Kedd, 2001. január 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 18. szám

Nevesítetlen földek ügye – állítólag abban állapodtak meg a koalíciós szakértõk, hogy a községek is véleményt mondhatnak a parcellák sorsáról

Pozsony. Valószínûleg csak csütörtökön lesz ismert a nevesítetlen földek kérdésének rendezésérõl szóló tegnapi egyezmény pontos szövege, de sikerült megtudnunk, mi lehet a megállapodás lényege.

Az egyezség értelmében a gazdátlan parcellák továbbra is az állami földalap kezelésében maradnának, azonban a községek véleményt mondhatnak bérbe adásukról. A megállapodás szerint a települések képviselõi is bekerülnének abba a testületbe, amelynek tagjai a nevesítetlen földek sorsáról határoznak. Abban az esetben, ha az állam és az önkormányzatok nem tudnak dönteni, a bérbe adásról a földalap tanácsa határoz.
A megállapodás munkaváltozatát a Mikulás Dzurinda kormányfõ által összehívott tanácskozáson hagyták jóvá a tárgyalófelek, köztük Pavel Koncos földmûvelési miniszter.
"A nevesítetlen földek kérdésében sikerült egy munkaverzióban megegyeznünk, s a parlament január végi ülésének megkezdéséig létrejöhet a végleges kompromiszszum – nyilatkozta a kormányfõ a koalíciós pártok, valamint a földmûvelési miniszter mintegy két és fél órás megbeszélését követõen. – Azt nem árulom el, miben is egyeztünk meg, de még hátra van az ügy részleteinek megtárgyalása."
A tárgyalások eredményérõl egyedül nyilatkozó miniszterelnök kifejtette, amíg nem tesznek pontot a földügy végére, addig csak viszszafogottan nyilatkozik. "Addig nem is kommentálom a kérdést" – szögezte le Mikulás Dzurinda. Rámutatott, a kérdés komplex módon történõ rendezésére nyílik kilátás. "Csendes nyugalommal tölt el a törékeny egyezség elérése" – jegyezte meg a kormányfõ, s hozzátette, a dokumentummal részletesen a koalíciós pártok vezetõinek csütörtök délelõtti ülésén foglalkoznak majd. Az egyezményt, annak csütörtökre jelzett pártközi megvitatását követõen, a törvényhozás következõ ülésszakának megkezdéséig a tömörülések illetékes szervei vitatják meg.
Mikulás Dzurinda kitért a válaszadás elõl, vajon az egyezséget támogatta-e Pavel Koncos, aki eddig hevesen ellenezte a Magyar Koalíció Pártja által szorgalmazott, s a kormány programnyilatkozatába is bekerült megoldási változatot.
Mint ismeretes, az MKP elvárja, hogy az állami földalaptól utalják az önkormányzatok kezelésébe a gazdátlannak is nevezett nevesítetlen földeket. A programnyilatkozat e pontjának teljesítésétõl teszi függõvé a magyar párt az alkotmány napirenden levõ módosításának parlamenti támogatását.
Tegnap este több forrás is megerõsítette: a létrejött megegyezés lényege, hogy a nevesítetlen földeket továbbra is a földalap kezelésében hagyják, igazgatásuk folyamán azonban tiszteletben kellene tartaniuk az illetékes önkormányzat véleményét is.

