Péntek, 2001. augusztus 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 185. szám

Beszélgetés Pásztor Lászlóval, a Magánorvosok Társulásának elnökével arról, hogy a társulás tagjai is elégedetlenek

Az alapellátást nyújtó magánorvosok eddig túlságosan nem követelõztek, nem sztrájkoltak, nem éheztek a parlament elõtt, holott az egészségbiztosítók 1997 óta nem emelték sem a fejpénz, sem a pontérték nagyságát. Ám türelmük véges; ha az egészségügyi miniszter nem teljesíti ígéretét és szeptembertõl nem lép érvénybe az új pénzügyi rendelet, bekeményítenek.

Évek óta egyre csak azt halljuk, hogy az egészségügy halódik, a magánorvosok mégsem tartoztak a krónikus panaszkodók közé. Miért éppen most hallatják hangjukat?

Elsõsorban azért, mert a szakorvosok képtelenek harmincfilléres pontértékbõl üzemeltetni rendelõiket. Nem dolgozunk reális árakért, viszont az egészségügyi segédeszközökért nagyon is reális pénzt fizetünk. A sebészek a megmondhatói, évrõl évre mennyivel drágább például a gipsz, a kötszer. Nem titok, az egészségbiztosítók a pénzhiányra utalva nem veszik figyelembe az infláció mértékét sem. Az illetékeseknek végre tudatosítaniuk kellene, hogy nem a magánorvosi szféra termeli az ágazat adósságát. Hiszen mi valamennyien havonta fizetést adunk az ápolónõknek, rendezzük a bérleti díjakat, s nincs tartozásunk a társadalombiztosítók felé sem. Mivel a miniszter megígérte a rendezést, ám augusztus ellenére nem történik semmi, félõ, hogy holtvágányra kerülünk. Elhatároztuk, hogy most már mi is futunk a pénzünk után.

Azért is, mert nem tartják igazságosnak az állami és a magánorvosok bérszintkülönbségeit?

Nem akarok belemenni az összehasonlítási játékba. Tény viszont, hogy az állami orvosok követelését, vagyis az alapbéremelést a kormány végrehajtotta. Igaz, hogy a fizetésrendezést még nem nagyon érzik, de hiszem, hogy amint az állam megoldja a régi adósságok kérdését, a kórházakban dolgozók tisztességesebb pénzt fognak kapni. Míg a privatizáció kezdetén a magánszférában dolgozók keresete volt magasabb, most fordított a helyzet.

Vannak orvosok, akik bevallják: csak úgy képesek megélni, ha egyre több beteget látnak el. Ez a gyakorlat viszont minõségromlást eredményezhet.

Orvosonként, rendelõnként változik a helyzet. Sajnos, a megélhetés egyre nehezebb, a magánorvosok tényleges fizetése alacsony. Azért is, mert a szakellátást nyújtóknak mûszerekre van szükségük, s a lízingrészleteket pontosan téríteni kell. A körzeti orvosok esetében az üzemanyagköltség jelent tetemes kiadást. Mert kár tagadni, vidéken elképzelhetetlen, hogy ne az orvos menjen a beteg után.

Az ellátásra szánt anyagiakból kórosan sokba kerülnek a gyógyszerek. A legnagyobb egészségbiztosítótól viszont havi kb. 4 ezer koronát kaphat az az orvos, aki ésszerûen írja fel az orvosságokat. Mintha ez sem ösztönözné Önöket.

Hiszem, hogy rövidesen többen leszünk. Hiszen az ötlet tõlünk származik, csak eredeti elképzeléseinket a biztosító módosította. Ahhoz, hogy ésszerûsítsek, pontosan kell tudnom, hogy egy bizonyos idõszakban a beteg gyógyszerellátása mennyibe is került a biztosítónak. Egyszerûbb a költségcsökkentés ott, ahol az orvos erre nem figyelt, de aki eddig is "jó" volt, nem nagyon mehet lejjebb, hiszen a saját lelkiismeretével kerülne szembe. A társulás kérni fogja nemcsak azoknak a kollégáknak a névsorát, akik sok, hanem azokét is, akik kevés gyógyszert írnak fel. Ugyanis egy magas vérnyomást nem lehet relatíve olcsón kezelni.

