Péntek, 2001. augusztus 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 179. szám

Ausztriában és Magyarországon élõ és dolgozó fiatalokat arról kérdeztünk, hogyan igazodtak el az ügyintézés útvesztõjében és hogy érzik magukat "idegenben"

Judit édesanyja egy magyarországi megyeközpont elismert és megbecsült fogorvosa csaknem harminc esztendeje. Nem csoda, hogy lánya ötéves kora óta behatóan foglalkozott a fogak izgalmas világával, a gyógyításukkal, az íny szerepével és betegségeivel. Édesanyja nemcsak a tudást öntötte gyermekébe, hanem szorgalmas munkájának köszönhetõen Judit a fogorvosi hivatásra szeretettel és tisztelettel is gondolt. Játékai is a fogak gyógyításáról és a mûfogsorok készítésérõl szóltak. Gyurmából formált apró fogacskákat, s igazi fogkrémmel súrolta nap mint a porcelánbabái száját.
Amikor elvégezte a bécsi fogtechnikusi felsõfokú képzést, úgy döntött, osztrák környezetben próbál meg érvényesülni és édesanyja árnyékából kilépve végzi hivatását. Két magyar és egy osztrák csoporttársával céget alapítottak, és Bruckban nyitottak egy fogászati központot. Judit négy éve végzi odaadóan Ausztriában a munkáját, élvezi az ottlétet, s mint mondja, a környezete és a hivatalok is maximálisan megbecsülik és tisztelik õt. Ha a hivatás azzal jár, hogy ott éljen, ahol dolgozik, akkor az a legkevesebb, hogy segítsék õt ebben az embertársai.
Melinda egy éve költözött Visegrádra. Pedagógusként dolgozhatott volna Szlovákia valamelyik kisközségében, de mivel nem akart buszon zötykölõdni a hajnali órákban potom néhány ezer koronáért, és nem szívesen gondolt arra sem, hogy esetleg nem egész egy év múlva – a legfiatalabb címszó alatt – lapátra tegyék õt a leépítés során, elvégzett Budapesten egy ingatlanforgalmazói továbbképzést, és betéttársaságot alapítva kezdte meg a Dunakanyarban a munkáját. Az egyik legtalpraesettebb üzletasszonynak számított a környéken, még Szentendrérõl, Pomázról és Budakalászról is hozzáfordultak az érdeklõdõk és az eladók. Igaz, a továbbképzése, a lakás és az iroda bérleti díja, a vállalkozás megalakulásával kapcsolatos ügyintézés, valamint a tartózkodási engedély intézése nem kevés pénzébe került, ám Melinda úgy gondolta, megéri befektetni, hiszen évek múlva csak áldani fogja az eszét, hogy megpróbálta megvalósítani álmát, hogy az "anyaországban" éljen és dolgozzon. Egy év lejártával azonban az idegenrendészet úgy megkeserítette Melinda életét, hogy legszívesebben odébbállt volna, hogy tudását és tapasztalatait egy olyan országban kamatoztassa, ahol méltányolják, és nem pedig megalázzák, s leckéztetik õt szüntelenül.
Összehasonlítva az Ausztriában élõ és dolgozó Judit tapasztalatait a felvidéki magyar fiatal magyarországi tartózkodásával kapcsolatos ügyintézés bürokratikus eljárásával, az olvasóban bizonyára felmerül az élni és élni hagyni szabálya. Tudniillik, ha még ezt az alapvetõ jogszerû igényt sem képes betartani az úgynevezett anyaországot képviselõ – idegen állampolgárokkal foglalkozó – hivatala, akkor a legkevésbé sem várhatjuk el, hogy "csak" azért dédelgessenek bennünket, mert magyar az anyanyelvünk, mert magyarul álmodunk és magyarul beszélünk gyermekeinkkel. Melinda élményei az emberi méltóság sárba tiprását igazolják, ami után egyértelmû a fiatal leány jövõképe: "ott dolgozni és fészket rakni, ahol én is egy téglának számíthatok a falban."
"Bécs világváros. Már a színházaiban, a múzeumaiban, az operában, de még a sétálóutcáin is érezhetõ az a fajta légkör, amely eltér és felülemelkedik a sznobizmuson, amely az ember bensõjére orientálódik, függetlenül annak származásától, vallási és bármifajta megkülönböztetésétõl. Amikor itt tanultam, nem csak a fogászat elméletét és csínját-bínját sajátítottam el. Nekem már nem csak hogy kötelességem segíteni az idegeneknek, hanem egyszerûen természetessé vált, hogy jószándékkal forduljak feléjük, s ahelyett hogy elgáncsolnám õket, jószóval és tisztelettel viseltetek irántuk" – mondja Judit, aki a munkája során találkozik németekkel, svájciakkal, szlovákokkal, magyarokkal, csehekkel, arabokkal, törökökkel, kárpátaljaiakkal és erdélyiekkel is. "Egy biztos, ugyanolyan ügyfeleim mind – nem kedvesebb nekem az osztrák, a magyar, a brucki, tehát a helybéli vagy akár a távolból idevetõdõ idegen, legyen az zürichi vagy kolozsvári. Azt adom, amit én kaptam az osztrák hivatalokban: tiszteletet, megbecsülést, segítõ kezet."
"Imádom a munkámat, szeretem a Dunakanyar minden részletét, s az ide látogató embereket is. Örömmel tapasztalom, hogy németek, osztrákok, hollandok, de még erdélyiek és vajdaságiak is szép számban keresnek errefelé eladó vagy kiadó házakat, lakásokat. Lakóparkok iránt is sok fiatal házaspár érdeklõdik, s a legjobbat akarom nyújtani az ázsiai ügyfeleimnek éppúgy, mint a roma, a szerb, a horvát, az ukrán, a magyar vagy a román polgárnak. Én nem teszek különbséget a vevõk között, velem azonban a magyar idegenrendészet megtanította a leckét: te nem vagy közülünk való, ezért a fejed búbjától a talpadig bizonyítsd be, hogy közénk való vagy, és alkalmasnak találtatsz országunk építésére" – foglalja össze a történetét Melinda, aki tartózkodási engedélye meghosszabbítására már lassan több idõt fordít, mint a munkájára. "A tisztelt rendészek – vagy csak embere válogatja, mert mindegyik mást mond és mást követel - nincsenek tekintettel a kérvényezõre, ha ne adj isten, egyéb elfoglaltsága is akad a külföldi ügyintézõnek (például megbetegszik, elutazik, továbbképzésen vesz részt stb.), s elõtérbe helyezi a tartózkodási engedély intézésével szemben, már az elsõ pillanatban bizalmatlanul kezelik, számonkérik az összes eltékozolt percet, felülbírálják minden mondatát és igazolását, a leadáshoz szükséges okiratok végtelen listáját pedig ismét megtoldják egy-két újabb igénynyel. Az az érdekes, hogy a kolléganõmtõl soha nem pont ugyanazt kérik, amit tõlem, holott õ is ugyanazt a céget képviseli, s ugyanabból a szlovákiai városkából jött, ahonnan én. Néha nem lehet másképp értelmezni a hozzáállásukat, csak úgy, hogy az egyiknek az a baja, ha van rajtad sapka, a másiknak meg az, hogy nincs. Az ügyfélszolgálatuk keserves menetének köszönhetõen a múlt héten hiába mentem oda tíz órára, annak ellenére, hogy délután egy óráig volt ügyfélszolgálat, engem azzal bocsátottak el tíz óra ötven perckor, hogy ma már ne követelõzzek, ha ennyire fontos, amit akarok, miért nem mentem hamarabb, a kolléganõ már átvette az eddig várakozók kérvényeit, s még véletlenül sem csatolja hozzájuk az enyémet, ami csak egy haladék igénylése lett volna. Vessek magamra, jöjjek a legközelebbi hivatalos napon, s igazoljam az aznapi és a következõ napi mulasztást is. A kérdés, hogy ki mulasztott valójában, senkit nem érdekelt rajtam kívül, a hiánypótló iratok osztályán dolgozó hölgy azt tanácsolta, legközelebb hozzam magammal a szülõhazámban felejtett kultúrámat is (talán a kulturáltságra gondolt, de nem sikerült tisztáznunk a gondolatainkat, érveinket és jogainkat sem), mert arcátlanul és jogtalanul kritizálom a munkájukat. Nem értettem a hölgy alaptalanul hajtogatott mondókájának az okát, mivel én csak arra szerettem volna választ kapni, miért nem ismerik el, hogy ottjártam? Ha már egyszer az orvosom volt olyan kegyes, és reggel hétkor berendelt egy gyógykezelésre az arcüreggyulladásommal, s taxival potom háromezer forintért még idõben odaértem az idegenrendészetre, s ráadásul reggel még telefonon is azzal biztatott az ügyeletesük, hogy tizenhárom óráig van ügyfélfogadás, nyugodtan menjek, csak vigyek orvosi igazolást, akkor miért nem veszik át tõlem az igazolást a meglévõ okirataimmal együtt, s miért nem ismerik el, hogy én idõben odaértem, csak a beteges ügyfélfogadási stílus áldozatául esve nem hajlandók velem már foglalkozni?! Egy szó mint száz: mindig valamin elcsúszom, mindig kérnek még valamilyen igazolást, arról hogy igazoljam az eddig igazoltakat, s aztán azt is igazoljam, hogy igazolni tudták nekem az igazolnivalómat".
Judit és Melinda két külön világba cseppent. Judit magyarként lett Ausztria boldog lakosa és dolgozója, Melinda pedig magyarként lett Magyarország külföldi szlovák állampolgára, akit még eddig – érdekes módon - egyetlen egyszer sem kérdeztek meg afelõl, hogy magyar-e, legfeljebb arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy ért-e magyarul. Mivel meg merte jegyezni, hogy ért, hiszen õ is magyar, kiigazították a megjegyzését azzal a ténnyel, hogy õ egy szlovák állampolgár, s azzal a tévedéssel, hogy érti a magyar nyelvet. A tévedést nem tudta magáévá tenni, nyomatékosan kijelentette, hogy magyar, de mivel ez nyom a legkevesebbet a latban, a mai napig próbák kereszttüzében áll, és egyfolytában azt próbálja bebizonyítani, hogy hasznos munkát végez. A vállalkozása kezdetek kezdetén áll ugyan, de már az elsõ lépéseikkel meghódították szerény környezetüket, elismerik személyét, ügyfelei és kollégái tisztelik és igénylik munkáját. Mivel részletesebben és behatóbban ismeri Magyarország történelmét és kultúráját, mint néhány helybéli, nem egyszer kérik meg õt a külföldi vendégek kalauzolására a környéken. Ilyenkor jegyzi meg emelt fõvel: "Az embernek meg kell küzdeni az értékeiért. Az identitásáért is. Én tudom, ki vagyok, ismerem a gyökereimet, a gerincemet, a hajtásaimat. Az az ember, aki csak egyet is nem ismer e három valóság közül, nem képes egyben látni a fát, embernek látni az embert."

