Kedd, 2001. augusztus 28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 199. szám

Állítólag állami támogatást ígértek a maradás mellett voksoló polgármestereknek

Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa következõ ülésén azzal is foglalkozik majd, hogy a szombati, udvardi ülésen a párt egyes miniszterei és államtitkárai állítólag állami támogatások kilátásba helyezésével próbálták a polgármesterküldötteket rábírni arra, hogy a párt kormányban maradása mellett szavazzanak.

Kiszivárgott hírek szerint jelentõs támogatást ígértek a település- és a mezõgazdasági feljesztésre, ha a polgármesterek a maradást támogatják. Bugár Béla az Új Szónak megerõsítette, létezett egyfajta kilépésellenes lobbi. "Tudomásunkra jutott, hogy például a polgármestereinknek azt mondták, azért kell maradni, mert különben nem kapnak állami támogatást. Ennek utána fogunk járni, de a mostani OT-nek nem ez volt a témája. Ezt az OT következõ ülésén vitatjuk meg, azért is, hogy elejét vegyük az ilyen fajta nem tiszta lobbizásnak" – nyilatkozta az MKP-elnök, aki szerint – ha beigazolódik a gyanú – zsarolásnak is minõsíthetõ e kilépésellenes kampány.
Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek nem volt tudomása a vesztegetési kísérletrõl. Véleménye szerint most sokan próbálják tisztességtelen módon magyarázni a bizonyítványukat. "Fölösleges ez, fölösleges a párton és a közösségen belül is nyugtalanságot kelteni. Úgy gondolom, minden döntésnél a közösség érdekeit kell elsõsorban figyelembe venni" – nyilatkozta lapunknak Csáky. Elismerte, hogy az MKP különbözõ szerveiben is megjelentek a nyomásgyakorlás nem mindig elfogadható módszerei, de ezt a párton belül meg lehet vitatni. "Úgy tudom, az Országos Tanácsban a polgármesterek száma nem túl magas. Õk képzett, intelligens emberek, akik meg tudják hozni döntésüket önmaguk is" – jelentette ki Csáky, aki szerint e hírnek nem kellene nagyobb figyelmet szentelni.
Könözsi László földmûvelésügyi államtitkárnak sem volt tudomása támogatási ígéretekrõl. "Soha senkinek olyat nem mondtam, hogy nem kap pénzt akkor, ha nem támogatja a kilépést. Nem szokásom ilyen eszközök igénybevétele" – nyilatkozta kérdésünkre az államtitkár. Elmondta, mezõgazdasági támogatásra nem a polgármestereknek, hanem a mezõgazdasági vállalkozóknak van szükségük, akik gyakran felkeresik. Könözsi nem titkolja, ilyen ügyekben módjában áll segíteni, de csak a tárca koncepciójának keretei közt. Elõfordult, hogy valaki támogatást kért, és tõle azt a választ kapta, hogy ha kormányban maradunk, segíthet, ha nem maradunk, az esélyek beszûkülnek. "Sajnos, a helyzet az, hogy még ki sem léptünk, már szûkülnek a lehetõségeim az ilyen fajta, szerintem tisztességes lobbizásra" – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: "függetlenül attól, hogy ki hogyan állt hozzá a kérdéshez, ha maradunk és módom lesz rá, mindenkinek megpróbálok segíteni". Könözsi szerint ezt az az eset is bizonyítja, amikor egy Lévai járásból való, a kilépés mellett szavazó polgármester segítségért fordult hozzá, amit õ tanúk elõtt megígért. "Azt tudatosítani kell, segíteni csak akkor lehet, ha maradunk" – mondta.
Miklós László környezetvédelmi miniszter nem érzi magát érintettnek, mivel nem tett feltételekhez kötött ígéreteket. Tudomása szerint konkrétan senkit sem vádoltak meg a manipulációs kísérlettel. (sza, szm)