Az egészségügy évi 46,5 milliárd koronás költségvetésébõl az alapellátásra 3 milliárd korona jut. Ha a gyógyszerekre szánt anyagiak nem haladnák meg a 30 százalékot, Önök is több pénzhez juthatnának.

Az anyagiak igazságosabb elosztását szorgalmazzuk. A minisztérium szerint az orvos tolla a legdrágább gyógyszer, holott mi az orvosságok 50 százalékát az állami orvosok ajánlásai alapján írjuk ki. Beszélni kell a pazarlásról is, hiszen a kiadott orvosságok 10 százaléka bontatlanul kerül a szemétbe. A beteg rendszerint azt a gyógyszert veszi be rendeltetésszerûen, amelynek árához neki is hozzá kellett járulnia, az ingyen kapottat sokszor be sem veszi. Mindannyiunk pénze vész kárba.

Ennek megfékezésére javasolják, hogy a beteg receptenként 10-20 koronás térítést fizessen.Mivel tudatosítjuk, hogy a lakossági terhelést növelni nem lehet, a betegnek a fent említett összeggel kevesebbet kellene fizetnie az orvosságért.

A felsõfokú végzettségggel rendelkezõ szlovákok is támogatják az MKP-t

Pozsony. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség júliusi felmérése alapján a parlamenti választásokat továbbra is a HZDS nyerné 26,2 százalékkal a második SMER (17,5 százalék) és a harmadik helyen végzõ MKP (10,9 százalék) elõtt. A sort 9,7 százalékkal a SNS folytatja, ötödik a 9,2 százalékos SDKÚ. Bejutna még a parlamentbe a 6,6 százalékos ANO és a 6,0 százalékos KDH is. Az SDL 4,8 százalékkal a parlamenti küszöb alatt végzett volna, ha a parlamenti választásokra július közepén került volna sor. A jelenleg még kormánypárt SOP-nak szinte esélye sincs a bejutásra, a közvélemény-kutatás 1,9 százalékos támogatottságot állapított meg számára. A Demokrata Párt szintén hozta volna egyszázalékos formáját. Érdekesen alakult az iskolai végzettség szerinti szavazatmegoszlás is: A HZDS támogatóinak aránya a mûveltségi szinttel csökken. Ugyanez mondható el az SNS-rõl és a KDH-ról is; az elsõt a fõiskolai végzettségûek 6,9 százaléka, a másodikat csupán 1,6 százaléka választaná. A fõiskolát végzettek körében a SMER vezet a HZDS, SDKÚ és az MKP elõtt, ez utóbbit az értelmiségi réteg 11,2 százaléka választaná, ami több mint duplája a magyar nemzetiségû fõiskolát végzett populációnak. Az MKP a közigazgatási választásokhoz hasonlóan két megyében nyerné a parlamenti választásokat is: Nyitra megyében 31,6, Nagyszombat megyében 29,7 százalékkal. Négy kerületben a HZDS lenne az elsõ, az Eperjesi kerületben azonban a Smer gyõzne, a Pozsonyiban pedig az SDKÚ. A lakosság 70,9 százaléka vett volna részt a voksoláson, míg 11,3 százalék biztosan nem ment volna el szavazni, és 17,8 százalék nem tudja, részt venne-e a szavazáson, vagy hogy kire adná a voksát. (lpj)

Folytatódik a mezõgazdasági termények lopása – a mezõõrség lehet a megoldás

Nagymihály. Vladimír Palko, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke szerint növelni kell a rendõrség állományát a Nagymihályi járásban, ahol jelenleg 263 rendõr teljesít szolgálatot. A parlamenti képviselõ – aki a járási rendõrkapitányságon tett látogatást – úgy véli, az állománynövelést a növekvõ turistaforgalom mellett a nyári hónapokban gyakoribb illegális határátlépés is indokolja. A járás másik problémája, hogy a mezõgazdasági terményeket már a földekrõl ellopják. Ennek megoldásában segítséget nyújt a büntetõ törvénykönyv legutóbbi módosítása, melynek elsõ eredményei már jelentkeztek: idén 15 személyt tartóztattak le az említett váddal, akik közül négyet már vád alá helyeztek és hármat el is ítéltek.

