Kedd, 2001. szeptember 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 214. szám

Az EU-tagországok pénteken rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az Egyesült Államok elleni támadás után kialakult válságos nemzetközi helyzet megvitatására

Iszlámábád/Kairó/Szöul/Brüsszel/Tel-Aviv. Eredménytelenül zárult annak a pakisztáni küldöttségnek az útja, amely tegnap azért utazott Afganisztánba, hogy az amerikai terrortámadások legfõbb gyanúsítottjának kiadásáról tárgyaljon.

Az Afganisztánba utazó pakisztáni küldöttség tegnap Kandahárban befejezte tárgyalását, amelyen megpróbálta rábírni a tálib vezetést Oszama bin Ladennak, az Egyesült Államok elleni terrortámadások fõ gyanúsítottjának kiadatására. A magas szintû pakisztáni küldöttség, amely hétfõn kora reggel érkezett a dél-afganisztáni városba, több órán át tartó megbeszéléseket folytatott az afgán rezsim kulcsfiguráival, köztük Omar mollával, a tálibok legfõbb vezetõjével. Pakisztáni kormányforrások szerint a delegációt a nagyhatalmú titkosszolgálatok fõnöke, Mahmud Ahmad tábornok vezette, aki a múlt héten Washingtonban járt. Az ENSZ büntetõintézkedései ellenére Omar molla elutasította bin Laden kiadatását, aki tagadja, hogy bármi módon részt vett volna az Egyesült Államok elleni múlt heti támadásokban.

Az EU-tagországok pénteken rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az Egyesült Államok elleni támadás után kialakult világhelyzet megvitatására. A találkozóra Gerhard Schröder német kancellár kezdeményezésére kerül sor. Közvetlenül az Egyesült Államok elleni terrortámadások után már Nicole Fontaine asszony, az Európai Parlament elnöke is javasolta egy rendkívüli EU-csúcs összehívását, hogy a tizenötök lendületet adjanak közös védelmi és biztonságpolitikájuk kialakításának. A merényletek óta az Etöbb nyilatkozatban is teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, s a múlt héten már a külügy-, majd a közlekedési miniszterek tanácsa is tartott rendkívüli ülést.

Lezárták a légteret

A tálib vezetés hétfõn lezárta Afganisztán légterét, és 20–25 ezer katona telepítését kezdte meg a pakisztáni határ körzetébe. Minderre Pakisztán saját csapatainak telepítésével válaszolt. Az 1400 kilométer hosszú közös határrész mentén öszszetûzésre még nem került sor. A tálibok jelentõs fegyverzetet, például Scud rakétákat is telepített a pakisztáni határ közelébe. Rasid Kuresi tábornok, a pakisztáni hadsereg szóvivõje eközben cáfolta, hogy csapataikat a határ közelébe telepítenék.Mintegy ötven amerikai szakértõ, köztük a különleges szolgálatok több tagja érkezett Iszlámábádba a péntekre virradó éjszakán, hogy a terroristaellenes háború elõkészítésével kapcsolatos együttmûködésrõl tárgyaljon a pakisztáni hírszerzõ szolgálatok illetékeseivel – jelentette tegnap az AFP. Közben hozzávetõleg ezer amerikai katona érkezett az utóbbi napokban Egyiptom területére, hogy részt vegyen az arab országban az október nyolcadikával kezdõdõ nagyszabású nemzetközi hadgyakorlaton, amely a Bright Star (Fényes csillag) fedõnevet viseli.

A készülõ megtorló csapásban az Egyesült Államok hadereje felhasználhatja flottájának indiai-óceáni Diego Garcia támaszpontját, valamint Japánban és Dél-Koreában állomásozó 91 ezer katonáját. A parányi Diego Garcia szigeten berendezett támaszpont van a legközelebb Afganisztánhoz, ahhoz az országhoz, amely a legvalószínûbb célpontja az amerikai visszavágásnak. E flottabázison tizenöt B–52-es bombázógép állomásozik, s mindegyik 20-20 manõverezõ robotrepülõgépet, "cirkálórakétát" képes magával szállítani. Vannak a támaszponton F–117-es "lopakodó" vadászbombázók is.

Mégis használhatják?