Malíkováék szerint öt képviselõ is elég a frakcióhoz

Pozsony. Megszûnt az SNS parlamenti frakciója, állítja Ladislav Orosz. Az SDL képviselõje és az alkotmányjogi bizottság elnöke az ülésrend 64. bekezdésére hivatkozik, mely szerint legalább nyolc honatya szükséges egy frakció alakításához. Az SNS-nek 13 képviselõje ült eddig a parlamentben, ám nyolcuk párttagságát egy évre felfüggesztették legutóbbi közgyûlésükön. Ezt Anna Malíková pártelnök már Jozef Migas házelnöknek eljuttatott levelében is megerõsítette. Orosz hangsúlyozta, a frakció a házirend szerint egy párthoz való tartozáson alapszik, a szóban forgó nyolc képviselõ azonban ezt a feltételt nem teljesíti.
Más a véleménye az SNS alelnökének. Jaroslav Paska különbséget tett frakció alapítása és mûködtetése között: szerinte a feltétel teljesült, mivel az SNS tizenhárom képviselõvel "indított", és nem feltétlenül kell megszûnnie, ha kevesebb mint nyolc – jelen esetben már csak öt – tagja van.
A Ján Slota vezette nyolcak már kizárták a parlamenti frakcióból a Malíková szárnyához tartozó Viliam Oberhausert, és tovább erõsödtek a korábban kizárt Marián Andellel.

Bogarat ültettek a fülébe

Pozsony. Bogarat ültettek az újságírók Rudolf Schuster fülébe, és nem kizárt, hogy az elnök egyedül mászsza meg a Gerlachfalvi-csúcsot. Pár napig gondolkodik, addig is kiderül, hajlandó-e legalább öt államfõ túrázni vele. "Talán úgy döntök, hogy megmászom a csúcsot anélkül, hogy nagy dobra verném" – mondta, hozzátéve, társul tanácsadója, Ján Bílek szegõdhetne hozzá. (sza)

A Tháliát és a Jókai Színházat kellemetlenül érintheti a hatáskörök átruházása

Kassa/Komárom. Egyelõre senki nem tudja, hová fog tartozni a két szlovákiai magyar színház a közigazgatási reform után, mivel az úgynevezett hatásköri törvénybõl kifelejtették a színházakat. Kérdéses, vállalja-e mûködtetésüket az állam, vagy sem. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója szerint a szlovákiai színházak kétharmada hasonlóan bizonytalan helyzetbe került, hiszen vagy hirtelen fognak dönteni az illetékesek a sorsukról, vagy elodázzák a döntést, ami több intézmény megszûnésének veszélyét hordozza magában. "Ez nem csupán nemzetiségi kérdés, ám minket fokozottan érint, mert ha két magyar színházból kettõ megszûnik, akkor valamennyi megszûnik" – mondta Kolár. A rendszerváltás elõtt a kassai magyar színház az Állami Területi Színházhoz tartozott, 1990-ben önállósultak, és a minisztérium "szárnyai alá" kerültek. Nem sokáig örülhettek azonban jogalanyiságuknak, 1996-ban a Meciar-kormány által létrehozott Kassai Kulturális Központ egyik "alegységévé" fokozták le a színházat, ami a támogatás lefaragása mellett az alkalmazottak létszámának drasztikus csökkentésével is járt. 1998-ban ismét visszanyerték jogalanyiságukat, azóta a kerületi hivatalhoz tartoznak. A megyerendszer életbe lépésével a helyzet ismét változik. A kerületi hivatal elöljárója is úgy látja, a színház azzal nyerne a legtöbbet, ha az új önkormányzati egységhez tartozna, feltéve, hogy az állam szavatolja éves költségvetését. Érdekességképpen említsük meg, hogy a Thália minden változáskor új alapítólevelet kapott, ezért elõbb húszéves, majd tízéves lett, jelenleg pedig alig több, mint kétéves, és hamarosan ismét "újjászületés" várható. Ez azért is furcsa, mivel a Thália az elsõ és idáig egyetlen szlovákiai magyar hivatásos intézmény, amelyet a nép alapított: aláírásgyûjtéssel, közadakozásból hozták létre 1969-ben.
Kiss Péntek József, a komáromi Jókai Színház igazgatója szintén létfontosságúnak tartja, hogy törvény garantálja a színházak támogatását. "Biztosat nem tudunk, olyan füleseket kapunk, hogy az új megyei önkormányzathoz fogunk tartozni. Szó volt egy hármas finanszírozási lehetõségrõl is a megye, a város és a minisztérium részvételével, amit nem tartok jó megoldásnak. A nemzetiségi színházaknak közvetlenül a kulturális minisztériumhoz kellene tartoznia. Nem vagyok a decentralizáció ellensége, de visszalépést jelentene, ha a Jókai Színházat megyei vagy városi színházzá degradálnák. Ez esetben ugyanis a megye, illetve a város dönthetné el, szüksége van-e színházra, vagy sem. Ha úgy látják, túl sokba kerülünk, meg is szüntethetik a színházat. Márpedig manapság egyetlen mûvészeti intézmény sem képes önállóan fenntartani magát." (juk)