Igyekezzünk nyugodtan, higgadtan beszélni, kerüljük a felesleges izgalmat, ne csináljunk a bolhából elefántot

Mindnyájan emberek vagyunk. Ebbõl a szemszögbõl nézzünk tehát fõnökünkre is, bár – valljuk meg õszintén – tõle is elvárhatnánk, hogy emberszámba vegye alkalmazottait. Szinte valamennyi nõi alkalmazott egybehangzó véleménye, hogy a fõnök velük szemben sokkal többet megenged magának, mint amennyit a férfi beosztottakkal szemben. Az alábbiakban néhány tanácsot közlünk arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk magabiztosabban felettesünk elõtt:

Vegyünk egy mély lélegzetet!
Ha valamilyen probléma merül fel, legyünk körültekintõek! Ne törjünk rá a fõnökre és ne öntsünk ki elõtte mindent, ami a szívünket nyomja, egy szuszra. Mielõtt belefogunk a mondandónkba, vegyünk egy mély lélegzetet és mérlegeljük, valóban ilyen forrón eszik-e a kását. Ha arról van szó, hogy valamit elrontottunk és be kell számolnunk arról, hogy milyen módon követtük el a hibát, igyekezzünk tárgyilagosak lenni, mondjuk el érveinket és röviden ismertessük a tényállást és azt, hogy mi okozta a hibát. Igyekezzünk nyugodtan, higgadtan beszélni, kerüljük a felesleges izgalmat, ne csináljunk a bolhából elefántot. Az ideges, kapkodó stílus ragadós, a fõnök is hasonlóan fog reagálni beszámolónkra. A legideálisabb az, ha azonnal valamilyen megoldással állunk elõ, amivel a problémát orvosolhatjuk.

Mit szabad és mit nem
Vajon betilthatja a fõnök beosztottainak, hogy a munkahelyükrõl magánügyekben telefonálgassanak? Természetes, hogy apró halaszthatatlan ügyeinket elintézhetjük a munkahelyünkön is – például kérhetünk idõpontot orvosunktól, hazatelefonálhatunk, ha beteg gyermekünk otthon maradt, vagy gratulálhatunk a szüleink névnapjára. A telefonálgatást azonban semmi esetre sem szabad túlzásba vinni, órák hosszat trécselni a barátnõvel, ilyen esetben a fõnök valószínûleg megtérítteti velünk a telefonszámlát. Más téma a telefonbeszélgetés lehallgatásának lehetõsége. Normális esetekben nem illik és nem is szabad lehallgatni mások telefonbeszélgetését, ha azonban a fõnöknek is halaszthatatlanul szüksége van a vonalra, illedelmes figyelmeztetéssel megkérheti beosztottját a beszélgetés befejezésére.

