Péntek, 2001. augusztus 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 185. szám

Utcai zavargások törtek ki több macedón városban

Szkopje. A szerda estére nyélbe ütött békemegállapodás ellenére Tetovo környékén a kormányerõk egyre hevesebb összecsapásokat vívtak az éjszaka folyamán és tegnap is az albán lázadókkal. Valószínû, hogy a békemegállapodás hétfõre beígért aláírását is elhalasztják.

A tegnapi macedóniai napilapok borúlátóan ítélik meg az újabb balkáni háború elkerülésének esélyeit. Sokkal nagyobb terjedelemben foglalkoztak a szerdán orvul meggyilkolt tíz rendõr halálával. Mint beszámoltunk róla, a Szkopje és Tetovo közötti fõútvonalon haladó katonai és rendõrkonvoj elleni rajtaütés okozta az eddigi legnagyobb veszteséget a kormányerõk soraiban. A macedón vezetés a tegnapi napot gyásznapnak nyilvánította.

Az UCK gerillái éjszaka is folytatták akcióikat, Rataje faluban megtámadtak egy rendõrségi ellenõrzõposztot. A tûzharcban vesztette életét a harcok újabb rendõr áldozata, egy másik társát pedig mellkasán sebesítettek meg. E támadással egy idõben Tetovóban megrohanták a biztonsági erõk több állását, miközben aknavetõkbõl és gépfegyverekbõl tûz alá vették a laktanyát a város fölé magasodó Sara-hegyrõl. Az AP szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint az albán fegyveresek elfoglalták Tetovo déli részét. A Tanjug úgy tudja, hogy az albánok betörtek a macedónok lakta házakba és emberek tucatjait kergették el. A macedón állami rádió azt közölte, hogy Tetovóban és környékén több tucat kiürített házat gyújtottak fel. Az összecsapások tegnap is folytatódtak, a francia hírügynökség szerint a kormányerõk helikopterekrõl lõtték a lázadók állásait.

Elemzõk biztosra veszik, hogy a harcok folytatódása esetén elhalasztják a szerdai békemegállapodás hétfõre beütemezett aláírását. Francois Léotard, az Emacedóniai közvetítõje az összecsapások ismeretében ugyancsak óvatosan nyilatkozott a béke valós lehetõségérõl. "Ha a helyzet tovább romlik a hadszíntéren, akkor veszélybe kerülhetnek a papíron rögzített eredmények" – mondta.

A 10 rendõr meggyilkolása miatt Prilepben, Szkopjéban és Kumonovóban zavargások robbantak ki. Prilepben szláv fiatalok felégették a mecsetet, albánok és muzulmánok üzleteit, lerakatait rombolták le. A meggyilkolt rendõrök közül heten prilepiek voltak, a többiek a környezõ falvakból származtak. A Reuters nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy az ország középsõ részén fekvõ Veles városban meggyilkoltak egy 14 éves albán fiút. A tettesek feltehetõen egy macedón félkatonai egység tagjai voltak. Szkopjéban pedig feldühödött szlávok százai csaptak össze a kormányépületeket õrzõ rendõrökkel, akik könnygázt vetettek be.

Csiang Cö-min amerikai szenátusi küldöttséggel tárgyalt

Peking. Kína nem szándékozik technológiai ismeretek átadásával segíteni az észak-koreai ballisztikus rakétarendszer kiépítését, ellenben annál inkább elkötelezett az USA-val kiépített gazdasági kapcsolatok megerõsítésében – közölte Csiang Cö-min. A kínai elnök az amerikai szenátus Joseph Biden vezette négytagú küldöttségével tárgyalt. Biden, a szenátus külügyi bizottságának az elnöke tegnap elmondta, a kétórás megbeszélés fõ témája a ballisztikusrakéta-technológia elterjedésével kapcsolatos kérdéskör volt. Washington szerint Kína rakétaalkatrészeket ad el Pakisztánnak, és ezzel megszegi a korlátozásokról tavaly kötött megállapodást. Csiang Cö-min ezt elutasította, mondván: Kína tartja magát a megállapodáshoz, s azt sem akarja, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakéták birtokába jusson. A fegyvereladásokkal kapcsolatos amerikai felvetésekre a kínai fél a Tajvan számára nyújtott folyamatos amerikai segítség felemlegetésével vágott vissza. Biden a sajtó képviselõi elõtt bírálóan szólt arról, hogy Peking politikai eszközként használja az amerikai állampolgárságú kínai személyek sorozatos õrizetbe vételét.

