Szerda, 2001. szeptember 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 215. szám

A szeptember 11-én elkövetett New York-i és washingtoni terrortámadásokban 62 ország 5856 polgára vesztette életét, sajnos az adatok még nem tekinthetõk véglegesnek

New York. Az 5856 amerikai áldozat között egy magyar is van. Gyulaváry Péter ausztrál állampolgár a World Trade Centerben dolgozott – írta a Westel Press. Közben körvonalazódni látszik az Afganisztán elleni katonai akció terve, az amerikai kormány pedig nemzetközi koalíciót próbál létrehozni a terrorizmus elleni harcra.

A legkönnyebben pakisztáni repülõterekrõl támadhatják az amerikai vadászgépek Afganisztánt. Ha erre nem kapnak engedélyt, akkor a Perzsa-öbölbõl vagy Törökországból szállhatnak fel a bombázók. Hétfõi tanácskozásán az amerikai kormány kidolgozta katonai akciótervét. A korábbi tárgyalások során felmerült a légierõk és a különleges alakulatok bevetése, illetve egy hosszú távú katonai invázió is, amely magába foglalná Afganisztán és a terrorizmust támogató országok lerohanását.

Készültségben

Már jelenleg is a Perzsa-öbölben és az Indiai-óceánon tartózkodik egy hadiflotta, amelyhez csatlakozik a Roosevelt repülõgéphordozó anyahajó. Ha az USA bevonja F-15-ös és F-16-os vadászrepülõit, szüksége lesz pakisztáni felszállóhelyekre. Pakisztán olyan stratégiai pontként szolgálhatna, ahonnan az USA könnyen indíthat a támadást, illetve ott elszállásolhatja inváziós csapatait. Ha Pakisztán úgy dönt, hogy csak a légterét bocsátja az Egyesült Államok rendelkezésére, az amerikai légierõt a Perzsa-öbölbõl vagy a Törökországban létesített NATO-légibázisáról fogják indítani.

Késik a döntés

Még nem ült össze a legfelsõbb tálib vezetés Afganisztánban, hogy döntsön arról az ultimátumról, melynek a határideje ma jár le. A tálib vezetõk három napot kaptak arra: adják ki az Egyesült Államok elleni terrortámadás megszervezésével gyanúsított Oszama bin Ladent. Ha a tálibok nem teljesítik a követelést, az amerikaiak által vezetett súlyos katonai megtorlásra számíthatnak. Afganisztán legtekintélyesebb vallási vezetõje tegnapra hívta össze Afganisztán 600 legfõbb muzulmán egyházi jogtudósokból (ulémákból) álló nagytanácsát. Tegnap délutánig azonban még többen nem érkeztek meg a fõvárosba, ezért az ülést mára vagy holnapra halasztják. Ez a testület hivatott azt is megvitatni, miként reagáljon Kabul az amerikai támadás fenyegetésére, és neki áll jogában esetleg meghirdetni a dzsihádot is.

Pakisztán feltételei

A tálib vezetéssel eddig egy pakisztán küldöttség tárgyalt. Egyes hírforrások szerint a tálibok már közöltek néhány feltételt bin Laden kiadatásával kapcsolatban: hajlandóak a terroristavezér átadására, ha semleges muzulmán országban állítják majd bíróság elé. További feltételként szabták a tálib kormánnyal szembeni ENSZ-szankcióik visszavonását, illetve gazdasági segítségnyújtást a háború sújtotta ország számára. Omar molla, Afganisztán legfelsõbb iszlám vezetõje azt is követelte, hogy szüntessék be a tálibok ellen harcoló északi szövetség segélyezését és fegyverekkel való támogatását.

Szent háború

Afganisztánt már elhagyták az utolsó nyugat-európai állampolgárok is. Az afganisztáni tálib vezetés tegnap szent háborúra hívta fel a lakosságot a rendszer védelmében. Országszerte bejelentették, hogy az USA invázióra készül, és felszólították a népet, hogy tömörüljön egységbe. A kabuli rádióban Mohammed Haszan Ahund, a tálib minisztertanács alelnöke mondott beszédet, amelyben közölte, hogy "hamarosan újra elkezdõdik a szent háború az amerikaiak ellen". Szerinte csak ürügy az a vád, hogy Oszama bin Laden követte el a terrortámadásokat a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen. "Az USA és a világ öszszes imperialistája, zsidók és keresztények és a támogatóik le akarják rombolni az iszlám rendszert, amelyet a véretek árán hoztatok létre" – mondta. A tálibok tegnap hivatalosan cáfolták a jelentést, mely a szent háborúra való felhívásról szólt.