Beleszólhat öltözékünkbe?
Eléggé kényes téma, vajon a munkaadó beleszólhat-e abba, milyen ruhában, milyen frizurával jelenünk meg munkahelyünkön? Természetesen – hacsak nincs kötelezõ egyenruha (pl. a banki alkalmazottaknál, pincérnõknél, stb), akkor ilyen dolgokba nincs beleszólása, de ez alól a szabály alól is vannak kivételek. Olyan esetben, ha az öltözék vagy a frizura a munka biztonságának rovására menne, de figyelmeztethet akkor is, ha valaki túl ápolatlanul jelenik meg munkahelyén, vagy ha a beosztott a cég jó hírnevét tenné kockára öltözékével.

Egy kényes téma
Valóban kényes téma a fizetésemelés. Ami ezt a kérdést illeti, ahány fõnök, annyiféle vélemény és megoldás létezik. Némelyik minden pénzbeli ügyrõl egyedül dönt és nem hajlandó senki tanácsát, ajánlatát, véleményét elfogadni. Akadnak azonban olyanok is, akik eléggé bizonytalanok, ingadozóak és örömmel veszik, ha másokkal is megbeszélhetik az ügyet, vagy egy ügyesebb alkalmazott a "kezükre játssza" a saját ötletét.
Ezért, ha ilyen témáról szeretnénk beszélni a fõnökkel, alaposan fontoljuk meg, mielõtt bekopogunk az ajtón, hogy alkalmas-e az idõpont és milyen módon hozzuk tudtára igényünket. Kardinális hiba lenne, ha olyankor kérnénk fizetésemelést, amikor valamit elrontottunk, ha éppen sikertlen idõszakát éli a cég, ha a fõnök bal lábbal kelt fel, ellenben használjuk ki az alkalmat, ha valamiért megdicsért, ha valamilyen ötletünk bevált, vagy valamilyen jó hírt kapott. Ilyen esetben hamarabb célt érhetünk. (– malév –)

A legújabb magyar kutatási eredményekrõl: Somlyai Gábor biológus, Szász András fizikus és Kulcsár Gyula biokémikus

Az élet legszebb ajándéka az egészség, ezt azonban csak az tudja igazán, aki elveszítette. De ilyenkor sem szabad feltenni azt a kérdést, hogy "Miért éppen én?", hanem inkább összes erõnket a felépülésre kell fordítanunk Mindent meg kell tennünk a gyógyulás érdekében. Ezt állítják az orvosok is, de sajnos néha a gyógyuláshoz rendelkezésükre álló kezelési eljárások nem elegendõek. Az utóbbi évtizedekben a kutatók a rákkutatásban döntõ szerepet játszó molekuláris biológia területén jelentõs lépéseket tettek. Ennek köszönhetõen az idõben felismert rákbetegségek egy része ma már gyógyítható. Ez hagyományosan sebészi, gyógyszeres vagy sugárterápiás módszerrel történik, a legtöbbször a hármat együttesen alkalmazzák. Ám átütõ sikert a biztató eredmények ellenére sem tudtak elérni, hiszen a daganatos betegségekben elhaltak száma világszerte emelkedik. Nem csoda, hogy a rákgyógyításban elkezdõdött a tudományosan megalapozott alternatív gyógymódok kutatása. Magyarországon jónéhány elszánt kutató dolgozik az ádáz kór legyõzéséért. Köztük biológusok, kémikusok, fizikusok. Mint mondják, a gyógyszerek jelentõs részével a gyorsan osztódó sejteket próbálják kiirtani. Csakhogy a hatóanyagok az egészséges sejteket is elpusztítják, ezért a betegeknél olyan kellemetlen mellékhatások lépnek fel, mint a hajhullás, hányás, illetve a tönkrement immunrendszer eredményeképpen fellépõ gombásodás.
Solymai Gábor biológus olyan – csökkentett deutériumtartalmú – ivóvizet alkotott, amely a rákos sejtek elpusztításában hatékonynak bizonyult, az egészséges sejtekre viszont ártalmatlan. A vizsgálatai során arra jött rá, hogy a sejtek érzékelik a deutériummegvonást, a hibásak el is pusztulnak ettõl, az egészségesek azonban képesek alkalmazkodni. Kísérleteit egy manchesteri kutatóintézet és a kaliforniai Oncotech cég is megerõsítette. "Eddig ezerháromszáz betegen tettünk kísérletet a csökkentett deutériumtartalmú víz adagolásával, s azt tapasztaltuk, hogy nyolcvan százalékban bizonyítható volt a javulás: csökkent a tumorok mérete, a csápjai eltûntek, a daganat betokosodott. Mára néhányan meg is gyógyultak. Volt olyan tüdõrákos beteg, aki egyszerûen felköhögte a betokosodott tumort. Állítom, hogy a víz kúraszerû alkalmazásával két-három éven belül húsz-harminc százalékkal lehetne csökkenteni a rákban elhunytak számát" – véli Somlyai Gábor, a biológiai tudományok kandidátusa, aki szerint, ha sikerülne bejegyeztetni a Preventa 105 ivóvizet, gyógyíthatnák vele azokat a rákbetegeket is, akiknek a hagyományos kezelés nem hozott kielégítõ eredményt, illetve akik minimum két-három hónapos életkilátással számolnak. A biológus megjegyzi, hogy a víz megelõzésre is jó, nincs káros toxikus hatása.
Szász András fizikus a hipertermia-készülékkel kezdte meg a legújabb rákkezelési eljárását. A találmány alapötlete, hogy a negyvenkét fok fölé melegített emberi sejtek, beleértve a rákos sejteket is, elpusztulnak. A hipertermia a daganatsejtek anyagcseréjében idéz elõ változást, amitõl a hagyományos kezelés hatékonyabb lesz. Négyfajta hõterápiát végeznek, négyfajta készülékkel. "Az egész test kezelésére szolgáló berendezést távoli áttéteknél használják. A kezelés altatásban zajlik, összesen hat órán át, amelynek során másfél-két órára negyvenkét fokra melegítik a testet. A lokális kezelés egy tányér nagyságú kezelõfejjel történik, melyet kizárólag a daganatos testrész felett alkalmaznak. Az üregi hõterápiával katéterrel hõkapszulát juttatnak a testbe. Ezt hólyag-, méhnyak-, végbél- és prosztataráknál alkalmazzák. A tûközvetített hipertermiakezelés során a daganatba két tût szúrnak, egy pozitív és egy negatív pólusút, s emellett olyan hatóanyagot is a tumorba juttatnak, amely a gyorsan osztódó sejteket pusztítja. A két tû pólusai között hõ keletkezik, a hatóanyag pedig kizárólag itt cirkulál, így máshol nem okozhat rombolást" – magyarázza a fizikus, akinek a készülékeit a budapesti Péterfy Sándor, az Uzsoki utcai és a Máv Kórházban alkalmazzák.
A kérdésre, hogy pontosan mi is okozza a rosszindulatú daganatok kialakulását, az orvostudomány máig nem talált választ. Minden esetben alkalmazható, biztos módszer tehát a gyógyításukra sincs. A megkérdezett szakemberek ezért mind azt hangsúlyozzák, hogy az alternatív kezelési módokat a hagyományos módszerek mellett, illetve azokat kiegészítve célszerû bevetni. "Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a felismerést, hogy a keringési rendszerünkben elõforduló kismolekulák között léteznek olyanok, amelyek természetes védelmi rendszert alkotnak, s elpusztítják a keletkezõ tumorsejteket. Ezek ugyanis – a normális sejtekkel ellentétben – bizonyos kismolekulákat szabályozás nélkül vesznek fel, s ha ilymódon túleszik magukat, elpusztulnak. Ez a folyamat mindaddig biztosított, amíg csak annyi ráksejt keletkezik, amennyivel e jótékony molekulák el tudnak bánni. Ennél több ráksejt esetében a szükséges molekulák keverékét kívülrõl kell bejuttatni a szervezetbe" – hangsúlyozza Kulcsár Gyula biokémikus, a "Passzív Tumorellenes Védelmi Mechanizmus" felfedezõje, aki kutatásai során fejlesztette ki a Culevit étrend-kiegészítõ tablettát és Culevit krémet, melyek gyógyszertárakban is megvásárolhatók. "A Culevit nem gyógyszer, alacsony hatóanyag-tartalma miatt tehát nem minden esetben rendelkezik gyógyulást elõidézõ hatással. Az utókezelésben viszont, kemoterápiával együtt alkalmazva, szerepe van abban, hogy a daganat ne alakuljon ki újra. Már dolgozunk egy jóval nagyobb hatóanyag-tartalmú infúzió kifejlesztésén, amellyel a keringési rendszerben hosszabb ideig magasabb szinten lehetne tartani a védelemben részt vevõ molekulák mennyiségét" – jelentette ki Kulcsár Gyula biokémikus, orvosegyetemi adjunktus.
Bak Mihály patológus, az orvostudományok doktora a daganatos megbetegedések megelõzésére hívja fel figyelmünket. Minden embernek tudatosan óvnia kellene az egészségét. Kerülni kell a zsíros, rostszegény étrendet, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, s rendszeresen részt kell venni az alapvetõ orvosi kivizsgálásokon. Mivel a férfiaknál a tüdõ-, a nõknél pedig a mellrák a leggyakoribb, rendszeres tüdõszûrésen, vastag- és végbélrákszûrésen, az ötven év feletti férfiaknak prosztatarákszûrésen, a nõknek pedig méhnyak- és mellrákszûrésen kell átesniük. Ne feledjük: nem szabad elhanyagolnunk a kontrollvizsgálatokat. Az idõben felfedezett bajt sokkal ígéretesebben lehet gyógyítani, mint az elõrehaladott stádiumban lévõ daganatos betegséget.
A rák ellen intenzív harcot folytatnak a kutatók. Mi azzal segíthetjük leghatékonyabban e küzdelmet, hogy lemondunk a rákkeltõ káros szenvedélyekrõl, az ártalmas alkotóanyagokat tartalmazó élelmiszerekrõl, stresszes életünket pedig megpróbáljuk átértékelni és módosítani.

