Péntek, 2001. augusztus 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 179. szám

Hivatalos nyelv lett az albán is Macedóniában, a kormányfõ terület-visszafoglalást akar

Belgrád. Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök az albán lázadók által elfoglalt területek visszahódítását szorgalmazta mondván, megalázó lenne bármiféle békemegállapodást aláírni a "fegyverek nyomása alatt".

Macedóniában augusztus 2-a nemzeti ünnep: 1944-ben ezen a napon jött létre a megállapodás Macedónia csatlakozásáról Jugoszláviához. Georgievszki ugyanakkor jelezte: bízik abban, hogy a legfõbb macedóniai politikai pártok vezetõi között folyó tárgyalások olyan megállapodással végzõdnek, amely elejét veszi egy újabb balkáni háború kitörésének.
Macedóniában a szláv többség és az albán kisebbség képviselõinek ohridi tárgyalások ötödik napján sikerült kompromisszumra jutni az albán nyelv használatának ügyében. Mint James Pardew amerikai megbízott és Francois Léotard, az Európai Unió képviselõje közölte, az Ohridban folyó béketárgyalásokon "sikerült egyezségre jutni a négy politikai párttal az albán nyelv használatának kérdésében". Léotard hozzátette azonban, hogy "e megállapodás sorsa a politikai tárgyalások további alakulásától függ". A bejelentést ismertetõ hírügynökségek az említett egyezség részleteirõl csak anynyit közöltek, hogy a jövõben az albán is hivatalos nyelv lesz a parlamentben, valamint az ország azon vidékein, ahol az albán lakosság létszámaránya meghaladja a húsz százalékot. A tárgyalásokat a ma folytatják. Nem sokkal az ohridi bejelentés elõtt a központi, szkopjei televízióban Ljube Boskovszki macedón belügyminiszter minden eddiginél harciasabb hangnemet használt az albán gerillákkal kapcsolatban. "Túlléptek minden határt. Továbbra is katonai erõt használnak, terrorizálják a macedónokat, és otthonaik elhagyására kényszerítik õket" – vádolta a szakadár fegyvereseket. "Meg kell gyõznünk az utolsó optimistát is, hogy a béke megteremtése érdekében az egyetlen optimista változat a terroristák megsemmisítése, és van is elég erõnk ahhoz, hogy elbánjunk velük" – mondta.

Fény derülhet arra, mi történt az észak-írországi véres vasárnapon 30 évvel ezelõtt

London. Londonderryben, a csaknem 30 évvel ezelõtti "véres vasárnap" helyszínén kell tanúvallomást tenniük azoknak a brit katonáknak, akik annak idején belelõttek az észak-írországi nagyvárosban egy katolikus tüntetésbe, tucatnál is több embert megölve – így rendelkezett a brit kormány által az ügyben két éve elrendelt új vizsgálat vezetõje. Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdõ katolikus mozgalom akkori egyik legforróbb gócában, Londonderryben 1972. január 30-án tizenhárom holttest maradt az utcán, miután a brit hadsereg ejtõernyõs alakulata máig vitatott indokkal tüzet nyitott a bírósági ítéletek nélküli internálások ellen tüntetõ tömegre; egy további áldozat késõbb, a kórházban halt meg. A korabeli brit vizsgálat azt állapította meg, hogy a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetõk közül az IRA katolikus terrorcsoport tagjai lõni kezdtek a katonákra. A katolikusok az ír kormánnyal együtt kezdettõl elvetették a hivatalos elsõ brit verziót, s folyamatosan követelték a történelembe "véres vasárnapként" bevonult súlyos incidens aktáinak újbóli felnyitását. Az elõzõ, konzervatív brit kormány viszont úgy vélte: a vizsgálóbizottság annak idején lezárta az ügyet, s új bizonyítékok azóta sem kerültek elõ. Tony Blair, a munkáspárti brit kormány vezetõje azonban 1998 januárjában új vizsgálatot rendelt el, mondván: igenis vannak olyan új adatok, amelyek miatt az események újbóli vizsgálatra szorulnak.
A vérengzésben érintett brit katonák ügyvédei már korábban megpróbálták elérni, hogy a katonáknak ne kelljen Derryben tanúskodniuk, arra hivatkozva, hogy személyes jelenlétükkel a republikánusok esetleges bosszújának célpontjává válhatnak. Lord Saville of Newdigate, a vizsgálóbizottságot vezetõ brit fõrend azonban azzal utasította el ezt az érvet, hogy nincs kizáró oka a katonák helyszíni tanúskodásának, sõt távolmaradásuk "súlyosan aláásná" a vizsgálat pártatlanságába vetett közbizalmat. A brit kormány által indított vizsgálat nem büntetõ jellegû, az események részeseit tanúként hallgatja csak ki a bizottság.