Öngyilkos merénylet Jeruzsálem központjában, a legnagyobb zsúfoltság idején

Jeruzsálem. Az izraeli rádió szerint 18 halottja és 70 sérültje van annak az öngyilkos merényletnek, amelyet egy palesztin követett el tegnap egy jeruzsálemi gyorsétteremben. A központi bevásárlónegyedében levõ Sbarro pizzériában kora délután, a legnagyobb zsúfoltság idején robbantotta fel magát a merénylõ. Az izraeli hatóságok lezárták a környezõ utcákat, hogy elejét vegyék további hasonló akcióknak. "Hatalmas dörrenést hallottunk, és az utcán szanaszét heverõ embereket láttunk. Csupa vér volt minden" – idézett egy szemtanút a Reuters. A jordán fõvárosból, Ammánból az AFP francia hírügynökséggel telefonon, a Reuters bejrúti irodájával pedig faxon közölték, hogy az Iszlám Dzsihád embere volt az elkövetõ. A mostani a legsúlyosabb merénylet Jeruzsálemben 1997 óta, s hírmagyarázók szerint az újabb véres akcióval odalett a remény is, hogy véget lehet vetni annak az erõszakhullámnak, amely a palesztin felkelés bõ tíz hónappal ezelõtti kezdete óta mind nagyobb méreteket ölt.

Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter Ariel Saron politikáját és személyesen az izraeli kormányfõt tette felelõssé a merényletért. Válaszképpen Raanan Gissin kormányszóvivõ azt mondta, Izrael fenntart magának minden jogot olyan akciók végrehajtására, amelyekkel megvédheti állampolgárait, és meg is fogja hozni a szükséges döntéseket.

A kora délutáni merénylet robaját nem sokkal késõbb követte egy másik dörej, utóbbiról azonban kiderült, hogy nem robbanás volt. A nyugat-jeruzsálemi autóbusz-pályaudvaron csak egy busz gumiabroncsa pukkadt ki a rekkenõ hõség hatására.

Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap – még a merénylet elõtt – azzal a javaslattal állt elõ, hogy a folyamatos erõszak ellenére kezdjenek megbeszéléseket a palesztin vezetõkkel a tûzszünet életbe léptetésérõl. "Nem azt javaslom, hogy a tárgyalásokat kezdjük el, hanem azt, hogy üljünk le beszélni az erõszak megállítása érdekében" – mondta Peresz, aki ezzel az izraeli kormány hivatalos politikájától eltérõ álláspontot fogalmazott meg. Ugyanis Saron kormányfõ a béketárgyalások megkezdésének feltételeként ragaszkodik a Mitchell-jelentésben szereplõ hétnapos tûzszüneti idõszakhoz. Peresz szerint ez a politika vétójogot ad a terroristák kezébe, hiszen a merényletek folyamatos elkövetésével meghiúsítják a felek tárgyalóasztalhoz ültetését.

Megerõsíthetik a Miloseviccsel szemben háborús bûnök miatt emelt vádakat

Belgrád. Eddig több mint száz holttestet hantoltak ki abból a tömegsírból, amelyre július elején bukkantak rá a terroristaellenes belügyi egységek batajnicai gyakorlóterén, Belgrád közelében – értesült a Danas címû belgrádi napilap. A feltárást belgrádi törvényszéki orvosszakértõk végzik hágai nyomozók és vöröskeresztes képviselõk jelenlétében. A lap szerint a szakértõk július eleje óta megszakítás nélkül dolgoznak, de a tömegsír az eddig kihantolt több mint száz holttesten kívül nagy számban rejt még emberi tetemeket. Ebbõl az immár második batajnicai tömegsírból eddig kizárólag férfiak holttestét hantolták ki. Minden bizonnyal koszovói albán polgári személyekrõl van szó. Az elsõként megtalált batajnicai tömegsír 36 holttestet rejtett, közöttük 14 nõ és 9 gyerek tetemét. Egy névtelenül nyilatkozó bírósági forrás a Danasnak elmondta, hogy a Szerbia-szerte talált tömegsírok összesen 800– 900 koszovói albán holttestét rejthetik. A hágai szakértõk azt remélik, hogy a tömegsírok ügyében folyó vizsgálat megerõsítheti a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökkel szemben háborús bûnök miatt emelt vádakat.

