Péntek, 2001. augusztus 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 179. szám

A késõbbiekben a lakossági gázfogyasztók számára megfelelõ kompenzációs rendszert kellene kidolgozni

Pozsony. A Világbank az elkövetkezõ három évre évi 25 százalékos gázáremelést javasol Szlovákiának. Ma egy átlagos háztartás évente 12 ezer koronát fizet a gázért, azonban ha a nemzetközi bank tervét megvalósítjuk, akkor 2004-re ez elérheti akár a 22 ezer koronát is.

A Szlovák Gázmûvek (SPP) jelenleg a költségeknél alacsonyabb áron adja a földgázt, ami nem tartható a végtelenségig. És korántsem pusztán az EU-csatlakozás miatt, hanem azért, mert piacgazdaságban nem lehet tartósan veszteséges gazdálkodásra kényszeríteni egyetlen piaci szereplõt sem. Az Európai Unió nem szabja követelményként a lakossági árak igazítását a világpiachoz. Brüsszel szerint ugyanis nincs versenytorzító hatása, nem sérti a piaci versenyt, ha a kormány a lakossági felhasználást valamilyen módon támogatja. Az viszont igenis EU-elvárás, hogy az ipari fogyasztók ne kapjanak a piaci árnál olcsóbban gázt, mert ezzel indokolatlan versenyelõnybe kerülnek. Vagyis költségarányossá kell igazítani a vállalatok által felhasznált gáz árát. Nem indokolt azonban a lakossági árakat sem tartósan eltéríteni a valós költségektõl, a polgárok ugyanis ebben az esetben irreális árhoz igazítják a fogyasztásukat. A megoldás az lenne, ha a lakossági fogyasztók számára megfelelõ kompenzációs rendszert dolgoznának ki. A kormány ugyanakkor még mindig nem tudja, hogyan segít majd a lakosság legszegényebb rétegein. Egyelõre csak Lubomír Harach gazdasági minisztertõl hallhattuk, hogy az SPP privatizációjából származó pénzösszeg egy részét fordítanák erre a célra. Az állam az SPP 49%-os részvénycsomagjától kíván megválni. Harach szerint a részvénycsomagból az állam 7 milliárd dolláros, vagyis mintegy 343 milliárd koronás bevételre számít. Elemzõk 2-8 milliárd dolláros bevételrõl beszélnek. A cég felkészült a privatizációra, ami privatizációs tanácsadója, a Credit Suisse First Boston (CSFB) szerint már e hónap végén megkezdõdhet. A nyertes kiválasztása és maga az eladás ugyan még idén végbemehet, a privatizációs bevételek azonban csak fokozatosan, hosszabb idõszak alatt érkeznek meg. A CSFB szerint a privatizáció megkezdése az Energiahivatal létrehozásától és beindulásától függ, mivel épp az Energiahivatal dolgozza majd ki a piac szabályozását. Ezek a szabályozások már részét képezhetnék a SPP információs memorandumának. Az Energiahivatal augusztus elsején kezdte meg hivatalos mûködését, és állítólag már kidolgozta a földgázár szabályozásának módszerét is. Ján Matuský, a hivatal vezetõje szerint a módszert a Világbank és a gazdasági tárca közös tervezete alapján dolgozták ki. Jelenleg ugyan még dolgoznak a részleteken, Matuský szerint azonban mindent megtesznek azért, hogy a kormány által felvázolt ütemtervet betarthassák, a gázárak jövõbeni alakulásának ismerete ugyanis elengedhetetlen az SPP árának felméréséhez. A CSFB szerint a tender kiírását követõen a potenciális befektetõknek alig egy hónapjuk lesz az imformációs memorandum átvételére és privatizációs igényük bejelentésére. Az ajánlatok megtételét követõen a CSFB ismerteti, hogy kinek teszi lehetõvé az SPP átvilágítását. Ezek közül választja ki a jövendõbeli tulajdonost, akinek a megerõsítésérõl vagy elutasításáról a kormánynak novemberben kellene tárgyalnia. Az SPP részvényeiért eddig az orosz Gazprom, a német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz Snam alkotta közös konzorcium, valamint az RWE Gas és a Wintershall Gas alkotta német konzorcium érdeklõdött. Az új tulajdonos azonban nemcsak az SPP felett szerez ellenõrzést, hiszen a vállalatnak 33 cégben van tulajdonrésze. Szlovákiában 19 cégben van többségi tulajdonrésze, amelyek között olyan cégek vannak mint például a Nafta Gbely. További hét cégnél van kisebbségi tulajdonrésze. A legjelentõsebbek a Szlovák Villamos Mûvek és a Slovnaft. A gázmûvek tavaly ugyan 4,5 milliárd koronás adózás elõtti nyereséget könyvelhetett el, azonban a társasági adó és az állami költségvetésbe befizetett összeg kifizetése után, a vesztesége 891 millió korona volt. (mi)

