Csütörtök, 2001. szeptember 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 216. szám

Tegnap a pakisztáni legfõbb vallási elöljárók is dzsihádra szólítottak fel, az Európai Unió országai elsõ ízben tettek lépéseket a terrorizmus közös meghatározása felé

Washington/Kabul/Iszlámábád/Brüsszel/New York. Az Egyesült Államok tegnap az afganisztáni tálib vezetés értésére adta, hogy most már nem szavakat, hanem tetteket vár tõle Oszama bin Laden átadását illetõen.

"Az elnök üzenete nagyon egyszerû: itt a cselekvés ideje, már nem tárgyalásokra van szükség" – mondta újságírók elõtt Ari Fleischer fehér házi szóvivõ. Fleischer arra a hírre reagált, hogy Mohammed Omar molla, a tálibok vezetõje állítólag kijelentette: hajlandó tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal Oszama bin Laden sorsáról. A tálibok úgymond vendégként kezelik bin Ladent, és az elmúlt napokban adtak elsõ ízben olyan jelzést, hogy esetleg hajlandók tágyalni a George Bush amerikai elnök által "élve vagy holtan" követelt férfi kiadásáról.

A fehér házi szóvivõ nem bocsátkozott részletes fejtegetésbe Washington elvárásait illetõen, de leszögezte, hogy Oszama bin Laden kiadatásáról nem tárgyalni kell, hanem – ki kell õt adni, meg kell tõle vonni az eddig élvezett menedéket, "történjék ez bármilyen formában". Fleischer ezen legutolsó szófordulata megfigyelõk szerint arra utalhat, hogy az amerikai vezetés azzal is megelégedne, ha a tálibok nem közvetlenül neki, hanem valamely harmadik országnak adnák ki bin Ladent.

Csak ürügy

Omar molla szerint az Egyesült Államok ürügyet keres az iszlám rendszer elleni háborúra. A molla több száz iszlám vallási vezetõ elõtt kijelentette: bizonyítékokat vár az Egyesült Államoktól Oszama bin Laden ellen. Omar felszólította az amerikai kormányt, hogy legyen türelmes. "Biztosítjuk az egész világot, hogy sem Oszama, sem más nem használja fel Afganisztán területét mások ellen" – mondta. A legfõbb vezetõ emlékeztetett arra, hogy egy több évszázados íratlan iszlám hagyományt követve menedéket adnak annak, aki ezt kéri, és bizonyítékok nélkül egyetlen megvádolt "vendéget" sem adnak ki idegen országnak. Afganisztán iszlám kormánya cáfolta, hogy bármi köze lenne a merényletekhez, de az amerikaiak nem hallgatnak meg minket." A molla felszólította az afgán vallási vezetõket, hogy adjanak ki egy olyan fatvát – vallási értelmezést az amerikai fenyegetõzésekrõl – amely szerint Washington ürügyeket keres az iszlám állam megsemmisítéséhez. Egyúttal feltette a kérdést: "Oszama hol képezte ki a pilótákat, milyen repülõtereket használtak fel, és kié voltak a repülõgépek? A válasz: az amerikaiaké."

Ma lesz döntés?

Az afganisztáni muzulmán vallási jogtudósok közössége, az uléma várhatóan ma hoz végsõ döntést Oszama bin Laden sorsáról. Amir Muttaki elmondta: az ülés csütörtökön folytatódik, s a végén fatva, azaz vallási vélelmezés várható. Ez lesz az irányadó bin Ladennel kapcsolatban. A miniszter súlyosnak nevezte a mostani válságot, de bármilyen döntés születik is, az szerinte "összhangban lesz az iszlám törvénykezéssel".

Tegnap a pakisztáni legfõbb vallási elöljárók is dzsihádra, azaz "szent háborúra" szólítottak fel az Egyesült Államok és szövetségeseik ellen, ha megtámadják Afganisztánt. Az ulémák tanácsa által kiadott fatva egy esetleges amerikai támadást "terrorcselekménynek" minõsít. Egyúttal bejelentették, hogy holnap országszerte tüntetéseket szerveznek és konferenciákat tartanak "Halál Amerikára!" címmel.