A kormány nem dob mentõövet a pénzintézetnek, kezdõdhet a csõdeljárás

Pozsony. Az állam nem menti meg a Devín Bankot, s ez azt jelenti, hogy Szlovákia történetének eddigi legnagyobb bankcsõdje várható. A kormány tegnap úgy döntött, nem emeli 3 milliárd koronával a pénzintézet alaptõkéjét, amit a jegybank feltételül szabott a további mûködéshez. Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes nem volt hajlandó elárulni, hogyan szavaztak az egyes miniszterek. Marián Jusko jegybanki elnök nem tartja valószínûnek, hogy a bank alaptõkéjét péntekig más befektetõ növelné, ezért a mûködési engedélyt a napokban bevonják, s megkezdõdik a csõdeljárás. Jusko szerint három hónapon belül kellene megkezdeni a védett betétek kifizetését, pontos határidõket nem tudott mondani. Azt azonban megígérte, hogy a jegybank hitelezi a Betétvédelmi Alapnak azt a 11,2 milliárd koronát, ami a védett betétek kifizetéséhez szükséges. Jelenleg a természetes személyek védett betéteinek felsõ határa hozzávetõleg 330 ezer korona. A bank tegnap már internetes honlapját sem mûködtette, dél-szlovákiai fiókjainak vezetõi azt sem voltak hajlandóak elárulni, hogy az ügyfeleik mennyire hevesen reagáltak a csõdre. (mi, só)

A koalíciós pártok az udvardi döntés után sem marasztalják igazán az MKP-t

Pozsony. Pavol Hamzík, az SOP elnöke a tegnap esti koalíciós tanácson arra szólította fel a kormánypártok elnökeit, utasítsák vissza az MKP udvardi ultimátumát és zsarolását, mert az megbolygatja a koalíciót és rontja Szlovákia külföldi megítélését. Hasonló értelemben nyilatkozott Jozef Migas, az SDL és Pavol Hrusovský, a KDH elnöke, a tanácskozás lapzártánk után ért véget. Hamzík ismét arra intette az MKP-t, a polgári, demokratikus elvekkel szemben ne részesítse elõnyben az etnikait. "Nem kommentálom a kijelentést. Ha nem tud különbséget tenni az etnikai feltételek, a kormányprogram és az önkormányzatok követelései közt, az az õ baja, a sajtón keresztül nem fogom kioktatni. De ha akarja, magánórát szívesen adok" – mondta Bugár Béla. Úgy fogalmazott, a feltételek nemteljesítését az MKP kormányból való kitoloncolásának lehet minõsíteni. "Akik ultimátumnak minõsítik feltételeinket, nem akarják átruházni a hatásköröket." (sza, kár)