150 millió dolláros hitel

Pozsony. A Slovnaft kõolajfinomító a Bank Austria Creditanstalt vezette bankkonzorciumtól két hónapon belül 150 millió dollár hitelt vesz fel. A hitel futamideje 5 év – közölte tegnap Lubomír Žitòan, a Slovnaft szóvivõje. A hitelt a Slovnaft a hitelportfóliójának restrukturalizálására, a beruházások finanszírozására fordítja. A konzorcium tagjai: BA/CA, Bank of Tokyo—Mitsubishi, Raiffesisen Zentralbank és Westdeutsche Landesbank Girozentrale. A Slovnaft az elkövetkezõ öt évben több mint 5 milliárd koronát fordít benzinkút-hálózatának korszerûsítésére. (c)

Ne herdáljuk el a privatizációból származó bevételeket

Pozsony. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a privatizációs bevételek elherdálásától és áttekinthetelen felhasználásától óvja Szlovákiát. Szlovákiáról szóló legújabb jelentésében felvázolt javaslatai szerint meg kellene teremtenie a feltételeit annak, hogy a privatizációból származó bevételeket a nyugdíjreformra és tartozásaink visszafizetésére használjuk fel. Ezt parlamenti képviselõi javaslat formájában a Demokrata Párt is szorgalmazza. Javaslatáról a képviselõknek szeptemberben kellene szavaznia. A nemzetközi hitelminõsítõ intézetek már jelezték, Szlovákia hitelminõsítésének javítása nagyban függ attól, hogyan használjuk fel a privatizációs bevételeket. A hitelminõsítõk kiemelt figyelmet szentelnek a Szlovák Gázmûvek (SPP) privatizációjának és az abból származó bevételek felhasználásának, hiszen az SPP eladásából várható a legnagyobb privatizációs bevétel. Rizikófaktornak számít, hogy a kormány a bevételek elosztásáról a választások évében fog dönteni. A kormány döntését közvetetten az IMF felügyelete alatt fogja meghozni, ami enyhítheti az elhamarkodott döntéseket. Dzurinda kormányfõ megerõsítette, az SPP eladásából származó bevételeket kizárólag a reformok folytatására és a hitelek térítésére fordítja. (ú)

Kényszervágás Angliában

London. Akár kétmillió bárány is a kényszervágás sorsára juthat Nagy-Britanniában, mivel a tenyésztõk a makacsul terjedõ száj- és körömfájás-járvány miatt ennyitõl nem tudnak megszabadulni sem a hazai, sem az exportpiacokon. A járvány megjelenése óta összesen 3,6 millió haszonállatot öltek le Nagy-Britanniában, de jelenleg is felbukkannak olyan telepek, ahol futótûzként elterjed a kór. Nagy-Britannia a járvány elõtt a világ egyik legnagyobb bárányexportõre volt. Ausztrália és Új-Zéland után, évi 125 ezer tonnás kivitellel a 3. helyet foglalja el az exportõrök listáján. (MTI)

Pénzintézetek mérlegvonása

Pozsony. Végre érezteti hatását a Dzurinda-kormány pénzt és energiát nem kímélõ bankkonszolidációja. A több mint 100 milliárd koronába kerülõ bankkonszolidáció eredményeként Szlovákia fontosabb pénzintézetei az elsõ félévben nyereségesek voltak. A két legnagyobb, a Szlovák Takarékpénztár és az Általános Hitelbank esetében 2000 elsõ félévéhez viszonyítva a 2001 elsõ 6 havi nyereség kis híján meghússzorozódott. Nem az összes bank tud profitot felmutatni: a Postabank az elsõ félévben 252,3 millió, a Devín Bank pedig 125,7 millió korona veszteséget halmozott fel. A cSOB Lakás-takarékpénztár is veszteséges, azonban csak 2000 decemberben kezdte megtevékenységét, vagyis jelenleg a felfutás idõszakában van. Csehországban is javultak a bankok mutatói: a Komercní banka az elsõ félévben 2,7 milliárd, a cSOB 2,14 milliárd és a Cseh Takarékpénztár pedig 1,84 milliárd korona profitot könyvelhetett el. (s, shz)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

London. A Royal/Dutch Shell olajtársaság számíthat rá, hogy kihúzzák a jók közül, azaz a londoni értéktõzsde egyik új indexébõl, a környezetés társadalombarát vállalatoknak kreált FTSE4Good mutatóból, miután a brazil rendõrség "ökológiai bûncselekménnyel" vádolta a céget. A brit-holland társaságot már korábban is gáncs érte nigériai viselt dolgaiért. A mostani panasz az, hogy a hetvenes évek végén mérgezõ anyagokkal szennyezte a talajt és a földalatti víztartalékokat a brazíliai Sao Paulo államban is. A brazil helyi hatóságok szerint a lakosságot máshová kell telepíteni, olyan súlyosak a szennyezés következményei. (MTI)

