Hétfő, 2001. szeptember 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 213. szám

Pakisztán ma Oszama bin Laden kiadását kéri Afganisztántól, Donald Rumsfeld szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy a terroristavezérnek köze volt a merényletekhez

Washington/New York/Kabul/London. George Bush amerikai elnök tegnap is folytatta a megbeszéléseket nemzetbiztonsági tanácsadóival azokról a válaszlépésekrõl, amelyeket az USA a keddi pusztító erejû terrortámadásra reagálva kíván tenni.

Jóllehet pontos célokról nem szóltak a hírek, a nyilatkozatokban a leggyakrabban Afganisztán neve szerepel, azé az országé, ahol a véres akció értelmi szerzõjének tekintett Oszama bin Laden terroristavezér rejtõzködik.
Pakisztáni küldöttség érkezik ma Afganisztánba, hogy követelje Oszama bin Laden terroristavezér kiadatását a szomszédos országtól. Magas kormánykörökbõl származó információ szerint Pakisztán ultimátumként nyújtja át az afganisztáni tálib vezetésnek az amerikai terrortámadások értelmi szerzõjének tekintett Bin Laden kiadatására vonatkozó iszlámábádi igényt. Az ultimátum lényege: vagy kiadja a tálib vezetés a terrorista vezért, vagy azt kockáztatja, hogy tömeges megtorló támadások kezdõdnek Afganisztán ellen. Arról nem érkezett jelentés, milyen határidõt szab a követelés teljesítésére Pakisztán.
Bush New Yorkban
Az elkövetõk hamarosan hallani fognak rólunk – ígérte George Bush amerikai elnök, amikor New Yorkban megtekintette a keddi terrorakció következében összeomlott iker-felhõkarcoló romjait és a mentési munkálatokat. Bush helikopterrõl, majd közvetlenül a helyszínen is megtekintette a Világkereskedelmi Központ romjait. Az elnök a mentõalakulatok tagjai és az utcán ez alkalomból összegyûlt több ezer járókelõ lelkes fogadtatása mellett – az Egyesült Államokat éltetõ kiáltásaik közepette – kijelentette: "Hallom önöket, a világ többi részén is hallják, és hamarosan azok is hallani fognak rólunk, akik romba döntötték ezeket az épületeket."
Az AP az elmúlt napokhoz képest hangnemváltásként értékelte Bush szavait, amelyek egy megrázott nemzet vigasztalása után egy újfajta háborúra való felkészítést tükröznek. Az amerikai híradásokat közben mindinkább a nyomozás fejleményei – közte az elsõ gyanúsított pénteki õrizetbe vételének híre – töltik meg. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselõje közölte, hogy a hangnemváltás folytatódni fog: az eddigi vigasztaló szavak után Bush a jövõben mind keményebb nyelvezetre tér át, emlékeztetve honfitársait az "elõttük álló hosszú küzdelemre". Bush érzelmeit is tükrözte a Washingtonban Gerald Ford, Jimmy Carter, Bill Clinton és id. George Bush részvételével az áldozatok emlékére tartott ünnepség is, amelyen egy felirat azt hirdette: "ma gyászolunk, holnap bosszút állunk". Bush nem zárja ki annak lehetõségét, hogy az USA szárazföldi megtorló csapást mérjen a keddi merényletek tetteseire. Ari Fleischer szóvivõ szombaton Camp Davidben a szárazföldi csapatok esetleges bevetésére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy "az elnök felkészíti a közvéleményt minden eshetõségre, és egyelõre semmilyen megoldást nem zárt ki". Bush a nemzetbiztonsági tanács ülése elõtt a sajtó elõtt kijelentette: "az Egyesült Államok hadban áll", és "mindenkinek, aki az amerikai egyenruhát viseli, készenlétben kell lennie".
Nem egyetlen ember
Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy Oszama bin Ladennek köze volt a keddi terrortámadásokhoz. Rumsfeld mindazonáltal hangsúlyozta: a terrorizmus hálózata sokkal több, mint egyetlen ember. Az USA nem fogja annyiban hagyni, hogy egyes országok menedéket nyújtsanak a terrorista szervezeteknek – tette hozzá a Pentagon vezetõje, aki a válaszlépések kimunkálása céljából a hét végét George Bush elnökkel és a Fehér Ház más vezetõ munkatársaival együtt a Camp David-i elnöki rezidencián töltötte. Dick Cheney alelnök elmondta: George Bush közvetlenül a New York-i Világkereskedelmi Központ, majd a washingtoni Pentagon ellen elkövetett keddi terrorcselekmény után elrendelte: lõjenek le minden olyan polgári, kereskedelmi repülõgépet, amely engedély nélkül megközelíti Washingtont. E kiadott elnöki parancs végrehajtására már nem volt szükség a továbbiakban – tette hozzá Cheney. Az alelnök szerint az ilyen szörnyûséges helyzetben helyénvaló ennek a parancsnak a kiadása: ha az eltérített gép nem hajlandó irányt változtatni és a kívülrõl érkezõ felszólításnak eleget tenni, akkor a még nagyobb emberáldozatok elkerülése érdekében, végsõ intézkedésként, le kell lõni. Colin Powell külügyminiszter hangoztatta: bízik a pakisztáni erõfeszítések – az Afganisztánhoz intézett pakisztáni felszólítás – hathatósságában.
