szombat, 2001. szeptember 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 224. szám

Bauer Gyõzõ akadémikus: "Tudni kell, hogy nem az elit a társadalom azon rétege, amelyik a legjobban él"

Szombaton tartja tanévnyitó ünnepségét Komáromban a Selye János Kollégium, amelyet 1998-ban a hazai magyar elitképzés láthatatlan intézményeként hoztak létre. Bauer Gyõzõ akadémikussal, a Kollégium egyik kezdeményezõjével és igazgatótanácsának tagjával arról beszélgettünk, mi a feladata és a szerepe a társadalomban.

Véleménye szerint mi, ki az elit?
Minden társadalomnak szüksége van felkészült politikai elitre, amely nemcsak reprezentál, a napi problémákat képes megoldani, hanem képes perspektívát is alkotni. Az elit másik legfontosabb rétege az, amely egy tudásorientált társadalmat képvisel. A szellemi elit feladata, hogy példát mutasson. Például megértesse a szülõkkel, miért fontos magyar iskolába beíratni a gyerekeiket, vagy azt, hogy a gyermekük felértékelõdik, ha többet tud, tehát nem szabad megelégedni az alapiskolával. Az elit nem szakbarbár: amellett, hogy saját területén kitûnõ szakember, feladata, hogy a közösségnek, amelybõl kiemelkedett, visszaadjon valamit, segítsen kialakítani egy kulturált társadalmat. Egy példa: központi kérdéssé vált, hogyan lehet minél gyorsabban meggazdagodni. Az elit felelõssége, hogy segítsen kialakítani az emberekben egy normális értékrendet, amely hosszabb távon az egészséges társadalmi viszonyokat is meghatározza.
Ha jól értem, az ön meghatározása szerint az elitet a képességein, tudásán kívül a társadalmi szerepvállalása teszi elitté. De kibõl lesz az elit tagja?
Minden tehetséges embernek lehetõsége van erre. A tehetségen kívül szüksége van kitartásra, az önzés visszaszorítására. Aki önzõ, nem igazán válik elitjévé a társadalomnak. Azt is szokták mondani, hogy elitté azok válnak, akiknek megfelelõ feltételeik vannak. Ezzel én nem tudok egyetérteni. Sok olyan embert ismerek, aki nagyon göröngyös utat járt be, mégis az elit részévé vált, mert rengeteg dolgot jobban meg tudott érteni, mint azok, akik mindent készen kaptak. Abban, aki tehetséges, de mindenért meg kell küzdenie, kialakul a kreatív problémamegoldás képessége. A kreativitás szintén egy alapfeltétel, csakúgy, mint a közösségben gondolkodás képessége. Gondoljuk végig, ki tartozott az elithez: Fermi vagy Szilárd Leó? Szerintem az utóbbi inkább, mert nemcsak azon gondolkodott, hogyan lehet megcsinálni az atombombát, hanem a probléma kapcsán felmerülõ lelkiismereti kérdéseken is.
Bizonyára ön is tapasztalta már, hogy maga a kifejezés – elit, elitképzés – sokakban visszatetszést kelt; mondhatnánk: a plebejus virtus kinyitja a bicskát az ember zsebében.
Az emberekben két dolog nagyon erõsen dolgozik: a hiúság és a féltékenység. Zavar, ha másoknak sikerül. Az emberek zöme borzasztóan nehezen viseli el, ha valaki közülük való kiugrott. Másrészt negyven éven át azt próbálták belénk sulykolni, hogy az egyénnek nincs szerepe a társadalom fejlõdésében. Az orosz típusú szocializmusban falanszterrendszer uralkodott, a legegyszerûbb volt azt mondani, hogy mindannyian egyformák vagytok, az nem jó, veszélyes, ha valaki ki akar emelkedni. Sokan azt hiszik, amikor elitrõl beszélünk, valamiféle nagyvállalkozói rétegre gondolunk, amely majd a szlovákiai magyar társadalom fölött fog basáskodni. Természetesen van gazdasági elit, de abba sem a basák tartoznak, hanem azok, akik fejleszteni is igyekeznek. Azt is tudni kell, hogy nem az elit a társadalom azon rétege, amelyik a legjobban él.
Mennyiben speciális a szlovákiai magyar elit küldetése?
A szlovákiai magyarságnak olyan elitre van szüksége, amely ebbõl a közösségbõl nõtt ki, megvan vele a kapcsolata, s nem azért válik elitté, mert úgy érzi, hogy itt uralkodnia kell – nincs is mi felett. A kapcsolatrendszerének ugyanakkor meg kell lennie az összmagyar és a szlovák közösséggel is. Ebben speciális a feladata: kötelessége meggyõzni a szlovákokat arról, hogy a szlovákiai magyarság semmivel sem alsóbbrendû a többségi nemzetnél, valamint hogy a kisebbség nem ellensége a többségnek. Tehát a kisebbségi elitnek a többség felé is sugároznia kell a maga példájával, értékrendjével.
Milyen szerepet játszhat e téren a Selye Kollégium?
A szlovákiai magyarságnak szinte teljesen hiányzik egy rétege, amely pedig meghatározhatja a következõ generációk szellemi fejlõdését. A kollégiumba évente körülbelül 15 diákot veszünk fel, akik három éven át kapnak anyagi támogatást, tehát ha teljes a kollégium, 45–50 tagja van. Egyetemistaként nem kell munkát vállalniuk, a szabadidejüket tanulással, a tudományos kutatással tölthetik. Az is célunk volt, hogy mozgósítsuk a meglévõ belsõ erõinket, a szlovákiai magyar egyetemi tanárokat, tudósokat bevonjuk a képzésbe. Minden diáknak van egy tutora, aki figyel az egyetemi eredményeire, ha kell, segíti, megismerteti vele a tudományos munka módszerét, bevonja kutatásaiba. Eredményes a rendszer: minden egyetemista diákunk bekerült a doktori képzésbe, a doktoranduszok pedig befejezték tudományos képzésüket. Nem csak tudást, gyakorlatot szereztek, hanem közösségi hátteret is.
A kollégium diákjait nem fenyegeti az agyelszívás?
A kollégium egyik alapvetõ küldetése, hogy azokat a fiatalokat karolja fel, akik itthon tanulnak, s minden valószínûség szerint itt is maradnak. Nagy a valószínûsége ugyanis, hogy a külföldön tanuló diák nem tér haza; ez az az idõszak ugyanis, amikor szerelmek szövõdnek, házasságok kötõdnek. Pillanatnyilag persze nehéz megmondani, hogy a mi kollégistáink közül a megnyíló lehetõségeket mérlegelve hányan választják majd a maradást, hányan a távozást, de nagyobb a valószínûsége a maradásuknak, mint a külföldön tanulók hazatérésének.
Mikor mondhatjuk majd el, hogy nagyjából megvan a szlovákiai magyarság képzett, társadalmi szerepet is vállalni kész rétege?
Amíg nem leszünk EU-tagok, a szlovákiai magyarság célja az kell legyen, hogy a felsõfokú végzettségûek aránya elérje a szlovákiai átlagot. A csatlakozás után már az európai átlag lesz mérvadó. Úgy vélem, egy generációnyi idõ alatt behozhatjuk lemaradásunkat. Ellenkezõ esetben nem tudunk elhelyezkedni azon a piacon, amelybõl élnünk kell majd.