A Financial Times szerint a schengeni övezet kiterjesztése a bûnözõket nem állítja meg

London. Ha az EU-bõvítés után új fal épül a jelenlegi kelet-európai tagjelölt országok keleti határain, annak következményei lehetnek az unióból kiszoruló, még keletebbre fekvõ térségek stabilitására – áll a Financial Times átfogó tanulmányában. A londoni üzleti napilap szerint Lengyelországban máris csaknem 500 ezer keleti munkavállaló dolgozik. A külföldi munkások bérezése Varsóban, Budapesten és Prágában a közép-európai szinthez képest is igen alacsony, de még ez is a többszöröse annak, amit ezek a munkavállalók otthon megkeresnének. A varsói egyetem politikatudományi intézetének egyik szociológiaprofesszora azt mondta a lapnak, hogy a schengeni övezet kiterjesztése a közép-európai jövedelmektõl függõvé vált keleti munkaerõnek lesz a legfájdalmasabb. Vándor János, a Budapest Business School politológiaprofesszora az ellenõrzési rendszer hatékonyságát kérdõjelezte meg. A szakember azt mondta, "a csempészetben, kábítószer- és emberkereskedelemben mûködõ nagy halakat úgysem a határokon kapják el, mivel ezek tudják, hogy kell átjárni a rendszert." Giuliano Amato volt olasz miniszterelnök, aki jelenleg az EU-bõvítés utáni külsõ határokról készülõ tanulmány összeállításában vesz részt, ennél radikálisabban fogalmazott, mondván: nevetséges azt hinni, hogy a határok ellenõrzésével szembe lehet szállni a bûnözéssel. A lap elemzése szerint az új vasfüggöny leereszkedésének veszélye lassan az EU-tisztviselõk gondolkodásmódjában is felmerül. Antonio Vitorino, a brüsszeli bizottság igazság- és belügyi biztosa azt mondta a lapnak, "bizonyos kategóriáknak" – tudósoknak, üzletembereknek, vagy a majdani új EU-tagországokban élõk rokonainak – többszöri belépésre jogosító vízumrendszert lehetne bevezetni.

Indonéziában elõkerült hatszáz halottnak hitt ember

Jakarta/Katmandu Hatszáz eltûnt, halottnak hitt ember elõkerült a földcsuszamlásoktól sújtott indonéziai Nias szigeten, de nincs hír további kétszáz személyrõl. A hatóságok szerint eddig 31 holttestet találtak a Szumátrától északnyugatra fekvõ szigeten. Mint kiderült, a hatszáz eltûnt ember egy távoli, magasan fekvõ helyre menekült az áradások és a sárlavinák elõl. A június óta tartó monszunesõktõl elõidézett áradások és földcsuszamlások 174 ember halálát okozták eddig Nepálban. A himalájai királyság nem csupán az elemek önkényét kárhoztatja a történtekért, hanem a szomszédos Indiának azt az eljárását is, hogy alig 300 méterre a nepáli határtól gátat épített a Danab folyón, amely megakadályozza az áradó víz gyors lefolyását.

