Szombat, 2001. augusztus 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 191. szám

Hazatérésük után még évtizedekig viselték a nyomasztó terhet, hallgatni kellett a viszontagságokról, nehogy rájuk süssék a bélyeget: kém

Három évvel ezelõtt egy régi leventetársamat kísértük ki a temetõbe. Az õt búcsúztató pap az életének jó és rossz emlékeit is sorra felidézte, ám azt a háborús másfél évet, amikor a társunk leventeként sok hozzá hásonló tizenéves magyar gyerekkel megjárta a németországi szenvedéseket, a plébános úr meg sem említette. Ekkor érlelõdött meg bennem végleg az elhatározás, hogy magam vetem papírra a falunkból leventeként elhurcolt fiúk németországi hányattatásait." Ezekkel a szavakkal magyarázta a felsõszeli Danajka Lajos bácsi, hogy mi késztette õt Két tûz között 1944–1946 címû, júniusban megjelent könyvének megírására. Nem ez az elsõ könyve, megjelent már egy 250 oldalas kötete, amelyben szülõfalujának történetét dolgozta fel. "Ebben a faluban száz éve nem állítottak semmiféle emlékmûvet. Én ezzel a könyvvel ezt szerettem volna pótolni, hogy az utánunk jövõ nemzedékek is tudják, hogyan éltek õseik." A nyugdíjas koráig raktárosként dolgozó szerzõ nem tanult író, nyolc elemi az összes iskolája, de mindig érdekelte a történelem, szeretett volna többet megtudni arról a helyrõl, ahol leélte az életét. Ezért nyugdíjas korában beíratkozott az Egyetemi Könyvtárba, szakirodalmat olvasott, amely útmutatást adott az adatgyûjtéshez és -feldolgozáshoz, majd a pozsonyi, a budapesti, a vágsellyei levéltárakat vette sorra, és hét év alatt sikerült összegyûjtenie annyi anyagot, hogy kisebb hányattatás után 1994-ben a község ki is adta. A most megjelent könyvével, a Két tûz között-tel kapcsolatban elmondta: "Én magam is voltam hadifogoly Németországban, elgyalogoltam Münchenig mint levente, s régóta élt bennem a gondolat, hogy egyszer le kellene írni azokat a szenvedéseket, melyek bennünket a társaimmal értek. Azokat a magaláztatásokat, melyeket a magyar hadseregban, majd a fogságban a tisztektõl kellett eltûrnünk, meg azt, hogy mennyit szenvedtünk az éhségtõl, a tetvektõl." A könyv szerzõje a leventetársai által elmondott vagy leírt visszaemlékezéseket gyûjtötte össze. Meglátogatta a faluban még élõ egykori leventéket, levelet küldött a dél-baranyai községekbe, ahová 310 családot telepítettek ki a háború után Felsõszelibõl, és az ott élõket is felkérte, mondja el, írja meg mindenki, akit leventeként hurcoltak el Németországba, hogyan élte meg ott a háborút, a fogságot, kivel volt ott, ki halt meg, hol van eltemetve. Kapott is sok választ, volt aki csak néhány sorban írta le, amire emékezett, volt, aki tízoldalas levelet küldött. Lajos bácsi azután személyesen is meglátogatta õket. Akadt, aki még most is félt beszélni, és neveket nem volt hajlandó mondani, de még a városok neveire sem akart emlékezni. Olyan is elõfordult, hogy valaki elmondott egy történetet, de nem akarta, hogy a szerzõ közreadja. Például Lajos bácsi egyik barátja, aki azóta már meghalt, elmesélte, hogy õt annak idején a nyilas fiúk vitték el, és a háború után, a nagy éhség idején, amikor csak jegyre adtak élelmiszert, elment az egyik után, aki akkor malomban dolgozott, és lisztet kért tõle. Az illetõ nem akart adni, merthogy jegy nélkül nincs liszt. Erre Lajos bácsi barátját elöntötte a düh, nyakon ragadta az illetõt, és a falnak nyomta: Emlékszel rám amikor kijöttél értem a házunkba, és kihúztál az ágy alól, mert el voltam bújva?! Ekkor az illetõ meghõkölt, és ijedtében adott egy zsák lisztet. A könyvben az ilyen nyilas fiúkról, illetve azokról is szó van, akiknek a lelkén a leventék elhurcolása szárad, ám az õ nevüket a szerzõ nem írta le. Ma már nem él a bosszú, ezek az emberek sem élnek, minek megbolygatni a kedélyeket. A falubeliek pedig úgyis tudják, hogy kirõl szól az írás.
"Az a csalódás volt a legnehezebb, hogy amikor foglyok lettünk Münchenben, a magyar tisztek, akik éppen olyan foglyok lettek, mint mi, még a fogolytáborban is parancsolgatni akartak nekünk. Az elég nagy lelki megrázkódtatást jelentett, de még ettõl is sokkal rosszabb volt az örökös éhség. Tíz hónapig voltam Németországban, azalatt mindig éhesek voltunk. Én még ma sem dobok ki egyetlen darabka kenyeret sem, annyira megtanultam megbecsülni az ennivalót." Sokszor lopniuk kellett, hogy enni tudjanak, mert az élelmezésükkel megbízott németek nem törõdtek az ellátásukkal, inkább szabad rablást engedtek. Volt úgy, hogy egy-egy gazdaságban a disznóknak elkészített krumplit vagy ételmaradékot lopták el. Legtöbbször csak németrépát ettek, ez egy kb. öt centi vastag, a sárgarépához hasonló, retekízû répa volt, amitõl aztán fájt a fej. Volt aki a csigát is megette, vagy a szõlõrügyeket rágták, ha éppen egy szõlõhegyen érte õket az éjszaka. A Dán-félszigeten 25 kilométeren húzódtak a fogolytáborok, vagy öt város volt a körzetben, melyet az amerikaiak vettek körül, de a területen belül szabad mozgásuk volt a foglyoknak. Ott is éheztek az emberek, mert az ellátók elsíbolták az élelmet, de még halat sem foghattak, mert a tenger állandóan hullákat dobott a partra. "Mondja az egyik, hogy micsoda jó csizmája van ennek a hullának! Lehúzta a csizmát, és jött vele a láb is." Lajos bácsi egy müncheni reptéren kialakított fogolytáborban volt, de onnan végül is megszökött, mert nem bírta elviselni, hogy a fogva tartóikon kívül még a velük együtt raboskodó tisztek is parancsolgassanak neki. Amit a szabad rablásban szereztek, azt a tisztek elvették tõlük, tiszti konyhát létesítettek, nekik pedig csak feketekávé jutott. "Tetvesek is voltunk, és a tetveket úgy likvidáltuk, hogy a reptér melletti futballpályán gyújtottunk tüzet, azon kétszáz literes hordóban fõztük ki a ruháinkat. Amíg a ruhák kifõttek és megszáradtak, mi mezítelenül futballoztunk." A tetvetlenítés utáni éjszaka meg is szökött Lajos bácsi vagy tíz pesti gyerekkel. Kétszáz kilométer után azonban elfogták õket, és egy másik fogolytáborba vitték, de ott már tisztességesebben bántak velük. Egész nyáron a München–Passau közötti országutat aszfaltozták, majd 1945 novemberében szabadultak, és térhettek haza. De a hazatérés után még évtizedekig viselték a leventesors terhét, hallgatni kellett a viszontagságokról, hiszen nem lett volna tanácsos arról beszélni, hogy Hitler hadseregében szolgáltak. Aki megjárta a Nyugatot, mégha akaratán kívül, kényszerrel vitték is oda, arra könnyen ráfogták, hogy amerikai kém. Magyarországon a háború utáni idõben meg is különböztették a volt leventéket, B-listára helyezték õket. Itt Szlovákiában nem volt ilyen megkülönböztetés. Felesleges lett volna, hiszen csak amiatt, hogy magyar, mindenki másodosztályúnak számított. Ezeknek a tapasztalatoknak állított emléket Danajka Lajos Két tûz között címû könyvében, de mivel itthon nem talált rá kiadót, egy dombóvári kft.-nél itthoni és magyarországi alapítványok, intézmények és magánemberek anyagi segítségével adta ki. A könyv Felsõszeliben az újságárusoknál vásárolható meg, bevételét a szerzõ egy másik, anekdotás kéziratos könyve kiadására szánja, mely valószínûleg Dudvág menti anekdoták címmel fog majd megjelenni. Ebben a régi paraszti világ humoros történeteit gyûjtötte össze. Azét a világét, amelyben még nem volt tévé meg rádió, és a falusi emberek egymás ugratásával, csínytevésekkel tették kellemesebbé az életet. Ízelítõül Lajos bácsi elmondott egyet, nagyapja fiatalkori történetét.
"Mint afféle legény, elment a fonóba, és amikor táncra került a sor, hát elõször az éppen mellette ülõ lányt vitte el, nem pedig a gazda lányát, pedig azzal szeretett volna járni. A gazda lánya pedig úgy megsértõdött, hogy mindjárt elszaladt. Hiába kérlelte az öregapám, ne szaladjon el, de amikor látta, hogy a lány hajthatatlan, hát odavetette: Megállj, majd fogsz te még énutánam futni! Mire a lány: Olyan nincs, majd a Bodri kutyánk fut utánad, és lehúzza a vászongatyádat. Amikor legközelebb megint náluk volt a fonó, az öregapám odament az ablak alá, és elkurjantotta magát: Hé elszabadult a csikó! Az utcán szaladgál, gyertek segítsetek, meg kell fogni! Erre a fonóból mindenki kiszaladt csikót fogni, de akkorra már az utca végébõl hallatszott a nyerítés meg a csöngõ csilingelése. Látni, persze, nem láttak semmit, mert akkor még nem volt közvilágítás, csak a hang után szaladtak. Mikor már a fél falut körbefutották, a csikó egyszeriben eltûnt, a gazda lánya pedig ott pityergett, hogy az a csikó az õ hozománya lett volna. Ekkor a sötétbõl elõlépett az öregapám, hogy: Ne keressétek a csikót, otthon van! Hát akkor mi mit kergettünk, álmélkodtak azok, mire az öregapám elárulta, õ volt a csikó, õ nyerített meg csöngetett a sötétben. Erre a lány nekiesett: Miért tettél ilyen bolondot velünk?! Mire az öregapám: Nem megmondtam, hogy fogsz te még utánam futni?!"