A németországi Wilfried Gürtler pszichológus véleménye szerint nincs szükség pénzre ahhoz, hogy helyreállítsuk lelkiállapotunkat, és megõrizzük egészségünket

Az ájurvéda szerint a gyógyító indiai orvosok évszázadok óta tudják, hogy a bõr számára a leghatásosabb életelixír a sima forró víz. Ha ezt isszuk, bõrünk néhány nap alatt természetes frisseséget kap. A forróvíz-kúra lényege, hogy reggelente forraljunk tíz percen át egy liter vizet, és ebbõl igyunk meg reggeli elõtt egy pohárral. A maradékot tegyük termoszba, és napközben iszogassuk. Természetesen ne a forró vizet igyuk, hanem ahogyan a teát szoktuk, elõtte egy kicsit hagyjuk kihûlni. Így néhány nap alatt salaktalanítjuk a szervezetünket és megtisztítjuk a bõrünket is. A kúra elsõ napjaiban megeshet, hogy lepedékes lesz a nyelvünk, hiszen a szervezetünk ily módon választja ki a méreganyagokat. Ha a kúrát hat-nyolc hétig kibírjuk, újjászületünk!
Az idõnként beiktatott böjtnapok élénkítik a bõr, a test és a szellem mûködését egyaránt. A táplálék megvonásának hatására a szervezet megtisztuláson megy keresztül, kiürülnek belõle a salak- és méreganyagok, ezért a bõr finomabb és rózsásabb lesz. Nagyon jól beválik az öt-hét napos léböjtkúra, amelyet mindenki otthon is kipróbálhat.
Wilfried Gürtler pszichológus egy teljesen meglepõ módszert dolgozott ki a szervezet megtisztítására. Táncterápiás tanfolyamokat szervez Németországban, s immár nem elsõ alkalommal látogatott el Magyarországra is, hogy tudását megossza azokkal, akik a tánc, a mozgás útján szeretnének megszabadulni a szervezetükben felhalmozódott mérgektõl és zsíroktól. Gürtler teóriája, hogy a tanfolyam résztvevõinek a képzés során nemcsak a testük születik újjá, hanem lelkileg is felfrissülnek és megszabadulnak szorongásaiktól és neuraszténiás problémáiktól. Tanfolyamain és páciensei között vannak gyermekek és felnõttek, férfiak és nõk egyaránt, de például szívbetegek és áldott állapotban lévõ nõk is elvégezhetik e különleges kúrát. A gyakorlatok abból állnak, hogy a résztvevõknek el kell képzelniük, miként táncolnak a görögök, a franciák, a németek, a kínaiak vagy éppen a magyarok. Nem a tánclépések elsajátítása számít, hanem a feloldódás, az ellazulás és a mozgás élvezetének érzése. Mint mondja, fontos, hogy a saját bensõnkbõl fakadó szabályok szerint mozogjunk, és nem pedig úgy, ahogy azt ránk kényszerítik, ahogy az elvárások diktálják. Aki állandóan másnak engedelmeskedik, lehajtott fejjel és szorongásokkal teli életet él, elõbb-utóbb megbetegszik...
Nos, a fentiekben leírtak alapján rádöbbenhetünk arra, hogy újjászületésünk még pénzbe sem kerül. Elég egy kis víz- és tánckúra, s ami a legfontosabb: a stresszmentes pillanatok megélése. Ha képesek vagyunk akárcsak néhány napra is megválni görcseinktõl, utálkozásainktól és haragunktól, rájövünk, hogy önmagunkat szabadítottuk meg az ostobaságtól s a ránk leselkedõ betegségek veszélyétõl. (zal)

Nem kell lemondanunk a napról!