Stoel a Konstantin Egyetem vezetõivel tárgyalt

Nyitra. Szokásához híven ezúttal sem volt hajlandó a Konstantin Egyetem vezetõivel folytatott tárgyalásokról a sajtónak nyilatkozni Max van der Stoel, csupán annyit üzent tréfásan: õ nem Lady Diana, hogy folyton újságírók üldözzék. Az EBESZ kisebbségi fõbiztosa a nemzetiségi pedagógusképzés jövõjérõl tegnap négyszemközt tárgyalt Daniel Kluvanec rektorral, László Bélával, a magyar szekció egyetemi tanácsának elnökével, Tibor Kmet rektorhelyettessel, és találkozott az akadémiai tanács tagjaival is. Amint megtudtuk, a magyar kar ügye központi téma volt, de Max van der Stoel nyomatékosan megkérte tárgyalópartnereit, hogy a részletekrõl ne tájékoztassák a sajtót. Arra a kérdésünkre, hogy a rektorral folytatott megbeszélésen felvetõdött-e a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem magyar részlegének mûködési szabályzata, Milos Dovicovic, a rektor titkára azt felelte: Daniel Kluvanec jól ismeri azt a modellt, hiszen személyesen is járt már Kolozsvárott. Max van der Stoel és két kísérõje – Clyve Booth, egy nagy-britanniai mûvelõdési ügynökség képviselõje, valamint Roberto Toniatty, az olaszországi Trentói Egyetem jogi karának tanára – ma ismét találkozik az egyetem vezetõivel és az akadémiai tanács tagjaival, hogy összegezzék az összegyûjtött információkat. A kisebbségi fõbiztos valószínûleg megoldási javaslatot is elõterjeszt, mielõtt elbúcsúzna, de az egyetem vezetõi már elõre megállapodtak, hogy ezt is titkos, csupán nekik címzett információként kezelik. (bec)

BSE – válogatott véradók

Pozsony. Mától nem adhat vért olyan személy, aki huzamosabb ideig Angliában vagy Franciaországban élt. Tilos a vér és vérkészítmények behozatala is azokból az országokból, ahol felütötte fejét a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE).
A vértranszfúziós állomásokon mától nyilatkozniuk kell a véradóknak arról, hogy nem töltöttek-e 1985 és 1998 között hat hónapnál hosszabb idõt olyan országokban, ahol a BSE kirobbant és a legnagyobb mértékben elterjedt.
Az egészségügyi tárca óvintézkedésként megtiltotta a vér és vérkészítmények, valamint az egyéb vértartalmú gyógyszeripari termékek behozatalát ezekbõl országokból. Roman Kovác miniszter rendelkezése értelmében a kollagén tartalmú termékek gyártóinak igazolniuk kell, hogy a szarvasmarha mely részébõl nyerik a kallogént.
"Szlovákia BSE-mentes országnak számít, nálunk eddig nem találtak fertõzött szarvasmarhát. Az óvatosság azonban indokolt" – jelentette ki Mikulás Dzurinda kormányfõ az állat-egészségügyi felügyeletnél tett látogatása után. Bejelentette, hogy a földmûvelési minisztériumban megalakul az a válságstáb, amely az BSE-vel kapcsolatos kérdéseket, esetleges problémákat kezeli majd. "A megelõzésre helyezzük a hangsúlyt" – mondta Mikulás Dzurinda.
Az illetékesek szerint nem indokolt a marhahúsételek letiltása az iskolai étkezdék étlapjáról. Az oktatási minisztérium tegnap megerõsítette: az egészségügyi tárcától eddig nem kapott olyan utasítást, amely a marhahús felhasználásának felfüggesztésére vonatkozna. (gyor)