Az MKP Országos Tanácsa október 13-án Nagykaposon a megyei választásokkal és a jelöltállítással is foglalkozik

Pozsony. Csáky Pál tájékoztatása szerint az MKP egyes kerületekben "fura" megyei választási koalíciók elõkészítésérõl értesült.
A párt képviselõ- és megyefõnökjelöltjeit az MKP járási és kerületi szervei állítják, a jelöléseket az MKP Országos Tanácsa (OT) október 13-i nagykaposi ülésén terjesztik elõ. Az OT megvétózhatja az MKP esetleges elfogadhatatlan részvételét egy-egy megyei koalícióban. Csáky szerint fõként a megyefõnök-választás két fordulója közt különösen jól kell taktikáznia a pártnak. A Nyitrai és Nagyszombati kerületben valószínûleg egyedül indul az MKP. "Nyitott a kérdés a Besztercebányai, illetve a Kassai kerület, nem kizárt, hogy ezekben koalíciókat kötünk. Erre törekednénk a Pozsonyi kerületben is, de ez egy nagyon specifikus helyzet, mert itt a leggyengébbek a pozícióink" – latolgatott Csáky. (korp)

MEGKÉRDEZTÜK

Milyen, Ön által furának nevezett megyei koalíciókról értesültek?
A Nyitraiban és Nagyszombatiban sokan összefognának ellenünk, hogy kiszorítsák a magyarokat pozícióikból. Félhivatalos információkról van szó, de nem hiszem, hogy egy ilyen koalíció a két kerületben nagyon befolyásolná képviselõink számát. Inkább az a veszély, hogy esetleges helytelen taktikánk miatt számunkra kevésbé elfogadható személy lesz a megyefõnök.