Mindnyájan tudjuk már, hogy az elmúlt évekhez képest a Nap sugarai évrõl-évre agresszívebbek, bõrünk sokkal gyorsabban lesül és a bõrrák keletkezése fokozottabb mértékben fennáll.
A Nap elõl viszont ugyanolyan értelmetlen lenne bújkálni, mint abbahagyni a lélegzést azzal az indoklással, hogy elvégre a levegõ is éppen eléggé szennyezett. A Nap sugarainak ugyanis jótékony hatásai is vannak szervezetünkre: erõsítik immunrendszerünket, testünkben D3 vitamint termelnek, mely a bõr és a csontok számára fontos, aktivizálják hormonjainkat. Azonban a napozásra is vonatkozik a mértékletesség. Íme néhány tanács:
A gyerekeket egyéves korukig ne hagyjuk a Napon játszani, ügyeljünk, hogy mindig árnyékban legyenek!
Ha napozni indulunk, legalább tizenöt perccel elõtte kenjük be magunkat napozási szerrel!
A napozókrémet attól függõen vásároljuk, melyik bõrtípushoz tartozunk!
Fürdés után újra kenjük be magunkat, abban az esetben is, ha a napozókrémen az áll, hogy vízzel nem mosható le!
Csak reggel és késõ délután napozzunk, soha nem dél alatt!
Ha mégis délben vagyunk kénytelenek a tûzõ napon tartózkodni, akkor csakis szellõs ruhában, valamilyen fejfedõvel és napszemüveggel tegyük!
Ha valamilyen gyógyszert szedünk, tudjuk meg, hogy szabad-e napoznunk közben! Némely gyógyszer ugyanis érzékenyebbé teszi szervezetünket az ultraibolya sugárzásra. (mal)

A kínai módszer

A kínaiak nagyon ritkán küzdenek súlyfelesleggel. Táplálkozási szokásaik kutatása közben kialakult egy olyan módszer, amelynek segítségével irányítani tudjuk étvágyunkat és nem hízunk.E módszer szerint szervezetünk mûködését öt kozmikus elem energiája befolyásolja: a fa, a tûz, a föld, a fém és a víz, amelyek megfelelnek az évszakoknak és az egyes ételek ízének is: az édes, a sós, a keserû, a savanyú és a csípõs íznek. Hogy mivel bizonyítható ez? Azok az emberek, akik túlsúlyosak, általában mindig csupán egyfajta ételt fogyasztanak.
Az öt íznek is megvan a maga szerepe.
Az édes segíti a testszövetek növekedését és a test fejlõdését. Az édes ételek túlzott fogysztása a testtömeg túlzott növekedését idézi elõ.
A sós íz tartja egyensúlyban az ásványi anyagok mennyiségét és megakadályozza a kiszáradást.
A keserû íz rendben tartja a szervezet savszükségletét és segít harcolni a szomjúság ellen.
A csípõs íz a metabolizmust tartja egyensúlyban, regulálja az étvágyat és az emésztés minõségét.

Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk – mondja Szebenyi Sándor, a budaörsi JAIPUR Indiai Étterem és Kávézó fõszakácsa

