Péntek, 2001. augusztus 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 185. szám

Bárdos Gyula nem tud arról, hogy az MKP elnöksége tárgyalna Csáky Pál anyagáról

Pozsony. A Magyar Koalíció Pártján (MKP) belül nincs feszült helyzet – ebben egyetért Bárdos Gyula és Csáky Pál. is Az MKP kilépéspárti frakcióvezetõje és maradást szorgalmazó alelnöke a párt mai elnökségi ülése elõtt nyilatkozott az Új Szónak.

Bárdos Gyula szerint egyértelmû jelzés, hogy a legfontosabb kérdésrõl, vagyis a párt országos tanácsa (MKP OT) elé kerülõ határozati javaslatról egységes az elnökség véleménye. "Valamennyi jelen lévõ elnökségi tag kétszer is igennel szavazott arra, hogy az MKP OT augusztus 25-én a párt kilépésérõl döntsön" – mondta lapunknak a párt frakcióvezetõje. Bárdos elismerte, vannak ettõl eltérõ vélemények is, azonban szerinte a mai elnökségi ülésen sem várható változás. "Az MKP OT nemcsak a kormányból való kilépésrõl tanácskozik, más kérdésekkel is foglalkoznunk kell. El kell kezdeni a felkészülést a megyei önkormányzati választásokra" – mondta Bárdos.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke szerint az elnökség ma vélhetõen tárgyal arról a belsõ elemzésrõl is, amelyet az OT megbízásából õ készített. "Ezt az anyagot hétfõn kapta meg az elnökség, a kilépés, illetve a kormányon maradás elõnyeinek és hátrányainak elemzését tartalmazza" – tájékoztatta az Új Szót Csáky, azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni az elemzés tartalmáról. Bárdos Gyula elmondta, ezt a jelentést már jóval korábban el kellett volna készítenie Csáky Pálnak. "Az alelnök úr anyaga nem a tényeknek megfelelõen készült, és nem felel meg az MKP OT elvárásainak sem" – jelentette ki Bárdos, akinek komoly kifogásai vannak az elemzéssel kapcsolatban. "Nem tudok arról, hogy az elnökség tárgyalna errõl az anyagról, de ha lesz rá igény, természetesen szóba kerülhet" – mondta a frakcióvezetõ.

Csáky Pál szerint sokan alábecsülik a helyzet komolyságát. "El kell döntenünk, meg kell-e valósítanunk a baloldal forgatókönyvét, hiszen az MKP kilépésével a Polgári Egyetértés Pártját (SOP) és a Demokratikus Baloldal Pártját (SDL) hoznánk politikai helyzetbe. Vigyáznunk kell, nehogy újabb februári gyõzelmet idézzünk elõ" – nyilatkozta az Új Szónak Csáky, aki nem hiszi, hogy az MKP-ban nagyon feszült lenne a helyzet. "Egyetértünk abban, hogy ez a kormánykoalíció csõdöt mondott, és keményen kell reagálni a kialakult helyzetre. El kell kerülnünk, hogy a pofon, amit adni akarunk, elsüvítsen a célszemély feje mellett, és a mi arcunkon csattanjon, nekünk fájjon három évig" – véli Csáky Pál, aki szerint el kell kerülni azt a "csapdát", hogy az MKP a bûnbak szerepébe kerüljön. (jéel)

Két szlovákiai magyar szocialista párt is "mûködik", Gyimesi György Vladimír Meciarral is készül tárgyalni

Pozsony. Mihajlovics József, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Választmányának alelnöke bejelentette, szeptemberben többedmagával Magyar Föderalista Párt néven új szlovákiai magyar politikai erõt szeretne létrehozni. Utánanéztünk, hogy milyen, a "magyar" jelzõt is használó pártok és mozgalmak vannak bejegyeztetve a belügyminisztériumban.

Két bejegyzett párt és egy mozgalom dokumentumait kaptuk meg. A parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának közülük egyik sem küldte meg tavalyi éves pénzügyi jelentését, pedig ez törvényes kötelességük. Mindhárom címe hiányzik, ezért a bizottság írásban sem tudta figyelmeztetni õket. A tudakozó sem tájékoztathatott hivatalos telefonjaikról, mert nyilvántartásában a szervezetek neve nem szerepel. Az elnököket saját telefonjaikon értük el.

