Szerda, 2001. szeptember 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 204. szám

Újabb fejezet(ek) a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi szakasz kérdésében

Kassa/Pozsony. A Kassai Kerületi Hivatalban még nem tudnak a két kormányfõ békéscsabai megegyezésérõl, ám Stefan Kocuta szóvivõ meglehetõsen szkeptikus a Kassa és Miskolc közötti gyorsforgalmi út ügyében.

Államfõi és kormányszinten is többször hangsúlyozták az útszakasz megépítésének fontosságát, amely elsõdleges feladatként került be a novemberi kassai kormányülés határozatába, mégsem történt semmi. A kerületi elöljáró sürgetõ levelére elõbb a szakminisztérium osztályvezetõje, majd Jozef Macejko tárcavezetõ küldött meglepõ választ, melyben az út feleslegességérõl tájékoztatta az elöljárót. A minisztérium szakértõi szerint ugyanis a forgalom jelenlegi sûrûsége nem teszi indokolttá a gyorsforgalmi út építését, és 2010-ig nem is várható jelentõs forgalomnövekedés a vizsgált útszakaszon.

A kerületi hivatal álláspontja szerint ezzel nemcsak Kassát, hanem egész Kelet-Szlovákiát is elvágják Európától. A kassai repülõtér felújításakor ugyanis már a szélesebb régió igényeit tartották szem elõtt, mivel Miskolcon nincs nemzetközi repülõtér, az EU-tagság pedig a két város közti fogalomra is várhatóan kedvezõ hatással lesz.

Stefan Vranovský, a Kassai Kerületi hivatal elöljárója a miniszterelnöknél "panaszolta be" a közlekedési minisztert, aki szerinte fittyet hány a kormányhatározatra. Választ még nem kapott, a hivatal szóvivõje szerint viszont számukra ezek után Macejko szava a mérvadó, azaz mindegy, miben egyezik meg Mikulás Dzurinda Orbán Viktorral, és hogyan példálóznak a nemzetközi együttmûködés eme kezdeményezésével, ha a miniszter semmisnek tekinti a megállapodásokat.

Elõrelépésre az ügyben a jövõ hónapban számíthatunk, amikor a visegrádi közlekedési miniszterek találkozóján Jozef Macejko várhatóan errõl is tárgyal magyar kollégájával.

Milos Mericko, a miniszter tanácsadója tagadja Vranovský vádjait, szerinte szlovák oldalon megvan az akarat a gyorsforgalmi út felépítésére, így az építkezés nagyrészt a magyar fél döntésétõl függ. Szlovák oldalon csupán 15 kilométernyi útszakaszt kellene kiépíteni, magyar oldalon pedig 60 kilométer hosszút. Mericko szerint nem hajlandók megismételni az osztrák határszakaszon történteket, amikor szlovák oldalon felépítették az utat, osztrák oldalon ugyanakkor egy kilométernyi út sem készült. Az építéshez így csak a magyar féllel együtt kezdenek neki.

Tekintettel a Kassa és a magyar határ közti forgalomra s a jelenlegi úthálózat terheltségére, a minisztérium szerint erre csak 2006 után kerül sor. (jk; mi)

A község önkormányzatát senki sem értesítette az egykori laktanya átalakításáról

Nagyszarva. Szeptember 22-én népszavazással akarják megakadályozni, hogy a Dunaszerdahelyi járás községében menekülttábort létesítsen a belügyminisztérium migrációs hivatala. Pálffy Dezsõ polgármester az Új Szónak elmondta, a nagyszarvai laktanya átépítését úgy kezdték meg, hogy az önkormányzatot hivatalosan nem is értesítették a tábor létrehozásának tervérõl, a munkálatok pedig azóta is folynak.

Bernard Priecel, a migrációs hivatal vezetõje lapunknak tegnap elmondta, nem állt szándékukban megkerülni a község vezetõségét, azonban csak akkor akart találkozni a nagyszarvai polgármesterrel, amikor már valamennyi dokumentáció és engedély a rendelkezésére áll. "A véletlenek összejátszásáról van szó, elõbb én mentem szabadságra, majd a polgármester úr" – magyarázta Priecel.

"Késõbb találkoztunk Priecel úrral, fût-fát megígért, mukahelyteremtésrõl, elõnyökrõl beszélt, ez azonban nem nyugtatott meg" – mondta lapunknak a polgármester, aki szerint az emberek félnek az esetleges atrocitásoktól, amelyekre a menekülttábor benépesítése után sor kerülhet. Pálffy Dezsõ azt sem érti, miért nem elég két menekülttábor egy olyan járásban, ahol alacsony a bevándorlás. A migrációs hivatal vezetõje elmondta, tömegével érkeznek menekültek a cseh és osztrák határon keresztül, akiket nem utaztathatnak keletre.

Bernard Priecel cáfolta azokat az értesüléseket is, melyek szerint Nagyszarva egy kelet-szlovákiai település helyébe lépett, ahol az önkormányzat tiltakozása miatt nem épülhet fel a tábor. "Ez nem felel meg a valóságnak. 2002-ig Kelet-Szlovákiában is létrehozunk két menekülttábort. A nagyszarvaira ezekkel együtt is szükség van" – érvelt annak ellenére, hogy egy hónappal ezelõtt hivatala egyik munkatársa mondta mindezt lapunknak. Az sem mellékes szempont, állítja a hivatal vezetõje, hogy a belügyi tárca díjmentesen kapja meg a védelmi minisztériumtól a nagyszarvai laktanyát, és azt sem akarják, hogy elértéktelenedjen az üresen álló, 23 millió koronát érõ épület. Nagyszarva polgármestere a belügyi szerv módszereit kifogásolja, és szomorúnak tartja, hogy kész helyzet elé állították a községet, és "mint a régi rendszerben, államhatalmi kényszermegoldásokkal szembesülnek", ahelyett, hogy kikérték volna a véleményüket.

