy jótékonysági intézmény álcája mögött jelennek meg" – véli Bruce Hoffmann, a washingtoni központú Rand terrorista-szakértõje. Steven Emerson független washingtoni szakértõ szerint az amerikai központú iszlám jótékonysági intézmények évente 10-15 millió dollár közötti összeget juttatnak terrorista-csoportokhoz. A Nemzetközi Fejlesztések Amerikai Irodája két humanitárius csoporttól vonta vissza tavaly a támogatási jogosultságot. Egyikük, a Szent Föld Alapítvány évi 9 millió dollárnak megfelelõ összeget áramoltat a Közel-Keletre. A célállomás sok esetben a Hamasz egy-egy csoportja volt.
Pénzügyi fronton indított elõször támadást George W. Bush a terrortámadásokkal vádolt személyek ellen. A kedden aláírt elnöki rendelet a globális terrorista hálózatok ellen lép fel. Azonnali hatállyal befagyasztották 27 célpont bankszámláját. Ezek között vannak ismert terroristák, terrorszervezetek, valamint vállalatok és non-profit szervezetek, amelyek terroristák fedõszervezeteiként szolgálnak. A 27 név azonban még csak a kezdet: a lista a közeljövõben várhatólag tovább fog bõvülni. Az amerikai pénzügyminisztérium már meg is tette a szükséges lépéseket: 5000 bankot értesítettek a befagyasztandó számlákról. Az ENSZ már 1999. július 4-én szankciókat léptetett életbe Afganisztánnal szemben, az USA pedig befagyasztotta a tálibok amerikai pénzintézeteknél tartott 254 millió dollárnyi számláját. Az Európai Unió bankjai már közel 100 millió dollárnyi afgán betétet zároltak azóta, hogy elrendelték az Oszama bin Ladenhez köthetõ pénzek lefoglalását. A szakértõk a nemzetközi összefogás fontosságát hangsúlyozzák. A terroristák Irán 12 milliárd dollárnyi követelésének 1979-ben történt befagyasztása után megtanulták, hogy csak az "aprópénzt" tartsák az amerikai pénzintézeteknél. Az Unió vezetõi már támogatásukról biztosították az amerikai vezetõt, Németország és az Egyesült Királyság pedig már eddig is vezetett hasonló listát. A japán pénzügyminiszter is kijelentette, hogy országa kész befagyasztani a megadott bankszámlákat. Az elnök a Fehér Ház sajtótájékoztatóján megemlítette: a célpontok a pénzüket nem elsõsorban az Egyesült Államokban tartják, így a sikeres akcióhoz nagy szükség van a külföldi bankok segítségére is. Az amerikai vezetés ez ügyben szorosan együttmûködik az ENSZ-szel, az EU-val és a G8-cal. Bush elvárja a "civilizált országoktól", hogy a megszorítások végrehajthatóságát szem elõtt tartva módosítsák pénzügyi törvényeiket.
Az Egyesült Államok e téren is hasonló szigorral lép fel, mint a terrorizmus elleni harc többi területén: az együttmûködést visszautasító bankok amerikai számláit zárolják, és megtiltják az amerikai szervezetek és személyek számára a velük való üzletkötést. Vélemények szerint az USA jól teszi, hogy a speciális hadviselés ellen speciális fegyverrel küzd. Ezt mutatja Bush mondata is: "Ha valaki üzletel a terroristákkal, vagy csak támogatja õket, az többet nem fog kereskedni az Egyesült Államokkal." A Fehér Ház szóvivõje arra a kérdésre, amely Svájccal és a Kajmán-szigetekkel kapcsolatos fellépést firtatta, a következõ választ adta: "Az USAfel van készülve arra, hogy lépéseket tegyen azok ellen az országok ellen, amelyek nem támogatják ezt az ügyet."
Nyilvánvaló tény ugyanis, hogy egyes államok hatalmas hasznot húznak az illegális gazdasági tevékenységek gazdasági vonzataiból. Terrorizmus pedig nem létezik anyagi támogatás nélkül, így a küzdelmet is ezen a fronton kell felvenni. Svájccal azonban nehéz dolga lesz az USA-nak: ugyanis évszázados hagyománya van annak, hogy itt mindenki elhelyezheti a pénzét, függetlenül annak eredetétõl. Az utóbbi évek legellentmondásosabb ügye a holocaust üldözötteinek svájci kárpótlása volt. A svájci bankok ebben az ügyben is szigorúan elzárkóztak attól, hogy alvószámlákat megnyissanak, vagy egyéb, az üldözöttektõl elkobzott vagyonokat õrzõ számlák eredetét nyilvánosságra hozzák. A szigorú védelem miatt csak az USA-ban lehetett perrel fenyegetõzni: ott lehetõség volt arra, hogy a svájci bankok és vállalatok amerikai cégeit bíróság elé állítsák. Az ügy nagyot rontott a bankok hírnevén, így beleegyeztek abba, hogy egy vizsgálóbizottság megvizsgálja a számlákat. A bankok azonban még így is csak elenyészõ mennyiségû számlát hoztak nyilvánosságra, végül egy kompromisszumos megoldással létesítettek egy 1,25 milliárd dolláros kártérítési alapot. A svájci bankok messze földön híresek a banktitok védelmérõl. A lehetõ legritkább esetben adnak ki adatot az ügyfelükrõl, mivel ez mind polgári jogi, mind büntetõjogi elõírásokba ütközik. A törvény kevés kivételt ismer, amikor a bank mégis kiadhat anyagokat ügyfeleirõl. Ezek elsõsorban: az öröklés, a válás és a csõdeljárás. Az adócsalás gyanúja viszont semmiképpen nem szolgáltat erre elégséges alapot. A banktitok ugyan feloldható súlyosnak minõsülõ büntetõügyek (fegyverkereskedelem, terrorizmus) folytán is, általában azonban a vádlott banktitokhoz fûzõdõ joga elsõbbséget élvez az igazságszolgáltatással szemben. Mivel svájci bankárok nem tanúskodhatnak külföldi bíróság elõtt, a vádlónak mindenképpen a svájci igazságszolgáltatás elõtt kell bebizonyítania, hogy a vádlottnak létezik számlája Svájcban. A svájciak azonban foggal-körömmel ragaszkodnak a banktitok intézményéhez. (FN)