Búcsú Afganisztántól
Vasárnap elhagyták Afganisztánt az utolsó nyugat-európai állampolgárok is, miután a kabuli tálib vezetés bejelentette, hogy nem tudja szavatolni biztonságukat, ha az Egyesült Államok megtámadja az országot. Az országot nemcsak a külföldiek hagyják el, a háborútól félõ afgánok közül is menekül, aki tud, elsõsorban Pakisztán felé. Mivel a televíziót betiltották, sokan a külföldi rádiók adásaiból értesültek a keddi amerikai merényletek következményeirõl. A tálib hatalom azonban maradásra és harcra szólítja fel a lakosságot. Mohammed Omar molla tálib szellemi vezetõ, szerint minden muszlimnak kész kell lennie arra, hogy a szükséges pillanatban bármit feláldozzon iszlám hite érdekében.
Nem tudtak semmit
Az amerikai légierõ több támaszpontjáról is vadászgépek szálltak föl kedden, hogy megpróbálják elfogni az eltérített utasszállító gépeket. A CBS szerint öt gép vett részt az akcióban. "Tíz perccel az elsõ gépnek a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyába való becsapódása elõtt az amerikai légvédelem értesítette a polgári repülésirányítást arról, hogy egy repülõgépet eltérítettek" – mondta Mike Snyder õrnagy, az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság szóvivõje. Az elfogó harci gépek New York és Washington irányába repültek, de már nem sikerült elérniük a terroristák által eltérített Boeingeket, mielõtt azok bombaként célba találtak.
Az USA katonai vezetõi mit sem tudtak arról, hogy az egyik elrabolt utasszállító repülõgép a hadügyminisztérium épülete, a Pentagon felé tart, jóllehet a polgári légügyi hatóság (FAA) riasztotta a nemzeti katonai légtérvédelmi parancsnokságot. A Washington Post értesülése szerint a FAA 12 perccel a gép becsapódása elõtt leadta a vészjelzést a légtérvédelemnek. Ugyanígy nem volt tudomása Donald Rumsfeld védelmi miniszternek, sem közvetlen segítõinek a fenyegetõ veszélyrõl egészen addig, amíg az üzemanyaggal teli repülõgép, fedélzetén 64 emberrel, a Pentagon épületébe vágódott. A hadügyminisztérium védelméért felelõs személyeket szintúgy nem riasztották, ennél fogva nem rendelték el a Pentagon evakuálását sem – írta az újság. További baj volt a bajban, hogy a 24 kilométerre levõ Andrews légi bázis helyett a Pentagontól 210 kilométernyire fekvõ virginiai Langley katonai légi támaszpontról indult el két F–16-os vadászgép, ám a közbeavatkozásra nem nyílt módjuk, mivel alig két perce voltak a levegõben, amikor a kamikázeakcióra eltérített gép már a hadügyminisztériumra zuhant.
Ideggáztámadást terveztek
Nagy-Britanniában élõ, s Oszama bin Laden által irányított terroristák februárban ideggáztámadást terveztek az Európai Parlament strasbourgi székháza ellen – értesült a The Sunday Telegraph brit rendõrségi forrásokból. A szaúdi terrorista vezér által pénzelt hat tagú csoport gyilkos szarin gázzal készült elárasztani az épületet, amikor az EP ülésszakot tartott mind a 625 európai honatya részvételével. A merényletterv egy sor ismert európai célpont elleni támadássorozat elsõ láncszeme lett volna, amelyet a Londonban élõ algériai származású terroristák frankfurti és milánói társaikkal együttmûködve akartak végrehajtani. A merényletet a német rendõrség hiúsította meg, amely egy rajtaütésszerû akcióban lecsapott a frankfurti akció szervezõire.
Martin Bútora szerint néhány óra kérdése, és az USA támadást indít a terroristák ellen. Szlovákia amerikai nagykövete úgy véli, az akció nem az iszlámot veszi célba, hanem a nemzetközi terrorizmust. A diplomata nem tud egyetlenegy szlovákiai áldozatról sem, viszont a Szlovák Vöröskereszt öt személy után kutat. Ma egyébként ismét megnyitják az amerikai nagykövetséget Pozsonyban. További cikkek és hírek a 2., 4. és 5. oldalon. (m, s, t, ú)

