Szombat, 2001. augusztus 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 197. szám

Udvardon napok óta készülnek a Magyar Koalíció Pártja tanácskozására

Udvard/Pozsony. Ma dönt a Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa arról, hogy a párt távozik-e a kormányból. Az udvardi mûvelõdési házat a tanácskozás idejére teljesen lezárják, s még a közelébe sem engedik az újságírókat, nehogy zaklassák az ülésrõl ki-be járó küldötteket.

Két községi és két állami rendõr már tegnap estétõl õrizte az épületet. Száraz József udvardi polgármester lapunknak elmondta, az õrzést azért tartották fontosnak, nehogy valaki az éjszaka leple alatt megrongálja, összefirkálja, vagy esetleg bombát helyezzen el a tanácskozás színhelyén. Ma három rendõr irányítja a közúti forgalmat a faluban, egy informatikai szakember pedig egész nap a községi hivatalban teljesít szolgálatot, ahol több számítógép, telefon, fax és fénymásoló áll a helyszínre érkezõ újságírók rendelkezésére. A tanácskozástól mintegy 50 méterre lévõ mezõgazdasági középiskolában lesz a sajtóközpont. A tollforgatóknak a községi hivatal üdítõket, kávét és gyümölcsöt szolgál fel. "Szeretnénk, ha a legalább az újságírók kellemes emlékekkel távoznának. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy nagy horderejû döntést kell hoznia testületnek. Bármilyen határozat születik is, lesznek olyan küldöttek, akik elégedetlenül távoznak községünkbõl" – jegyzi meg a polgármester, aki maga is küldöttként vesz részt a tanácskozáson.

Az MKP pozsonyi székházában Pokstaller Lívia MKP-szóvivõ elmondta, a sajtó részérõl természetesen hatalmas az érdeklõdés az esemény iránt. A szlovákiai nyomtatott és elektronikus sajtó munkatársain kívül szép számban jelentkeztek külföldi tudósítók és fotósok is. Az újságírókat csak az ülés elõtt, illetve 11.30-kor és 15.00-kor tájékoztatják a tárgyalás menetérõl. Az OT döntésérõl az ülés végeztével – a tervek szerint délután fél ötkor – tartanak sajtótájékoztatót. Vendégeket nem hívtak, a tanácskozást egynaposra tervezik, ezért még a távolabbról érkezõ küldötteknek sem foglaltak szállást. (km, lpj)

Az MKP 18 járási szervezete közül 13 javasolta az OT küldötteinek a kormányból való távozást, 5 a bennmaradást, mindkét táborból néhány szervezet bizonyos feltételek, elsõsorban az önkormányzati jogkörök átadására vonatkozó megfelelõ hatásköri törvények elfogadásához kötötte egyik vagy másik lépés megtételét. A távozás mellett voksolt a párt nagymihályi, kassai, Kassa-környéki, rimaszombati, losonci, lévai, komáromi, dunaszerdahelyi, szenci és nyitrai járási szervezete, az érsekújvári, a vágsellyei és a galántai szintén a kilépést javasolja, ha nem teljesülnek az MKP feltételei. A kormányban maradás mellett foglalt állást a nagykürtösi, a rozsnyói és a tõketerebesi szervezet, a pozsonyi és a nagyrõcei szintén maradáspárti, de ezt ugyancsak feltételekhez kötné. (ef)

A baloldal liberális-jobboldali-szélsõséges tömörülésnek tartja a magyar pártot

Pozsony. Az MKP az SDL számára megbízhatatlan liberális-jobboldali és szélsõséges párt, méghozzá az Együttélés túlnyomó hatása miatt, derül ki a sajtóiroda által megszerzett, 1998 októberében kelt titkos anyagból. A "Miért ne lépjünk kormányra az MKP-val?" munkacímmel született SDL-es belsõ dokumentum szerint "Az MKP az SNS, a KDH és a DÚ vegyülékéhez hasonlít, amely vegyülék az SNS szélsõségessége miatt nem jöhet létre". Az irat további érvként azért nem javasolja a koalícióra lépést az MKP-val, mert a kormányban csökkenne a baloldal befolyása. "A magyar tömörülés végrehajtó hatalomba való belépését Szlovákia EU-csatlakozása elõtti években lehet fontolóra venni" – olvasható az eddig titkos anyagban. Mint ismeretes, a jelenlegi koalíciónak az MKP nélkül is meg lett volna az egyszerû parlamenti többsége. "Az alkotmányos többségre az SDK-nak és az MKP-nak van szüksége, mert képviselõik az ország önállósága és alkotmánya ellen szavaztak" – állapítja meg a dokumentum.

A lakossági betétek az átlagbér harmincszorosáig, 330 ezer koronáig vannak védve

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tegnap kényszerfelügyelet alá helyezte a Devín Bankot. A döntés hátterében a következõk állnak: a pénzintézet gazdálkodása kívánnivalókat hagy maga után, a kockázatos hiteleket nem tudja tartalékokkal kiegyensúlyozni, és huzamosabb ideje nem felel meg a körültekintõ banki mûködés normáinak, közölte Ivan Paska, a jegybank sajtóosztályának vezetõje. Az egyik megoldás a tõkeemelés lett volna, azonban a Japan Grade One Co. befektetõ folyamatosan változtatta ezzel kapcsolatos ígéreteit. Kiderült, a japán befektetõvel kapcsolatos dokumentumok egy része hamis, ezért a Japan Grade One Co. elvesztette hitelét, adta hírül a nemzeti bank, hozzátéve: az ügyet továbbította a rendõrségnek.