Levente járt már a világ szélén, a ház elõtt húzódó járdán, ahonnan egyszer majd elindul egyre hosszabb utakra

Levente jár. Enyhén imbolyogva, akár egy kötéltáncos. A különbség nem pusztán annyi, hogy Levente a földön, amaz a magasban. Levente szétrakott lábakkal, kinyújtott, olykor madárszárnyként csapkodó karokkal megy elõre, nem rúddal, esernyõvel egyensúlyozik, szék lábába, ágy szélébe, asztal sarkába, hûtõszekrénybe kapaszkodik. Ha nem éri el valamelyiket, falat, segítõ kezet sem talál hirtelen, amikor ösztönösen megérzi, hogy baj lesz, egyszerûen lerogy, bélelt popsijára. Ilyenkor megtörténik, hogy négykézláb folytatja felfedezõútját a lakásban, mint ama szabadnapos baba a híres amerikai filmkomédiában. Mindent meg akar fogni, mi megfogható, kinyitni, mi kinyitható, felborítani, mi felborítható, szájba venni, mi szájba vehetõ.
Nagy szó ez. Nagyszerûbb annál, mint amennyit örömünkben vagy éppen hétköznapi gondjaink közepette tulajdonítunk neki. Az elsõ lépéseknek. A sok milliárd ember között elindult egy újabb emberke. Egyelõre csak a lakás mikroközegében rója köreit, meg-megbillenve, el-elbizonytalanodva, ám az sem akármilyen teljesítmény, hogy megáll a saját lábán. De mit is beszélek?! Hiszen Levente járt már a világ szélén! A házuk elõtt húzódó járdán! Az meg igazán csak ráadás, hogy egy félfordulattal bent termett a néhány négyzetméternyi zöldövezetben, ahol virágra bukkant, melyet természetesen letépett, és fogyasztotta volna jó étvággyal, vagy éppen kiköpte volna savanyú képet vágva, ha édesanyja el nem kapja a kezét. Tehát a világ szélén, ahonnan egyszer majd elindul egyre hoszszabb és hosszabb utakra, mindjárt egy élmény, melyet nyomban el is felejt, autó futott be a ház elé… Viszont az elsõ lépések élménye kétségtelenül látszik Leventén, sõt sugárzik arcáról, mozdulataiból. Komoly probléma kínozhatja, ha ölbe, karba kívánkozik, vagy vállhoz simulni. Menni, csak menni, ez az igazi nagy kaland.
Menni virágtól virágig, fától fáig, háztól házig, várostól városig, embertõl emberig, örömtõl bánatig, bánattól örömig. Menni mindig – valahova. Menni mindig – valahonnan. Örökké úton, attól a pillanattól kezdve, amint elõször hagyod el egyedül a világ szélét, mely nem más, mint édesanyád ölének melege, az otthon szellõs, napfényes udvara. Hány ezer vagy millió lépés egy élet, befelé a sûrûbe, mondjuk, úgy ötvenéves korig? Ki a megmondhatója? És ha volna is tudója, oly mindegy. Amiként az is már, hogy a szívedre vagy az eszedre hallgattál-e, valahányszor elindultál, fõként, hogy útjait különben sem mindig maga választja ki/meg az ember.
Levente még az elején jár, olyannyira, hogy keveset tévedve talán az eddig megtett önálló lépéseit is össsze tudnánk számolni. Ehelyett azonban inkább kívánok neki és valamennyi kortársának, akik elhagyták vagy hamarosan elhagyják a járókákat, szerencsés utat. A világ szélétõl a világ végéig.