Az amerikai légierõ fõnöke az ûr felfegyverzését sürgeti

Washington. Az amerikai légierõ vezérkari fõnöke nyíltan azt sürgette, hogy országa minél elõbb kezdje meg fegyverek ûrbe telepítését, máskülönben csak lemaradását fogja tudni megállapítani. Az aktív szolgálattól a következõ hónapban visszavonuló Michael Ryan, a légierõ elsõ számú tábornoka azt mondta: az Egyesült Államoknak elõbb-utóbb ki kell helyeznie az ûrbe fegyvereket, hogy megvédje a kereskedelmi, távközlési és katonai uralmának fenntartásához életfontosságú mûholdjait. Ryan szerint az amerikai hadseregnek a jövõben ki kell majd építenie azt az ellenerõt, amely képes lesz megsemmisíteni a mûholdakat fenyegetõ ellenséges ûrbeli vagy földi fegyvereket.
Donald Rumsfeld védelmi miniszter, akinek vezetésével a Pentagonban jelenleg dolgozzák ki az Egyesült Államok új védelmi doktrínáját, legutóbb kijelentette, Washington nem fog elsõként fegyvert telepíteni a világûrbe. Ryan tábornok érvelése szerint azonban az Egyesült Államok olyan mértékû függõségben van a Föld körül keringõ mesterséges holdjaitól, amelyek az idõjárás-elõrejelzéstõl, a kereskedelmen át a katonai felderítésig egyre nélkülözhetetlenebb szerepet töltenek be, hogy nem hagyhatja azokat védtelenül. A posztjáról hamarosan távozó tábornok gondolatmenetét befejezve végül így fogalmazott: ha az USA védelmi fegyvereket telepít az ûrbe, akkor onnan már csak egy lépésre lesz az, hogy támadó harci eszközöket is kihelyezzen.

Huszonhat konzulátusfoglalót letartóztattak Hollandiában

Amszterdam. A holland rendõrség kiûzte az amszterdami olasz konzulátusról azokat a tüntetõket, akik az olasz rendõrségnek a G8 országok genovai csúcsértekezlete idején tanúsított durvasága ellen tiltakoztak az épület megszállásával. A holland rendõrség korábban azt közölte, hogy nem tehet semmit a konzulátus területén lévõ tiltakozók ellen az olasz hatóságok megfelelõ engedélye nélkül, mivel a konzulátus olasz felségterület. A megmozdulás résztvevõi, akik az olasz rendõrség erõszakos fellépése miatt az olasz zászló helyett fekete lobogót vontak fel a konzulátus épületére, azt követelték, hogy a hatóságok engedjék szabadon a Genovában õrizetbe vett valamennyi tüntetõt, továbbá, hogy folytassanak független vizsgálatot az olasz rendõrség által végrehajtott túlzottan erõszakos intézkedések miatt, az õrizetbe vett személyek állítólagos bántalmazása miatt. Giorgio Testori hollandiai olasz nagykövet órákon át eredménytelenül tárgyalt a tüntetõkkel, majd az olasz kormány kérésére a holland rohamrendõrség behatolt az épületbe és kiûzte a tüntetõket, akik közül 26-ot letartóztatott. Az épületben a tiltakozók semmi kárt nem tettek, a konzulátus megnyitotta kapuit.

A volt cár hitet tett a köztársasági alkotmány mellett

Szófia. Szimeon Szakszkoburggotszki (II. Simeon) volt bolgár cár és jelenlegi miniszterelnök hitet tett az ország jelenlegi, köztársasági alkotmánya mellett. A júniusi parlamenti választásokon aratott gyõzelmét követõ elsõ interjújában az excár-kormányfõ logikusnak nevezte, hogy betartja az alkotmányt. "Logikus, hogy Bulgária köztársaság, és az is, hogy esküt tegyek az alkotmány betartására" – nyilatkozta II. Simeon. "Akár köztársaság, akár királyság, ez Bulgária és a lényeg az, hogy demokratikus legyen" – mondta a német hercegi családból származó korábbi bolgár uralkodó. Értetlenségét fejezte ki, amiért a sajtó olyan sokat foglalkozik a "köztársaság vagy monarchia" kérdésével.

