Péntek, 2001. szeptember 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 217. szám

A tervezett 60-70 milliárd helyett alig 11 milliárdot kapnak az önkormányzatok

Pozsony. A parlament tegnap elfogadta a sürgõsséggel tárgyalt hatásköri jogszabályt, a törvény a közigazgatási reformcsomag egyik leglényegesebb eleme, 2002. január 1-jén lép hatályba.

Mind a 136 jelenlévõ képviselõ szavazott: 80 kormánypárti (köztük 15 MKP-s) igennel, a független Jirko Malchárek, Marta Podhradská (HZDS) és Eva Slavkovská (SNS) nemmel voksolt, az ellenzék, valamint a Polgári Konzervatív Közösségbe (OKS) tömörülõ négy független képviselõ (Frantisek Sebej, Ján Langos, Peter Osuský és Peter Tatár) az ugyancsak független Jozef Tuchyòával együtt tartózkodott.

A községi önkormányzatoknak a közutakkal, vízgazdálkodással, adminisztrációval és anyakönyvezéssel, a szociális juttatások rendszerével, a területfejlesztéssel és építési rendszabályokkal, a környezetvédelemmel, az oktatás- és egészségüggyel kapcsolatos meghatározott államigazgatási hatásköröket utalják át, a megyei önkormányzatoknak e területeken kívül az egészség- és közlekedésügy, civilvédelem, a múzeum- és könyvtárügy, továbbá a népmûvelés terén adnak át kompetenciákat. A törvény érvényesítésével kapcsolatos leggyakoribb aggály az, hogy a hatáskörök gyakorlásához a kormány eredetileg 50-70 milliárd koronát kívánt elõirányozni, az öszszeg azonban várhatóan a 11 milliárdot sem haladja majd meg.

Augusztus 25-i udvardi határozatában az MKP OT e törvény szeptember végéig való elfogadását jelölte meg a kormányban maradás legfontosabb feltételeként. A múlt heti elsõ olvasatú parlamenti vita után a tervezetet véleményezõ hat parlamenti bizottság módosító javaslatait a kijelölt közigazgatási bizottság e hét keddre összegezte és értékelte, majd saját ajánlásával együtt 94 pontban terjesztette elõ a tegnapi szavazásra. Ezen kívül 32 képviselõ is javasolt módosításokat, így azok együttes száma a kétszázat is meghaladta. A szavazás elõtti második olvasatú vitában nem egész három munkanap alatt az összesen 47, többségében HZDS-es képviselõ felszólalását több mint másfélszáz hozzászólás kísérte.

A parlament jóváhagyta Bárdos Gyula frakcióvezetõ az MKP nevében és valamennyi kormánypárt támogatásával benyújtott kiegészítõ javaslatát a nemzetiségi színházak ügyében. Így a törvény konkrétan tartalmazza, hogy a leendõ megyei önkormányzat az eperjesi ukrán-ruszin Alexander Duchnovic és a kassai roma Romathan Színház mellett a két magyar: a komáromi Jókai, illetve a kassai Thália Színház mûködését is köteles biztosítani. A kiegészítéssel valamennyi kormánypárt egyetértett.

A parlament ma a többi reformtörvényt kezdi tárgyalni második olvasatban, ezekrõl valószínûleg csak az MKP által szabott szeptember végi határidõ után döntenek, mert a képviselõk egy csoportja holnap a strasbourgi Európai Parlament ülésére utazik. (korp)

Mikulás Dzurinda miniszterelnök: "A közigazgatási reform ezután már visszafordíthatatlan. ‘89 óta ez a legnagyobb reform, amelynek véghezvitelére Szlovákia készen áll. Merem állítani, az átruházott hatáskörök terjedelmét illetõen a rendszerváltó államok élére álltunk. A koalíció újra egységes, kikerült a nyári hónapok válságából.

Gyurovszky László (MKP): A törvény megfelel az MKP elképzeléseinek, és megfelel a kormány által elfogadott koncepciónak is. Kis szépséghibája, hogy a járási hivatalokat nem szünteti meg, ez azonban nem kérdõjelezi meg a törvény egészének reformszellemét. A kormánykoalíció egységesen szavazott a módosítójavaslatok esetében, hogy a törvény ne kerüljön veszélybe.

