Szombat, 2001. augusztus 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 191. szám

Növényvédelmi szaktanácsadó – a rendszeres védekezés ellenére is károsít az uborkalisztharmat

A lisztharmat az uborka és még más kabakos növények föld feletti részein fehér, lisztes bevonatot képez, amely a kórokozó gomba tenyészfonálzatából (micéliumából) és a rajta láncokban képzõdõ ivartalan szaporítósejtek (konidiumok) tömegébõl áll. A konidiumok a légmozgás hatására leválnak, és újabb leveleken tapadnak meg.

A lisztharmatgombák a levél felületén élõ parazita szervezetek. A gombafonalak tapadókoronggal tapadnak a növény felületéhez, nem hatolnak be a növényi szövetekbe, csak szívókorongokat bocsátanak a felsõ sejtekbe. Innen szívja fel a gomba a számára szükséges tápanyagokat. Hatására a megtámadott levelek lankadni, hervadni kezdenek, és idõ elõtt elpusztulnak. A lombfelület csökkenése folytán csökken a termés mennyisége és minõsége. Minél korábban támadja meg a lisztharamat a növényeket, annál súlyosabb a kár. Az apró foltok napról napra növekednek, végül összefüggõ lisztes bevonatot képeznek a levelek színén, fonákján, a levélnyélen, valamint a hajtásokon. Erõs fertõzések esetén a fiatal bimbókon, terméseken is kialakul. A nyár végén apró, fekete tûszúrásnyi pontok alakjában képzõdnek a telepeken a gomba ivaros termõsejtjei, a kleisztéciumok. Az idõsebb levelek fogékonyabbak a fertõzésre, mint a fiatalabbak. Szabad földön a nyár derekán jelennek meg az elsõ tünetek az uborkán, a tökféléken, majd a sárgadinnyén, végül a görögdinnyén is.
Mivel csak július végétõl számítunk a lisztharmat elhatalmasodására, a korai termesztésû szabad földi uborkát gyakorlatilag alig veszélyezteti. A másodtermesztésben azonban komoly gondot okoz a termesztõknek, mert már fiatal korban megtámadja, legyengíti a növényeket. A sárgadinnyét szabad földön a tenyészidõszak végén támadja meg a lisztharmat. A termés mennyiségében nem tesz jelentõs kárt, minõségét azonban jelentõsen rontja. A görögdinnyét a lisztharmat csak a járványos években támadja meg. A spárgatök és közeli rokona, a patisszon, azaz csillagtök igen erõsen fertõzõdik minden évben. Ennek ellenére bõségesen terem. Nem is szokták ezért a tökféléket permetezni, csak a korai erõs fertõzéskor. A hajtatásban azonban a lisztharmat – nemcsak nálunk, hanem világszerte is – az uborkának és a sárgadinnyének a legjelentõsebb gombabetegsége.
A kabakos növények lisztharmatát két gombafaj, az Erysiphe cichoracearum és a Sphaerotheca fuliginea okozza. Azonos károsítási tüneteket idéznek elõ. A környezeti tényezõkkel, a hõmérséklettel, de különösen a páratartalommal szembeni igényük azonban ellentétes. Az Erysiphe cichoracearum a száraz körülményekhez alkalmazkodott. Az aszályos nyarakon ez a gomba jut túlsúlyba. A másik faj, a Spahaerotheca fuliginea viszont a párás körülményekhez alkalmazkodott. Esõs nyarakon vagy öntözött területeken ez az uralkodó gomba. Azonban egyszerre is elõfordulhatnak. Hajtatásban, ahol nagy a levegõ páratartalma, a Sphaerotheca fuliginea az egyedüli kórokozó. E két gomba eltérõ környezeti igénye ad magyarázatot arra, hogy szabad földön – száraz és nedves nyáron, öntözött és öntözetlen területeken – és hajtatásban egyaránt gondot okoz a lisztharmat.
A termés megmentéséhez – az ellenálló fajták hiányában – szükséges a lisztharmat elleni rendszeres védekezés. Ez azonban felveti a három kérdést, hogy mikor, hogyan és mivel permetezzünk. Egyértelmûen az elsõ foltok megjelenésekor permetezni kell. Ezt nem könynyû észrevenni, de arra a sokéves megfigyelésre támaszkodhatunk, hogy szabad földön általában júliusban jelenik meg a lisztharmat. Az olyan hajtatóházban, ahol lisztharmatos uborkát vagy sárgadinynyét termesztenek, hamarabb jelentkezik a gombabetegség. Július elején tehát szükséges az elsõ permetezés, és ezt 5-7 naponként kellene ismételni. Ennyi idõ szükséges ahhoz, hogy egy-egy szaporító sejtbõl képzõdött telepen újra meginduljon a konidiumképzõdés, de ennél tovább nem is hatnak a kontakt gombaölõ szerek. Az ilyen gyakori permetezés költséges ugyan, de a 10-14 naponkénti permetezés feltétlenül szükséges.
A lisztharmattól erõsen belepett leveleket hiába permetezzük, nem tudjuk a vastag bevonatot kellõen átnedvesíteni permetszerrel. A célunk, hogy a gombát, elsõsorban a szaporítósejtjeit, pusztítsuk el. A kontakt, fel nem szívódó szerek csak a felsõ szaporítósejteket érik, a penészpárna alján levõk pedig életképesek és fertõzõképesek maradnak. Ezért kell már akkor permetezni, amikor még csak néhány folt észlelhetõ, és ezután sem szabad megvárni az erõs gombabevonatosodást. Nagyon fontos mind a levél színének, mind a fonákjának megvédése. Ha nem felszívódó – szisztemikus –, hanem kontakt szert használunk, hiába permetezzük a levelek színét, a fonákon tovább él a gomba, és tömegével képezi a szaporítósejtjeit, ezek pedig tovább fertõznek. A hagyományos földön futtatott termesztésnél alig valósítható meg ez a kívánalom. A hajtatásban általános, de a szabad földi termesztésben is terjedõ támrendszer meletti termesztésnél egy kis többletmunkával elvégezhetõ a fonákok kezelése. A szervetlen hatóanyagú gombaölõ szerek közül a kéntartalmúak használhatók a lisztharamt ellen: Kumulus WG (0,5%), Sulika 80 WP (0,3%), Sulikol K (0,5%) és a Thiovit (0,3%). Nagy elõnyük, hogy az emberi egészségre nem ártalmasak, ezért csak minimális, 3 napos az egészségügyi várakozási idõ. Ezek a szerek szedés idején is használhatók. A kéntartalmú szereknek az a hátránya, hogy 25 fok fölött perzselõ hatásúak, ezért a nagy melegben nem használhatók. Hajtatásban pedig egyáltalán nem tanácsos kéntartalmú szerrel permetezni, mert a hajtatható fajták csaknem kivétel nélkül érzékenyek a kénre.
A szerves hatóanyagú kontakt szerek közül kiváló gyógyhatású a Karthane LC (0,5%). Várakozási ideje 7 napos, azonban ez a szer is perzsel 25 fok fölött. A felszívódó gombaölõ szerek közül a következõk használhatók még: Discus (0,02%), ennek 14 napos az egészségügyi várakozási ideje, továbbá a Topsin M 70 WP (0,075%) és a Rubigan 12 EC (0,03%), Systhane 24 E (0,15%), valamint a Topas 100 EC (0,035%). Ez utóbbiak egészségügyi várakozási ideje 7 napos. A permetszereket – a lombfelület nagyságától függõen – bõ vízben kell kijuttatni, e permetszerekkel legalább háromszor permetezzünk 10-14 naponként. Ajánlatos a hatóanyagok váltogatása, hogy megelõzzük a szerekkel szemben ellenálló törzsek kialakulását.
A szerzõ a Központi Mezõgazdasági Ellenõrzési és Fajtaminõsítõ Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa

Újra 47 koronáért kapható az amerikai dollár

A dollár világpiaci gyengülését az euróval szemben egy a Nemzetközi Valutaalap által az amerikai gazdaságról készített és közzétett jelentés váltotta ki. A jelentés szerint az amerikai folyó fizetési mérleg tetemes deficitje hosszú távon nem tartható fenn. A folyó fizetési mérleg növekvõ hiánya pedig közép- és hosszú távon nem jelent semmi jót az amerikai pénznem árfolyama szempontjából. Egy másik tényezõ is közrejátszik, mégpedig hogy az új amerikai adminisztráció, az óriáscégek nyomására, már messze nem tûnik olyan elkötelezettnek az "erõs dollár" politika iránt, mint a néhai Clinton-kormányzat. A fõ gond azonban továbbra is a gazdasági növekedés. Noha már mutatkoznak az amerikai gazdaság lábadozásának jelei, az elemzõk egy jelentõs része a második negyedévre az amerikai nemzeti össztermék szûkülését jósolja az elmúlt év hasonló idõszakához képest. Ha a jóslat beválna, ez egy újabb ütést mérhetne a dollár árfolyamára. A dollár majdnem két százalékkal gyengült az euróval szemben a hét folyamán, és az árfolyam elérte a néhány hónapos 0,9140 rekordértéket. A dollár világpiaci zuhanása már megmutatkozott a szlovák korona dollárral szembeni árfolyamán is. Néhány lélektani szintet megdöntve, augusztus elejétõl mintegy öt százalékot erõsödve, a 47 koronás szintet tesztelte a piac, és csütörtökön délelõtt ez a pár hete még álomszerûnek hitt szint rövid idõre meg is dõlt. A délután tapasztalt enyhe dollárerõsödés után azonban a piac döntõ része további dollárgyengülést vár. Az olcsó dollár negatívan hat a korona euróval szembeni árfolyamára. Így újra 43 koronánál drágább a közös európai pénznem.
A szerzõ az ING Bank elemzõje