AUGUSZTUS 20.

A 969–1038 között élt elsõ magyar király, Géza fejedelem és Sarolt fia. Atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, s a kereszténység felvételével Magyarországot európai állammá tette.
1000-ben koronázták királlyá, de uralmát fegyverrel kellett megvédenie. Leverte Koppányt, Ajtonyt és Gyulát, s megkezdte az állam és az egyház szervezését. Az országot megyékre osztotta, 10 püspökséget, illetve érsekséget alapított. Feleségétõl, Gizella bajor hercegnõtõl öt gyermeke született, akik közül csak Imre érte meg a nagykorúságot, de egy vadászaton õ is meghalt. István ezért nõvérének fiát, Pétert jelölte örököséül, ezzel azonban kizárta az utódlásból unokatestvérét, Vazult, aki erre merényletet kísérelt meg ellene. István megtorlásul megvakíttatta, fiait pedig számûzte. Halála után Orseolo Péter követte a trónon. 1083-ban avatták szentté.
Ez a nap az új kenyér napja is, Magyarország állami ünnepe. Uralkodása idején I. István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Ekkorra hívatta öszsze Fehérvárra a királyi tanácsot, és tartották a törvénynapokat.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert ezen a napon avatták szentté I. Istvánt. 1771-ben Mária Terézia császárnõ elrendelte a Szent István-nap megünneplését, sõt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Az 1848-as szabadságharc leverése után sokáig nem tarthatták meg, hiszen elsõ királyunk a független magyar állam szimbóluma volt. A kiegyezést követõen természetesen visszanyerte régi fényét az ünnep. A második világháborút követõ Rákosi-, majd Kádár-rendszer idején Szent István napjából az új kenyér és az alkotmány ünnepe lett.
Szent István ünnepének igazi rehabilitációja csak 1991-ben történt meg, amikor az Országgyûlés ismét nemzeti ünneppé, s egyben hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át.

A vágott baromfi felének bõrén található szalmonella, de alapos sütést követõen fogyasztásuk nem okoz problémát

A szalmonellának 400 féle fajtája van, ám ezek közül csak néhány veszélyes az emberre. A kórokozó azonban rendkívül ellenálló, és nagyon gyorsan szaporodik. Ahol víz van, ott szinte kiirthatatlan. Ráadásul a legkülönfélébb állatfajok hordozhatják, például a rágcsálók vagy a sirályok, így a már megtisztított területek is könnyen visszafertõzõdhetnek. A szalmonella igen hosszú ideig képes fennmaradni a különbözõ anyagokban, viszont könnyen elpusztítható, így ha az élelmiszeriparban dolgozók betartják a megfelelõ technológiákat és elõírásokat, akkor elkerülhetjük a megbetegedést.
Sertések, marhák, birkák esetében a vágásnál kicsi az esélye, hogy a bélsárból fertõzés kerüljön az állat húsára, ezért ezek viszonylag biztonságosak. A belsõségekbõl készült termékeket, mint például a hurkát-kolbászt ellenben legalább 70 fokon néhány percig sütni kell, hogy elpusztítsuk a baktériumokat. A baromfit és a tojást gyakorlatilag fertõzöttként kell kezelnünk minden esetben. A vágott baromfi közel felének található szalmonella a bõrén. Elfogyasztásuk azonban alapos sütést követõen nem okoz problémát. A tojást ma már leginkább csak fõzve – keményre – vagy alaposan megsütve szabad megenni. Ha a receptkönyv mégis ragaszkodik a nyers tojáshoz, akkor azt elõször jól meg kell mosni, majd 1 liter 40 °C fokos víz és 20 milliliter klórtartalmú fertõtlenítõszer keverékében kell 5-10 percig áztatnunk, végül ismét alaposan le kell öblítenünk.
Az Európai Unióban évente 160 ezren betegednek, és több ezren halnak meg szalmonellafertõzésben. Az EU ezért a fertõzöttséget nyilvántartó központi adatbázis létrehozását tervezi.
Nyugati szomszédainknál
Csehországban régóta érvényben van a rendelet, hogy a vendéglátók kötelesek három óra leforgása alatt eladni készételeiket, ellenkezõ esetben a maradékot meg kell semmisíteni. S mivel terjed a szalmonellózis, a májgyulladás és egyéb, élelmiszer okozta fertõzõ betegségek, a higiénikusok kezdik komolyan venni és ellenõrizni betartását. A vendéglõsök körében természetesen nagy a felháborodás, állítják, ezzel õket tönkreteszik.
Az ellenõrzések során a legtöbb kivetnivalót a konyhák tisztaságában, valamint az élelmiszertárolásban találták. A hûtõszekrényekben olyan ételeket tartanak egymás mellett, melyeknek elkülönítve kellene lenniük, nem tartják be az elõírt hõmérsékletet a készételek tálalásához, a salátákat ellenben melegen kapján a vendégek, tehát mindenben csak úgy hemzsegnek a mikroorganizmusok. A vendéglátósoknak jelentõs összeget kell majd invesztálniuk, ha üzemeltetni akarják éttermüket. A konyhában például szenzoros vízcsap kell, légkondicionáló berendezés és gyorsfagyasztó. A vállalkozók kiadásaikat leírhatják az adójukból, s az átszervezésre a rendelet alapján van két évük. Míg mindezt nyélbe ütik, kénytelenek felemelni az árakat, a harmincöt koronás gulyás például százba fog kerülni, mondják többen is a vendéglátó-tulajdonosok közül. De hát a fogyasztóvédelem az fogyasztóvédelem! A fogyasztó fizeti meg azt is, ha rendeletileg védik, de abban, hogy kimosták-e a mosogatórongyot, ezután sem lehet biztos.

Sejtelmünk sincs róla, hogy naponta esszük-isszuk

Nemrégiben folyt parázs vita az izzadásgátló dezodorok alumíniumtartalmáról, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy talán szerepük lehet az emlõrák kialakulásában. Az amerikai onkológiai társaság kijelentette, a dezodoroknak semmiféle ilyen hatásuk nincs. Csakhogy az alumínium más módon is bekerülhet a szervezetünkbe, leginkább az ilyen anyagból készült edények használata során, vagy úgy, hogy az élelmiszer súrlódik az edény falával, vagy fõzés közben kilúgozódással. A szakemberek mindenképpen azt tanácsolják, hogy akinek még vannak alumíniumedényei, evõeszközei, szabaduljon meg tõlük.
Nem kis mennyiségû alumínium található a mindennapos használati cikkeinkben, így például a sütõporban, az élelmiszer-ipari adalékanyagokban, fehérítõkben. Alumíniumsókat használnak a konzerviparban, befõzéseknél tartósítószerek formájában, és ilyeneket tartalmaznak a zacskós levesek is. Benne van a közkedvelt neszkávéban, a tejporban, a habrögzítõkben, s bármennyire fura is, az emésztést elõsegítõ gyógyszerekben. Tehát ha egy megterhelõ lakoma után valakinek gyomorégése támad, s bekap egy ilyen pirulát, enyhítendõ a kellemetlen érzést, többet árt magának, mint használ. S hogy miben rejlik az alumínium veszélye? Több tudományos kutatás is rámutatott arra, hogy ez a vegyület valószínûleg szerepet játszik a rák és az Alzheimer-kór kialakulásában. (uj)