Kvarda József (MKP): Ha a törvény nem is olyanra sikerült, mint amilyet elképzeltünk három éve, látnunk kell, hogy pillanatnyilag a kormánykoalíció erre volt képes. Szlovákiában – értem alatta Csehszlovákiát is – ennyi hatáskörrel még nem rendelkeztek az önkormányzatok. Az önkormányzatiság szempontjából ez komoly lépés elõre. (kor, lpj)

MEGKÉRDEZTÜK

Miért fontos, hogy a hatásköri törvény külön cikkben foglalkozik a kisebbségi színházakkal?

A nemzetiségi színházak jövõje és sajátos helyzete miatt. Ezt a sajátos helyzetet a törvénynek is tükröznie kell, hogy a megyei önkormányzatok ne szüntethessék meg õket egy tollvonással. Fontos, hogy a kompetenciatörvény név szerint említi mind a négy kisebbségi színházat. Pillanatnyilag enynyit tehetünk, az igazi megoldás az lenne, ha a kisebbségi kultúrák támogatásáról külön jogszabály rendelkezne.

Kezdeményezik egy ilyen törvény kidolgozását?

1998 óta szorgalmazzuk. Sajnos nem volt meg a politikai akarat, ezért is fontos a mostani eredmény. Hiába voltak és vannak külön jogszabályra vonatkozó elképzeléseink, a 15 magyar képviselõ nem tudja megszavaztatni a parlamentben. A választási idõszak végéig elõállunk ezzel az elképzeléssel. Ha nem tudunk megegyezni a koalíciós partnerekkel, hogy kormány-, illetve közös koalíciós javaslatként a parlament elé terjesszünk egy ilyen törvényt, akkor az MKP külön, önálló javaslatként nyújtja majd be a tervezetet. (sza)

Folyik a háborús készülõdés, az amerikai szárazföldi erõk is bevetési parancsot kaptak

New York. Az Egyesült Államok továbbra is a terroristák átadását követeli. Több tucat harci gép indult a Perzsa-öböl térségébe, miközben már a szárazföldi erõk is megkapták a bevetési parancsot.Az USA elutasította a tálib vallási vezetõk tegnapi ajánlatát, hogy Oszama bin Laden szabadon elhagyhassa Afganisztánt. "Ez nem elég" – mondta Ari Fleischer fehér házi szóvivõ. "Az Egyesült Államok a terroristák átadását követelte és követeli" – mondta. A tálib vallási vezetõk hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy a szaúdi terroristavezért persona non gratanak nyilvánítják, de elutasították kiadását. Az ultimátumot átadó pakisztáni küldöttség amerikai támadással fenyegette meg a tálibokat, õk pedig Amerika elleni szent háborúra szóló felhívással válaszoltak.

Végtelen igazság

A háborús készülõdés során eddig több tucat harci gépet irányított az Egyesült Államok a Perzsa-öböl térségébe, hogy részt vegyen az egyelõre ideiglenesen Infinite Justice (Végtelen Igazság) fedõnevû terrorizmusellenes hadmûveletben. A gépeknek szeptember 24-ig vagy 25-ig kell elfoglalni harcálláspontjaikat. A harci gépek pontos rendeltetési helyét eddig nem közölték, a személyzet is csak annyit árulhat el, hogy áthelyezik õket, de hogy hova, az egyelõre titok. Az USA a Közel-Keleten Kuvaitban, Bahreinban, Szaúd-Arábiában és Törökországban használhat légitámaszpontokat, gépeket telepítenek majd valószínûleg a brit fennhatóság alatt lévõ, az Indiai-óceánban fekvõ Diego Garcia szigetre is. Már a térségében tartózkodik két repülõgép-anyahajó – a Carl Vinson és az Enterprise – is, fedélzetükön egyenként 75 repülõgéppel, továbbá egy harmadik hordozó, a Roosevelt is úton van.

