Péntek, 2001. augusztus 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 185. szám

A távközlési és postai dolgozók átlagos nominálbére júniusban 15 ezer korona volt

Pozsony. A fogyasztói árak alakulását figyelembe véve a júniusi reálbérek – a múlt év azonos idõszakához viszonyítva – a távközlésben nõttek a legnagyobb mértékben. A növekedési mutató a statisztikusok számítása szerint elérte a 20,1 százalékot

A statisztikai hivatal most közzétett elõzetes adatai szerint a postai dolgozók reálbére mindössze 2 százalékkal, a nagykereskedelemben dolgozóké 1,8, az iparban foglalkoztatottaké 1,4 százalékkal nõtt múlt év júniusához viszonyítva. Ellenkezõleg csökkent a reálbér a közlekedésben (2,2 százalékkal), az építõiparban (-3,1%), a kiskereskedelemben, valamint a szállodaiparban (-5,8 %). A hat havi reálbér a postai alkalmazottak és a távközlés esetében 7,3 százalékkal haladta meg az ágazatban a múlt év azonos idõszakában jegyzett reálbéreket, miközben a postai dolgozók reálbére az idei év elsõ félévében mindössze 1,2 százalékkal, a távközlési dolgozóknak pedig 12,7 százalékkal emelkedett. A nagykereskedelemben 4,1 százalékkal, az iparban 2 százalékkal nõttek a reálbérek. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a hat havi reálbérek az építõiparban (1,7 százalékkal), a közlekedésben (2,1%), a szolgáltatásokban (3,9%), kiskereskedelemben, szálloda- és vendéglátóiparban 5,7 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az átlagos nominálbér a postán és a távközlésben 15 001 korona volt, az iparban 12 681, a közlekedésben 12 234, a szolgáltatásokban 12 142, a nagykereskedelemben 11 200, az építõiparban 10 473 korona volt. A legalacsonyabb átlagos nominálbért a kiskereskedelemben, valamint a szálloda- és vendéglátóiparban fizették, konkrétan 8 649 koronát.

Statisztikai adatok szerint az ipar júniusban – múlt évhez viszonyítva – 1 százalékkal több embert foglalkoztatott, a közszolgáltatásokban az alkalmazottak száma 2,7 százalékkal, a nagykereskedelemben 0,8 százalékkal, a közlekedésben pedig 1,4 százalékkal nõtt. Csökkent a foglalkoztatottak száma az építõiparban (-3,2%) a kiskereskedelemben, szálloda- vendéglátóiparban (-15,4%) valamint a postán és a távközlésben (-3,4 százalékkal). Az ipar hat havi átlagban 553,7 ezer fõt foglalkoztatott, a kiskereskedelem 207,2 ezer, a nagykereskedelem 150,5 ezer, a közszolgáltatások pedig 123,6 ezer fõt. Az építõiparban 120,5 ezren dolgoztak, a közlekedésben 100,3 ezren, a postán és távközlésben pedig 34,1 ezerren. (s, t, g)

Idei külkereskedelmi hiány

Pozsony. A gazdasági minisztérium az eddigi 41,5–50 milliárd közöttirõl 80 milliárd koronára emelte a 2001-re vonatkozó külkereskedelmi mérleg várható hiányát. A várt deficit megközelítheti az 1998-as rekordhiányt, amikoris a deficit 82,9 milliárd koronára rúgott. 2001 elsõ hat hónapjában a hiány 42,07 milliárdra rúgott, ami gyakorlatilag megfelel a tavalyi egész évi deficitnek. Amíg 1998-ban a külkereskedelmi hiány a bruttó hazai össztermék (GDP) 11%-ának felelt meg, addig a 2001-ben várható 80 milliárdos hiány már csupán a GDP 8%-a körül mozog – állapítja meg a minisztérium. A központi jegybank a növekvõ hiány láttán egyelõre nem jelezte nyugtalanságát, mivel vélekedése szerint az import alakulását a növekvõ belsõ kereslet és a technológiai berendezések nagyobb behozatala gerjeszti. A gazdasági minisztérium elemzése a jegybanki indokok mellett a következõ, importgerjesztõ tényezõket sorolja fel: az agrárszektor külkereskedelmében mélyül a hiány, 2001 elsõ 6 hónapjában a deficit 12,1 milliárd koronára rúgott, ami 1,2 milliárddal több, mint 2000 hasonló idõszakában; a szlovák korona gyengülése az amerikai dollárhoz képest (több mint 10 százalékos volt az árfolyamveszteség) drágítja a behozatalt, ez az elsõ félévben 4,8 milliárd koronával járult hozzá a deficit mélyüléséhez; végezetül az importból származó földgáz és kõolaj is jelentõsen drágult, ami további 6,6 milliárd koronával rontott az eddigi külkereskedelmi mérlegen. Szakértõk úgy vélik, az idei privatizációs bevételekbõl az esetleges 80 milliárd koronás deficit is finanszírozható. (ú, c)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Pozsony. Ha októbertõl a szociális tárca által javasolt 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, akkor az újabb nyugdíjemelésre leghamarabb a jövõ év júliusában lesz szükség – áll a nyugdíjemelésrõl szóló törvényjavaslatban, amit a szociális tárca nyújtott be a kormány elé. Jövõ év júliusától 7 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat, a létfenntartási költségek ugyanis – az elõzetes prognózisok szerint – jövõre 6,7 százalékkal nõnek. A nyugdíjak valós értéke tavaly és idén egyaránt csökkent, a Szociális Biztosító közben az idei 5%-os nyugdíjemeléssel sem számolt költségvetésében. (TASR)

Pozsony. A szlovák közegészségügyi szervek betiltották az április 19-ei gyártású Vitana szójaszósz forgalmazását a hazai bolthálózatban. Az indoklás szerint a termékbe a gyártási technológia helytelen alkalmazása nyomán szennyezõ anyag került. A Markíza magántévé szerint a pozsonyi üzletekben a tilalom ellenére kapható az említett termék. (cTK)

Pozsony. A Devín Bank iránt érdeklõdõ Japan Grade One bank 3 milliárd koronát helyezett el a Devín Bank speciális számláján. A pénz a bank tõkeemelésére szolgál, amit a jelenlegi 1 milliárd koronáról 4 milliárdra szeretnének felemelni. A japán bank ugyanakkor továbbra sem szerezte meg a részvények megvételéhez szükséges jegybanki engedélyt. A jegybank egyelõre vizsgálja a pénzintézet kérelmét, miközben az alaptõke-emelést az eredeti tervek szerint július végéig szerették volna lezárni. A Devín Banknak szüksége van a tõkeemelésre, mivel jelenleg néhány pénzügyi mutatója nem felel meg az elõírásoknak. (ú)

Pozsony. A Globtel mobilszolgáltató hasonló szolgáltatása után tegnaptól az EuroTel is lehetõvé teszi EASY-kártyáinak feltöltését a bankautomatákon keresztül. Míg a Globtel kártyáit a Szlovák Takarékpénztár automatáin keresztül tölthetjük fel, addig az EuroTel az Általános Hitelbankkal (VÚB) kötött ilyen szerzõdést. (ú)