Szerda, 2001. augusztus 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 183. szám

Mihajlovicsék valószínûleg a Magyar Föderalista Párt nevet választják

Pozsony. Duray Miklós a Magyar Koalíció Pártjának hétvégi járási konferenciáin arra figyelmeztetett, hogy ha a magyar párt nem lép ki a kormányból, akkor ez megoszthatja a szlovákiai magyarságot, és reális esély van egy új szlovákiai magyar párt megalakulására is.

"Tudunk egy ilyen kezdeményezésrõl" – mondta az MKP ügyvezetõ alelnöke lapunknak. Megalakulásának háttérindoklása – tette hozzá Duray –, hogy azért kell új pártot alakítani, mert az MKP megalkuvó módon képviseli a felvidéki magyarság érdekeit. Információi szerint az MKP kormányban maradása is az egyik oka lehet a szervezés elõrehaladásának, s szerinte nem mindegy, hogy a párt milyen körülmények között alakul meg. "Mi úgy gondoljuk, hogy az MKP-nak az egész felvidéki magyarság érdekeit kell képviselnie. Most, amikor nyilvánvaló, hogy koalíciós partnereink a koalíciós szerzõdést megszegték és az elfogadott törvények az alapvetõ érdekeinket érintik negatívan, akkor erre nekünk csak az az egy válaszunk lehet, hogy kilépünk a kormánykoalícióból." – vélekedett az alelnök, hozzátéve, ha ebben az esetben az MKP mégis a maradás mellett döntene, nyilvánvaló, hogy ez a felvidéki magyarság megosztását idézné elõ, tehát meglenne a társadalmi bázisa egy új párt szervezésének is.

Mihajlovics József, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Választmányának alelnöke lapunknak megerõsítette, több társával valóban szándékában áll a szeptemberi pártalapítás. A tömörülésnek valószínûleg Magyar Föderalista Párt lesz a neve, s szerinte hatékonyabban képviselné a felvidéki nemzetrész érdekeit. A leendõ politikai szubjektum értékrendjét firtató kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy nép-nemzeti irányultságú, eurokonform párt lesz. Mihajlovics azt is közölte, hogy nincsenek kapcsolatban Csurka Istvánnal, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártjával.

Soóky Gál László, az MVSZ Szlovákiai Országos Választmányának elnöke szerint "ha vezetõségünk bármelyik tagja pártalapításra szánja el magát, akkor már nem tekinthetõ független, civil személynek, ezért le kell mondania a szövetségben betöltött tisztségérõl."

Kérdésünkre, hogy egy új magyar pártnak van-e esélye gyökeret ereszteni, Duray Miklós egy példával válaszolt: 1990-ben három magyar párt jött létre Felvidéken. A késõbb alakult magyar pártok egyike sem tudott gyökeret verni. A három párt ’98-ban egyesült, és gyakorlatilag az egész felvidéki magyarság támogatását élvezi. "Persze ezzel meg lehet próbálni versenyezni", mondta Duray, aki szerint az a célravezetõ, ha az MKP politikája nem külsõ hatásokra, hanem a belsõ érlelõdés következtében változik.

Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetõje nem tarja szerencsésnek, hogy valaki új magyar pártot alapít, és arra sem lát reális esélyt, hogy meg tudja szólítani a választókat. Bárdos csak akkor tudna véleményt mondani a pártról, ha az már létezne, ismert lenne programja és tevékenysége. (szm, y-f, jéel)

A Világbank jóváhagyta az EFSAL-hitelcsomagot

Pozsony. "Biztosak vagyunk, hogy az EFSAL-program keretében megkezdett reformok a politikai helyzet változása esetén is folytatódnak" – nyilatkozta Roger Grawe, a Világbank regionális igazgatója. A Világbank múlt héten hagyta jóvá a szlovák vállalatok és a pénzügyi szektor struktúraváltására szolgáló 200 millió eurós (8,6 milliárd korona) kölcsönt. Ezt a kormány a bankszektor szerkezetkiigazításával járó kiadások térítésére használja. Az elsõ részlet, 60 millió euró, várhatóan szeptemberben, érkezik, a másik kettõben pedig 70-70 millió euró, amit 14 éven belül kell visszafizetni. A hitelprogram életben tartásához folytatni kell a megkezdett reformokat, be kell fejezni az Általános Hitelbank (VÚB) privatizációját és rendezni a kisebb bankok helyzetét. A második és harmadik hitelcsomag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megszabott makrogazdasági mutatók teljesítésétõl függ. (mi)

Európai uniós tagság: aki lemarad, kimarad

Brüsszel. Az Európai Unió már Lengyelország nélkül is elképzelhetõnek tartja bõvítésének elsõ körét – erre mutat több brüsszeli nyilatkozat. A változás a lengyel csatlakozási tárgyalások lassulása miatt állt be, holott korábban elképzelhetetlennek tûnt, hogy a legnépesebb tagjelölt kimaradjon. Azonban a tagállamok még a decemberi csúcsértekezletükön sem kívánnak belépési dátumot megjelölni.

