Csütörtök, 2001. szeptember 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 205. szám

Konszenzussal fogadta el a kabinet a hatásköri törvényt

Pozsony. "Jóváhagytuk a kompetenciatörvényt és a sürgõsségi eljárásra vonatkozó javaslatokat. A jogszabály legkésõbb pénteken délelõtt a parlamentben lesz. A megszületett konszenzus alapján jó esély van rá, hogy a képviselõk szeptember 30-áig megszavazzák a jogszabályt" – jelentette be Mikulás Dzurinda.

A miniszterelnök elégedett, és nem tart attól, hogy a gyorsaság a minõség és a színvonal rovására megy. "Nincs okom elégedetlenkedni. Ellenkezõleg, bizonyos hálát érzek. A jóváhagyott változatba a keddi egyeztetõ tárgyalás eredményei is bekerültek" – tette hozzá a kormányfõ. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának levelével kapcsolatban elismerte, nem volt idõ a szervezet álláspontját olvasgatni, de szerinte erre nem is volt szükség, mert a társulás a hatásköri törvény kidolgozásába is beleszólhatott. Dzurindának szándékában áll részt venni a szervezet közelgõ közgyûlésén, amelyen a reformról lesz szó.

Ivan Simko belügyminiszter, a hatásköri törvény elõterjesztõje úgy véli, az elfogadott változat 99 százalékban megfelel a kormánykoncepcióban megfogalmazottaknak, miközben megpróbáltak eleget tenni az egyes politikai pártok követeléseinek is. A törvény arról is rendelkezik: ha nem lehet egyértelmûen meghatározni, eredeti vagy az önkormányzatra átruházott hatáskörrõl van-e szó, akkor az átruházottnak számít, és a község megkapja a megfelelõ anyagi eszközöket is. A Magyar Koalíció Pártjának kérésére a nyugdíjaspanziók és az állami segélyek a községek hatáskörébe kerülnek, bár ez utóbbi nem valósítható meg azonnal. A legkényesebb téma az oktatásügyi speciális államigazgatási szervek létrehozása volt. "Ez ebbõl a törvénybõl kimarad. Nem lenne szerencsés, ha a hatásköri törvény a helyi államigazgatást csak egy területen rendezné. A jogszabály parlamenti jóváhagyása után azonnal leltárt készítünk az államnál maradt hatáskörökrõl, és elkészítjük a helyi államigazgatásról szóló törvény módosítását. Ott végleg eldõl, megszûnnek-e a járási hivatalok" – részletezte a tárcavezetõ, aki szerint korai a járási hivatalok sorsáról találgatni. Simko szerint a decentralizáció anyagi vetületérõl csak a közigazgatási törvények jóváhagyása után lehet megfelelõ elemzést készíteni. "Néhány hatáskör – például az anyakönyvezés – már 2002. január 1-jén az önkormányzatokhoz kerül, mások csak márciusban vagy csak júliusban" – ismertette Simko.

MEGKÉRDEZTÜK

Mi a véleménye a jóváhagyott hatásköri törvényrõl?

Addig nem zárul le a kompetenciatörvény kérdése, amíg a parlament meg nem szavazza, hiszen a megyék száma is ott változott 12-rõl 8-ra. A hatáskörök tartalma megközelíti a koncepcióban megfogalmazottakat, de a tervezett 60-70 milliárd koronából csak mintegy 16 milliárd jut el a megyékhez és a helyi önkormányzatokhoz. A többi pénzrõl, a szociális juttatásokról és az oktatási alkalmazottak bérérõl, a koncepcióval ellentétben, nem az önkormányzatok döntenek. Az iskolaügy problémája sem oldódik meg. Az iskolaügyi hivatalokat a kormány kiemelte a csomagból, így nem világos, hogy a pedagógusok fizetése az önkormányzatok kezében marad-e, vagy esetleg létrehoznak újból egy tanügyi hivatalt. Viszont akkor párhuzamos igazgatás lesz, mert az iskolákat az önkormányzatok fogják finanszírozni, a pedagógusok bérét pedig külön e célból kialakított tanügyi hivatal szabályozza majd.

A hatásköri törvénynek megfelelõen kellene módosítani a költségvetési szabályokat is.Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter túlságosan agyonszabályzott rendszert akar bevezettetni. Errõl is tárgyalnak vele a koalíciós pártok képviselõi, és mi is megfogalmazzuk módosító indítványainkat. (sza)

Megszületett a határozat Szlovákia EU-felkészültségérõl az Európai Parlamentben

Strasbourg/Pozsony. Az Európai Parlament (EP) tegnap elfogadta a jelentést Szlovákia felkészültségérõl az európai uniós tagságra. Az elõrehaladás kiemelése mellett az EP sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ország új közigazgatási beosztását a magyar képviselõk támogatása nélkül fogadták el.

Bugár Béla, az MKP elnöke az Új Szónak tegnap elmondta: "Azután, ami éppen Jan Marinus Wiersma úr szájából hangzott el, vagyis hogy ultimátumot adtunk a kormánykoalíciónak, ez eléggé meglepõ és örvendetes fordulat." Bugár szerint az Európai Parlament régen fogalmazott hasonlóan a szlovákiai magyar kisebbség egyetlen pártjának munkájáról. "Azt hiszem ez a határozat figyelmezteti a koalíciós partnereket, hogy jobban figyeljenek oda a kisebbségek ügyeire és arra, amit az MKP mond" – nyiltakozta lapunknak az MKP elnöke.