A belügyminiszter háromszázötven katonát kért a hadseregtõl a déli határszakasz õrzésének megerõsítésére

Pozsony. "Korai arról beszélni, nyílnak-e újabb menekülttáborok, és ha igen, hol. Hivatalunk természetesen mindenre, újabb táborok létesítésére is felkészül. A helyzet már most komoly, de megvárjuk a kormány ezzel kapcsolatos döntését. Megfontoltan, alaposan kidolgozott anyagok alapján kell dönteni" – nyilatkozta lapunknak Bernard Priecel, a Belügyminisztérium Migrációs Hivatalának az igazgatója. A tárca szerint várhatóan növekedni fog a menekültsátuszért folyamodók száma, ezért a déli határrészek védelmét megerõsítették. Ivan Simko tárcavezetõ állítólag a védelmi minisztériumtól, illetve a hadseregtõl 350 katonát kért e célra, amit Jozef Stank védelmi miniszter nem erõsített meg, de nem is cáfolt. A rendõrök, határõrök és vámosok nem zárták ki, hogy az elkövetkezõ hetekben ugrásszerûen nõni fog az illegális bevándorlók és menekültek száma, ami nem kevés pénzébe kerül majd az országnak. "A Migrációs Hivatal nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, hogy egyedül oldja meg a helyzetet. Erre a kormánynak kell anyagi keretet biztosítania" – tette hozzá Priecel. (sza)

Gúta/Nemesócsa. A két településén szeptember második felében 41 afgán menekültet vettek õrizetbe. Gútán a rendõrök figyeltek fel a szokatlanul nagy mozgásra egy autóbuszmegállóban. Huszonegy ember – köztük egy nõ két kisgyermekkel – várt az autóbuszra. Utóbb kiderült, afgán menekültek, akiknek az embercsempészek azt mondták, Németországban vannak, rögtön jön az autóbusz. A szerencsétlenek a kihallgatáson elmondták, mindenüket pénzzé tették, hogy kikerüljenek a nyomorból és gyermekeiknek már emberhez méltó életkörülményeket biztosítsanak. Fejenként 800-1000 márkát fizettek, hogy Németországba jussanak. Az egyik férfi elsírta magát, amikor megtudta, hogy Szlovákiában van. Nemesócsán ugyanekkor 20 afgánt vettek õrizetbe, valamennyiüket átmenetileg menekülttáborokban helyezték el. (km)

Szigorú biztonsági rendszert akarnak a nagyszarvaiak

Pozsony. "Tudjuk, hogy a népszavazás eredménye alapján nem számolják fel a Nagyszarván épülõ menekülttábort. Ennek ellenére tegnap a belügyminisztérium hivatalvezetõjének és a Migrációs Hivatal igazgatójának tolmácsoltuk kifogásainkat és a lakosság félelmeit. Kértük, a tábort tegyék biztonságosabbá, szigorítsák az õrzõ-védõ szolgálatot, illetve javítsanak az általunk kifogásolt, a tábort körülvevõ kerítés minõségén. Elmondtuk, hogy számunkra nem tisztázott a létesítmény belsõ mûködési rendje, pl. hogy az odakerülõ menekültek hogyan, mikor jöhetnek ki, ha egyáltalán elhagyhatják a tábort, illetve mi lesz, ha letelik a 30 napos karantén. Szeretnénk, ha a tábor biztonsági rendszere szavatolná a lakosok biztonságát, egészségügyi és egyéb szempontból egyaránt" – közölte lapunkkal Pálffy Dezsõ szarvai polgármester a belügyminisztériumban tett tegnapi látogatása után. A falu képviselõ-testülete úgy döntött, a belügyön kívül a miniszterelnököt is értesítik a szavazásról és a polgárok aggodalmairól, az államfõt és a házelnököt valószínûleg nem keresik meg problémájukkal. (sza)