Tisztábbak a vécéülõkék, mint a hagymavágó deszkák

A vécéülõkék jóval tisztábbak a hagymavágó deszkáknál és még számos más felületnél az átlagosnak tekinthetõ otthonokban – ezt derítette ki egy amerikai felmérés. A Reuters jelentése szerint a tucsoni Arizona Egyetem kutatói találomra kiválasztottak tizenöt otthont, és ezek közül tizennégyben volt tisztább a toalett a konyhánál. "Szimatolásuk" eredményeként kiderült, hogy a konyhai deszkákon – amelyen hagyma mellett húsféléket, zöldséget és egyebet aprítunk – háromszor, a mosogatórongyokban pedig milliószor több baktérium hemzseg, mint az illemhelyek peremén. A különbség oka a tudósok szerint az, hogy a vécéülõke túl száraz a parányi élõlények számára. A kutatók javaslata: a mosogatórongyokat hetente legalább egyszer ki kell áztatni klórtartalmú fertõtlenítõben, a vágódeszkákat és a konyhai munkafelületeket pedig naponta le kell sikálni.

HÉTVÉGI MENÜ

Hozzávalók:
5 dkg hagyma, 1 szál zellerzöld, 1 sárgarépa, 5 dkg vaj, 2 db 40 dkg-os tök, 1 burgonya, 1,5 l marhahúsleves (kockából), 4 szál kapor, 2,5 dl tejszín, só, bors.

Elkészítése:
A felaprított hagymát, zellert és sárgarépát megpároljuk a vajban, a meghámozott tököt és burgonyát kis kockára vágjuk (a tök magjait nem használjuk fel). Mindent a levesbe rakunk, és addig fõzzük, míg megpuhul. Leszûrjük, a zöldségeket a levesbe passzírozzuk, majd hozzáadjuk a kaprot és a tejszínt. Sóval, borssal ízesítjük, jól lehûtve tálaljuk.

Hozzávalók:
2 fej vöröshagyma, 50 dkg koktélparadicsom, 3 evõkanál fehérborecet, 1 teáskanál közepesen erõs mustár, kevés finom kristálycukor, 1/2 csokor metélõhagyma, 2 evõkanál olívaolaj, 60 dkg csirkemellfilé, 1 tojás, 2 evõkanál (fõzõ)tejszín, 2 szelet (kb. 5 dkg-os) fehér kenyér, 7-8 dkg reszelt parmezán sajt, édesnemes pirospaprika, 3 evõkanál olaj, só, bors, a díszítéshez petrezselyemzöld.

Elkészítése:
A vöröshagymát apróra felkockázzuk. A paradicsomokat tetszés szerint négyfelé vagy félbe vágjuk. Az ecetet elkeverjük a mustárral, és sóval, borssal, cukorral ízesítjük. Hozzáadjuk a felaprított metélõ- és vöröshagymát, majd beledolgozzuk az olívaolajat. Ezzel a mártással öntjük le a paradicsomot.
A csirkemellet csíkokra vágjuk. A tojást elkeverjük a tejszínnel. Az igen finomra szétmorzsolt fehér kenyeret a reszelt parmezánhoz vegyítjük, és sóval, borssal, paprikával ízesítjük. A csirkefalatokat elõször a tojásban, majd a parmezános morzsában megforgatjuk, és két adagra osztva, a felforrósított olajon, közepes hõfokon 4-5 perc alatt megsütjük. Tálra szedjük, és friss petrezselyemzölddel díszítjük. A paradicsomsalátát külön kínáljuk. Paprikával töltött olajbogyót és fokhagymás majonézmártást adunk mellé.

Hozzávalók:
1 kg görögdinnye, 30 dkg citromszörbet, 1 dl száraz pezsgõ, 4 citromkarika, folpack.

Elkészítése:
4 vékony szelet dinnyét folpackkal letakarunk. A maradékot felkockázzuk, a magokat eltávolítjuk. A dinnyekockákat a szörbettel pépesítjük, és belekeverjük a pezsgõt. Fémtálban, 3-4 órára mélyhûtõbe tesszük, közben habverõvel többször megkeverjük.
A talpas poharakba elosztott szörbetet a dinnyeszeletekkel és a citromkarikákkal díszítjük.

Házi citromszörbet:
30 dkg finom kristálycukorból és 5 dl vízbõl szirupot forralunk. Hozzáadunk 2,5 dl citromlevet, és hûlni hagyjuk. 1/2 tojásfehérjét kemény habbá verünk, a léhez keverjük és megfagyasztjuk.

Szárnyasok

Elõnyeik
¶ kitûnõ fehérjeforrások
¶ B-vitaminok értékes forrásai
Hátrányuk
¶ a félig fõtt vagy félig sült hús ételmérgezést okozhat

A háziszárnyasokhoz (baromfiakhoz) a csirkét, a kacsát, a pulykát és a libát soroljuk. Húsuk tartalmazza a test szöveteinek felépítéséhez és regenerálódásához nélkülözhetetlen fehérjéket, az idegrendszer zavartalan mûködéséhez szükséges B-vitaminokat, s valamennyi cink is van bennük.
A csirke- és pulykamáj kitûnõ forrása az A-vitaminnak, amely az egészséges bõr és a fertõzésekkel szembeni ellenálló képesség egyik záloga, továbbá nagy mennyiségú B12-vitamin is található bennük, amely a nukleinsavak (DNS és RNS) szintézisében játszik létfontosságú szerepet.
A baromfihús zsírjában viszonylag sok a telítetlen zsírsav, így az nem növeli a vér koleszterinszintjét. A kacsa és a liba kövér szárnyas, a csirke és a pulyka húsa viszont aránylag zsírszegény (fõleg ha lehúzzuk róla a bõrt). Mivel a bõrözött csirke- és pulykamell mindössze körülbelül 5% zsírt tartalmaz, azok is bátran fogyaszthatják, akik egészségi okokból kénytelenek energia- vagy koleszterinszegény diétán élni.
Franciaországban egy vizsgálat során megfigyelték, hogy a libazsírt rendszeresen fogyasztók körében meglepõ módon viszonylag ritka a szívkoszorúér-betegség.