A Demokrata Párt elnöke megváltoztatta döntését

Pozsony. Ján Langos, a Demokrata Párt vezetõje tegnap bejelentette, a párt februári kongresszusán nem indul az elnöki posztért. Tette ezt annak ellenére, hogy az országos tanács decemberi ülésén megerõsítette, harcba száll a tisztségért. Véleményét a jelenlegi politikai helyzet felmérése után változtatta meg. Szerinte most a "pártról és a szlovákiai polgári jobboldalról van szó". Langos Frantisek Sebejt javasolja a posztra, aki ugyanazokat az értékeket vallja. "Õ az, aki megõrzi az elvek és értékek politikáját, egyben reményt jelent a párton belüli egység megerõsítésére. Összekapcsolja a tapasztalatot és a fiatalságot, biztosítja a vidéki politikusok érvényesülését, és sikert ér el a választásokon" – jelentette ki Langos. Sebej annak tudatában vállalta a jelölését, hogy a polgári jobboldal olyan értéket képvisel, amelyért érdemes harcolni. "A jobboldali politika sok tekintetben az egyetlen esélyt jelenti a fellendülésre és a politikai kultúra megõrzésére" – hangsúlyozta Sebej, aki a párt élére fiatalokat szeretne juttatni. A folytonosság megõrzése érdekében az elsõ alelnöki posztra Langost fogja javasolni. Peter Osuský, Ondrej Dostál, Juraj Lang, Peter Bacovský ugyancsak egy-egy alelnöki poszt várományosa. A végsõ határozatot a párt február 17-én sorra kerülõ kongresszusa mondja ki. (szm)

Státustörvény – hatpárti találkozó a magyar államfõnél

Budapest. Nem közeledett a parlamenti pártok álláspontja a státustörvény tervezetének egyeztetésekor, amelyre tegnap Mádl Ferencnél került sor. Az államfõ reményét fejezte ki, hogy a pártok, a nemzet egységét demonstrálva, nagy többséggel szavazzák meg a törvényt, amelynek megalkotása alkotmányos kötelesség. A Fidesz támogatásáról biztosította a javaslat elfogadását. Kövér László elnök szerint a törvény másfajta lélektani viszonyt teremthet az anyaországi és a határon túli magyarság kapcsolatában. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke szintén támogatásáról biztosította a státustörvény megszületését. Hozzátette azonban: pártjának álláspontja leginkább a Magyarok Világszövetségének vélekedéséhez közelít. A MIÉP alapvetõen egyetért a törvény megalkotására vonatkozó kezdeményezéssel. Az MDF szintén támogatja a státustörvény megalkotását, és reménykedik abban, hogy az alkotmány 6. paragrafusában foglaltaknak, amely szerint a Magyar Köztársaság felelõsséget érez a határainkon túl élõ magyarokért, minden politikai tényezõ képes és hajlandó lesz megfelelni. Az MSZP szerint szükség van a határon túli magyarok támogatásának szabályozására, de a kedvezményezettek körének és mértékének meghatározásakor vélekedésük alapján, tekintettel kell lenni a hazai lakosság érdekeire és teherbíró képességére. Szent-Iványi István, a szabad demokraták frakcióvezetõje szemfényvesztésnek nevezte a tervezetet, amelyet frakciója elutasít. Úgy fogalmazott: nem lehet tudni, hogy a jogszabály kikre terjedne ki, milyen szolgáltatásokat biztosítana, mennyibe kerülne, és hogy ki fizetné a felmerülõ költségeket.

MIÉRT VÁLASZTOTTAM A MAGYAR ISKOLÁT?

– Jómagam szlovák nemzetiségû vagyok, férjem pedig magyar. Mindkét fiunkat magyar iskolába írattuk, a kassai gimnáziumban érettségiztek, sikeresek választott hivatásukban, és soha semmiféle hátrányuk nem származott abból, hogy magyar tannyelvû iskolát végeztek. Épp ellenkezõleg: jól eligazodnak a világban, gyorsabban sajátították el az idegen nyelveket, nyitottá váltak, és már kiskorukban megtanulták a toleranciát. Nálunk odahaza két nyelv volt használatos, az apjukkal magyarul, velem szlovákul beszéltek. Egyik nyelvet sem nyomtuk el a másik rovására, sõt õk tanítottak engem magyarul, én pedig õket szlovákul. Az unokám szintén vegyes házasságból született, most tizenkét éves, és szintén magyar iskolába jár, édesapjához hasonlóan színvonalas oktatásban részesül. Széles látókörû, gyors felfogású gyerek, biztos vagyok benne, hogy jól boldogul majd az életben. (juk)