Csütörtök, 2001. augusztus 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 184. szám

A község vezetését nem értesítették a tervekrõl, ám az átépítési munkák megkezdõdtek

Nagyszarva/Pozsony. Nagyszarván épülhet fel az ország ötödik menekülttábora, értesültünk több, egymástól független forrásból. A Dunaszerdahelyi járás Somorjához közeli községének vezetését azonban máig nem értesítették hivatalosan a tábor létrehozásáról.

A nagyszarvai laktanya épületeinek átépítését július elején kezdték meg. A katonákat még tavasszal áthelyezték, így az üres laktanya körüli munkálatok hónapok óta találgatásokra adtak okot. Pálffy Dezsõ polgármestert a mai napig nem keresték meg a táboralapítás tervével. "Még július elején megkerestek a hivatalban a vágújhelyi Kondor Slovakia Kft. képviselõi, hogy biztonsági õröket toborozhassanak a laktanyába. Tõlük hallottunk elõször a menekülttábor lehetõségérõl" – mondta az Új Szónak a polgármester. Sem a községi hivatal, sem a járási hivatal nem adott ki építkezési engedélyt. Keszegh Pál elöljáró tegnap még nem tudta megmondani, a járás hatáskörébe tartozik-e egyáltalán az engedély kiadása. "Még nem láttam a terveket, így nem tudom, milyen jellegû az átépítés" – mondta lapunknak Keszegh.

A munkálatok azonban ennek ellenére folynak, tegnap délután 8-10 munkás szorgoskodott a falutól másfél kilométerre lévõ kétemeletes épületben. Tapasztalataink szerint egyelõre csak felújítás folyik, nagyobb méretû bontásra utaló nyomokat nem találtunk. Bizalmas forrásból úgy értesültünk, hogy a tábor szeptember elején nyílna meg.

A belügyminisztérium mellett mûködõ migrációs hivatal, melynek hatáskörébe tartozik a táborok létrehozása, már hosszabb ideje próbál újabb menekülttábort kialakítani. A hivatal igazgatója szabadságon van, Sidová asszony, a jogi osztály vezetõje lapunknak megerõsítette, hogy az eredeti tervekben szereplõ Kelet-Szlovákia helyett Nagyszarván létesülne a tábor, az általuk megkeresett keleti települések önkormányzatainál ugyanis ellenállásba ütköztek. Azt is megtudtuk, hogy a nagyszarvai laktanya egyelõre a védelmi tárca hatáskörébe tartozik, azonban a migrációs hivatal már tárgyal a minisztériummal. "Terveink szerint a belügyminisztérium kapná meg a laktanyát, hogy mi rendelkezhessünk az épülettel" – mondta az osztályvezetõ, aki szerint "az egész menekülttáborügy még gyerekcipõben jár", azonban ha létrejön, a nagyszarvai tábor õrzött, biztonságos gyûjtõhely lesz, így a község lakosainak nem kell tartaniuk a menekültektõl.

Szlovákiában négy menekülttábor mûködik. Az adamovi, Brezová pod Bradlom-i, bõsi és a kisebb zólyomi tábor összesen 600 személy befogadására alkalmas. A mintegy két éve mûködõ bõsi menekülttábor lakói ellen egyelõre egyetlen hivatalos panasz sem érkezett a községi hivatalba. (-hely, jéel, szm)

Félmilliónál is több kutya potyogtat Szlovákia városainak utcáin veszélyes hulladékot

Az állattartás egyik legneuralgikusabb kérdése a városokban a kutyaürülék, ami szorosan összefügg az állattartási kultúra szintjével. Hivatalos statisztika nem létezik, becslések szerint azonban Szlovákia tízezer lakos feletti városaiban ma öszszesen 600 ezer kutya él. Senki sem szeret állatpiszokba lépni, a kutyagumi ezenkívül veszélyes hulladéknak is minõsül.

Pozsony utcáin az utóbbi években jelentek meg a kutyakaki-szemetesek, csak Ruzinovban 60 van belõlük, néhány éve egy szolgáltató (VK Servis) naponta tisztítja és tölti fel a papírtartókat, de a társaságot nem tudtuk elérni, a cégjegyzékben sem szerepelnek. A zacskókban van egy kis lapát is, hogy ne kelljen hozzáérni a kutyagumihoz. Az elsõ évben – 1998-ban – még mérték: 120–150 kiló ürüléket szedtek össze naponta, egy év alatt 30 tonnát, csak ebben a városrészben. A ruzinovi önkormányzat környezetvédelmi osztályán lapunknak elmondták, a kisebb kutyák tulajdonosai rendesebbek, inkább a nagyobb fajták gazdái mellõzik a szemetes használatát.

Dunaszerdahelyen 1993-tól szabályozza városi rendelet a háziállatok, így a kutyák tartását is. A kutyaürüléket a tulajdonos köteles eltakarítani, és bár csak néhány hete, de a kisállat-kereskedésekben kaphatók is erre a célra kialakított zacskók, kislapátok. Egyelõre nem nagy a kereslet irántuk. A rendelet megszegõit természetes személyek esetében 5000, jogi személyeknél pedig akár 100 ezer koronára is büntetheti a város. Azonban nem tudni olyan esetrõl, hogy ilyen okból büntettek volna meg bárkit is.

A komáromi képviselõ-testület 1997-ben hozott rendeletet az állattartásról. A városatyák azonban a járási ügyész óvására hatályon kívül helyezték. Arra hivatkozott, hogy azokról a kérdésekrõl, amelyeket törvények szabályoznak, a helyi parlament külön nem rendelkezhet. A városi hivatal környezetvédelmi osztályának tájékoztatása szerint jelenleg semmilyen helyi szabályzat nem rendelkezik az ebtartók kötelességeirõl.