A Dôvera folyamatosan csökkenti adósságait

Pozsony. A pénzhiány ellenére a Dôvera Kölcsönös Egészségbiztosító az elsõ félévében szinte határidõn belül rendezte a gyógyszerészek számláit, több mint 318 ezer ügyfele betegellátását folyamatosan fizeti. – A 405 millió koronás adósság az 1998-1999-es évek öröksége. Önerõbõl csak csökkenteni tudjuk, likvidálásához a kormány segítségére van szükség – mondta Branislav Holos vezérigazgató. Igazságosan, a szerzõdések értelmében fizetnek az egyes szolgáltatóknak függetlenül attól, állami vagy magánorvosokról van szó. A biztosító egyre nagyobb hangsúlyt helyez a megelõzésre, például a náthaláz elleni védõoltás népszerûsítésére. Bár Roman Kovác egészségügyi miniszter a nyáron bejelentette, az orvosokat kötelezni fogja, hogy a betegek gyógyszerkönyvecskéjébe jegyezzék a rendelt orvosságokat, ez csak a Sideria biztosító súlyos betegeinél valósult meg. Az igazgató véleménye szerint az új gyógyszer-kategorizáció nem váltja be a kormány félmilliárdos megtakarítási reményeit. (erf)

RÖVIDEN

Pozsony. "Hivatalosan még nem tájékoztattak, de örülök a bejelentésének" – reagált Mikulás Dzurinda miniszterelnök a hírre, mely szerint az MKP nem lép ki a kormányból. "Ha hivatalosan is értesítenek a dologról, megfelelõ helyen és idõben a párt képviselõivel is közlöm örömömet" – tette hozzá. (sza)

Pozsony. Levette napirendjérõl a kormány a felsõoktatási törvény tervezetét, mert a törvény-elõkészítõ tanács javasolt néhány módosítást. "A partnerek a Koalíciós Tanács soron következõ ülésén viszszatérnek a törvényre. A minisztérium álláspontja változatlan, azaz nem javasoljuk a tandíjak bevezetését" – jelentette ki Milan Ftácnik oktatási miniszter. (sza)

Pozsony. Jóváhagyta a kormány az alapítványokról szóló jogszabályt, mely egyrészt szigorítja létrehozásuk feltételeit, másrészt lerombolja mûködésük bürokratikus akadályait. Bárki létrehozhat alapítványt, de minden alapító tagnak 20 ezer koronával kell az alaptõkéhez hozzájárulnia, és a szervezetnek legalább félmilliós vagyonnal kell rendelkeznie. "A törvény nem támadás a harmadik oldal ellen. A kisebbek közhasznú szolgáltatásokat nyújtó, nonprofit szervezetekké alakulhatnak át" – mondta Ján carnogurský igazságügy-miniszter. (sza)

Pozsony. Az Emberek a fajgyûlölet ellenû szervezet információs telefonvonalat üzemeltet, száma 02/16356. Azok bejelentéseit várják, akiket támadás ért másságuk miatt. "Sokan nem bíznak a rendõrségben, vagy nem járnak eredménnyel, ha oda telefonálnak" – mondta Daniel Milo. Szerinte a fajgyûlölet motiválta támadásoknak csak töredékét jelentik be az áldozatok, a neonácik akcióiról pedig alig tud a rendõrség. A szervezet névtelenséget biztosít és szorosan együttmûködik a rendõrséggel. (TASR)

Szalatnya. Hétfõi interjúnkban Ladislav Fízik, a Roma Parlament elnöke azt állította, hogy a Gyügyfürdõ melletti Slatinka községben családja 15 tagját meggyilkolták. "Ez nem is olyan rég történt" – állította a roma vezetõ. Szalatnya polgármestere szerint Fízik az õ településükrõl beszélhetett, mivel más hasonló nevû falu nincs Gyügy környékén. Szalatnya szlovák neve viszont nem Slatinka, hanem Slatina. Bazsó Árpád elmondta, a 350 lakosú faluban a közelmúltban semmiféle tömeggyilkosság nem történt, Fízik név pedig egyáltalán nem található a helyi temetõ fejfáin. A II. világháború alatt német katonák mészároltak le 56 roma lakost. (juk)

Kassa. Tervet dolgoz ki a Szlovák Nemzeti Párt a "roma probléma" megoldására, amely a "keresztény értékrendet is figyelembe veszi". Anna Malíková pártelnök kiemelte az állam szerepét a roma lakosság demográfiai mutatóinak szabályozásában, melyek szerinte ijesztõek. A nemzeti párt javasolja, hogy a családi pótlék összegét a gyerekek száma és a szülõk bevétele alapján állapítsák meg. (TASR)