Palko szerint azonban a polgároknak nem elég csak a Btk.-ra hagyatkozniuk, mivel a terménylopás átlépte azt a határt, amikor a rendõrség még megvédheti a földeket. "Az egyetlen járható út a most alakuló mezõõrség intézményének kihasználása. Ennek tagjai a járási rendõrségek által szervezett átképzés után regisztráltathatják magukat, ami magasabb szintû jogi védettséget biztosít számukra" – szögezte le. A parlamenti képviselõ kelet-szlovákiai látogatásának utolsó éjszakáját maga is a földeken csõszködve tölti majd. Dusan Podolec, a földmûvelési minisztérium járási kirendeltségének igazgatója szerint az utóbbi években bekövetkezett nagybani terménylopás miatt az addigi 850 hektár helyett már csak ennek töredékén termesztenek zöldséget. Az idei év "legkeresettebb" terménye a kukorica, melyet nagy tételben lopnak a környéken, és a közeli Zemplínska Sírava víztározó környékén értékesítenek. Itt ugyanis egy csõ fõtt kukorica 15–20 koronába kerül. (t, s)

Hibáztatják a kormányt

Pozsony. Ha az ország rövid idõn belül kedvezõ munkakörülmények megteremtésével nem állítja meg az agyelszívást, képzett szakemberek egész generációját veszítjük el, jelentette ki Ivan Saktor, a Szakszervezeti Konföderáció (KOZ) elnöke a Smer vezetõivel folytatott tanácskozás után. Robert Fico pártelnök elmondta, a Dzurinda-kabinet e téren egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, mivel egyáltalán semmit nem tett. Egyes szakterületekrõl a végzõs egyetemisták 80-90 százaléka külföldön próbál szerencsét. Fico szerint megalázó, ha "egy fõiskolai vagy egyetemi végzettségû fiatal kisgyerekek popsiját törli Nyugaton". (szm)

Akár 5 év börtönre is ítélhetik a felszolgáló pincérnõt

Pozsony/Bazin. Két tizennégy éves pozsonyi lánynak ásványvíz helyett véletlenül mérget szolgáltak fel egy Pozsony melletti üdülõhelyen, a Zochova chatán. A mérget, amely valószínûleg nátriumlúg volt, a vendéglõ sörcsapjának tisztításához használták, és egy ásványvizes palackban a konyhában felejtették. A két lány, aki a turistaház melletti büfénél két deci ásványvizet rendelt, a fogyasztás után rögtön rosszul lett. A vendéglõ tulajdonosa szállította õket a bazini kórházba, majd onnan mentõvel, már súlyos állapotban, a pozsonyi kari gyermekkórházba kerültek, ahol megállapították, hogy belsõ szereveiket a lúgos folyadék jelentõsen károsította. A gyermekek szülei feljelentést tettek a turistaház személyzete ellen. A rendõrség gondatlanságból elkövetett egészségveszélyeztetéssel gyanúsítja a vendéglõben dolgozó 23 éves brigádos lányt, akit akár 5 év börtönbüntetésre is ítélhet a bíróság. (ú)