Rozsnyón nincsenek ilyen szemetesek, ezért a városi rendõrök az ebek gazdáit csak a póráz vagy szájkosár hiánya miatt szokták felelõsségre vonni. Kardos Ferenc polgármester az Új Szónak elmondta, az önkormányzat eddig még nem foglalkozott a hulladéktárolók beszerzésével. "Tudomásom szerint a törvény elõírja, hogy a kutyasétáltatónak a piszok felszedésére szolgáló lapátot és edényt kellene magával hordania" – mondta a polgármester.

Kassán évente hét tonna ebürüléket takarítanak el. Mivel a kutyaürülék veszélyes hulladéknak számít, nemzetközi elõírások szabályozzák tárolását és megsemmisítését. A kassai négylábúak végtermékeit a helyi hulladékégetõbe szállítják, természetesen csak az erre kijelölt szeméttárolókból. A nemzetközi biztonsági elõírásoknak jelenleg csupán harminc speciális szeméttároló felel meg, ezeket igyekeztek arányosan, a kutyák számából kiindulva felállítani az egyes városrészekben. A speciális szeméttárolókat folyamatosan szerelik fel tasakokkal és kislapátokkal, ám ezek sajnos gyakran végzik kíváncsi gyerekek játékaként. (ef, e, km, kmot, juk)

New York/Berlin. Míg New York utcáin a kutyasétáltatók bal kezükön nejlonzacskót viselnek, hogy azonnal eltakaríthassák kedvencük kutyagumiját, Németországban más módszerrel próbálkoznak. Egy német kertésznek elege lett abból, hogy kertje állandóan tele van kutyaürülékkel. Kifejlesztett egy Európában egyedülálló növényt, amely szagával elriasztja a csomagocskát lerakni vágyó állatokat. A növény olyan fanyar szagot áraszt magából, amely az ebeket menekvésre készteti. Németországban már 30 000 palántát adtak el a növénybõl. (j, i-t)

Budapest elfogadja és tiszteletben tartja az MKP döntését

Pozsony. Pavol Hamzík, a Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) elnöke szerint nem kell, hogy a szomszédos államok beavatkozzanak Szlovákia jogalkotásába. Hamzík így reagált Orbán Viktor magyar kormányfõ vasárnap esti tévényilatkozatára, melyben leszögezte, a két ország kapcsolatát befolyásolhatja Szlovákia megyetörvénye. "A mi dolgunk, hogy tudomásul vegyük és elfogadjuk a Szlovákiában élõ magyar politikai pártok véleményét. Akármi is lesz a döntésük, azt a magyar kormány támogatni fogja" – jelentette ki Orbán. Az SOP a Szlovákiában élõ magyar kisebbség helyzetét teljeskörûen bírálja el, és figyelembe veszi például az identitása fejlesztésére biztosított elegendõ teret, mondta Hamzík, aki a szlovák– magyar kapcsolatokat összefüggéseiben értelmezi, az országokban élõ kisebbségek helyzetét egynek tartja ezek közül, "igaz, a kölcsönös kapcsolatokban ez a legfontosabb témakör." Hamzík szerint a nemzetiségi és kisebbségi jogok chartájának elfogadásával Szlovákia bizonyította, hogy tiszteli a kisebbségeket.

Megbénult a jobb arca a világhírû francia színésznek

Párizs/Bastia. Kórházba kellett szállítani tegnap a Korzikán üdülõ Jean-Paul Belmondót. A mentõktõl származó értesülések szerint a színészen hirtelen gyengeség vett erõt. Valószínûsítik, hogy vérellátási zavar állhatott be az agyában, mert a jobb arca megbénult. A mentõk azt közölték, hogy a 68 éves sztárt Laetitia Casta fotómodell házából szállították el Calviba, majd heliCasta sajtóképviselõje tagadta, hogy a filmsztár a modellnél szállt volna meg.

Vágsellyén vagy Érsekújvárott építené fel új üzemét a Perion Akkumulátorgyár,

Pozsony. A Perion Akkumulátorgyár tárgyalásokat folytat szlovákiai terjeszkedésérõl, nyilatkozta lapunknak Kéri József, a Perion vezérigazgatója. A magyar cég akkumulátorösszeszerelõ üzemet építene Szlovákiában, ami elõzetes felmérések szerint mintegy 70 új munkahelyet jelentene annak a régiónak, ahol felépülne a gyár. Már tárgyaltak az érsekújvári képviselõ-testülettel a Vajanský utcai terület megvételérõl. Sajtóértesülések szerint a környéken lakók az akkumulátorgyártáshoz szükséges sav szállításától féltik a környezetüket. Csanda Endre, Érsekújvár polgármestere az Új Szónak elmondta, a városi hivatalhoz eddig semmilyen tiltakozást nem juttattak el. A városi képviselõ-testület egyes tagjai nem osztják a helyi lakosok aggodalmait. Az Érsekújvárral folytatott tárgyalások az elmúlt idõszakban ugyan idõlegesen szüneteltek, Csanda szerint azonban hamarosan újra találkoznak a magyar féllel. Kéri közölte, a Perion tárgyal a vágsellyei Duslo vegyipari vállalattal is, amelynek augusztus közepéig kellene beterjesztenie javaslatát a Perionhoz. A beruházás környezetvédelmi hatásairól csak akkor tárgyalnak a várossal, ha megszületik az egyezség a Duslóval.

A beruházás Vágsellyének és Érsekújvárnak egyaránt jól jönne, hiszen a két járásban az országos átlagot jóval meghaladó, 23-24 százalékos munkanélküliséget regisztrálnak.