Moszkva nem zárja ki, hogy az amerikaiak használhassák támaszpontjait a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban az Afganisztán elleni megtorló csapások esetén – mondta John Bolton amerikai külügyi államtitkár. Szerinte az egyesült államokbeli célpontok elleni múlt heti terrortámadások megmutatták, hogy a terrorizmus elleni bármely orosz–amerikai hadjárat központi kérdései között ott kell szerepelnie a tömegpusztító fegyverek elterjedésével szembeni harcnak is. Az amerikai államtitkár – akit az AP is idézett – elmondása szerint hétfõi moszkvai tárgyalásai során azt közölte Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel és más orosz diplomatákkal, hogy 100 százalékos lényegi átfedés van a terrorizmust anyagi eszközökkel támogató országok és azon államok között, amelyek nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek megszerzésére törekszenek. Bolton hozzátette: a Washingtonban mérlegelésre kerülõ válaszlehetõségek széles skáláját tekintették át az orosz politikusokkal, különös tekintettel a Moszkva által Oroszország hátországának tekintett Közép-Ázsia "politikai és humanitárus" vonatkozásaira.

Pentagon utca

Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter tegnap átmenetileg – a szeptember 11-i terrortámadások által sújtott amerikai nép iránti szolidaritásból – új nevet adott Tel-Aviv egyik legjelentõsebb utcájának. A védelmi minisztérium épülete elõtt elhaladó Kaplan utca két héten át Pentagon utca lesz. "Mindaz, amit teszünk, csak csekély mértékû törlesztése az Egyesült Államokkal szemben fennálló óriási adósságunknak" – hangsúlyozta Ben Eliezer. További cikkek, hírek a 2–5. oldalon. (m, ú)

New York. Mindössze három saroknyira a Világkereskedelmi Központ iker-felhõkarcolójának romjaitól tegnap újra megnyílt a New York-i értéktõzsde (NYSE), a világ legnagyobb értékpiaca. A tõzsde a múlt kedden elkövetett pusztító terrorcselekmény nyomán bezárt, és csak most nyitott ki elõször, ami az 1929-ben kezdõdött nagy gazdasági világválság óta példátlan hosszú szünetet jelentett. Az amerikai szövetségi jegybank, a Fed közvetlenül a nyitás elõtt fél százalékpontos (3,5%-ról 3%-ra történõ) alapkamatláb-csökkentéssel igyekezett serkenteni a befektetõk érdeklõdését és növelni bizalmukat. Az esetleges részvényárfolyam-zuhanások elkerülése érdekében számos nagyvállalat is elõre bejelentette, hogy nagy mennyiségben kíván felvásárolni saját részvényeibõl. Ennek dacára azonnal zuhanni kezdett a tõzsde: a nyitást követõen a Nasdaq Composite 104 pontot, a Dow Jones iparvállalati index 50 pontot vesztett. Egy órával a nyitás után azonban a kedvezõtlen folyamat leállt. A nyitás egyébként hatalmas próbatétellel ért fel Dél-Manhattan számára, hiszen ezen a hétfõ reggelen most áramlott elsõ ízben 75 ezer ember a híres Wall Street környékére. Ezt az embertömeget öt-hat biztonsági ellenõrzõ pont, rendõrjárõrök hada, az irodaépületeken belül pedig alapjában véve újrateremtett kommunikációs infrastruktúra fogadta. A tõzsde nagycsarnokának erkélyén található harangot, amelynek hangja hagyományosan jelzi a kereskedés kezdetét, illetve végét, az elmúlt napok névtelen hõseinek képviselõi – egy tûzoltó, egy rendõr, egy kikötõ-üzemeltetési alkalmazott és egy elsõsegélynyújtó kondította meg. (MTI)

Washington. A Reuters hírügynökség és a Zogby közvélemény-kutató intézet közös felmérésének tegnap közzétett eredménye szerint az amerikaiak 71 százaléka kész elfogadni az Egyesült Államok hadba lépését olyan ország ellen, amely menedéket nyújt terroristáknak, még akkor is, ha ez a háború jelentõs amerikai veszteségekkel jár. Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában megerõsítette a washingtoni kormányzat által az elmúlt napokban sûrûn hangoztatott tételt, mely szerint a terrorizmus elleni harc nem hozhatja meg gyorsan a kívánt eredményt. Az elsõ csapásokat további akciók sorozatának kell majd követnie – mondta Rice. A tanácsadónõ szerint a múlt keddi terrorcselekményekért Oszama bin Laden a fõ feleõs, de nem szabad azt gondolni, hogy egyedül õróla van szó. "Meg akarunk bizonyosodni afelõl, mely csoportoknak is nézünk a körmére" – fogalmazott Condoleezza Rice. (MTI)

Prága. Csehországban évente legfeljebb két ember betegszik meg botulizmusban (akár halállal is végzõdõ ételmérgezés), lépfenével pedig az utóbbi 20 évben senki sem fertõzõdött meg. Ha a lakosságot bmegfertõznék, képtelen volna a védekezésre, ráadásul az orvosok is tehetetlenül állnának a jelenség elõtt – közölték cseh orvosok azzal kapcsolatban, hogy a brit The Mail on Sunday Simon Reeve megszellõztette: Oszama bin Laden szervezete állítólag Csehországban a két hallatlanul pusztító méreghez jutott hozzá. Lubomír Harach gazdasági miniszter kizárta, hogy Szlovákiából ilyen mérgek jutottak volna Csehországba vagy más államba. (cTK; ú)