A tõketerebesiek a kormányban maradás, Kassa és Kassa-vidék a távozás mellett

Nagykapos/Királyhelmec. Az MKP tõketerebesi járási elnöksége egy ellenszavazattal a párt kormányban maradása mellett foglalt állást, az elnökség 15 tagja közül 9-en szavaztak. "Kikértük az alapszervezetek véleményét, és ezután döntöttünk. Úgy véljük, hogy ha az MKP felvállalta a közös kormányzás szerepét, végig is kell azt vinnie, ám a jövõben alaposabban meg kell fontolnia, kikkel lép koalícióra. A kilépés destabilizációt idézne elõ, ami senkinek sem lenne jó" – magyarázta az állásfoglalást Erdélyi Zoltán, az MKP járási elnöke.

A nagymihályi járási szervezet viszont kilépést javasol. "A bennmaradáspártiak többnyire azzal érvelnek, hogy korábban kellett volna kilépni. Mikor, az elsõ pofon után? Akkor lettünk volna a megbízhatatlanok. Három év alatt az MKP bizonyította, hogy tárgyalóképes partner, feltételekhez kötötte a kompromisszumot igénylõ kényes ügyeket érintõ döntéseit, szem elõtt tartva a választók érdekeit. Hogy az eredmény formát kapott, nem az MKP-n múlott. Példa erre a közigazgatási reform, amely a szlovákiai magyarság egyik sorskérdése lett. Példátlan, hogy a kormány az ellenzékkel összefogva saját kabinetjének javaslata ellen szavaz. A legjobb megoldás a kilépés, mi ezt javasoljuk" – szögezte le Jakab Elemér, a nagymihályi járási és az MKP Kelet-szlovákiai Kerületi Tanácsának elnöke. Elmondta, hogy a kassai, és kassa-vidéki szervezet is a kilépés mellett voksolt, a rozsnyóiak még nem döntöttek. (kat)

A Komáromi járás néhány községében mindent elvert a jég, most a talajvíz veszélyezteti a gabona betakarítását

Komárom. A járásban emberemlékezet óta nem okozott olyan mezõgazdasági károkat a jég, mint idén. A májusi és júliusi jégesõ és a viharos szél összesen mintegy 30 millió koronára tehetõ értéket pusztíttott el, miközben a vállalatok, magángazdák jelentõs része nem kötött biztosítást jégkárra. Két településen: Bogyaréten és Lakszakállason összesen több mint tízmillió koronás volt a pusztítás.

"A gazdák elenyészõ része, mintegy tíz százaléka volt biztosítva jégkár ellen. A többiek azt várják, hogy a községi hivatalok és az állami szervek segítik ki a termelõket. Az önkormányzatok például azzal, hogy elengedik az ingatlanadót. Az állami szerveknél csak azok a vállalkozóként dolgozó gazdák igényelhetnek kártérítést, akiknek az éves bevétele eléri a 250 ezer koronát. Ilyen kivételes esetben az állam eltekinthetne ettõl a határtól" – véli Földes Csaba, a Komáromi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kamara hivatalának igazgatója. A két faluban még senki sem kérte az ingatlanadó elengedését. Az igazsághoz tartozik, hogy az ingatlanadó elengedése a községeket hozná nehéz helyzetbe, hiszen például Bogyaréten az önkormányzat bevételének fele ebbõl származik.

"Galambtojásnyi jég hullott tíz percig, a termés harmada ment tönkre" – mesélte Kucsera Imre, az alig 200 lelket számláló Bogyarét polgármestere. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gabona kétharmadát addigra betakarították; amit nem, azt letarolta a jég. Ez mintegy 5 millió koronás veszteséget okozott, s a polgármester szerint csaknem kétmillióra rúg az a kár, amit a lakosok még be sem jelentettek.

"Jégkárra azért nem kötöttek biztosítást a gazdák, mert errefelé a jégverés eddig nemigen okozott kárt. Olyan, amely legutóbb volt, tízévenként fordul elõ, általában betakarítás után" – mondja Kovács István lakszakállasi polgármester. A községi hivatalban pontos adatok vannak arról, kinek mekkora kára keletkezett, a szövetkezet vesztesége több mint négy és fél millió, a magángazdáké négymillió 408 ezer korona. "A férjem elszorult torokkal nézte, ahogy a jég szétveri a veteményest" – mondja szomorúan Bartal Andrásné. A család vállalkozóként foglalkozik földmûveléssel, most több mint egymillió koronás kára keletkezett.

A jégesõ után félõ, hogy a talajvíz is gondot okoz a termelõknek. "A Vág és a Duna közelében, az alacsonyabban fekvõ, illetve az ártéri területeken lévõ gabona aratását veszélyezteti az egyre emelkedõ talajvíz" – fûzi hozzá Földes Csaba. Szavai szerint a talajvíz a járásban 86 hektárnyi összterületen nehezíti a gabona betakarítását.

Eltüntettek egy viharfelhõt az Egyesült Államokban. A mutatványt a Dyn-O-Mat vállalat adta elõ "varázsporával", amely térfogata 2000-szeresének megfelelõ mennyiségû nedvességet képes magába szívni. Az anyagot egy katonai szállítógéppel juttatták el az 1600 méter átmérõjû, 4 km magas viharfelhõbe, amely gyakorlatilag nyomtalanul eltûnt. Peter Cordani, a vállalat igazgatója reméli, hogy hurrikánok és trópusi viharok ellen is sikeresen harcolhatnak. A cég 1 millió dollárt költött eddig a kísérletekre, s reméli, hogy az amerikai kormány is érdeklõdni fog a termék iránt. (index)