Míg az iskolában fõleg az európai ételek készítésének a csínját-bínját sajátította el a huszonéves szakácsmester, addig otthon, Debrecenben már a gasztronómia távol-keleti specialitásaival is örömmel kísérletezett. Mint mondja, igazi kaland a számunkra ismeretlen fûszerek és élelmiszeralapanyagok megismerése és felhasználása. A bódító illatok és a különös ízvilág szó szerint magával ragadta Szebenyi Sándort, s külön megtiszteltetésnek találta a Jaipur Indiai Étterem felkérését, ahová a Mammut Üzletház Nemzetek Konyhája Étterembõl lépett át. Azóta õ irányítja az indiai étterem-kávézó konyháját, s õ készíti a budapest-szerte közismert ínyenc-finomságokat.
"Nyolc éve tanultam ki a szakácsmesterséget Debrecenben, s mivel fokozatosan bõvítettem a tudásomat, sikerült a gasztronómia legtitokzatosabb világába is eljutnom. Fantasztikus érzés a különbözõ országok étrendjének és ízvilágának az elsajátítása, az ételkészítés igazi kihívás a számomra, még akkor is, ha éppen magyar specialitás elkészítése a feladatom. Igaz, jelenleg erre leginkább a baráti és családi körben kerülhet sor, de akkor aztán mindent beleadok, megõrjítem a különféle fogásaimmal a vendégeimet" – avat be minket a szakácsmesterség élményeibe Szebenyi Sándor, aki Debrecenben az Arany Bika vendéglõben fõleg alföldi ételkülönlegességekkel hódította meg a vendégeket, majd Budapesten – katonai szolgálata leteltével – többek között egy francia vendéglõben és egy magyaros ételeket kínáló étteremben dolgozott. A Jaipurban számtalan helybéli és külföldi vendéget kápráztatott már el ínyencségeivel. "Az ízvilág végtelen skálája kimeríthetetlen. Már a magyar gasztronómiában is csodálatos ételkompozíciókat képes az ember összeállítani, s bevallom, a szívemhez a mai napig a magyar ételek készítése áll a legközelebb. Ha teljes terjedelmében kihasználnánk a fõzéshez rendelkezésünkre álló alapanyagokat, a fûszer- és zöldségféléket, a hús- és halfajtákat, rájönnénk, hogy a magyar ételek is nyugodtan szerepelhetnének az egészséges és különlegesen finom ételek listáján. A lényeg az, hogy soha semmit sem szabad túlzásba vinni, tudni kell fûszerezni, párolni, sütni és két kézzel kell meríteni a nyersen fogyasztható ételek: zöldségek és gyümölcsök gazdag tárából" – jegyzi meg Szebenyi, majd õszintén bevallja, hogy a gasztronómia paradicsomából egyedül a tengeri herkentyûk fogyasztásával és készítésével nem tudott megbarátkozni. "Nem véletlen, hogy az úgynevezett szegény emberek ételét sikerült minden nemzetnek a lehetõ legfinomabbra kikísérleteznie. Míg a magyarok a gulyáslevessel remekelnek, addig az indiaiak a rizses ételeket állítják elõ fenséges módon. Tehát azokat az olcsóbb ételeket, amelyeket még egy vendéglõben is bárki megengedhet magának, olyan finomra lehet öszszeügyeskedni, hogy semmivel sem maradnak le a borsos árú ételfogásoktól. A drága menük esetében legfeljebb a felhasznált alapanyag lehet drágább, de az elkészítésük ugyanúgy a fûszerek megfelelõ adagolásán alapszik."
Szebenyi Sándor arra is felhívja az olvasók figyelmét, hogy az étkezés célja egyáltalán nem lehet a kilók felesleges gyarapítása. "Már a reggeli elkészítésénél is a friss zöldségek, tejtermékek és a folyadék (lehetõleg gyümölcslevek) kapja a központi szerepet, mivel a szervezetünkbe a reggelibõl származó vitaminok épülnek be a legjobban. Az ebédnél a köretek kiválasztására kell ügyelnünk, bátran ajánlom a rizs mindenkori fogyasztását, mivel könnyen lebontja a szervezetünk. A natúr húsok szintén elõnyben részesítendõk, a panírozott húsokkal azonban meggyûlik a baja a gyomrunknak, mivel ezek szívják magukba a legtöbb olajat, s elképesztõen nehezen emészthetõek. Meggyõzõdésem, hogy több halat kellene mindannyiunknak fogyasztania, s vacsorára mindig megelégedhetnénk a gyümölccsel. A sárgadinnye, barack, alma, cseresznye, eper, málna, a körte és a déli gyümölcsök egytõl-egyig egészségesek, táplálóak. Ha nem csak a mindennapi étkezéssel kapcsolatban adhatok tanácsot az olvasóknak, hanem a vendégvárás során készítendõ finomságok terén is, mindenképpen ajánlanám a tárkonyos levesek beiktatását a menübe. Mi, magyarok, levesesek vagyunk, de a vendégnek elõszeretettel tálaljuk fel a legzsírosabb ételfajtákat. Márpedig az ízletes elõételnek – legyen az leves vagy salátatál – lényeges szerepe van az emésztésünket illetõleg. A leves könnyû, finom, egészséges és tápláló – meg hát istenien finom!"
Szebenyi Sándor szakácsmester az elmúlt évek során szerzett tapasztalatai alapján megtanulta azt is, hogy a rendelések alapján a jó szakács meg tudja mondani, milyen vendég ül az asztalnál. Mint mondja, nehéz õt magát a vendég szerepében elképzelni, mert alighogy feltálalják részére az általa megrendelt menüt, rögtön elõbújik belõle szakács mivolta, s már az elsõ falatnál észleli a hiányosságokat vagy éppen a mennyei ízeket. "Szerintem fontos a vendég véleménye. Én mindig megmondom a pincéreknek, hogy ízlett az étel, s bevallom, nekem is jólesik, ha be-beszól a konyhába a vendég, vagy akárcsak megüzeni a pincérrel, hogy isteni volt az étel. Az egyik beteljesületlen álmom egy horvátországi vendégeskedés, szeretném megízlelni az ott készített specialitásokat. Biztosan fantasztikusak! Az olaszok a leveseikkel vesznek le a lábamról, a fõ fogásaik is ízletesek, kár, hogy mi leragadtunk a pizzáiknál, hiszen annyifajta finomságot készítenek! Azt vallom, hogy az étkezés egy szórakozás. Ha éhes vagyok, természetesen én is berohanok egy hamburgerért a Burger Kingbe, de ha valaki szépen, jól és jót akar enni, akkor az ízlésesen megterített asztalt és a hangulatos kis vendéglõt választja" – súgja meg Szebenyi, aki szerint tálalni is tudni kell, ugyanis elõször ugyebár mindig a szemünk eszik, csak ezután az orr, s legvégül a száj. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni errõl, szeretjük busásan megpúpozni a vendég tányérját, holott az ételt úgy lehet igazán kiélvezni, ha nem rogyunk össze már a mennyisége látványától. A vendégtál meg lehet pakolva, de a tányéron inkább adagolva legyenek az ínyencségek. Adjunk a terítésre is, mert a pecsétes abrosznál és a maszatos asztalnál nem biztos, hogy jólesik az étel. Az ital megválasztására is hangsúlyt kell fektetnünk. Ha az étel megrendelése elõtt kérünk is valami üdítõfélét, az étkezés során mindenképpen összhangban kéne lenni az italunknak az étel ízével és összetételével.
A jó debreceni – mondaná Szebenyi Sándor – tiszteli az ételt. Mi is ezt tegyük! Nem egy ország éppen a gasztronómiai finomságaival hódította meg a világot. Azt is mondják, hogy ha jól fõz a menyecske, már azzal képes levenni lábáról a kedvesét. Nos, egy szó mint száz, mindenképpen érdemes finomakat fõzni. Ha másért nem, hát legalább azért, hogy azalatt a néhány röpke pillanat alatt, amíg elfogyasztjuk a fenséges eledelt, jól érezzük magunkat, és azt mondhassuk: ez igazán isteni volt!

Ha végre elérkezett a várva várt nyáridõ, vegyük kicsit könnyebben az életet!

Ne vegyük halálkomolyan az életet, elvégre nyár van! Sok embernek mégis ezernyi baja van: némelyek bosszúsak, ha esik, mások ki nem állhatják, ha nagy a hõség, ha szakad róluk a veríték… Közben pedig elfelejtik, hogy végre itt van az év legszebb, legvártabb évszaka. Nemcsak szép, hanem egészséges is. Vajon ismerjük az okait, hogy miért éppen ez az évszak a legegészségesebb és a legboldogabb?

Szebb bõr
Bõrünk nyáron sokkal kiegyensúlyozottabbnak, szebbnek tûnik, mint a többi évszakban. Mindez azért van, mert nyáron egész testünk, így bõrünk vérellátása is fokozottabb. Bõrünk több tápanyaghoz jut, ez meg is látszik rajta. A száraz részek és a pattanások eltûnnek, illetve, mivel barnábbak vagyunk, kevésbé látszanak. Azért nem árt az óvatosság, s hogy télen se legyen problémánk a napfoltok eltüntetésével, minden esetben védjük bõrünket az ultraibolya sugarak elõl. Ilyenkor nappali krémünket úgy válasszuk, hogy fényvédõt is tartalmazzon.

Érzékeink
Szinte érezzük a nyár illatát – ez nem csak jól hangzik, hanem valóság, mivel nyáron orrunk valóban aktívabb, mint egyébként. A levegõ magasabb páratartalma miatt az orr nyálkahártyája minden illatot gyorsabban és intenzívebben érzékel. Mindez nagyon kellemes, ha egy virágzó réten sétálunk, de kevésbé, ha a tömött nagyvárosban izzadunk. Ezért sose feledkezzünk meg a jó minõségû izzadásgátlóról. A parfüm használatával viszont ilyenkor bánjunk csínján, különben környezetünk lélegzetet sem tud venni intenzív illatunk miatt.