Háztájit vagy nagyüzemit?
Manapság az asztalra kerülõ szárnyasok túlnyomó többsége nagyüzemekbõl kerül ki. Az ilyen telepeken az állatok rendkívül szûk helyre vannak összezsúfolva, s a betegségek terjedésének megakadályozása céljából különféle gyógyszerkészítményekkel etetik õket.
A "háztáji" többnyire azt jelenti, hogy a szárnyasok naphosszat szabadon szaladgálnak és kapirgálnak az udvaron.

Érzéseink is – a harag, az öröm, a gond, a szomorúság, a félelem – felelõsek egyes betegségek kialakulásáért

Mielõtt rákérdezne jövetelének okára, tekintete beleivódik a férfi arcába. Míg átnézi a vastag kórlapot, illatos teával kínálja. Olykor fejét csóválja és csendesen megjegyzi: szerintem a gyomra, illetve az emésztõrendszer-zavara miatt érzéketlenek az ujjai. Megfogja a megszeppent férfi csuklóját, és érverésére összpontosítva kimondja a feltételezett diagnózist. – Máj, epe, lép, hasnyálmirigy – ezeket kell energiával feltölteni. A máj és az epe rossz mûködése kihat a pankreászra. Gyors javulást ne várjon, de a baj orvosolható – jegyzi meg. Az ötvenes férfi pedig elmondja, hosszú hónapok óta járja az orvosokat. Vizsgálta neurológus, reumatológus, ortopéd sebész, marokszámra nyelte a különféle orvosságokat, de nem tudtak rájönni ujjai érzéketlenségének okára. – Nincs vesztenivalóm – közli a hagyományos kínai módszerekkel gyógyító dr. Boris Suboticcsal.
A horvát származású gyógyász húsz éve, Szlovákiában immár hét éve kezeli a betegeket. – Míg a korszerû gyógyászat a betegség tüneteit orvosolja, a hagyományos kínai orvoslási módszerek az egész embert, szervezetének diszharmóniáját próbálják egyensúlyba hozni. Egyetemi tanulmányaim alatt nem tudtam elfogadni, hogy az orvosok ahelyett, hogy megelõznék, futnak a betegség után. A hagyományos gyógyászatban csalódva a keleti filozófiák tanulmányozásába vetette magát, és amikor húszévesen Shiatsu eljárással édesanyja kibírhatatlan fejfájását szüntette meg, tudta, jó úton halad. Kitanulta a mesterséget, s bár hihetetlenül hangzik, azt vallja: az érzéseink is – a harag, az öröm, a gond, a szomorúság, a félelem – felelõsek egyes betegségek kialakulásáért. Az epe- és májbántalmak kiváltója a harag, a düh, a szomorúság a tüdõ és a vastagbél, a gond a gyomor, a hasnyálmirigy és a lép, a félelem pedig a vese, a húgyhólyag és a gyomor megbetegedését okozhatja.
A pulzusmérés után a beteg nyelvét is megnézi, majd mûszerrel méri le az egyes szervek energiatelítettségét. – A modern medicina nem veszi tudomásul a szervek energiahiányát, a kínai gyógyászat viszont a legyengült szervek feltöltésével a súlyos károsodás, a betegség kialakulását elõzi meg. Akupunktúrával, gyógynövény-kivonatokkal, moxa (ürömfû) aplikálásával, belsõ taogyakorlatokkal meg lehet tisztítani az eldugult energiapályákat. Gyakran az étrend megváltoztatására is szükség van, mégpedig a jin és a jang vércsoportok szerint – sorolja. Ugyanis a jin és a jang mint két pólus mûködik életünkben. Azt fejezi ki, hogy gondolkodásunk is két ellentétes pólusra épül, de mindig a harmóniát, az arany középutat keressük. Nincs sötétség fény nélkül, nincs boldogság, ha nem tudjuk, mi a boldogtalanság. Életünkben tehát két pólus között ingadozunk, és jó tudni, ha nagyon szomorú vagyok, képes leszek nagyon vidám is lenni. A jin és a jang szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak: az õket szimbolizáló kör két részre oszlik, az egyik fehér (a jang), míg a másik fekete (a jin) – magyarázza. Szerinte a szerveket különféle ízekkel is egyensúlyban kell tartani, naponta megfelelõ arányban kell enni édeset, sósat, keserût, csípõset. A túlzott édességfogyasztás a lép, a hasnyálmirigy és a gyomor, a sok só az epe, a csípõs étel a tüdõ, a keserû pedig a szív megbetegedését okozza. És mielõtt apró csengettyûkkel, füstölõvel körbejárja a termet, megjegyzi: a csilingelés a lelki koncentrálást segíti, a tömjénezéssel viszont saját egészségét óvja, csökkenti a fertõzés veszélyét.
A hároméves ürömfûbõl sodort szivar izzó végével a kényelmesen fekvõ beteg végtagjainak akupunktúrás pontjait közelíti meg. A férfi felszisszen: az eddig érzéketlennek hitt ujjbegyei reagálnak a forróságra. – Néhány tûvel erõsítjük a belsõ szervek mûködését, s amint megérkezik az új mûszer, meggyõzõdhet róla, sikeres-e a kúra, vagy sem. A másfél milliós szerkezet segítségével lemérhetõ és ábrázolható is az egyes szervek elváltozása, energiahiánya, illetve ellenõrizhetõ a gyógyulás – búcsúzik betegétõl.
A dr. Boris Subotic rendelõjét felkeresõk elmondták, a modern medicina segítségével panaszaik nem enyhültek, a kínai gyógymódoknak köszönhetõen viszont megszabadultak nyavalyáiktól. Több fiatal lány szerint étrendváltással, gyógynövénykeverékkel és természetes alapanyagú szerekkel, valamint akupunktúrával aknés bõrük kitisztult, akadtak, akik a túlsúlytól szabadultak meg. Sokan beszámoltak arról, miként múlt el a krónikus derék- vagy fejfájásuk, beszéltem olyanokkal, akiknek a májbetegségük, gyomor- és nyombélfekélyük gyógyult meg, többen pedig az epemûtétet úszták meg.
Engem mégis a diagnosztizáló mûszer érdekelt a leginkább. Talán ezért is, mert hónapok óta gerincfájdalmak keserítik az életemet, s a hagyományos orvosi módszerek nem segítenek. Ha a gép tényleg tud valamit, jeleznie kell hátgerincem fájó pontjait, gondoltam magamban, miközben Subotic doktor rézlemezre állított, rézfogantyúkat adott a kezembe, s fejemre is rézlapokat erõsített. Betáplálta adataimat a számítógépbe, és elindította. A mûszer csendesen duruzsolt, olykor új programba fogott, s amikor jó 20 perc múlva összegezte szervezetem állapotát, nem volt benne sok örömöm. – Nem kell megijedni, a mûszer fõleg az energiahiányos szervekre, és nem a kialakult betegségre figyelmeztet, bár a hátgerincet már kezelni kell. Ajánlom, látását minél elõbb szemorvossal vizsgáltassa meg, viszont a tüdõn, az orr nyálkahártyáján feltehetõleg az asztma jelei észlelhetõk, sorolta, majd azt ajánlotta, pihenjek többet. Ugyanis szerveim – összesen tizenöt – energiahiánya miatt veszélyeztetettségem (az ötös skála szerint) harmadfokú.
Nemigen van választási lehetõségem: vagy továbbra is a hagyományos orvosokra bízom magam, vagy kipróbálom a kínai gyógymódokat. Igaz, hogy a költségeket nem állja egyetlen egészségbiztosító sem, de ha összeszámolom, eddig mennyit fizettem a gyógyszerekért, hány órát töltöttem várakozással, egészen biztos, hogy megéri!