Pozsony. Négy járulékos nyugdíjbiztosítónk az idei elsõ félévben csaknem 52 ezer új ügyfelet szerzett, ezzel az ügyfeleik száma 232 ezer fölé emelkedett. A legtöbb ügyfelet, több mint 27 ezret, a Tatry-Sympatiának sikerült szereznie, így a 132 ezer ügyfelével a legnagyobb járulékos nyugdíjbiztosító az országban. A Stabilitának 65 ezer, a Pokojnak 16,8 ezer, a Lipának 18,6 ezer ügyfele van. (SITA)

London. Az azerbajdzsáni állami olajtársaság (SOCAR) ragaszkodik hozzá, hogy a British Petroleum (BP) újítsa fel a kutatást a Kaszpi-tenger vitatott területén. A BP a múlt héten hagyta abba a munkát az Alov-Sarg-Araz olajmezõn, miután kutatóhajóit egy iráni õrnaszád tüzeléssel fenyegetõzve elkergette a vitatott területrõl. A SOCAR szerint a BP-t szerzõdés kötelezi az olajkutatásra, és az azerbajdzsáni olajtársaság nem ad felmentést azon a címen, hogy a terület hovatartozása vitatott. (MTI)

Pozsony. A pozsonyi Komercní banka az elsõ félévet 17,1 millió koronás nyereséggel zárta, 1,8 milliárd koronás bevételek mellett. Az általa nyújtott hitelek június végére 2,5 milliárd koronára nõttek. Ügyfeleikkel szembeni tartozásaik 2,2 milliárd koronára, míg a bankokkal szembeni tartozásaik 3 milliárd koronára nõttek. Alaptõkéje 500 millió korona. (TASR)

London. Jelentõs muníciót kap az új generációs internet fejlesztése azzal, hogy az amerikai IBM, a világ legnagyobb informatikai és számítógépgyártó vállalata tegnap elkötelezte magát az új technológia mellett. Az új generációs internet hálózat helyett számítógépek világméretû rácsozata lesz. Az IBM befektetésének mérete egyelõre nem ismeretes, de szakértõk szerint többmilliárd dollár nagyságrendû lehet. Az IBM vállalta öt holland egyetem rácsos összekötését, és az IBM fogja felállítani a brit országos rács elsõ körzeti központját is. Néhány év múlva az egyedi tudományos és kereskedelmi rácsok világráccsá kapcsolhatók össze, amelyhez bárki csatlakozhat az otthoni számítógépével. (MTI)

Pozsony. E hét végéig kellene kiválasztani azokat a cégeket, amelyek a Transpetrol Trading privatizációs pályázatának keretében átvílágíthatják a céget. Az átvilágítást követõen a privatizációs bizottság kiválasztja a legjobb ajánlatot benyújtó céget, amely aztán megszerezheti a Transpetrol Trading 12 töltõállomását. A cég iránt több vállalat jelezte érdeklõdését, köztük a Slovnaft és az OMV is. (SITA)

Washington. Több órányi heves vita után az amerikai képviselõház engedélyezte, hogy olajkutatók fúrásokat végezzenek egy alaszkai nemzeti parkban. A szavazás eredménye Bush elnök gyõzelmét jelenti, aki többször kiállt a terv mellett. Az elnök szerint a nemzeti park ásványi kincseinek feltárása szükséges Amerika energia igényének biztosítására. A kontinens védett területén létesítendõ olajkutak ötletének támogatói azt állítják, hogy csak az újabb lelõhelyek feltárása mentheti meg Amerikát az importolaj-függõségtõl. (MTI)

Pozsony. A befektetéseket és kereskedelmet támogató SARIO-ügynökség igazgatótanácsának elnöke, Alan Sitár tagadja a gazdasági tárca személyét érintõ vádjait, amelyek szerint Sitár a Swissray Medical Middle and East Europe Kft. vezetõségi tagja. Az összeférhetetlenségi törvény értelmében ugyanakkor nem vállalkozhat magáncégeknél. Sitár szerint még 1999 decemberében kérte az említett társaságot nevének törlésére a cég irányító szerveiben. (SITA)

Pozsony. a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank (SZRB) az elsõ félévet 217 millió koronás nyereséggel zárta, mérlegfõösszege az elsõ negyedévhez képest 0,24 százalékkal 7,4 milliárd koronára nõtt. A bank közvetlenül vagy közvetve, a bankokon keresztül, a kis- és középvállalkozókat támogatja. (TASR)

Bécs. Az osztrák OMV kõolajkonszern érdekelt a lengyel PKN-Orlen értékesítendõ részvénycsomagjának megszerzésében, ám a részletekrõl nem ad felvilágosítást, mivel üzleti titokként kezeli azokat. Az osztrák cég hosszabb ideje azon fáradozik, hogy hasonló súlycsoportba tartozó közép-európai cégekkel lépjen szövetségre. (MTI)