Jan Marinus Wiersma jelentésében a többi között üdvözli az elért eredményeket, azonban figyelmeztet, a kisebbségek gondjainak megoldásában és a korrupció elleni harcban még mindig szakadék tátong a jó szándék és a megtett lépések között. Nem kötelezõ érvényû határozatában az EP a 2001-es közkiadások várható deficitje miatt is aggódik. A romák problémáiról és a szlovákiai magyar egyetem kérdésérõl szóló módosító indítványokat az EP elvetette.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke nem szeretné, ha a jövõ évi szlovákiai parlamenti választások után visszarendezõdésre kerülne sor. Szerinte a jelenlegi kormánykoalíció jól dolgozik. "Amikor azt látom, hogy a közvélemény-kutatások szerint a kormány elveszítheti parlamenti többségét, félek, hogy visszatérhet az a helyzet, amely miatt annak idején nem kezdtük meg a tárgyalásokat Szlovákia uniós csatlakozásáról" – mondta Brok. Lapunk értesülései szerint Strasbourgban arról is szó esett, hogy az országjelentéseket. ezentúl a csatlakozni szándékozó országok nyelvén is ki kellene adni. (kár; s; t; ú)

Strasbourg. Astrid Thors finn EP-képviselõ keddi felszólalásában élesen bírálta Jan Marinus Wiersma Szlovákiáról szóló jelentését. Lapunk megszerezte a liberális képviselõ felszólalásának szövegét, melyben Thors a többi között "nagyon igazságtalannak" nevezte Wiersma megjegyzését, hogy az MKP háborús idõkben használatos módszerekkel állított ultimátumokat. Az új közigazgatási határok elfogadása ellenére, "amelyeket a nacionalisták és a baloldali pártok szorgalmaztak, a magyar politikusok, jelét adták annak, hogy készek a kormányban maradni" – mondta Strasbourgban Astrid Thors EP-képviselõ. (jéel)

Néhány napja megszûnt az urológiai osztály a rozsnyói Szent Barbara Kórházban

Rozsnyó. A város lakosságát napok óta a helyi kórházban tervezett elbocsátások tartják izgalomban. A leendõ létszámleépítés miatt szeptember elsején megszûnt a Szent Barbara Kórház urológiai osztálya.

A részleg alkalmazottainak legnagyobb részét a kórház vezetõsége más osztályokra osztotta be, az urológiai mûtéti beavatkozásokat azóta a szakrendelõben végzik az orvosok, azokat a pácienseket pedig, akik az operációt követõen kórházi ápolásra szorulnak, a sebészeti osztályon helyezik el. Az osztály dolgozói nem értettek egyet az intézkedéssel, többen a szakrendelõben végzendõ mûtétek színvonláért aggódtak, mások azért nyugtalankodnak, mert még nem ismert azoknak az alkalmazottaknak a névsora, akik hamarosan az utcára kerülnek. Ezért az osztály dolgozói aláírásgyûjtésbe kezdtek az intézkedés visszavonására. A petíciót a Rozsnyói és a Nagyrõcei járás 2500 polgára írta alá, s a dokumentumot a tiltakozók elküldték az egészségügyi miniszternek.

A kórház vezetõsége szerint az intézkedésre az egészségügyi minisztérium által elrendelt országos átszervezés miatt volt szükség, valamint azért is, mert az elõzõ kormány idején felszabdalták a közigazgatási területeket, s a rozsnyói intézmény vonzáskörzetébõl kikerült a nagyrõcei régió. A rozsnyói az ötödik helyet foglalja el azok között a kórházak között, amelyekre a "túlfoglalkoztatottság" a jellemzõ – kétszáz alkalmazottal lépik túl a szlovákiai átlagot. Mint megtudtuk, a kórházból azokat az alkalmazottakat készülnek elbocsátani, akiknek a munkájával a legkevésbé elégedettek. A 187 millió koronás adósságot felhalmozott kórház egyébként hamarosan a bõrgyógyászati osztályt is kénytelen lesz átszervezni. A munkahelyek lehetõ legnagyobb számának megmentése érdekében a kórház a pelsõci elmegyógyintézettel együttmûködve 100 fekvõhelyet szeretne létesíteni krónikus pszichiátriai betegségekben szenvedõ páciensek számára a jelenleg kihasználatlan fertõzõosztályán.

Lakás-takarékpénztárak

Pozsony. A lakás-takarékpénztárak mûködését szabályozó új törvénytervezet a jelenlegi 25 százalék helyett már csak 20 százalékos állami prémiummal számol, vagyis a maximális prémium összege – ha a parlament is rábólint a tervezetre – jövõre 4500 koronáról 4000 koronára csökken. A kormány a tegnapi döntését azzal indokolta, hogy a lakás-takarékpénztáraknál érvényes kamatokat hozzá kell igazítani a határidõs betétek kamataihoz. A kabinet attól tartott, hogy az állami prémiumra elkülönített 2 milliárd korona 2002-ben nem lesz elég, és az eredeti hozzájárulás nagysága esetén az igények legalább 500 millióval haladnák meg a rendelkezésre álló keretet. A Szlovákiában mûködõ lakás-takarékpénztárak tiltakoznak a döntés ellen. Ján Roland Burger, az Elsõ Lakás-takarékpénztár elnöke közölte: a döntéshozók elfeledkeztek az állami prémium járulékos hatásáról, arról, hogy 1 milliárd korona prémium 9,8 milliárd korona lakossági megtakarítást köt le, s az említett 9,8 milliárd korona az építõiparban 40 ezer állást teremt. Arról nem is szólva, hogy a jelentõs lakossági megtakarításoknak inflációfékezõ hatásuk van. További részletek a 8. oldalon. (ú)