Szerda, 2001. január 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 19. szám

Hétvégén rendkívüli ülést tart a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa

Pozsony. Hétvégére az MKP Országos Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze, ez némi meglepetés, hiszen két hete is ülésezett a tanács. Elképzelhetõ, hogy az MKP most átértékeli az alkotmánymódosítás támogatásához kötött eddigi feltételeit.

"Két hete még nem ismertük azokat a megoldásokat, melyeket ma már igen, és bizonyos szempontból szeretnénk átértékelni feltételrendszerünket. Ennek még az alkotmánymódosításról szóló vita megkezdése elõtt meg kell történnie. Január 30-án összeül a parlament, és ott az OT értékelése alapján kell az alkotmánymódosításhoz viszonyulnunk" – mondta Farkas Pál. Mint tudjuk, az MKP három feltételt szabott, és az OT elnöke szerint mindhárom esetében bizonyos pozitív elmozdulás tapasztalható. A nyelvi chartát jóváhagyta a kabinet, ma várhatóan elfogadja a magyar kar létrehozását ajánló, azt anyagilag és politikailag támogató kormányhatározatot, és a földek ügyében is történt elõrelépés, amirõl viszont Farkas bõvebben nem nyilatkozhat. A közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontot egyelõre nem bírálják felül, hiszen e téren nem történt lényegi elõrelépés. Meggyõzõdése szerint csak a következõ hetekben kerül sor azokra a döntõ fontosságú tárgyalásokra, melyek alapján változtatni lehetne az OT reformmal kapcsolatos határozatán. Farkas nem zárja ki, hogyha a partnerek a közigazgatási reformmal kapcsolatban egy életképes, az MKP számára elfogadható megoldást vázolnak fel, újabb OT-ülést hívnak össze, és elméletileg elképzelhetõ, hogy az OT módosítja jelenleg hatályos határozatát. (sza)

Farkas Pál: a nevesítetlen földek kérdésében komplexebb megoldás felé hajlik az MKP

Pozsony. Hétfõn este egyelõre titkos megállapodás született a nevesítetlen földek kérdésében, bár valamennyi országos napilapban megjelent annak vélt és feltételezhetõen részben valós tartalma. Az egyezség lényege, hogy a nevesítetlen földek továbbra is az Állami Földalap kezelésében maradnak, bérbeadásukba azonban beleszólásuk lenne az önkormányzatoknak. Farkas Pál, az MKP Országos Tanácsának elnöke tegnap sem volt hajlandó elárulni, mennyiben közelít a javaslat az MKP elképzeléséhez, ám a kiszivárgott értesülések szerint távol áll attól. Farkas ehhez annyit fûzött hozzá, hogy "a földek ügye egy komplex megoldás irányában mozdult el", s érdemes arra, hogy az MKP OT megvitassa. Szerinte a nyilvánosság számára egyelõre ismeretlen megoldást komplex módon kell értékelni, hiszen hosszú ideig nem történt elõrelépés. "Hivatalosan azért nem közöltünk részleteket, mert a megállapodást a pártstruktúrákon belül is meg kell megvitatni és még módosítás is számításba jöhet" – mondta. A javaslatot ma vitatják meg a koalíciós pártelnökök. Farkas Pál ismételten hangsúlyozta: az MKP egy átfogóbb megoldás felé hajlik, és nemcsak a földek kezelésére tér ki. "Szavamat adtam, hogy nem nyilatkozom a belsõ összefüggésekrõl. Minden hírben van egy adag igazság és egy nagy adag valótlanság. Ami a lapban megjelenteket illeti, ez egy részét képezheti esetleg a megállapodásnak, de komplex képet nem adhat" – mondta.