A bankban 11 milliárd korona lakossági betétet helyeztek el, ezt a Betétvédelmi Alap kifizeti. Mivel azonban jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzzel, így kölcsönt kell felvennie. A lakossági betétek az átlagbér harmincszorosáig, mintegy 330 ezer koronáig vannak védve . (ú)

Nyereséget vár a hajógyár

Komárom. Jozef Žucha, a komáromi hajógyár ügyvezetõ igazgatója azonnali hatállyal felmondást kapott; az igazgató azonban nem vett részt a vállalat tegnapi közgyûlésén, ezért a felmondást postán kézbesítik, közölte lapunkkal Duray Rezsõ, a hajógyár felügyelõtanácsának elnöke. A tegnapi közgyûlés döntése értelmében Radi Bartolomej vette át a leváltott igazgató posztját. A személycsere azért történt, mert Žucha hosszabb ideje elhanyagolta feladatait, nem készítette elõ a csúcsvezetés számára a szükséges dokumentumokat, halogatta az elnökség összehívását, és mindenkit megkerülve hozott kétes döntéseket, mondta Duray Rezsõ. A fennakadások ellenére a komáromi hajógyár ebben az évben már némi nyereséggel számol, derült ki a közgyûlésen. A kedvezõ gazdasági mutatók elérésének feltétele, hogy 2001-ben sikeresen befejezzék 3 hajó építését, valamint jövõre további 11 hajó vízre bocsátása. (shz)

A rozsnyói templom sekrestyéjében porosodik a lobogó, mert zavarta a szlovák híveket

Rozsnyó. Nem veszett nyoma annak a millenniumi zászlónak, amelyet a budapesti V. kerületi Belváros-Lipótváros adományozott a gömöri magyarságnak. Eltûnésérõl e héten adott hírt a Kossuth, majd a pozsonyi Pátria Rádió. A zászlót a tavaly augusztusi Szent István-napi ünnepségen adták át a rozsnyóiaknak, s a templom hajójában lett kiállítva. Néhány nappal késõbb a magyar hívek megrökönyödve tapasztalták eltûnését, a városban pedig elterjedt, hogy a zászlót egy magas beosztású egyházi személy utasítására kellett levenni.

A Csemadok vezetõi, Füzék Erzsébet és Beke Zoltán felkeresték Eduard Kojnok rozsnyói katolikus püspököt, s arra kérték, helyeztesse vissza a zászlót, annál is inkább, mivel a rozsnyói vásár alkalmával ismét tiszteletüket teszik a testvérváros képviselõi. A püspök akkor még visszahelyeztette a zászlót, ám decemberben ismét eltûnt. Ezután a csemadokosok, sõt a budapesti vendégek ismét felkeresték a püspököt, de a zászló ma sincs a helyén. Jozef Kostolný vikárius felvetésünkre, hogy a millenniumi zászló az ezeréves magyar és szlovák kereszténység szimbóluma is, így felelt: – Mi ezt másképp látjuk, a zászlót az ünnepség után vissza kellett volna vinni Magyarországra, mert itt nincs helye, nem is tesszük vissza a templomba.

Hozzátette, a szlovák lobogó sincs kiállítva, továbbá a Szent Anna-templomot szlovákok is látogatják. Úgy hallotta, zavarta õket a magyar lobogó, így az a sekrestyében van. (kp)

Az oktatási tárca felkészül a jogkörök átadására

Pozsony. Országos szinten tovább csökken az elsõsök száma, két éve 77 ezer kiselsõs ment iskolába, tavaly 73 ezer, idén szeptember 3-án pedig csak 67 ezer kisdiák ül a padokba. A születések száma alapján hat év múlva ez a szám 55 ezerre csökken. Néhány régióban – például az eperjesiben és az árvaiban – azonban az országos tendenciával ellentétben nõ az elsõsök száma. A magyar iskolák elsõsei számáról még nincsenek adatok – az oktatási tárca novemberre ígérte az iskolafajták szerint lebontott kimutatást –, de tavaly nõtt a magyarul tanuló elsõsök száma.

A 2001–02-es tanév a változások éve lesz a tanügyben, mondta Milan Ftácnik a tanévnyitót megelõzõ sajtótájékoztatón. A szaktárca mûködésére nagy hatással lesz az iskolák finanszírozását módosító, valamint a közalkalmazotti törvény. Az oktatási minisztériummal a kormány által elfogadottaknak megfelelõen kész a közigazgatási reformmal kapcsolatos hatáskörök átadására is. A legfontosabb lépés mindenképpen az alapítói jogkörök átadása az önkormányzatoknak és az igazgatók kinevezését illetõ változás. A legutolsó javaslat alapján az igazgatókat az iskolaszék ajánlására az önkormányzat nevezné, az állami közigazgatás szerepe csak a törvény szabta feltételek betartásának ellenõrzésére szorítkozik. A tervezet szerint a tanárok fizetését továbbra is a minisztérium utalja majd, de a nagyobb iskolaügyi beruházásokról már a megyei önkormányzatok döntenek. Az iskolák fenntartására szolgáló pénzeszközökkel az illetékes önkormányzatok rendelkeznének. A hatáskörök teljes átruházását, s több mint nyolcezer intézmény átadását, 2002. július 1-ig szeretné befejezni a minisztérium. Változik majd a tanterv is, kevesebb lesz a kötelezõen elsajátítandó anyag. (lpj)