A Magyar Szocialisták Pártja (MSZP) alapszabályzata szerint is a "hosszúnevû párt", vagyis a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért "eszmei és jogutódjának" tekinti magát, elnöke is annak volt vezetõje, Gyimesi György. Magukat "mindenki számára nyitott, nem ideológiai alapon szervezõdõ", a Szocialista Internacionáléval azonosuló pártként jegyzik. Fontosnak tartják a kisebbségijog-védelmet, vallják, mindenkinek joga van az anyanyelvû kultúrára és mûvelõdésre. Az országos küldöttgyûlésének legalább kétévente egyszer kell összeülnie, s a parlamenti választások elõtt az elnök rendkívüli kongresszust köteles összehívni. A központ Pozsonyban van, a párt jelképe vörös rózsa zöld levelekkel. Gyimesi lapunkat arról tájékoztatta,, pártjukba átregisztrálták a népi mozgalom tagságát, s a választások után csak négyen jelezték írásban a kilépésüket, köztük a másik baloldali, a Szlovákiai Magyar Szocialisták Pártja (SZMSZP) elnöke, György István. A választások után az MSZP központi apparátusát felszámolták, az elmúlt években "kamarapolitikát" folytattak, de a vezetõség kéthavonta ülésezik. A megyei választásokon minden déli megyében indulnak. "Tapogatózó jelleggel" az MKP-val is keresték a kapcsolatot, mert – véli Gyimesi – "a haragnak ideje lenne véget vetni". "Van kapcsolatunk a HZDS-szel, ez tagadhatatlan" – ismeri el Gyimesi, aki elárulta, a közeljövõben Vladimír Meciarral hivatalosan is fog tárgyalni. A magyarországi MSZP felé is "tájékozódnak", bár az – mondja Gyimesi – "a határon túli magyar parlamenti pártokat tekinti a magyarság képviselõinek és partnernek".

Az SZMSZP-t a Gyimesi-mozgalomból kivált személyek alapították 1999-ben. György István elnök közölte, az MKP-nak küldött levelükre nem kaptak választ, pedig úgy véli, a magyarság kérdéseiben vagy például a földügyben közeli a programuk. Az MKP-n belül szeretnének szociáldemokrata platformot kialakítani. Kérdésünkre, szeretnének-e az MKP választási listájára is felkerülni, György azt válaszolta: "Valahogy úgy gondolnánk". "Külkapcsolatokat" lényegében csak a magyarországi MSZP néhány tagjával tartanak fenn. A pártnak az elnök szerint 1800 tagja van, a legtöbb a Losonci, a Nyitra és a Dunaszerdahelyi járásban. Az SZMSZP országos küldöttgyûlését négyévente egyszer hívják össze. A központ Pozsonyban van, a párt jelképe a vörös szegfû.

Mindkét szocialista párt megerõsítette, nem tartanak egymással kapcsolatot.

A királyhelmeci központú Szlovák Köztársaság Romáinak Magyar Demokratikus Mozgalma 1999 júniusáig a Szlovák Köztársaság Roma Kereszténydemokrata Mozgalma néven volt bejegyezve. A királyhelmeci Balogh József elnök a magyar ajkú romák érdekképviseletét tekinti a mozgalom legfõbb céljának. Közölte, hivatalosan is 15-16 ezer tagjuk van, tagsági díj nincs. Királyhelmecen, Leleszen, Tiszacsernõn, Rimaszécsen, Nagyidán és Bodrogszerdahelyen nagy csoportjaik mûködnek, de nyugatabbra egy alapszervezetük sincs. Balogh közölte, koalíciós szerzõdés alapján az MKP fizeti az irodájukat, de a párt vezetõivel a választások óta csak egyszer találkoztak. Az MKP szerinte elbizakodottan azt hiszi, a magyar romák úgyis rá szavaznak majd. A választások elõtt mindenképpen akarnak tárgyalni az MKP-val, de erre az SOP-val is készek.

