Péntek, 2001. január 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 21. szám

Az országos tanács dönt arról, elfogadhatóan rendezõdött-e a három feltétel kérdése

Pozsony. Az MKP Országos Tanácsa szombati, galántai ülésének fõ témája lesz a nevesítetlen földek ügyében hétfõn született koalíciós megállapodás, amelynek teljes tartalma továbbra sem ismert a nyilvánosság elõtt.

Duray Miklós, az MKP ügyvezetõ alelnöke szerdán kijelentette, tisztességtelen lenne kompromiszszumként beszélni az elõzetes megállapodásról, s az MKP-nak inkább be kellene ismernie, hogy ezt a kérdést eddig nem sikerült megoldania.
Az országos tanács kiértékeli az alkotmánymódosítás teljesítéséhez kötött három feltétel teljesítését. A nevesítetlen földekrõl hétfõn elfogadott megállapodás Bugár Béla pártelnök szerint nem az, amit szerettek volna, az OT-nak kell eldöntenie, hogyan viszonyul hozzá. Több javaslat is felvetõdött ezzel kapcsolatban, ám Bugár nem tartaná helyesnek, ha ezekrõl a tanács tagjai a sajtón keresztül értesülnének. Duray megítélése szerint a hétfõn született nyilatkozat nem oldja meg a földek problémáját. "Be kell vallanunk, hogy sajnos nem sikerült a kormánykoalícióban eljutnunk az általunk igényelt megoldáshoz" – mondta. Úgy véli, a nyilatkozat egy elterelõ politikai hadmûvelet, rengeteg szakmai hiányossága van, ennek következtében megvalósíthatatlanná válik. "Ha csak azt vesszük figyelmbe, hogy 2006-ra vonatkozik megvalósíthatósága, akkor önmagában kétségbe vonható a komolysága. A jelenlegi kormánykoalíció 2006-ban már biztosan nem fog létezni, politikai nyilatkozat egy ötéves idõszakra vonatkozóan nem fogalmazható meg" véli. Duray. Egy harmonogram, illetve törvényalkotási terv elfogadását tartja elképzelhetõnek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet törvénymódosítások útján mindazt beültetni a jogrendbe, amit a megállapodás tartalmaz. Ezt egy nyilatkozatban lehetne rögzíteni, majd egy kormányhatározatot kellene elfogadni. "Nem kudarcként kell megélni, hogy nem sikerül mindenben érvényesítenünk az elképzeléseinket, az nem a mi kudarcunk, hanem a politikai helyzet következménye." Kérdésünkre, hogy ennek függvényében hogyan szavaz majd az alkotmánymódosításról, Duray elmondta, a felvázolt elképzelés megnyitja az alkotmánymódosítás megszavazásának lehetõségét. Ha viszont a politikai nyilatkozatot fogjuk erõszakolni, akkor csökken az alkotmánymódosítás megszavazásának esélye. "Önmagunk többszöri becsapása erkölcsileg és intellektuálisan is elfogadhatatlan" – tette hozzá.
Az alkotmánymódosítás támogatásának három feltételérõl elfogadott korábbi OT-álláspontokról csak az OT mondhat véleményt, és döntést vagy ajánlást fogadhat el, mondta Bárdos Gyula. "Frakcióvezetõként felelõsnek érzem magam azért, hogy az MKP képviselõi a minket érintõ fontos kérdésekben egységesen lépjenek fel" – hangsúlyozta, hozzátéve, az alkotmánymódosítás és a közigazgatási reform az a két legfontosabb kérdéskör, ahol semmiféle csoportérdeknek vagy egyéni megnyilvánulásnak nincs helye. Jogosultságuk természetesen van, de döntenie az országos tanácsnak kell. "Az MKP három feltételébõl kettõ teljesülni látszik, a harmadik feltétel esetében nem beszélhetünk olyan teljesítésrõl, mint az elsõ kettõnél. A nevesítetlen földek kérdésében lehet szó kompromisszumos megoldásról, ha az elfogadható. A megállapodás részleteit szombaton vitatják meg, és a helyzet komolyságát, a felelõsség mértékét figyelembe véve kell dönteni. Bármilyen jellegû döntést hoz is a tanács, azt mindenkinek el kell fogadnia, aki komolyan veszi az egységes magyar politizálást, az egységes fellépést – nyilatkozta Bárdos. (szamó)

Schmögnerová Brüsszelben

Brüsszel. "Nincs mit takargatnunk" – közölte Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter az Európai Unió politikusaival folytatott tárgyalásain. Felvázolta: az idei költségvetési hiány a nemzeti össztermék 3,9%-át teszi ki, ám bevallotta, ebbe nem kalkulálták bele a bankszektor átalakítására fordítandó összeget. Mint ismeretes, az Európai Bizottság a tervezett hiány miatti nemtetszését fejezte ki. Szakértõk szerint a vasút korszerûsítésére szánt kiadásokkal a hiány 5,9%-ra nõhet. A privatizációból származó bevételt elsõsorban nem az államadósság csökkentésére használjuk majd, szem elõtt tartva a gazdasági fejlõdést, közölte Schmögnerová. (SITA)