BARÁTI KÖRBEN AZ ORVOSSAL

Mint arról már értesülhettek napilapunkból, 2001. augusztus 25-én az Új Szó és a Vasárnap a pati termálfürdõ területén rendezi meg Az írott szó napját, ahol a színes szórakoztató mûsorok mellett kiváló személyiségekkel is találkozhatnak. Külön is szeretnénk kedveskedni a Családi Kör hûséges olvasóinak, ezért meghívtuk szakorvosainkat, akikkel ott a helyszínen személyesen is elbeszélgethetnek. Egészségi problémáikkal kapcsolatos kérdéseikre készséggel ad testreszabott választ dr. Farkas Beáta szemész, dr. Balázs Ferenc kardiológus-belgyógyász és dr. Gyurász István fogász. Ragadják meg az alkalmat, jöjjenek el, s töltsenek egy napot baráti körben az orvossal!

CSALÁDI DIVAT

A napszemüvegek divatja idén nyáron nagy változásokon ment át. A legszembetûnõbb, hogy divatba jöttek a színes üvegû szemüvegek: a citromsárgák, a narancssárgák, a kékek, a rózsaszínûek. Ha ilyet hordunk, biztosra vehetjük, hogy másként látjuk majd a világot, s bennünket is különösen divatosnak fog tekinteni környezetünk.
Ami a keretek formáját illeti, a szögletesen hosszúkás, lapos napszemüvegek viszik továbbra is a prímet, de viselhetõ a vékony arany- vagy ezüstkeretes, az enyhén gömbölyített, s a pillangó vagy szív formájú is. Sportolásra, kerékpározásra ma már külön formákat fejlesztettek ki, ezek az arcot szorosabban keretezik. Viseletük minden esetben nagyon hasznos, mert nemcsak a nap sugarai ellen védenek, hanem a szembe repülõ rovarok, a por, a szállingózó növényi magvak ellen is. A szemüvegkeretek színe is vidámabb lett kissé. Az idén már nem dívik a fekete, s az unott barnának sincs egyeduralma. A legdivatosabb a narancsszínû, a szürke, a kék, a lila, a rózsaszín, az arany és az ezüst (e két utóbbi nem csupán fémbõl, hanem mûanyagból is).
Vegyük komolyan a szemüvegvásárlást, s ha pénztárcánk megengedi, márkás boltban, ne pedig a piacon vásároljuk, mert az utóbbi években felerõsödött ibolyántúli sugárzás ellen csak a jó minõségû, garantáltan UV-szûrõs napszemüvegek védenek.

CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL

Napsugár jeligére: A nyári hónapokban sokat tartózkodom kint a szabadban, és a szemem nagyon érzékeny a fényre. Meg szeretném kérdezni, hogy a napfény hogyan károsítja a szemet?

A fény a szem számára adekvát inger, elõfordulhat azonban, hogy a szem károsodását okozza. Ezért általában a láthatatlan ultraibolya és infravörös sugarak a felelõsek. Az ultraibolya sugárzást a hullámhossz szerint három részre osztjuk: UVA, UVB, UVC. Bolygónk élõlényeit a Nap ultraibolya sugaraitól a légkörben kb. 15 km magasságban elhelyezkedõ ózonburok védi. Az ózonlyuk kialakulásának következtében a Föld felszínén megnövekszik az ultraibolya sugárzás. A szemet a napsugárzástól a szemgödörben való elhelyezésén kívül a szemhéjak, a szemöldök és a szempillák védik, szövettani elváltozást csak az elnyelt sugárzás okoz. A szaruhártya fõleg az UVB- és UVC-sugárzást nyeli el, míg az ideghártya a látható fény kék részére érzékeny. Általában a víz felszínérõl visszaverõdõ sugarak veszélyesek, mivel a látótengellyel párhuzamosan esnek a szembe, ezért nem törnek meg, és mélyebben hatolnak a szem szöveteibe. A napsugarak fõleg a szaruhártya és a kötõhártya hámját károsítják. A tünetek általában néhány órás lappangás után jelentkeznek. A páciens általában erõs szúró fájdalomra, könnyezésre, fényérzékenységre panaszkodik. Szeme vörös. A tünetek általában 24–48 órán belül elmúlnak, de a fájdalom csökkentése érdekében ajánlatos hámosodást elõsegítõ szemcseppeket csepegtetni, és a fényérzékenység miatt besötétített helyiségben tartózkodni. Az ultraibolya és infravörös sugárzásnak szerepe van a szürkehályog kialakulásában is. A látótengellyel párhuzamosan beesõ napsugarak kék része általában eljut egészen az ideghártya sárga foltjáig, és tartós károsodást okozhat. Megfelelõ védõszemüveggel megszûrhetjük a szembe hatoló napsugarak mennyiségét. Antioxidánsok szedésével, mint például az E- vagy C-vitamin semlegesíthetjük az elektromágneses sugárzás következtében keletkezett szabadgyököket, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a szem szövetei számára.

Klára jeligére: 47 éves vagyok, és kb. 1 hónapja vettem észre, hogy ha fehér falra vagy az égboltra nézek, akkor fekete foltok úszkálnak a szemem elõtt. Attól félek, hogy a látásom rosszabbodni fog, mivel így is rövidlátó vagyok, -5 dioptriás szemüveget hordok. Lehetséges, hogy a nap okozza ezt a látászavart?

A szem ideghártyájának sárga foltja, vagyis az éleslátás helye a napsugárzás következtében kétféle módon károsulhat: a hõenergia hatására és az elektromágneses sugárzás következtében. A nap hõenergiájának hatása fõleg akkor érvényesül, ha védõszemüveg nélkül, vagy ami még rosszabb, távcsövön nézünk a Napba. Maradandó károsodás azonban csak akkor keletkezik, ha az ideghártya hõmérséklete 15 °C-kal emelkedik. Szerencsére a sárgafolt vérellátása gazdag, ezért egy ideig ellenáll a hõenergiának. Az ultraibolya sugárzás következtében ún. fotokémiai változások keletkeznek az ideghártya csapjaiban. A központi látás károsodása következtében a páciens állandóan fekete foltot lát maga elõtt, ezért olvasni nem tud. Az Ön esetében inkább üvegtesti homályokról van szó. Az üvegtest az ideghártya és a szemlencse között helyezkedik el. Saját vérellátása nincs, az oxigént és a tápanyagokat a csarnokvízbõl nyeri. Az üvegtestnek rostos struktúrája van, amely sok vizet köt meg. Korral, fõleg rövidlátóknál gélállománya elhígul, összezsugorodik, kalcium- és zsírtartalmú anyagok rakódnak le a rostjain. Különbözõ méretû vízzáradékok alakulnak ki benne. Az üvegtesten áthatoló fénysugarak megtörnek rajtuk, árnyékuk rávetül az ideghártyára, így a páciens homályokat lát. Mivel az üvegtest állandóan mozgásban van, ezért a vízzáradékok árnyékát úszkáló homályként észleljük. Ezek az apró homályok általában veszélytelenek. Növekvõ homályok szikrázással és villámlátással párosulva azonban az ideghártya kezdõdõ leválását jelentik, ami tartós vaksághoz vezethet, ajánlatos hát mielõbb szemorvoshoz fordulni.