Szövetségeseket keresnek

Az Afganisztánnal szomszédos Irán bejelentette, nem vesz részt egy esetleges Afganisztán elleni támadásban, és segítséget sem nyújt ehhez. Irán mellett Törökországban is Amerika-ellenes a hangulat. A lakosság nagy része az afgánokat támogatja. Közben Pakisztán egyre jobban aggódik amiatt, hogy afgánok hatalmas számban hagyják el otthonukat egy esetleges amerikai katonai csapás elõl menekülve. Riaz Mohammed Hán pakisztáni külügyi szóvivõ elmondta, máris nagy tömeg gyûlt össze a hétfõn lezárt afgán-pakisztáni határon.

Spanyolország arra készül, hogy a 2002 elsõ felében esedékes Eelnöksége idején terrorizmus ellenes törvényjavaslattal álljon elõ. Javier Arenas, a kormányzó konzervatív Néppárt fõtitkára kijelentette, hogy Spanyolország az élére kerülne "annak a koalíciónak, amely a szabadságért és a nemzetközi terrorizmus ellen küzd". Josep Piqué külügyminiszter az ülés után kijelentette, hogy Spanyolország minden szempontból együtt kíván mûködni az Egyesült Államokkal "törvényes jogai védelmére." Korábbi elutasító nyilatkozatokkal ellentétben Tádzsikisztán tegnap jelezte, kész együttmûködni az USA-val a nemzetközi terrorizmus elleni harcában. A volt szovjet köztársaságok közül Tádzsikisztánnak van a leghosszabb közös határa Afganisztánnal.

A szudáni kormány "határozott álláspontja, hogy harcolni akar a nemzetközi terrorizmus ellen" – jelentette ki Musztafa Oszman Iszmail külügyminiszter. "A muzulmán országok nem fognak részt venni semmilyen katonai mûveletben Afganisztán ellen" – jelentette ki tegnap Kamal Harazi iráni külügyminiszter.

Arafat is segítene az USA-nak

Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap megerõsítette: tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy kész csatlakozni a terroristaellenes koalícióhoz, amelyet George Bush amerikai elnök kíván létrehozni. Arafat szerint a Palesztin Hatóság minden rendelkezésére álló erõvel hajlandó csatlakozni a koalícióhoz. Az Európai Unió több vezetõje üdvözölte Arafat bejelentését. Tony Blair brit kormányfõ ma Berlinben Gerhard Schröder német kancellárral tárgyal, holnap pedig Bush meghívására Washingtonba utazik.

A Scotland Yard tegnap cáfolta azokat a brit sajtójelentéseket, amelyek szerint a múlt keddi terrortámadások 19 elkövetõje közül ötöt Nagy-Britanniában képeztek volna ki. Jacques Chirac francia elnök kedden kétnapos látogatásra indult az Egyesült Államokba, és az európai vezetõk közül elsõként találkozik Bushsal a merényletek óta.

Nagy valószínûséggel elhalasztják az ENSZ-Közgyûlés múlt héten megnyitott új ülésszakának általános politikai vitáját, aminek az eredeti tervek szerint jövõ hétfõn kellene megkezdõdnie.