Heves támadások a tervezett magyar kar ellen

Nyitra. A Szlovák Nemzeti Párt ifjúsági szárnyát tegnapi közleménye szerint "sokkolta" a kormány magyar kar létrehozására vonatkozó ajánlása. "Most, mikor Szlovákia gazdaságilag térdre kényszerül, elviselhetetlen a munkanélküliség, összeomlóban az egészségügy, a magyar szélsõségesek a kormánynak parancsolgatnak" – áll a szervezet állásfoglalásában. Ezért az SNS-szel egyetemben felszólították Mikulás Dzurinda "hazaáruló" kormányát, ne veszélyeztesse az ország területi egységét, inkább mondjon le. A kar létrehozása esetén készek elfoglalni a Konstantin Egyetem épületét, ugyanakkor feljelentik a kormány tagjait hazaárulás címén. Felkérik továbbá Rudolf Schuster államfõt, hogy követelje vissza a Max van der Stoelnak adományozott magas rangú kitüntetést, szerintük ugyanis a nemzetközileg elismert politikus a magyarlobbi tagja.
A kevéssé ismert Fiatal Demokraták Pártja (SMD) tegnap kétnyelvû transzparenst helyezett el a nyitrai egyetem közelében "Minek tízmilliót kidobni egy pusztán formális karra, amikor lassan megfagyunk a kollégiumban" felirattal. Állásfoglalásuk szerint a kormány ajánlásának semmi köze az egyetem reális lehetõségeihez és csak felkorbácsolja a kedélyeket a nyitrai egyetemisták és tanáraik körében. (TA SR, SITA)

Tegnap megalakult a Hármas Duna-vidék Eurorégió

Gyõr. Tegnap Ivanics Ferenc, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke és Pázmány Péter dunaszerdahelyi polgármester, a Csallóközi-Mátsuyföldi Régió elnöke aláírta a Hármas Duna-vidék Eurorégió alapító dokumentumát. Az aláírásnál jelen volt Õry Csaba, a Magyar Köztársaság Kormányhivatalának politikai államtitkára, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Stefan Markus budapesti szlovák, valamint Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövet, továbbá az eurorégió alapító tagjai, vagyis a Csallóközi és Mátyusföldi Régió valamint Gyõr-Moson-Sopron megye önkormányzatainak képviselõi.
– A szlovák kormány elfogdta a határon átnyúló együttmûködésrõl szóló rendeletet, és ezzel lehetõséget teremtett arra, hogy az eddigi kulturális és oktatásügyi együttmûködést a gazdasági együttmûködésre is kiszélesítsék –. tájékoztatta Csáky Pál a résztvevõket. A kormány alelnöke azt is megemlítette, hogy a határ két oldalán levõ régiók most már közös szubjektumként fordulhatnak az Európai Unióhoz, hogy elképzeléseikhez anyagi támogatást is szerezzenek. Stefan Markus amiatt dicsérte az eurorégió alapítóinak munkáját, hogy valódi, alulról jövõ kezdeményezésként sikerült elérni céljukat. Boros Miklós arra figyelmeztette az eurorégió tagjait, hogy 10-15 éves rendkívül igényes idõszak vár rájuk, fel kell készülniük arra, hogy a két ország között megváltozik a határok jellege. (gl)

Már a negyedik kormány-BMW a héten

Pozsony. A héten kormány négy szolgálati BMW-jét érte közlekedési baleset. Tegnap reggel fél hét tájban Dömény Tamás, a környezetvédelmi minisztérium hivatalvezetõjének gépkocsijába teljes sebességgel belerohant egy, az ellentétes sávból átcsúszó autó. A rendõrségi jelentés szerint a balesetet az utóbbi vezetõ okozta: nem vette figyelembe a rossz közlekedési viszonyokat, és elvesztette uralmát a jármû felett. Õt az aranyosmaróti kórházban ápolják, az orvosok szerint válságos az állapota. Döményt Besztercebányára szállították, állapotáról azonban az orvosok nem hajlandók nyilatkozni.

MIÉRT VÁLASZTOTTAM A MAGYAR ISKOLÁT?

Huncík Péter elmegyógyász: – Bevallom, annak ellenére, hogy szüleim mindketten magyarok, 1957-ben felmerült bennük a kérdés: magyar vagy szlovák iskolába írassanak-e. Végül apám nagyon kemény hozzáállása döntött – magyar iskolába kerültem. Ha most erre visszanézek, nemcsak érzelmileg, hanem gyakorlati szempontból is helyes volt a döntés. Azt a szerkezetû tudást, kultúrát a szlovák iskola nem tudta volna átadni – de még magyarországi magyar iskola sem. Kitûnõen megtanultam szlovákul, ez valóságos hidat jelentett a szláv nyelvek szeretete felé. Ami szüleimnek akkor fejtörést jelentett, számomra teljesen evidens volt: gyermekeinket magyar iskolába írattuk. Bár jelenleg külföldön tanulnak, nem szeretnének odakint maradni. A magyar iskola tehát jó adag hazaszeretetet is nevelt beléjük. (szge)