Napszemüveg jeligére: Mostanában nagyon sok helyen árulnak napszemüveget. Olvastam, hogy ha rossz minõségû, károsíthatja is a szemet. Mit tanácsol, milyet vásároljak, és hol?

A napszemüveg jelentõs szerepet játszhat a szem védelmében. Az UV-szûrõ nélküli napszemüveg károsíthatja a szemet, mivel a sötét mûanyag lencse nem szûri meg az ultraibolya sugárzást. Ráadásul a pupilla sötét lencse hatására kitágul, ezáltal a szembe jutott elektromágneses sugárzás mennyisége hatványozódik. Az ideális napszemüveg tehát megfelelõ UV-filterrel van ellátva, amely megszûri az UVB-sugárzás 99,9 és az UVA-sugárzás 97%-át. Praktikusak a fotokromatikus lencsék, mivel a fény intenzitásával arányosan sötétednek be, ezért borús idõben is használhatók. A napszemüveg viselése közben veszélyesek a lencse belsõ oldaláról visszaverõdõ napsugarak is, mivel a kitágult pupillán keresztül akadály nélkül jutnak a szembe. Az antireflexréteggel ellátott lencsék nem verik vissza a sugarakat, ezért használatuk alkalmával nemcsak a látás minõsége javul, hanem fokozottan védik is a szemet. A leghatásosabban a polarizált üvegek óvnak, mivel megszûrik a szemtengellyel párhuzamosan beesõ sugarakat, amelyek a szem számára a legveszélyesebbek, és csak a vertikálisan beesõ sugarakat eresztik át. Gépkocsivezetés közben hasznosak a fokozatosan sötétített Gradant lencsék, amelyeknek a felsõ része sötétebb, az alsó pedig világosabb, így a gépkocsi mûszerfala jobban látható. Mindennapi használatra a szürkés, barnás vagy zöldes lencsék ajánlottak, mivel a természetes színek érzékelését kevéssé befolyásolják. A napszemüvegen kívül megfelelõ védelmet nyújtanak az UV-szûrõt tartalmazó kontaktlencsék is. Napszemüveget is ajánlatos optikai szaküzletekben vásárolni, mivel ezekben csak tanúsítvánnyal ellátott termékeket kínálnak.

HÉTVÉGI KRIMI

Normális körülmények között Cliff Russo észre sem vette az Everton Morning Post hirdetéseit, egy vastag keretben közölt szöveg azonban most felkeltette a figyelmét. Ez állt benne: "Figyelem! Különösen értékes ékszerek és aranyholmi gazdag választéka. Kívánságára házhoz megyek. Diszkréció szavatolva! George Hankman ékszerész." Cliff Russo egész nap a hirdetésre gondolt. Bár nem volt az a vásárló, aki elkápráztatta volna Hankmant, hiszen csak egy kis csaló volt, de épp ezért nem tudott lemondani a kínálkozó nagy lehetõségrõl. Természetesen nem fogadhatta a lakásán Hankman urat, ez olyan lett volna, mintha névjegyét küldi a rendõrségre.
Cliff Russo elegáns ruhát és új cipõt vásárolt. A legelõkelõbb szállodában a legdrágább szobát vette ki. A költségekkel nem törõdött, hisz esze ágában sem volt fizetni. Ha pedig eltûnik, hiába fogják keresni Lester Brown néven. A szállodai szobából felhívta a hirdetésben megadott számot. George Hankman jelentkezett.
– Szeretnék egy hölgynek néhány ékszert ajándékozni – közölte Brown. – Személyes okokból nem szeretném azonban, ha valaki az üzletében látna... Bízhatom a diszkréciójában?
– Természetesen. Viszek néhány kollekciót, nyugodtan válogathat – mondta negédes hangon az ékszerész. – Milyen árban szeretne vásárolni?
– Természetesen a legértékesebbekre gondoltam – válaszolt Brown, vagyis Russo kissé ingerülten.
– Hát persze, megmutatom a legszebb darabjaimat – nyugtatta meg az ékszerész.
Hankmann pontosan a megegyezett idõpontban érkezett. Cliff Russo mindent elõkészített, és olyan képet vágott, mintha a gazdagság és a fényûzés hétköznapi dolog lenne számára. Elkezdett handabandázni a texasi olajmezõkrõl, magyarázkodni szállodai lakosztályát illetõen, azonban George Hankman igyekezett minél elõbb a tárgyra térni. Olyan üzletember volt, aki nem törõdik az óvatossággal, ha nagy hasznot szimatol. Hihetetlen, de ide is egyedül érkezett.
Cliff Russo igyekezett uralkodni magán, amikor meglátta a bõrönd tartalmát. Nem értett az ékszerekhez, az elé tárt csillogást-villogást viszont egy vagyonnak becsülte. A látogató büszkén mutogatta a különlegesen értékes darabokat, sorolta a csillagászati árakat, de ez Russót cseppet sem érdekelte. Lényegében nem volt erõszakos, de valahogy mégiscsak célt kellett érnie. Amikor az ékszerész a táskája fölé hajolt, hátulról jól fejbe kólintotta. Bedobálta az ékszereket a táskába, ügyelve arra is, hogy semmilyen nyomot ne hagyjon. El kellett tûnnie, még mielõtt az ékszerész magához tér. Ahogy kilépett a szobából, egyenesen Callaghan felügyelõ karjaiba rohant, aki már rendõrökkel várta. Együtt tértek vissza a szobába, az ékszerész még mindig a földön feküdt. Cliff Russo nem védekezett, hisz minden világosabb volt a napnál. Callaghan kivette kezébõl a táskát.
– Ezt nevezem szerencsének. Nem gondoltam volna, hogy egy csapásra két legyet ütök – szólt kajánul mosolygva. – Mit gondolsz, mi van ebben a táskában?
Cliff Russo semmit nem értett.
– Csupa hamisítvány. Talán száz dollárt sem ér az egész. Ezzel akartál meglépni? – kérdezte cinikusan a felügyelõ.
Cliff Russo döbbenten nézett magához térõ áldozatára.
– Ezt az embert nem Hankmannek hívják, hanem Smithnek – magyarázta Callaghan. – Épp olyan csaló, mint te vagy, Russo. Már régebben a nyomában vagyunk. De hogy ilyen könnyen az emberére talál! Még jó, hogy a latrok is lépre csalják egymást. Sz. B. fordítása