Pozsony. Ahhoz hogy Szlovákiában is fel tudjuk mérni a bankokban elhelyezett pénz eredetét, meg kellene változtatni a törvényeket. Ezek ugyanis csak a különleges pénzügyi tranzakciók esetében teszik kötelezõvé a bankok számára a rendõrségi bejelentést. "Konkrét feladatokkal bíztam meg három miniszteremet, amivel Szlovákia is csatlakozik a terrorizmusellenes világkoalícióhoz" – jelentette be Mikulás Dzurinda kormányfõ. A pénzügyminiszternek a terrorizmus finanszírozását kell ellehetetlenítenie a terroristák, illetve az õket támogató csoportok számláinak a befagyasztásával. A külülügyminiszternek két héten belül elõ kell terjesztenie a szeptember 22-i rendkívüli EU–csúcs eredményeirõl szóló elemzést. A belügyminiszter az EU terrorizmusellenes akciótervét elemzi, majd mindketten javaslatot tesznek, hogyan lehetne ezt a gyakorlatban nálunk alkalmazni. (sza)

Tavaly augusztushoz képest csökkent az 5000 koronánál kisebb, egy fõre esõ bevételekkel rendelkezõ családok aránya

Pozsony. Az idei év során augusztusban történt meg elõször, hogy a statisztikai hivatal közvélemény-kutatása szerint kisebbségben maradtak azok, akik szerint családjuk pénzügyi helyzete az elmúlt 12 hónap során romlott. A rosszabb helyzet mellett voksoló 48 százalékkal szemben ugyanis 36 százalék vélekedett úgy, hogy az anyagi helyzetük változatlan maradt, 15 százalék pedig javulásról számolt be. Ilyen vélemény idén elsõ alkalommal alakult ki, hiszen például a februári áremelések után 62 százalék volt a negatív válaszok aránya. A legalább szinten maradók aránya egyébként utoljára egy évvel ezelõtt ért el hasonló értéket.
A jövõt illetõen szintén az óvatos optimizmus volt jellemzõ, a valamivel több mint ezer megkérdezett mindössze 35 százaléka tartott attól, hogy jövõ augusztusig romlananak háztartása anyagi lehetõségei. A legtöbben, 42 százaléknyian a szinten tartásban reménykedtek, 16 százalék pedig javulásra számított. Ilyen kedvezõnek tekinthetõ arányt a statisztikai hivatal utoljára 1999 áprilisában tapasztalt. Érdekes az is, hogy a pesszmimisták aránya a márciusi 56 százalékhoz képest augusztusra 21 százalékot csökkent.
A hangulatváltozást alátámasztják az egy fõre esõ átlagos családi jövedelemmel kapcsolatos válaszok is. Tavaly augusztushoz képest csökkent az ötezer koronánál kisebb, egy fõre esõ bevételekkel rendelkezõ családok aránya, nõttek viszont a magasabb kategóriák részarányai. Az átlagjövedelem 16 337 korona volt, 3,14 fõs átlagos háztartással számolva ez egy fõre 5 595 korona – ez az érték egy év alatt 70 koronával, vagyis 1,3 százalékkal nõtt.
A szinten tartás jelenségét igazolják a megtakarítási lehetõségek is: a válaszadók 43 százaléka fizetéstõl fizetésig élt. 23 százalékuknak a megélhetéshez nem volt elég a jövedelme, 12%-uk a tartalékaikat élték fel, 11 százalékuk pedig kölcsönkért. Végezetül 33% volt azok aránya, akik a bevételeikbõl takarékoskodni is tudtak.