Az 56. évforduló

Nagaszaki. Több ezer ember emlékezett meg tegnap Nagaszakiban a városra 56 évvel ezelõtt ledobott amerikai atombomba áldozatairól. Ito Icso polgármester a Békeparkban megtartott rendezvényen felszólította a japán kormányt, hogy játsszon tevékeny szerepet az atomfegyverek felszámolásában. Pontosan 11 óra 2 perckor, abban az idõpontban, amikor 1945. augusztus 9-én a Bockscar nevû amerikai bombázó által ledobott Kövér Ember (Fat Man) felrobbant a város fölött, a lakosok egy perces néma megemlékezést tartottak a templomharangok kongása mellett. A Nagaszaki elleni atomtámadásban 74 ezer ember vesztette életét, további 75 ezren pedig megsebesültek, illetve szenvedték hosszú ideig a bombázás egészségre káros hatását. (MTI)

Diplomaták Kabulba

Kabul. Az érintett országok diplomatái felkereshetik a Kabulban õrizetbe vett nyolc külföldi segélymunkást, akiket azzal vádolnak, hogy terjesztették a kereszténységet Afganisztánban. Ezt a tálib kormány pakisztáni nagykövet-helyettese közölte. A diplomata szombatig megkapja a vízumengedélyt az ausztrál, német és amerikai diplomaták számára, hogy a szomszédos Pakisztán fõvárosából, Iszlámábádból Kabulba utazhassanak. A tálibok augusztus 5-én vették õrizetbe a Shelter Now (Menedéket most) nevû, németországi székhelyû nemzetközi segélyszervezet 24 munkatársát: négy németet, két ausztrált, két amerikait és 16 afgánt. Afganisztánban halálbüntetés jár azoknak, akik más vallásra térnek át, de a térítõknek is. (MTI)

Erõszak Zimbabwéban

Chinhoyi. Zimbabwéban erõszak szítása miatt fehér farmereket idéztek bíróság elé Chinhoyi városban, amelynek környékén hétfõ óta több összecsapás volt a fekete földfoglalók és a tulajdonosok között. A 23 farmert azzal vádolták be a bíróságon, hogy megtámadták Robert Mugabe zimbabwei elnök párthíveit hétfõ éjjel egy elfoglalt birtokon. Mugabe háborús veteránjai kedden megtorló támadásokat intéztek a fehérek ellen. A 2000. februárja óta tartó földfoglalási akciókban már kilenc farmert öltek meg. A földfoglalók célja az, hogy a fehér farmerek által birtokolt 12 millió hektár földbõl 8,3 milliót megszerezzenek, és szétosszanak a nincstelen feketék között. A veteránok irányította földfoglaló mozgalmat Mugabe elnök is támogatja. (MTI)

Csehországban a szenátus az StB archívumának megnyitását szorgalmazza

Prága. Csehországban a parlament felsõháza, a szenátus tegnap este olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely által lehetõvé válik a volt kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) gyakorlatilag egész archívumának nyilvánossá tétele. A javaslatot az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) szenátorainak egy csoportja terjesztette elõ. A 81 tagú testületben a szavazáskor 73 szenátor volt jelen, 57-en támogatták a javaslatot, négyen ellenezték, 12 szenátor pedig tartózkodott. Az elõterjesztés ellen a kommunisták szavaztak, míg a néppárti frakcióvezetõ és a szociáldemokraták tartózkodtak.

A jelenlegi szabályozás szerint Csehországban mindenki csak a róla vezetett titkosszolgálati doszsziékba tekinthet bele. Ha a szenátus kezdeményezését a képviselõház is jóváhagyja, akkor a jövõben gyakorlatilag nyilvánosak lesznek az összes volt titkosszolgálati levéltárak, s mindenki megnézheti az iratokat. A téma az utóbbi napokban nagy politikai vihart kavart Csehországban. Egyes politikusok ugyanis attól tartanak, hogy az archívumok megnyitása komoly belpolitikai problémákat vonhat maga után. A cseh titkosszolgálatok határozottan ellenzik az archívumok megnyitását. Egyebek között azzal érvelnek, hogy közös cseh–szlovák irattárról van szó, s a megnyitáshoz Pozsony engedélye is kell.