CSALÁDI KÖNYVESPOLC

Mielõtt valaki azzal vádolna a cím alapján – a szemmel látható macskakörmök ellenére –, hogy a Kárpátok egyetlen alpesi jellegû hegységének elbirtoklására buzdítanám itt a magyarokat ezekben a területféltõ idõkben, sietek lejegyezni, szó nincs ilyesmirõl. Pusztán azt szeretném jelezni, hogy akár ezzel a címmel is megjelenhetett volna Scheirich László Magas-Tátráról szóló könyve, melynek borítóján végül is az olvasható, Emberek, sziklák, századok. Tudniillik, a tátralomnici szerzõ a Szlovákia területébõl csupán kétszázhatvan négyzetkilométert elfoglaló hegység földrajzi neveinek, völgyeinek, gerinceinek, nyergeinek és csúcsainak bemutatása során a magyar történelem egy kevésbé vagy manapság már legfeljebb nagyon szûk körben ismert fejezetét írta meg elsõsorban. Scheirich László ilyenképpen nem útikalauzt, hanem egyfajta történelmi olvasókönyvet nyújtott át nekünk a különben négy nemzet – a szlovák, a lengyel, a magyar és a német – históriájában gyakran jelképes szerepet is játszó Magas-Tátráról, a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában. Olvasása közben csak ámulunk, hogy a Magyarországi Kárpátegyesület, a Magyar Turista Egyesület és a Budapesti Egyetemi Turista Egylet tagjai mellett mennyi jeles magyar fordult meg, illetve élt és munkálkodott a Tátrában, mai kifejezéssel, fejlesztve infrastruktúráját – menedékházakat, vasutakat, szanatóriumokat, nyári vendéglõket, télikerteket építettek. Emellett számos magyar hazafias ünnepély színhelye is volt a Magas-Tátra, "a haza legmagasabb oltárán", a Gerlachfalvi-csúcson például l896-ban másfél mázsás emléktáblát helyeztek el "A magyar nemzet honalapításának ezredik évfordulója emlékére..." "...mindig vidám nyolc szlovák munkás" közremûködésével.
Talán nem árt mindezt is tudnunk, akár visz utunk a Tátrába, gyógyulni, sétálni fenyveseinek ösvényein, síelni lejtõin, akár nem. A Kárpátok "csúcsának" magyar történelmét. A fenti címhez pedig még anynyit, hogy három évvel ezelõtt a pozsonyi Dajama Kiadó Határ Nélküli Régiók sorozatában Daniel Kollár, Ján Lacika és Roman Malarz tollából, Vércse Miklós tolmácsolásában többek között magyarul is megjelent egy más jellegû, de úgyszintén értékes, bõséges ismeretanyagot kínáló könyv a Tátráról A szlovák és a lengyel Tátra címmel – így, macskakörmök nélkül.

MIT TEGYÜNK, ÉS MIT NE AUGUSZTUS 19. ÉS 25. KÖZÖTT

Az Oroszlán hatással van a szívre és a vérkeringésre. Ha szívpanaszai vannak, óvakodjon a túlterheléstõl, alakítson ki nyugodt életritmust. Ápolja önbizalmát, törõdjön az életével, fedezze fel pozitív erõforrásait. A szív aktív fázisa nyári idõszámítás szerint 12 és 14 óra között van, ebben az idõszakban ne fogyasszon kávét. Reggel pótolja a szervezetében a C-vitamint friss narancs- vagy grapefruitlé formájában. A fürdést hidegzuhannyal fejezze be, így a vér a belsõ szervekbe tolul. Augusztus 19-én újhold és földközel van. Ne dolgozzon a földdel és a növényekkel.

A Szûz befolyásolja a nyálmirigyet, a hasnyálmirigyet, a vékony- és a vastagbelet, és az emésztést. A vastagbél aktív fázisa 6 és 8 óra közé, a vékonybélé 14 és 15 óra közé esik. Ne egyen zsíros, sült ételeket. Fogyasszon nyers zöldséget, gyümölcsöt, teljes õrlésû lisztbõl készült péksüteményt, és igyon zöld teát, hogy jó legyen az emésztése. A fürdést hidegzuhannyal fejezze be, így javul a belsõ szervek vérellátása. Csináltassa meg a haját, a frizura és a tartós tovább kibírja. A föld jellegû Szûz a gyökérre van hatással. Telepítsen új pázsitot, vessen utána a kikopott felületeknek. Gereblyével vagy speciális gyepfogassal levegõztesse a gyepet. Ültessen dughagymát, tavasszal nem megy magba.

A Mérleg hatással van a vesére, a vértisztulásra és a testnedvek egyensúlyára. Támogassa veséi mûködését megfelelõ mennyiségû folyadékkal. Igyon meg naponta legalább hét pohár vizet. A vese mindennap a nyári idõszámítás szerint 18-20 óra között aktív. Ilyenkor ne terhelje túl. Fogyasszon hagymát bármilyen formában – kiegyensúlyozza a vízháztartást. Augusztus 23-án a Nap a Szûz jegyébe lép. A levegõ jellegû Mérleg a virágokat befolyásolja. Ültesse ki és át a bazsarózsát. Ügyeljen arra, hogy mindig azonos mélységbe ültesse, mint eredetileg volt. Ha mélyebbre kerül, megbosszulja magát, több éven keresztül nem fog virágozni. Ültesse szét a tavaszi vetésû kétéves virágokat (harangvirág, viola, mályvarózsa), nagy melegben árnyékolja õket.

A Skorpió hatással van a nemi és a kiválasztó szervek mûködésére, a húgyhólyagra, a végbélre és a szexualitásra. A kiválasztást elõsegítik a rostban gazdag élelmiszerek és az elegendõ mennyiségben fogyasztott folyadék. Egyen nyers zöldséget és gyümölcsöt. Igyon málna- és szederteát. Ne szellõztesse az ágynemût. Augusztus 25-én 21 óra 55 perckor a Hold az elsõ negyedébe lép. Böjtöljön, ha egészséges szeretne maradni. A víz jellegû Skorpió a levélre van hatással. Bõségesen öntözze meg a növényeket. Ne takarítsa be a termést (vízjegy), és ne is fõzzön be (könnyen elromlik). Csak azonnali fogyasztásra szedjen zöldséget, gyümölcsöt. Ültesse át és ki a tûlevelûeket és az örökzöldeket. Kupacolja fel a póréhagymát, hogy halványodjon ki a szára.
Žofie Kanyzová, a Szépasszony lunáris kalendárium kiadója