A Cseh Biztosító – Szlovákia és a jármûbiztosítás

Pozsony. A 200 millió koronás alaptõke-emelést végrehajtó Cseh Biztosító – Szlovákia (cPS) szeretné megcélozni Szlovákiában a 2002-tõl liberalizált kötelezõ gépjármû-biztosítás piacát. Ivan Kocárnik, a biztosító felügyelõ tanácsának elnöke közölte: a pénzintézet e téren nagy tapasztalatra tett szert Csehországban, ahol már liberalizálták a kötelezõ jármûbiztosítás piacát. A kiélezett konkurenciaharc ellenére a Cseh Biztosító továbbra is a piac mintegy 40 százalékát uralja. A komoly tõkeerõvel rendelkezõ Cseh Biztosító – Szlovákia nálunk elsõként vezette be a komplex digitális kárfelvétel rendszerét. A folyamatosan újító biztosító a hozzá pártoló jármûtulajdonosakat különbözõ bónuszokkal, kedvezményekkel várja, melyek lényegét csak akkor fogják részlezetni, ha megkapják a licencet és megkezdõdik a harc a jármûvekért. Ami viszont lényeges: bár még egyelõre nem tudjuk, hogy mely biztosítóknál köthetjük meg kötelezõ gépjármû-biztosításunkat, a végsõ határidõ már adott – ezt 2002. január 1-ig kell megtennünk. (shz)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Pozsony. A gázárak 10%-os emelése 200 millió koronával emelné a Slovnaft költségeit – állítja a vállalat igazgatója, Slavomír Hatina. Hatina elismerte, hogy szükség lesz a gáz árának emelésére, úgy hogy az Szlovákia európai uniós csatlakozásának idejére elérje az uniós szintet. A vállalkozóknak azonban szerinte minél hamarabb tudniuk kellene, hogy a kormány milyen ütemben kívánja emelni a gáz árát, az ugrásszerû emelés ugyanis rossz hatással lenne a gazdaságra. (SITA)

Pozsony. Az összes fél aláírta a Slovnaft hitelszerzõdését, amely alapján az olajipari vállalat 165 millió dolláros hitelhet juthat. Slavomír Hatina, a cég igazgatója szerint eredetileg csak 150 millió dollár hitelt szerettek volna felvenni, ám a kedvezõ ajánlatokat követõen megváltoztatták véleményüket. A hitelt a Bank Austria Creditanstalt vezette bankkonzorcium folyósítja. (SITA)

Brünn. A szlovák gazdaságnak sikerült kilábalnia a legmélyebb válságból – állítja a gazdasági tárca hivatalvezetõje, Peter Kliment. Az ipar bevételei tavaly 22%-kal voltak magasabb az elõzõ évinél, ugyanez érvényes a kivitelre is. Kliment a brünni gépipari vásáron tartott országbemutatójában elismerte, hogy a szlovák cégeknek rendkívül fontos a külföldi bemzutatkozás. Az állam ennek ellenére évrõl évre kisebb összeggel támogatja a kiállítókat. (TASR)

Pozsony. A Szlovák Gázmûvekb (SPP) privatizációs tanácsadója, a Credit Suisse First Boston (CSFB) megkezdte az információs memorandumok szétküldését az SPP 49%-os tulajdonrésze iránt érdeklõdõknek. Ez utóbbiak október végéig tehetik meg elõzetes ajánlataikat. Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint az SPP iránt eddig több mint 12 cég érdeklõdött. Köztük van a Gazprom, a német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz Snam is. (TASR)

Prága. A Harvard Capital and Consulting cseh befektetési alapot nagy valószínûségel felszámolják. A cseh Értékpapírpiaci Bizottság nem hagyta jóvá a Harvard Capital and Consulting átalakulását nyíltvégû befektetési alappá, mivel megvonták tõle a mûködési engedélyt. (TASR)

Varsó. A lengyel kormány várhatólag jövõ kedden dönt arról, hogy a két pályázó – az osztrák OMV és a magyar Mol Rt. – közül melyiket választja ki kizárólagos tárgyalások folytatására a PKN Orlen lengyel olajipari nagyvállalat 17,58%-os részvénycsomagjának eladásáról. Andrzej Modrzejewski, a PKN Orlen elnöke arról adott tájékoztatást, hogy a nagyvállalat adóssága növelésével szándékozik finanszírozni jövendõ befektetõje részvényeinek megvásárlását. (MTI)

Bécs. A hétfõi hordónként 20,51 dollárról kedden 19,87 dollárra csökkent az OPEC-olajok átlagára. Ezzel az átlagár második munkanapja maradt el az OPEC hivatalos 22-28 dolláros célsávjától. A szervezet szabályai szerint, ha az átlagár tíz munkanapon át elmarad 22 dollártól, akkor napi 500 ezer hordóval csökkentik a termelést. Az OPEC-tagországok olajminiszterei tegnap értekezletet kezdtek Bécsben, és elõtte a szaud-arábiai olajminiszter úgy nyilatkozott, hogy a szervezetnek "nem kell az ár minden jojózására reagálni". (MTI)

London. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) komor második félévet vár a polgári repülési szektor számára. Az Egyesült Államokat ért terrortámadások miatt a nemzetközi légi forgalom 16 százalékkal eshet vissza. Legrosszabb esetben a transzatlanti és az egyesült államokbeli légi forgalom 25 százalékkal esik vissza. (MTI)