Üdvözlik az NM létrejöttét az ifjúsági szervezetek

Pozsony. Szlovákia Ifjúsági Tanácsa (RMS) és legtöbb tagszervezete, valamint a Fõiskolák Diáktanácsa (SRVS) is támogatja a Gyermek- és Ifjúsági Alap (FDaM) átalakítását Ifjúsági Alapítvánnyá (NM), mondta Peter Blaas, az RMS alelnöke. Tegnapi sajtótájékoztatóján a volt SZM-vagyon gazdaságosabb kezelésének lehetõségével indokolta az NM létrejöttét, mely mint nem gazdálkodó szervezet már az adóengedmények miatt is jóval több bevételre tud szert tenni, amit az ifjúsági szervezetek támogatására fordíthat. Michal Fedák, az SRVS titkára szerint az NM kuratóriumának, mely a nyár végéig megalakul a három alapító – RMS, SRVS és az oktatási minisztérium – képviselõibõl, lesz feladata az alapítvány gazdálkodásának kidolgozása. Cáfolta egyben, hogy az alapítvány hirtelen ötlet alapján jött létre, mert már egy tavaly októberi kormányülésen döntöttek az FDaM átalakításáról, és az alapítvány létrehozásáról is két hónapja folyik a vita. A tervek szerint az alapítvány, melynek mintegy 200 milliós vagyonát tõkésíteni akarják a szervezetek képviselõi, leghamarabb a jövõ évben lesz képes ifjúsági támogató programok meghirdetésére. (lpj)

Nem kesõ a Vagyonalap kötvényeibe fektetni pénzünket

Pozsony. 2000 februárjában ajánlottuk elõször megvételre a Nemzeti Vagyonalap (FNM) kötvényeit, mint kiváló befektetési lehetõséget. Akik akkor hallgattak a tanácsunkra, idõközben majdnem 41 százalékos évi hozamot könyvelhettek el, mivel a kötvények ára augusztus 8-án elérte a 12,96 koronát. De még mindig nem késõ. Noha a kifizetendõ végösszeget – szerintünk tisztességtelen módon – csökkentik a Vagyonalap és a kötvények lejárati értékét kifizetõ bank illetékei, ha most úgy döntenek, hogy kötvényt vásárolnak, és a legrosszabb esetben december végén kapják kézhez a mintegy 13,64 koronát, akkor is évi szinten számítva 13,6 százalékos nettó hozamra tehetnek szert. Ha ezt öszszehasonlítjuk a bankok által ajánlott nettó 5,2 százalékos kamattal, évi 8,4%-os többlethozamot hozhat a befektetés. Szerintünk körülbelül 4% többlethozam elfogadható. Augusztus 8-án ennek 13,172 korona felelt volna meg, ezért a kötvények ára továbbra is alulértékeltnek tekinthetõ, és jó befektetési lehetõséget kínál a polgárok számára. (hm)

RÖVIDEN

Pozsony. A baloldali pártokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok fényében a jobboldali politikai erõk összefogásának fontosságára figyelmeztet Bugár Béla. Az MKP elnöke a Demokrata Párt (DS) azon felhívására reagált, melyben szorosabb együttmûködésre szólítja fel a KDH-t, az SDKÚ-t és az MKP-t. Bugár szerint a felhívás egy késõbbi megegyezés elsõ jele lehet, ám ez a megegyezés addig nem jöhet létre, amíg a KDH és az SDKÚ közötti ellentétek nem oldódnak meg. "A polgárok nem szeretik, ha a politikusok veszekednek ahelyett, hogy felelõsségteljesen próbálnák megoldani az ország problémáit" – mondta Bugár Béla. (ú)

Pozsony. A magyar OTP Bank várhatóan csak augusztus végére fejezi be a Beruházási és Fejlesztési Banknál (IRB) végzett átvilágítást, nyilatkozta Róbert Merva, a privatizációs tárca szóvivõje. Szerinte amint befejezik az átvilágítást, összeülnek a munkacsoportok, véglegesítik az OTP ajánlatát, és átadják azt a privatizációs bizottságnak. Ez utóbbi teszi meg javaslatát Mária Machová privatizációs miniszternek, aki azt a kormány elé terjeszti elfogadásra. Az OTP az egyedüli jelentkezõ az IRB 66 százalékos részvénycsomagjának megvételére, amit a kormány 1,5–2 milliárd koronáért szeretne eladni. (ú)