Egészségesebb ételek
Nyáron kevesebb édességet fogyasztunk, mint télen. Mindez a Nap fényének köszönhetõ, mely növeli szervezetünkben a boldogság hormonjának, a szerotoninnak a szintjét. Télen pontosan ezt a hormont helyettesítjük az édességekkel. Az tehát, hogy egészségesebben étkezünk, nem annak köszönhetõ, hogy megváltozott volna az ízlésünk, hanem annak, hogy étvágyunk mindig az évszakhoz igazodik. Testünk mindig tudja, hogy mire van szükségünk, csak meg kell tanulnunk hallgatni rá. Mivel nyáron több folyadékra van szükségünk, akaratlanul is keressük a lében dús zöldéget és a gyümölcsöt.

Jó hangulat
Immunrendszerünkre úgy hat a nyár, mint egy kiadós kúra. A napfény aktivizálja a T-sejteket, melyek szervezetünkben felszámolják a fertõzéseket. Ezenkívül nyáron sokkal jobb a közérzetünk, már önmagában ez is javítja immunrendszerünket. Tudományosan eddig még nem tisztázott az oka, de ismert az a tény, hogy bõrünk a napon beta-endorfint termel, amelyik – mint tudjuk – lelki egyensúlyunkhoz és jó közérzetünkhöz szükséges.

Korábban ébredünk
Lefeküdni és aludni? A világért sem! Elvégre aludni télen kell. Nyáron senki sem akar korán lefeküdni. A fény serkenti belsõ biológiai óránkat, tehát az ébrenlét és az álom ritmusát. Ezért nyáron, amikor tovább világosak az esték, a Nap pedig korábban kel, szervezetünk hosszabb ideig jelzi az ébrenlétet. Így mi is kevesebb idõt töltünk az ágyban, reggel pedig korábban ébredünk.

Több szex
Minél forróbbak a napok, annál inkább kedvet érzünk a szexre. Ezt az emberiség már jóval korábban felismerte, de most már tudományosan is meg tudjuk magyarázni ezt a tényt. A kutatók bebizonyították, hogy a nemi hormonok szintje nyáron a legmagasabb. A dolog érdekessége, hogy a termékenység viszont csökken a nyári hónapokban. Minél forróbbak a napok, annál kisebb a lehetõsége a teherbeesésnek. #gy történhet, hogy évrõl-évre kilenc hónappal július és augusztus után születik a legkevesebb gyermek. Hogy miért van így, azt egyenlõre még nem fejtették meg a tudósok… (– mal–)

Vigyázzunk, nehogy már az elsõ országhatárról hazautasítanak bennünket

Sok családban a kutyát és a macskát családtagnak tekintik és a nyári szabadság alatt sem szeretnének megválni tõlük. Ha azonban kedvencünket külföldre is magunkkal visszük, néhány dolgot elõ kell keszítenünk az út elõtt.
Elsõsorban is meg kell látogatnunk az állatorvost, mert ha nem lesz az elõírások szerint helyesen kiállított az egészségügyi igazolványa, benne a megfelelõ kötelezõ oltásokkal, akkor már az elsõ országhatárról hazautasítanak bennünket.
Ajánlatos tudni, hogy Franciaországba csakis három hónapnál idõsebb állatot vihetünk be. A veszettség elleni oltás dátuma nem lehet egy évnél régebbi, de 30 napnál korábbi sem (Görögországban 15, Olaszországban 20 napnál korábbi). Görögországban, Olaszországban, Svédországban és Spanyolországban olyan szakorvosi igazolásra is szükségünk lesz, amely azt tanúsítja, hogy az állat egészséges. Az ilyen igazolás Svédországban nem lehet régibb három napnál. Ebben az országban a többi rendelet is annyira szigorú, hogy ajánlatosabb az állatkát inkább otthon hagyni. A kutyáknak Olaszországban és Ausztriában nyilvános helyen kötelezõ a szíj és a szájkosár használata.
Ha autóval kelünk útra, ne feledjük, hogy a kutya nagyon nehezen viseli a forróságot, már 25 fok feletti melegben is rosszul lehet. Az út elõtt inkább ne etessük meg és adjunk neki idõt és lehetõséget arra, hogy kifutkossa magát. Az autóba készítsük be a vizes edényét, egy üveg vizet és az õ számára is vigyük magunkkal az útra a legfontosabb gyógyszereket: szem- és fülcseppeket, bolhák, kullancsok elleni szert vagy övet. Kétóránként álljunk meg, engedjük ki és itassuk meg. Nagyon fontos, hogy a nyaralásra vásároljunk neki olyan nyakörvet, vagy készíttessünk olyan szíjat, érmet, amelyiken rajta van a címünk (természetesen a legbiztosabb az, ha a nyaralási címünket írjuk rá), hiszen az idegen környezetben megtörténhet hogy az állat elveszik.
A macskát nem ajánlatos magunkkal vinni a szabadságra, a legjobb, ha találunk megfelelõ ismerõst, aki gondoskodni tud róla.
Ha kedvencünket otthon hagyjuk és senki sincs környezetünkben, aki gondját tudná viselni, forduljunk az állatvédõ egyesülethez. Itt általában tudnak valamilyen kutyahotelrõl, melybõl nálunk is egyre több van (bár az ára eléggé borsos), vagy ajánlanak valakit, aki hajlandó gondoskodni négylábú barátunkról. (malév)

Régi ruhadarab sok-sok új részlettel gazdagodott: a legforradalamibb újítást nyaraláskor értékeljük igazán, amikor egy nadrágot csomagolunk be, de kettõt pakolunk ki!

Az idei szeszélyes nyár nagy divatja a nadrág. Az elmúlt években ebben az évszakban eléggé mellõzött ruhadarab most virágkorát éri, hiszen a sok-sok érdekes új részlettel lehetetlen õszig várni, azonnal viselni kell. (Még szerencse, hogy a mostanáig tartó áldatlan esõzések miatt is nagyon jól jött ez a szupermodern ruhadarab.)
A trapéz nadrágok nagyon szexisek lettek. Alapkövetelmény, hogy a csípõre lecsúsztatva viseljük õket, viszont újdonságnak számít a nadrág aljának bolondos nyári megoldása: a térdmagasságig felérõ szexis hasíték. Így a hivalkodóan felhasított szûk szoknya erõs konkurrenciát kapott. A felhasított nadrág óriási elõnye, hogy a nem teljesen ideális lábúak is bátran hordhatják, mert eltünteti a girbe-görbe, vagy túl vékony lábakat – ilyenkor mindenki csakis a hasíték látványára figyel. Aki úgy gondolja, a hatást még fokozhatja: strasszkirakásokkal, hímzéssel.
Nagyon érdekes eredményt érhetünk el, ha a nadrágot többféle anyagból állítjuk össze, a térd alatti bõvülõ rész készülhet teljesen eltérõ színû anyagból is.
Az anyagok közül az idei nyár színe az egyszerre csábos és elegáns fehér, viszont a bordûrös minták, a merész virágminták, a piros-fehér társítás is nagyon divatos. A nadrágok másik érdekessége, hogy eltúlzottan hosszú a száruk, még magas sarkú cipõvel viselve is szinte kötelezõen söprik a földet.
A nyár másik újdonsága a kétféle célt szolgáló nadrág, melynek lényege, hogy egyetlen nadrágot az idõjárás szerint apró mozdulattal átalakíthatunk kaprinadrággá. Ez a nadrág a térd magasságában gombolással, esetleg cipzárral van ellátva. A forradalmi újítást nyaraláskor értékeljük igazán, amikor egy nadrágot csomagolunk be, de kettõt pakolunk ki!
Ezekhez a jó, de legalábbis karcsú alakot igénylõ nadrágokhoz rövid derekú felsõrészek viselendõk: fiatal lányok szûk topokat, a többiek pedig érdekes kurta blúzokat, merész kivágású, hátat, derekat szabadon hagyó pólókat hordjanak. A legideálisabb, ha a parányi felsõ is a nadrág anyagából készül.