Ismét gyilkolni akartak a dunaszerdahelyi alvilágban

Dunaszerdahely. Õrizetbe vették az elmúlt héten M. Szabolcs dunaszerdahelyi lakost, aki állítólag arra bujtott fel egy magyarországi állampolgárt, hogy ölje meg R. Andort. A korábbi értesülésekkel ellentétben nem testvére és nem is rokona a vizsgálati fogságban levõ R. Csabának és R. Szilárdnak. Az elfogott személy már kézigránátokat és fegyvereket is szerzett a megrendelt gyilkossághoz, ám a rendõrség gyors közbelépése meghiúsította az újabb csallóközi véres leszámolást. A kiszemelt áldozatról egyébként azt tartják, hogy a hónapok óta bujkáló S. Lajos – aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben – helyettese és a csallóközi alvilág egyik szellemi vezére. S. Lajost azzal gyanúsítják, hogy társaival együtt szervezte meg ellenlábasainak, a Pápay-klán tagjainak a lemészárlását. (ob)

A tiltakozók biztonsági kurzuson vesznek részt, így fejezik ki elégedetlenségüket pénzbevételeik csökkenése miatt

Pozsony. Holnap a magánorvosok tiltakozó megmozdulással kívánják kifejezésre juttatni elégedetlenségüket a betegellátásért járó fejpénz és a pontérték kilátásba helyezett csökkentése miatt.

"A munkabiztonsági elõírások megtartása kötelezõ az orvosok számára is, a továbbképzések ütemtervét viszont mi szabjuk meg. Eldöntöttük, hogy az ország valamennyi járásában egy napon, szeptember 19-én veszünk részt munkabiztonsági és tûzvédelmi elõadáson. Nem titkoljuk, hogy a továbbképzés csak álc", tiltakozunk a bennünket anyagilag megkárosító pénzügyi rendelet ellen" – tájékoztatta lapunkat dr. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke. Noha az orvosok bevételeit csökkentõ rendeletrõl az illetékesek még tárgyalnak, az ágazatra jellemzõ pénzhiány miatt aligha várható a magánorvosok jövedelmének emelkedése. Ezért nagyon valószínû, hogy az elkövetkezõ hetekben egyre több rendelõ ajtaja zárva marad.

A Komáromi járás valamennyi magánorvosa részt kíván venni a holnapra tervezett biztonságvédelmi tanfolyamon. Mivel a kerületi tisztiorvos pénteken arra utasította a járási tisztiorvost, hogy ne szervezze meg az elsõsegélynyújtást, a magánorvosok vállalták ezt a feladatot. Holnap a járásban egy belgyógyász és egy sebész, valamint öt körzeti magánorvos teljesít szolgálatot, mégpedig Nemesócsán, Gútán, Komáromban, Ógyallán és Bátorkeszin. Pásztor László szerint a kórházi dolgozók is szolidárisak a magánorvosokkal, és szükség esetén ellátják az õ betegeiket is.

A Rozsnyói járás magánorvosainak több mint kilencven százaléka zárja be szerdán rendelõjét. Marta Mlynárová, a rozsnyói regionális szervezet elnöke elmondta, a járásban mintegy ötven magánorvos dolgozik, közülük 42-en vettek részt azon az összejövetelen, ahol egyhangúan eldöntötték, hogy csatlakoznak az országos tiltakozó akcióhoz.

Holnap a Vágsellyei járásban sem lesz rendelés a magánorvosi rendelõkben. Ján Slyskótól, a regionális szervezet elnökétõl megtudtuk, a járásban 36 magánorvos tagja a szövetségnek, rajtuk kívül még valószínûleg két-három orvos csatlakozik az akcióhoz. A tiltakozás a járási székhelyen kívül mintegy 8 további községben mûködõ rendelõt érint. Holnap a sürgõs esetekben a pácienseket a vágsellyei kórház ügyeletén látják el. (erf, vkm, kp, gl)

Pozsony. Bár az általános és szakorvosi rendelõk zárva maradnak, az elõírásoknak megfelelõen néhány orvos ügyeletet tart majd. A járási és a kerületi tisztiorvosok bevonásával régiónként megszervezték ezt; egy-egy orvos általában 15 kilométeres vonzáskörzetbõl fogadja a betegeket. A rendelõket fenntartó orvosok tájékoztatták a lakosokat arról, kik és hol látják el a rászorulókat. (erf)