Washington. Nem tudnak a nyomozók használható információkat szerezni a Pentagonnál, illetve a Pennsylvániában lezuhant gépek fekete dobozaiból. Az egyik doboz teljesen üres, a terroristák valószínûleg letörölték a szalagot. A másik doboz, amely a pilótafülkében elhangzott beszélgetéseket rögzítette, erõsen megrongálódott, így az eddigi vizsgálatok eredménytelenek voltak. (MTI)

New York. A WTC romjai alatt 12 tonna arany található. A mintegy 110 millió dollárt érõ készletet a torontói Scotiabankhoz tartozó Scotia Mocatta cég páncélszekrényeiben õrizték. (s)

New York. Tegnap is folytatódtak a mentési munkálatok New Yorkban a Világkereskedelmi Központ romjai között. Eddig 180 holttestet találtak meg a mentõk. Bár szerda óta egyetlen élõ emberre sem bukkantak, Rudolph Giuliani polgármester szerint a mentõk még mindig nem adták fel a reményt, hogy a romok alatt valaki túlélte a tragédiát. A mentõk és nyomozók arra kérték az eltûntek hozzátartozóit, hogy bocsássák rendelkezésükre az áldozatok fogkeféit és fésûit, hogy a DNS-molekulák segítségével azonosítani tudják õket. Az eltûntek száma 5097. A halottak közül 99-et tudtak azonosítani. Közülük tizenötöt a szétszakadt testrészek alapján azonosítottak. A mentési munkálatok nehézségét mutatja, hogy az ikertornyokból származó 457 ezer tonna törmelékbõl a mentõosztagok eddig alig több, mint 22 ezer tonnát szállítottak el a helyszínrõl. (MTI)

Az Europol igazgatója szerint nem az Afganisztában bujkáló terroristavezér a fõ felelõs, gerillái a nyolcvanas években az SAS-tõl kaptak titokban kiképzést Nagy-Britanniában

New York/London. Amerikai vállalkozók egymilliárd dollárt ajánlottak fel annak, aki élve vagy holtan kézre keríti a múlt keddi merényletek szellemi atyjának tekintett Oszama bin Ladent. Az óriási összeget olyan üzletemberek adják össze, akik szembe akarnak szállni az elharapózó terrorizmussal. Õk pénzelnék a Bin Laden megölésre vállalkozó bérgyilkosokat.
Az Europol igazgatója szerint nem szabad elhamarkodott módon megvádolni a szaúdi születésû milliárdost a New York-i és washingtoni akciók megszervezéséért. Jürgen Storbeck elmondta: elképzelhetõ, hogy Bin Ladent értesítették a készülõben levõ merényletekrõl, s lehetséges, hogy némi hatással is volt az akciók alakulására, de minden bizonnyal nem õ fogta össze a támadást. Az Europol erõsen kételkedik abban, hogy Bin Laden Afganisztánból le tudta volna vezényelni a támadások utolsó szakaszát.
Bin Laden gerillái a nyolcvanas években az SAS-tõl, a brit hadsereg elitalakulataitól kaptak titokban kiképzést Skóciában és Anglia északi részén. Ken Connor, az SAS egykori tagja elmondta, õ maga szervezte meg a kiképzõtáborokat a mudzsahedin gerillák számára 1983-ban, abban az idõben, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aktív támogatást nyújtott Afganisztánnak a Szovjetunió elleni harcában. (m, s, ú)

Iszlámábád. Oszama bin Laden tagadja, hogy bármi köze lenne a szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletekhez. "Az Egyesült Államok ujjal mutat rám, de én kategorikusan kijelentem: nem tettem semmit" – közölte tegnapi Bin Laden, hozzátéve: jelenleg is Afganisztánban tartózkodik mint Mohammed Omar mollának, a tálibok vallási vezetõjének a híve. (m)