Gyakorlatilag eredmény nélkül tárgyalt a reformmal foglalkozó szakértõi csoport

Pozsony. Hétfõn este tanácskozott a kabinet közigazgatási reformmal foglalkozó szakértõi csoportja, de lényeges elõrelépésre nem jutott az új területi beosztás kérdésében. A legfõbb problémát e téren az MKP Komárom megye létrehozására vonatkozó elképzelése jelentette, amit a koalíciós partnerek továbbra is elvetnek. Az MKP elképzelése mellett további négy variáció létezik a térség megyékbe való besorolására. – Ezeket a szakértõk már korábban megvitatták, így az az MKP számára elfogadhatatlan variáció már nem került napirendre, hogy a Dunaszerdahelyi járást kettévágják, tájékoztatta lapunkat Kvarda József, az MKP közigazgatási szakértõje. Az MKP részérõl már korábban elhangzott az is, hogy ha a hat járást nem lehet Komárom megyébe sorolni, akkor esetleg létre kell hozni a nagy Nyitra megyét, ami Dunaszerdahely átsorolását jelentené a Nagyszombati kerületbõl. Egyértelmûvé vált azonban, hogy a koalíciós partnerek azt is ellenzik, hogy az érintett hat dél-szlovákiai járás más északabbi járásokkal Nyitra megyébe tartozzék. Elfogadhatónak azt tartják, hogy a leendõ Nagyszombati és Nyitra megye a két kerület jelenlegi határai között változatlan maradjon, ahogyan az Meciar idejében létrejött. További elképzelés részükrõl, hogy az 1960 elõtt létezõ egykori Somorjai járást a Szenci, vagy Pozsony valamelyik járásához csatolják. Ugyanakkor a Dunaszerdahelyi járás fennmaradó részét és a Galántai járás déli részét Nyitrához, míg magát Galántát Nagyszombathoz csatolnák.
A hétfõi tanácskozáson a regionális parlamentek választási rendszerérõl sem sikerült végsõ egyezségre jutni. Az MKP az arányos rendszert elfogadhatóbbnak tartja, viszont ha sikerül megegyezni a megyék kérdésében, a párt hajlandó tárgyalni a többségi választási rendszerrõl is, mondta az MKP képviselõje. Kvarda elutasítja és spekulációnak minõsítette azt a felvetést, hogy pártja az országos tanács szombati ülésén, vagy a februári közgyûlésen esetleg változtat álláspontján, és átértékeli a Komárom megyérõl tavaly elfogadott határozatát. (szm)

Ismét vádat emeltek az SNS képviselõje ellen

Pozsony. Ismét vádat emeltek Vítazoslav Moric ellen. Ismeretes: a Szlovák Nemzeti Párt képviselõjét nemzetiségi és faji gyûlöletre való uszítás, valamint az "alkalmazkodni képtelen" romák címére intézett sértõ megnyilvánulásai miatt tavaly októberben fogták perbe. Moric azonban panaszt emelt, amit az illetékes járási hivatal ügyésze helybenhagyott és ejtette az ügyet. A vizsgálóbíró azonban nem értett egyet ezzel a lépéssel, a fõügyészséghez fordult. A testület ezután a vádemelést megsemmisítõ ügyészi döntést felülvizsgálta, majd tegnap kiadta az utasítást: az ügyész "biztosítsa a vádemelés feltételeit".

Mi aggasztja legjobban a lakosságot?

Pozsony. A munkanélküliség csökkentése, az egészségügy helyzetének javítása és az életszínvonal emelése – a polgárok szerint ez a három a legégetõbb probléma, derült ki a statisztikai hivatal által január elején készült közvélemény-kutatásból. Eszerint országos átlagban a polgárok 82 százaléka tartja legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget, csupán Pozsonyt véve ez az arány mindössze 74%. Második és harmadik helyen szerepel a már említett egészségügy és életszínvonal. Ezután következik a bûnözés visszaszorítása (46%). Csökkent az integrációs törekvéseket fontosnak tartók száma – arányuk 12%. A legutolsó helyen szereplõ "egyéb" kategória elõtt áll a kisebbségek követeléseinek figyelembe vétele: az országos átlag 5%.
A felmérés során megkérdezett magyar nemzetiségû személyek mindössze 27 százaléka tette elsõ helyre a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos dolgok megoldását, a többiek szintén a "hagyományos" problémák (munkanélküliség, bûnözés stb.) megoldását tartják a legfontosabbnak.

MIÉRT VÁLASZTOTTAM A MAGYAR ISKOLÁT?

Écsi Gyöngyi énekmûvész: Azért, hogy gyermekem is megtudhassa, ki Gõgös Gúnár Gedeon, és hogy Mosó Masa hogyan teregette ki az erdõ állatkáit fülüknél fogva, és hogyan puffantak le a földre, amikor elszakadt a zsinór. Hogy õ is elmerenghessen azon, miképpen igéz Bóbita szárnyat a malacra. Hogy megtudja, milyen az égig érõ fa, ki Fehérlófia, Király Kis Miklós, Álmos, Árpád, mit álmodott Emese. Hogy elbújjon az arany emberrel a szigeten, és Ábellel a rengetegben. Hogy járhasson játszóházba, énekkarba, és el tudja majd furulyázni, hogy "a juhásznak jól van dolga". Ha nem így lenne, hogyan tudnánk késõbb megbeszélni, hogy ki Ady, Radnóti, Juhász Gyula...? Hogyan tudnánk akkor csendes estéken forró teát kortyolgatva arról elmélkedni, miért ejt ki Latinovits néhány szót úgy, ahogy kiejt? Vajon meg tudnánk-e beszélni, hogyan lehet és kell ebben a "karneválban" megtalálni saját arcunkat? Szóval, lepotyognánk az égig érõ fa legalsóbb ágairól. (kr)