AGRÁRMORZSÁK

Pozsony. Megközelítõleg 300 ezer tonna gabonát exportálhatunk az idei termésbõl. Jaromír Kosin, az agrártárca vezérigazgatója szerint a kivitel szépíthet a negatív agrárkülkereskedelmi mérlegen, amely 6 hónap alatt – elsõsorban az év elejei gabonaimport miatt – 12,6 milliárd koronára nõtt. Ugyanakkor árleszorító hatással bírhat az, hogy a környezõ országokban is elegendõ gabona termett. Eddig megközelítõleg 2,4 millió tonna gabonát takarítottak be a hazai agrártermelõk. (TASR)

Pozsony. Öt Belar-csoporthoz tartozó terményfelvásárló – köztük a dunaszerdahelyi Belar-Dunaj és a losonci Belar-Novohrad – kapta meg e héten az ISO 9001:2000 minõségi tanúsítványt. A Belar-csoport terményfelvásárlói tavaly 1,74 milliárd koronás bevételt és 16,2 millió koronás nyereséget értek el. Ez azért is érdekes, mert az 1999-es évet még 35,2 milió koronás veszteséggel zárták. (TASR)

Pozsony. Csütörtökön foglalta el a Polnobanka új vezérigazgatói posztját Jirí Kunert. A cseh Živnostenská Banka egykori igazgatója Frantisek Palicot váltotta fel. Csehországban a 48 éves Kunertot tartják az egyik legjobb bankszakembernek. (ú)

Nyitra. A nagytapolcsányi Topvar sörgyár idén 17 ezer tonna maláta gyártását tervezi, sörárpából 21 ezer tonnányit szeretne felvásárolni. Jozef Nemec, a cég marketingigazgatója szerint az idei termés az elõzõ évekhez képest jó minõségûnek számít, mivel a gazdák többsége még az esõzések elõtt learatott. A sörgyár az év elsõ hét hónapjában 372 ezer hektoliternyi sört adott el, a tavalyi év hasonló idõszakának eladásai 348 ezer hektoliternyit tettek ki. (SITA)

Prága. A cseh nemzeti vagyonalap keresztülhúzta a cseh kormány szándékait, és nem engedélyezte a Becher likõrgyár eladását az eredeti tervek alapján. Hírek szerint máris több nemzetközi vállalat jelezte, hogy érdeklõdik a likõrgyár iránt. (MfD)

Wiesbaden. A BSE nyomán fellépõ válság után most úgy tûnik, ismét stabilizálódott a német marhaállomány. A legutóbbi marhaszámláláskor 14,54 millió marhát regisztráltak, ez még mindig több mint negyedével marad az 1990-es szint alatt. A májusi állatszámláláskor 25,89 millió sertést és 2,67 millió juhot regisztráltak. Ez a sertéseknél 1%-os növekedést, a juhoknál 2,5%-os visszaesést jelent. A marhaállomány közel fele Bajorországban, Alsó-Szászországban koncentrálódik. A sertéstartás központja Alsó-Szászország és Észak-Rajna-Vesztfália. (MTI)

Brüsszel. Az Európai Bizottság mezõgazdasági kérdésekért felelõs tagja következetlenséggel vádolta az Egyesült Államokat agrártámogatási politikája miatt, amelynek keretében 1998 óta 30 milliárd dollárnyi segélyt juttatott farmereinek. Franz Fischler bíráló megjegyzéseit a washingtoni kormányzatnak az a döntése váltotta ki, amely szerint az idén is jelentõs összegû, 5,5 milliárd dolláros, támogatásban részesíti a nehéz helyzetben lévõ farmereket, fõleg a búza-, kukorica-, szója- és gyapottermesztõket. A döntés újabb bizonyítéka annak, hogy az USA kettõs mércével mér – mondta Fischler. (MTI)