Az Ea terrorizmusról

Az Európai Unió elsõ ízben tett lépést a tagországok közötti büntetõjogi együttmûködés konkretizálása felé tegnap, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a terrorizmus közös meghatározására, illetve az egységes európai letartóztatási parancsra vonatkozó javaslatokat. A dolgok jelenlegi állása szerint a tagországok jogrendjei között nagy eltérések vannak a terrorizmusnak minõsülõ cselekmények kezelését illetõen. Többségükben nincsenek is külön erre vonatkozó jogszabályok, vagyis a terrorcselekmények a közönséges bûncselekményekkel azonos megítélés alá esnek, és azonos büntetõjogi kategóriába tartoznak. Csak hat tagállamban (Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország) vannak érvényben olyan törvények, amelyekben a "terrorizmus" és a "terrorista" fogalmak külön is szerepelnek. Antonio Vitorino, a brüsszeli bizottság bel- és igazságügyi kérdésekért felelõs tagja a javaslat elõterjesztésekor rámutatott, hogy a nemzetközileg szervezett, több országban is bázisokkal rendelkezõ bûnszövetkezetek pontosan az európai jogi szabályozások ilyen egyenetlenségeit használják ki terrorcselekmények elkövetésére. A testület két, egymással szorosan összefüggõ javaslatot hagyott jóvá: az egyik a terrorcselekményeknek az unióban közösen elfogadandó pontos meghatározására vonatkozik, a másik a súlyosabb, nemzetközi bûncselekmények esetében alkalmazandó úgynevezett európai letartóztatási parancs intézményét vezeti be. Ez utóbbi a hagyományos kiadatási eljárások helyébe lépne, és nemcsak a meghatározás szerinti terrorcselekményekre lenne érvényes, hanem valamennyi olyan súlyosabb nemzetközi bûncselekményre – kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem – is, amelyekért legkevesebb négy hónap börtönbüntetés jár. (m, ú)

Pozsony. "Elég gázmaszkja van Szlovákiának, ha terroristák biológiai fegyvereket vetnének be" – jelentette ki Ivan Simko belügyminiszter. A készletet az elõzõ rezsimtõl örököltük, használhatók, de a biztonság kedvéért a napokban ellenõrzik õket, és azt is tisztázzák, szükség esetén a lakosok hogyan juthatnak hozzájuk. "Az önkormányzatoknak kellene szétosztaniuk" – véli Simko. Bevetésre kész egy vadászrepülõ is, ha esetleg nálunk is civil gépet térítenének el terroristák. (sza)

Kabul. A tálibok Afganisztán elhagyására kérték fel a CNN amerikai hírtelevíziót. Nic Robertson, a CNN munkatársa, aki a tálibok kandahári fõhadiszállásáról küldi jelentéseit, egyike a még Afganisztánban maradt utolsó nyugati újságíróknak. A CNN kérte a táliboktól, hogy az országban maradhasson. (MTI)

Brüsszel. Az amerikai terrorista támadás után nagy fellendülés mutatkozik a zászlógyártóknál, mégpedig a jelek szerint Európában is. Belgiumban a Wollux cég az egyetlen, amely zászlókat állít elõ, termékeit exportálja az egész világba, de fennállása óta még nem tapasztalt akkora rohamot, mint most. Nem kevesebb mint százezer amerikai lobogót kell gyorsan gyártania, mert az Egyesült Államokban az elmúlt napokban kifogytak a készletek. (MTI)