Már jövõre beléphet a piacra a harmadik szolgáltató

Pozsony. A szlovák mobiltelefon-piacon hamarosan még nagyobb árverseny indulhat a vásárlókért, a két nagy szolgáltató mellett ugyanis akár már jövõre megjelenhet a harmadik. Viliam Podhorský, a közlekedési tárca távközlési szekciójának vezetõje szerint már dolgoznak a pályázat kiírásán, amirõl a gazdasági miniszterek tanácsa augusztus 20-án tárgyalhatna. Ha a kormány is rábólint a javaslatra, akkor a mobilpiac harmadik játékosát már idén kiválaszthatják, és a jövõ év második felében megkezdheti mûködését. Az új mobilszolgáltató nem lesz könnyû helyzetben, hiszen a piacot a már befutott EuroTel és Globtel uralja, és hatalmas konkurenciaharc dúl köztük. Õk nem szívesen látnának egy harmadik szolgáltatót, és valószínûleg mindent megtennének azért, hogy lehetõleg ne legyen nagy beleszólása a kiélezett árcsatába. A minisztériumnak ezért rendkívül elõnyös ajánlatcsomagot kell elkészítenie ahhoz, hogy a harmadik szolgáltatót idecsalogassa. Podhorský szerint az új szolgáltatónak a GSM 900-as és 1800-as sávok mellé az UMTS-hálózat kiépítésére is megadják az engedélyt. Ez utóbbi gyorsabb és nagyobb adatátvitelt tesz lehetõvé, így az internetszolgáltatások is hozzáférhetõvé válnak. A beindításához szükséges hullámsávokat azonban jelenleg a védelmi tárca birtokolja, átadásukra valószínûleg csak 2003-ban kerül sor. Az állam az engedély kiadásáért 1–2 milliárd korona közti összegre számít, ha ettõl kevesebb folyna be, inkább eláll a kiadástól. Eddig csupán a kanadai Telesystem International Wireless (TIW) multinacionális cég érdeklõdött, amely a ceský Mobil többségi tulajdonosa. Ez utóbbi épp a napokban állt el a cseh UMTS-licenc megszerzésétõl, mivel a cseh állam 6,7 milliárd cseh koronát kért érte. A ceský Mobil szóvivõje szerint az egész ügy csak a kezdeti szakaszánál tart, konkrét lépéseket a szlovák árajánlat után terveznek.

Már nálunk sem fogják forgalmazni a Németországban visszavont gyógyszert

Pozsony. Az USA-ban valószínûleg az a gyógyszer okozta 31 ember halálát, melyet az eredeti gyártó, a Bayer német gyógyszergyár odahaza már kivont a forgalomból, és nálunk is lekerül a patikák polcairól. A gyógyszer eredeti neve Baycol, Szlovákiában Cholstat néven forgalmazzák, mintegy 5000 beteg szedi, a Laboratoires Fournier gyártja. Az Állami Gyógyszerellenõrzõ Intézet igazgatója, Ludovít Martinec elmondta, a koleszterinszint-csökkentõ gyógyszer visszavonásának oka, hogy genfibrozilt tartalmazó gyógyszerrel kombinálva erõs mellékhatást vált ki. Ezt az anyagot a nálunk kapható gyógyszerek közül az Innogen és a Gevion tartalmazza. A Cholstatot, mint Pelle Tímea rimaszombati gyógyszerész elmondta, tavaly õsszel kezdték forgalmazni, gyakran használják, káros mellékhatásáról eddig nem hallottak. Elmondta, a Cholstatot két esetben kombinálják: vagy pszichiátriai betegeknél, ahol a pszichotikus gyógyszerek koleszterinszint-növelõ hatását ellensúlyozzák, vagy cukorbetegeknél. A párosított gyógyszerek hatóanyaga fibrát alapú, ami ugyan nem teljesen egyezik a gemfibrozillel, de vele egy csoportba tartozik. Egy pozsonyi belvárosi gyógyszertárban is megtalálható volt mind a Cholstar, mind a vele párosításban halált okozó Gevilon, a mellékhatásról itt sem hallottak. Az ügyeletes gyógyszerész kombinálásukra nem emlékszik, de nem tartja kizártnak, ez a gyógyszert felíró orvoson múlik. (lpj, sita)