A migrációs hivatal vezetõje felhívta a figyelmünket, Nagyszarvára nem illegális bevándorlók, hanem menekültek kerülnek, akik önként vállalják, hogy nyilvántartásba veszik õket. Bernard Priecel elmondta, legalább húsz munkahelyet hoznak létre a táborban, ahol szükség lesz fûtõre, takarítónõkre, õrökre, szakácsokra, így a régió munkanélküliségén is enyhítenek a nagyszarvai menekülttábor létrehozásával.

Pozsony. Ha létrejön, akkor a Somorjához közeli Nagyszarva határában lesz az ország ötödik menekülttábora. Jelenleg Adamovban, Berezóban, Bõsön és Zólyomban mûködik hasonló létesítmény, a migrációs hivatal információi szerint hozzávetõlegesen 600 külföldi él ezekben a menekülttáborokban. (ú)

A parlament eredeti formában fogadta el a törvényt

Pozsony. A parlament tegnap az eredeti formájában hagyta jóvá a kötelezõ gépjármû-biztosításról szóló törvényt, azaz a pénzügyi és költségvetési bizottság indítványára elvetette Rudolf Schuster államfõ javaslatát, hogy a törvényhozás pontosítsa a néhány hónapja elfogadott jogszabályt. A köztársasági elnök a visszadatott törvény kapcsán azt kérte, pontosan fogalmazza meg, hogy az éves biztosítási díj 2004 végéig egy-egy naptári évben csak 10 százalékával emelhetõ meg, 2004 végéig legfeljebb összesen 30 százalékkal.

A Szlovák Biztosítók Szövetsége örömmel nyugtázta, hogy a parlament tegnap az eredeti változatában hagyta ismételten jóvá a kötelezõ gépjármû-biztosításról szóló törvényt – közölte Tibor Bôrik, a szövetség elnöke. A törvény október elsejével lép hatályba, így rendkívül kevés idõ marad a biztosítóknak arra, hogy 2002. január elsejétõl eleget tudjanak tenni a törvénybõl adódó kötelezettségüknek. Szlovákiában napjainkban 1,8 millió jármûvet tartanak nyilván. (ká; ú)

A késedelmek miatt tízmillióról harmincöt millióra kúsztak fel a javítási költségek

Kassa. A Thália Színház az ország egyetlen olyan társulata, amelynek megalakulása óta, azaz 32 éve nincs saját épülete. Annak idején "ideiglenesen" költöztek be a kassai középfokú ipariskola átalakított tornatermébe, ahol azóta is albérletben kénytelenek mûködni. 1993-ban ugyan megvásároltak az államtól egy épületet, ám azt mind a mai napig nem sikerült felújítani. Egy ideig ebben a Timon utcai ingatlanban mûködött az adminisztratív részleg és a színház igazgatósága, abban reménykedtek, hogy állami színház lévén kapnak támogatást a felújításra. Pásztor Péter építész elmondta, hogy állagmegõrzésre ugyan érkezett ötmillió korona, ám az épület életveszélyes, ezért 1998 februárjában megtiltották a használatát. A színészek jó ideig titokban, azaz tulajdonképpen életük kockáztatásával lopakodtak be próbálni a lezárt épületbe, a pénz pedig egyre késett. Azóta 8,5 milliót kaptak az államtól, 5 milliót pedig Magyarországról, ám még legalább húsz millióra volna szükség. Kolár Péter igazgató szerint annak idején 3-4 millióból is megúszták volna a dolgot, nem kellett volna megerõsíteni az alapokat és betonkoszorút tenni az épület tetejére. A késedelem miatt az eredetileg tervezett tízmillióról harmincöt millióra kúsztak fel a költségek. Ráadásul az 1995-ben homlokzatjavításra kapott 900 ezres minisztériumi támogatás egy részét valószínûleg vissza kell fizetniük, mivel az összeget a homlokzat csinosítása helyett az épület megmentésére költötték. Pásztor Péter szerint akár fél év alatt is be lehetne fejezni a munkát, ha már pénzt is küldenének az ígérgetõ illetékesek. (juk)

Machová az IRB eladásáról

Pozsony. Ha az OTP Bank idõben megteszi ajánlatát a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) megvételére, akkor a pozsonyi kormány akár már szeptember közepén meghozhatja döntését a pénzintézet eladásáról – nyilatkozta tegnap Mária Machová privatizációs miniszter.

Várakozásai szerint az ajánlat eléri a szlovákiai bank tiszta tõkéjének értékét. Az OTP elsõ, június 8-án tett ajánlata 1,5 és 2 milliárd korona között volt. A pénzintézetnél tartott átvilágítás eredményeit hétfõn küldték el az OTP-nek és a pénzügynek. Machová szerint így a privatizáció menete most teljes egészében az OTP gyors lépésétõl függ. További részletek a 7. oldalon. (mi)

Emelte a tarifát

Madrid. A véres terrorcselekményeirõl hírhedt baszk ETA földalatti szervezet a legújabb "forradalmi adót" már euróban vetette ki a baszkföldi vállalatokra.

A függetlenségért törvényellenes eszközökkel küzdõ terroristaszervezet mostani körlevelében nagyság szerint 30 ezer és 60 ezer euró közötti összegeket követelt a vállalatoktól.

Az ETA néhány hónappal ezelõtt emelte a tarifát, mivel a megzsarolt vállalatok 90 százaléka vonakodik fizetni. Az ETA idén tizenegy ember életét oltotta ki. (MTI)