Újabb letartóztatás

Az FBI tegnap letartóztatott egy Nabil al-Marab nevû férfit, aki ellen elõzõleg a New York-i Világkereskedelmi Központnál elkövetett terrortámadás ügyében adtak ki körözést. Ennek a férfinak a nevén volt az a Detroit közelében található lakás, amelyben e hét elején letartóztattak három arab férfit. Az FBI fokozott éberségre szólította fel a mezõgazdasági légi permetezéssel foglalkozókat, mert attól tart, hogy terroristák esetleg megmérgezhetik a termést. A mezõgazdasági légi permetezõk szakmai szövetsége ennek megfelelõen azt várja tagjaitól: jelentsenek minden olyan gyanús megnyilvánulást, illetve gyanús körülményt, ami permetezéshez használt vegyszerek szokatlanul nagy mennyiségben történõ beszerzéséhez, illetve permetezõ repülõgéppel való szétszórásához köthetõ. Az Egyesült Államokban egyébként normális idõkben naponta 132 ezer magánrepülõgép száll fel.

Vadászat bin Ladenre

Az Afganisztán északi területeit uraló szövetség újabb támadást indított az ország 90 százalékát birtokló tálibok ellen és 15 ezer afganisztáni üzbég katonák vadászik Oszama bin Ladenre. Az Afganisztánban uralkodó tálibokkal szembenálló Abdul Rasid Dosztam tábornok hadserege újabb sikereket ért el, jelenleg ötven kilométerre vannak a tálibok uralta várostól, Mazar-e Sariftól.

A nagyobb albán oktatási központokban a szent háborúhoz toboroznak fiatalokat. A fanatikus tanárok azt mondják az árva, vagy nagyon szegény tanulóiknak, hogy kötelességük külföldre utazni és részt venni a szent háborúban. A kiképzõközpontok Pakisztánban, Jemenben, Szaúd-Arábiában vannak. Az ideérkezõ albán jelentkezõk többé nem térnek vissza Európába

ENSZ-vizsgálatot kérnek

Afganisztánban a muzulmán jogtudósok országos tanácskozása felkérte az ENSZ-et és az Iszlám Konferencia Szervezetét, hogy folytasson "független vizsgálatot". Állítólag bin Laden kész bíróság elé állni, de valószínûleg csak muzulmán bíróság elé. Az afgán vallási jogtudósok elítélték Bush elnököt, amiért "keresztes háborúnak" nevezte a készülõ megtorlást, mert ez "sérti a muzulmánok érzéseit".Tádzsikisztán és Üzbegisztán tegnap cáfolta, hogy az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátaná repülõtereiket. (m, o-o, i-x)

Bin Laden atomfegyvert akar

Oszama bin Laden már a 90-es éves elejétõl erõfeszítéseket tett, hogy nukleáris fegyver birtokába jusson. Errõl újabb és újabb információk kerülnek napvilágra, melyek táplálják a nyugati vezetõk aggodalmait – írta a francia Le Monde címû lap. Az elsõ hitelesnek számító tanúvallomás Dzsamál Ahmed al-Fadltól származik, aki tagja volt a bin Laden által alapított Al-Kaida szervezetnek. Beszámolója szerint 1993-ban Szudánba küldték, hogy 1,5 millió dollárért dúsított urániumot vegyen. A tárgyalások elõrehaladott állapotba jutottak, már megvolt egy dél-afrikai jelzést viselõ, hatvancentis acéltartályt, amelyben az uránium szállítását tervezték. A tanú, aki megvált a szervezettõl, nem tudja, milyen eredménnyel végzõdtek az alkudozások.

Veszélyben a New York-i metró

New York. A szakemberek attól tartanak, hogy csak a törmelék tartja a falakat és a romeltakarítás közben megsérülhet a metró alagútja is. A 110 emeletes ikertorony alatti több mint húszméteres alapzat egy méter vastag betonfala földalatti gátként funkcionál. Feltehetõleg a romhalmaz tartja egyben, és ha rosszul nyúlnak hozzá beszakadhat. Ebben az esetben a Hudson folyó elárasztaná a területet és a metróvonalakat. (o-o)