Cyáky Pál: a közelgõ választások miatt a politikai érvek bizonyulnak erõsebbnek

Pozsony. "Október elsején nem emelkedik a földgáz ára" – nyilatkozta Pavol Hrusovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Tegnap a koalíciós partnerek nem tudtak megegyezni a kérdésben, ezért a kormány sem tárgyalt róla. "Három nézet alakult ki. Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes azonnali, 19,3 százalékos emelést javasolt. A baloldali pártok ezt ellenzik, és ebben a megbízatási idõszakban elképzelhetetlennek tartják az emelést. A Magyar Koalíció Pártja és a Kereszténydemokrata Mozgalom pedig alapvetõen nem ellenzi. Az árakat fokozatosan emelni kell, a világpiaci szinthez kell igazítani, Tovább tárgyalunk, ám úgy tûnik, a közelgõ választások miatt a szakmai érveknél a politikaiak bizonyulnak erõsebbnek" – nyilatkozta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Miklos szerint a kormány a szociális partnerek beleegyezése nélkül is jóváhagyhatja a javaslatot. A kormánypártok két hét múlva újratárgyalják a kérdést. (sza)

Állítólag közelednek az álláspontok a magánorvosok és a minisztérium között

Komárom/Rozsnyó. Októberben a magánrendelõk fele bezárhat, ha az egészségügyi tárca nem teljesíti a magánorvosok kérését. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke Komáromban személyesen számolt be az egészségügyi miniszterrel folytatott tanácskozásáról. Elmondta, nagyon lassan közelednek az álláspontok, és most már a minisztériumon a sor. "Biztos vagyok benne, hogy a miniszter úr egy héten belül találkozni kíván velünk, hiszen az október elsejei határidõ vészesen közeledik. Tudom, határozott javaslattal álltunk elõ, de nem rajtunk múlott, hogy eddig nem tudtunk közös nevezõre jutni. Szakorvosaink 1996 óta ugyanazért a pontértékért dolgoznak, s ez nem mehet így tovább. A tárca esetleges kompromisszumos ajánlatát két-három hónapra elfogadhatjuk, de jövõre mindenképpen a mi javaslatainknak kell érvényesülniük. Itt nem politikai nyomásgyakorlásról van szó, hanem nagyon komoly gazdasági problémáról" – jelentette ki Pásztor László. A rendelõbezárásról véglegesen a szeptember 29-i rendkívüli országos közgyûlés dönt.

Rozsnyón a magánorvosok a Szent Borbála Kórház tanácstermében tartották "tiltakozó munkabiztonsági tanfolyamukat". "Ha életbe lép a kormány javaslata, az 20-30 százalékos bevételkiesést fog okozni a magánorvosoknak. Ez pedig szinte lehetetlenné teszi a magánrendelõkben az egészségügyi ellátás jelenlegi színvonalának a fenntartását" – mondta Gorashi Beshir gyermekorvos. Egy átlagos vonzáskörzetû magánrendelõnek körülbelül 1500 ügyfele van. A bevételek nagysága a jelenleg érvényes pénzügyi rendeletek szerint mintegy 50 000 koronára tehetõ. A magánorvos ebbõl 35-40 ezer koronát különít el a nõvér és a takarítónõ bérére, bérleti díjra, rezsire, telefonra, üzemanyagra, segédeszközökre, tisztítószerekre, nyomtatványokra, s ha a fennmaradó összegbõl még a rendelõ karbantartását is finanszírozni akarja, illetve folyamatosan bõvíteni óhajtja az ismereit, akkor mi marad a megélhetésére, s mi marad akkor, ha az új rendelet még a jelenlegi jövedelmet is megcsorbítja?" – tette fel a kérdést dr. Eva Molnárová. (vkm, kp)

Galánta. A városi kórház épületében sok magánrendelõ mûködik, de tegnap délelõtt egyik várótermében sem találkoztunk elégedetlen páciensekkel. Igaz, akadt olyan rendelõ, amelynek az ajtaján csak annyi volt kiírva, hogy munkabiztonsági továbbképzés miatt az orvos ma nem rendel. A bõrgyógyász szakorvos rendelõjének ajtaján cédula hirdette, hogy a helyettesítést a szeredi rendelõintézetben végzi a kolléga, a szemészeten a rendelés nem egész nap, hanem csak 11 és 14 óra között szünetelt. Ebben az idõben a sürgõs esetekkel a gyermekszemészhez fordulhattak a betegek. A kórház portása elmondta, tegnap senki nem fordult hozzá panasszal, mert zárva találta a keresett rendelõt. (gl)