Forró nyomok

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) még nem talált semmi arra utaló bizonyítékot, hogy valamely külföldi kormány részt vett volna a cselekménysorozat irányításában, összehangolásában. A Chicago Tribune tegnapi száma arról adott hírt, hogy a múlt kedden egy ötödik gép elrablását is tervezték, de az a járat szerencsére nem indult el, mûszaki problémák miatt. A gép 25 perccel az elsõként felszállt – majd eltérített – gép után indult volna Bostonból, de ez mûszaki hiba miatt késett, azután pedig már a légtérzárlat miatt nem indult a gép. Az utaslistán a nyomozóknak feltûntek arab hangzású nevek. Ilyen nevû utasok azóta nem jelentkeztek utazási szándékkal egyetlen járatnál sem. Valószínûtlen, hogy más közlekedési eszközt választottak volna "becsületes úticéljuk" eléréséhez – lévén, hogy a szóban forgó járat transzkontinentális járat volt. A Time magazin értesülései szerint egy biztonsági õr felfigyelt két arab férfira a Los Angelesbe tartó American Airlines járatára való beszálláskor, de nem gondolta, hogy terroristák. Az õrnek feltûnt, hogy két fiatalember a turista osztálynál várakozik, annak ellenére, hogy a jegyük elsõ osztályra szól. Az arab utasoknak ráadásul csak egy útra szólt a jegyük, visszafelé már nem. A két, húsz év körüli férfi kevéssé beszélt angolul, mégis minden biztonsági kérdésre megfelelõ választ tudott adni. Ahogy azt azóta az FBI megállapította, Nawaq és Salem Alhamzi azok közé a terroristák közé tartozott, akik eltérítették az American Airlines Los Angelesbe tartó járatát, amely Pennsylvaniában zuhant le, fedélzetén 63 utassal.

Áldozatok

Az Amerikai Egyesült Államok ellen szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokban 62 ország 5856 polgára vesztette életét – közölte az amerikai külügyminisztérium. Ez az adat még nem tekinthetõ véglegesnek – tette hozzá Richard Boucher külügyi szóvivõ. New Yorkban 201 holttestet emeltek ki eddig, s közülük 185-öt sikerült azonosítani. Az American Airlines társaság Boston-Los Angeles járatán 81 utas és 11 tagú személyzet, a United Airlines 175. számú járatát biztosító, ugyancsak Boeing 767-es típusú gépen 56 utas és 9 tagú személyzet volt. Washingtonban 85 holttestet sikerült kiemelni a romok alól, de összesen 189 a halottak illetve eltûntek száma.

Az Európai Unió bõvítési biztosa szerint a terrortámadás felgyorsítja a bõvítési folyamatot, és erõsítheti a nyugat-európai közvélemény támogatását. Günter Verheugen szerint a terrorakció az európai integráció fontosságára mutat rá. (mti, o-o)

Az alkotmánybíróságnak kellene majd beleegyeznie a büntetõjogi eljárás megkezdésébe

Kassa. Tegnap reggel hat órakor holtan találták otthonában az I. számú kassai járási bíróság egyik büntetõbírójának feleségét. A 27 éves nõ testén bántalmazás nyomait fedezték fel a mentõk, akiket a rendõrség szóvivõje szerint az áldozat férje riasztott. Lapzártánk idején még tartott a törvényszéki boncolás, amely a halál oka mellett azt hivatott megállapítani, származhatnak-e idegen személytõl a nõ testén talált sebek, vagy önmagának okozta azokat. A kerületi rendõrkapitányság szóvivõje cáfolta a nap folyamán a városban elterjedt híreket, melyek szerint a férj, Ján P. ismeretlen helyen tartózkodik, azaz szökésben van. Jarmila Petrová állítása szerint a bírót a délutáni órákban kezdték kihallgatni. Egyik munkatársa szerint Ján P. nyugodt, barátságos ember, nem jellemzõ rá a hirtelen hangulatváltás. A feleség két éve adminisztratív munkaerõként dolgozott a bíróságon, a házastársak között már akkor sem volt felhõtlen a viszony. Alig öt hete költöztek abba az óvárosi lakásba, ahol az asszony holttestét megtalálták, egy szomszéd szerint mindketten szívesen néztek a pohár fenekére, fõleg a férfit látták gyakran ittasan, ilyenkor veszekedés zaja szûrõdött ki. Ha a nyomozók úgy találják, Ján P. gyanúsítható a gyilkossággal, egy új törvény értelmében az alkotmánybírósághoz kerül az ügy, ugyanis a taláros testületnek bele kell egyeznie az eljárás megkezdésébe. Abban az esetben is szükség van a beleegyezésükre, ha az ügyész egy bírót akar vizsgálati fogságba helyeztetni. (juk)