Roma járõrök az észak-morvaországi Ostrava utcáin

Prága. Roma járõrök kezdték meg mûködésüket az észak-morvaországi Ostrava utcáin, hogy felügyeljék a nagyszámú helyi roma közösség biztonságát. Erre a lépésre a romák azután szánták el magukat, hogy a városban és környékén az utóbbi hónapokban több súlyos, emberéleteket is követelõ incidens történt a romák és a fehérek között. "Járõreink nem hatósági szervek, semmiféle fegyverük nincsen. Gépkocsival és gyalog fogják járni a város és környékének azon részeit, ahol nagyszámú roma család él. Ahol konfliktust észlelnek, mobiltelefonon jelentik a rendõrségnek" – nyilatkozta a Roma Polgári Kezdeményezés egyik vezetõje. Az ostravai rendõrség civil kezdeményezésnek minõsítette az roma járõrök munkáját és együtt kíván velük mûködni. A félmillió lakosú Ostraván és környékén mintegy 20-25 ezer roma él.

Hazamehet az anyakirálynõ

London. Másfél nap után hazaengedik a kórházból a brit anyakirálynõt, aki így személyesen veheti át holnap, 101. születésnapján a rezidenciájához járulók ajándékait. Erzsébet anyakirálynõt, II. Erzsébet brit uralkodó édesanyját szerdán szállították a londoni VII. Eduárd király kórházba, miután elõzõleg rendkívüli fáradtságra panaszkodott. (MTI)

Lába kelt az intimbetétnek

Ungvár. Munkács közelében vezetõjével együtt elraboltak egy kamiont. A teherjármûvet, amely 17 ezer dollár értékû Always intimbetétet szállított Budapestrõl Lembergbe, egy ismeretlen állította meg. A kamionvezetõt négy napon át tartották fogva, majd egy úton kitették a gépkocsiból. A rendõrök csak a kifosztott kamiont találták meg. (MTI)

Arafat találkozója a pápával

Róma. II. János Pál pápa szót emelt a közel-keleti erõszak megfékezése és a béketárgyalások folytatása mellett azon a magánmeghallgatáson, amelyen Jasszer Arafat palesztin elnököt fogadta. Arafat elõzõleg találkozott Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel is, akit arra kért, támogassa a nemzetközi megfigyelõk Közel-Keletre küldésének tervét. (MTI)

Népirtást követtek el a szerbek

Hága. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûncselekmények ügyében illetékes hágai Nemzetközi Törvényszék 46 év szabadságvesztésre ítélte Radiszlav Krsztics volt szerb tábornokot a boszniai háború idején, 1995-ben Srebrenicában elkövetett tömegmészárlásokban játszott szerepéért. A bíróság egyben elõször mondta ki, hogy a szerbek népirtást követtek el a boszniai háborúban. (MTI)

Elengedtek egy német újságírót

Frankfurt. A Sanghajban letartóztatott két német újságíró egyikét, Harald Maasst, a Frankfurter Rundschau kínai tudósítóját szabadon elengedték. A kínai hatóságok által letartóztatott Katharina Heffe fotós az amerikai Newsweek munkatársa továbbra is fogságban van. Letartóztatásuk okát a hatóságok nem közölték velük. (MTI)

Azerbajdzsán latin betûket használ

Baki. Azerbajdzsán hivatalosan áttért a cirill betûs írásról a latin betûsre. Érvénybe lépett Heydar Aliyev elnök rendelete: ezentúl minden hivatalos iratot, azeri nyelvû újságot és más publikációt latin betûkkel kell írni. (MTI)