Ha nem ismerjük a déli tengerpartok nyári szerelemeinek pontos játékszabályait, jobb, ha nem bonyolódunk bele, mert érzéseink könnyen magukkal ragadhatnak

Amit nálunk romantikus nyári szerelemnek vagy hirtelen fellángolásnak neveznek, azt a világ egyéb részein sokkal durvább szavakkal fejezik ki: szexturizmus.
Több tízezer nyugat-európai turista, fõként nõ folytatja ezt a gyakorlatot nyárról-nyárra a tizenhét éves korútól a hatvanévesig, gyakran idõsebbek is. Az ilyen szexturista már elõre tudja, hogy nem a tenger, a gyümölcs és a homár miatt utazik délre, hanem elsõsorban a szép fiatal férfiakért. Ezért barátját, férjét feltétlenül otthon hagyja. Egyedül utazik vagy a gyerekeivel és a barátnõjével – ez a változat elterjedtebb, mert nem feltûnõ. A közép-európai nõkkel ellentétben, akik romantikus szerelmi kapcsolatként élik meg a déli férfiakkal való találkozást, hosszabb ideig tart, amíg hagyják magukat elcsábítani, s hazatérésük után esetleg a folytatásról ábrándoznak, a nyugat-európaiak megérkezésük után azonnal a gyönyörök élvezetébe vetik magukat.
Nem járnak egész héten az illatozó éttermek körül, hogy az utolsó napon kóstolják meg a tenger gyümölcseit, és nem küldözgetnek csábító tekintettel üzeneteket az érdeklõdõ férfiaknak, hanem kielégítik vágyaikat. Ráksalátát rendelnek az elsõ adandó alkalommal, s ugyanilyen gyorsan vetik magukat az elsõ forró vérû szeretõ karjaiba. Egy pillanatra sem merül fel azonban bennük, hogy a déli csábítót összehasonlítsák a férfivel, aki otthon várja õket. Az egyik a biztonságot, a hátországot és a szerelmet jelenti számukra, a másik viszont a szenvedély fellobbanását és a nyári kalandot.
A nyaralásról hazavisznek néhány kagylót, ajándéktárgyat és Juan, Francesco vagy Nikos fényképét, s ezzel véget is ért számukra a nyár. S ugyanúgy, ahogy otthon a fürdõkádba nem szórnak tengeri sót, hogy a tenger képzetét keltsék, s a kiszáradt kagylóhéjat sem akarják életre kelteni, a szenvedélyes déli férfit is meghagyják emlékeik egyik zugában.
Egy felmérés szerint, amelyet néhány éve az olasz idegenforgalmi minisztérium készített, a nyugat-európai nõk negyven százaléka nyíltan bevallotta, hogy Olaszországba azzal a reménnyel utazik, hogy a szenvedélyt találja meg ott, míg harminc százalékuk elsõsorban a gasztronómiai élvezeteket keresi. Hasonló vágyakkal utaznak Spanyolországba, Portugáliába, Horvátországba és Görögországba is.
A helyi férfiak mindezt nagyon is jól tudják, büszkék erre, és ennek mefelelõen viselkednek. A tengerpart csábítói perzselõ tekintettel bûvölik a fürdõzõ hölgyeket. Mindig akad egy-egy hölgy, aki ezt a tekintetet viszonozza. Mindkét fél tudja azonban, hogy a bûvölet csupán néhány napig tart, ismerik a játékszabályokat.
"Ha délelõtt a strandra indulok, az apám csak vállon vereget és elmosolyodik." Mondja a harmincnégy éves Jorgosz. "Tizenkét vagy tizenhárom éves lehettem, amikor nagybátyám így szólt hozzám: Nézd meg alaposan a keletrõl érkezõ férfiakat. Világos, seszínû, ritka haj, lógó hasukon fényképezõgép, hátuk leégett, foszladozik a bõrük. Feleségeiknek nem sok örömük telik bennük. A mi feladatunk, hogy egy kis boldogságot nyújtsunk nekik."
Jorgosz ezt meg is próbálta két évvel késõbb, és azonnal siker aratott. "Ha elcsábítasz egy külföldi nõt, az szinte társadalmi érdek. Jó neked, mert a szex szórakozás, jó neki is, mert nagyszerûen érzi magát veled, és fõként az idegenforgalomnak hozol hasznot, mert a nõ otthon elmondja a barátnõinek az élményeit, és a következõ évben õk is eljönnek."
A szerelem, amit mindebbe a kitûnõen mûködõ képletbe belekevernek a keletrõl jövõ lányok, meglepi az itteni férfiakat. Többnyire egyáltalán nem értik, mit akarnak ezek a nõk, miért nem akarnak velük azonnal lefeküdni, az utolsó vagy utolsó elõtti napon aztán megteszik, és egyszerre csak sírni kezdenek, és látogatóba hívják õket hazájukba. Persze, elméletileg megtörténhet, hogy egymásba szeretnek, de ennek nagyon nagy véletlennek kell lennie.
"Nem tudok egyetlen házassággal végzõdõ tengerparti szerelemrõl sem. Azt hiszem, ha valamelyik barátom azzal jönne haza, hogy az egyik turistalányt akarja feleségül venni, a rokonai az hinnék, hogy megõrült."
A nyári "szerelemnek" ez a formája is létezik tehát, s jó elõre tudni, mire számíthat az ember, ha egy idegen ország földjére lép. Mindenkinek szíve joga, hogy mit választ, csak ismerje a játékszabályokat, egy nyári kalandtól ne várjon sírig tartó szerelmet, s hazatérése után ne adja be azonnal a válókeresetet hirtelen unalmassá vált férje ellenében. (-da)