Péntek, 2001. augusztus 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 179. szám

Elvi megállapodás a közigazgatási reform menetrendjérõl

Pozsony. A közigazgatási reformmal kapcsolatos, õsszel a parlament elé kerülõ négy kormánytervezet közül elõször az illetékességi törvényt kell elfogadni, véli az MKP, a KDH, a DS és a korábban demokrata párti, most független képviselõket tömörítõ Polgári Konzervatív Közösség (OKS).

A tegnapi találkozót, amelyen ez a megállapodás megszületett, az MKP kezdeményezésére hívták össze. A tanácskozáson részt vett Ján Budaj, az LDÚ elnöke és a reform közelmúltban lemondott kormánybiztosa, Viktor Nizòanský is. Megegyeztek abban, hogy mindenekelõtt az önkormányzatok, köztük a leendõ megyék jogköreit és egymás közti viszonyát kell tisztázni, s a parlament csak ezután fogadhatja el a községekrõl, az önkormányzatok költségvetésérõl és a települések, illetve megyék vagyonáról szóló törvénytervezeteket. "Ha az illetékességi törvényt nem a többi elõtt hagyják jóvá, nem szavazzuk meg a többi törvényjavaslatot" – jelentette ki Pavol Minárik, a kereszténydemokraták közigazgatásért felelõs alelnöke. Kvarda József, az MKP közigazgatási tanácsának elnöke szerint ki kell védeni, hogy a négy tervezet arra a sorsra jusson, mint a megyékrõl, illetve a megyei választásokról szóló két jogszabály. A megyetörvénybõl ugyanis a parlament kihagyta a megyei jogköröket taglaló mellékletet, ezért "egyáltalán nem világos, lehet-e egyáltalán decentralizációról beszélni, vagy csak arról, hogy a kormány formálisan néhány feladatot elvégzettként kipipált a programjából" – nyilatkozta lapunknak Kvarda. Újságírói kérdésre, mennyiben változtathat a közös fellépésen, ha az MKP esetleg kilépne a kormányból, Kvarda elmondta: "Az MKP vagy koalíciós, vagy ellenzéki párt lesz. Ha ellenzékivé válna, akkor is érdeke, hogy az illetékességi törvény a parlamentben szülessen meg". A tanácskozáson részt vevõ pártok megegyeztek, igyekeznek minél több képviselõt megnyerni elképzelésüknek. A nyolcas modell ellen szavazókra, illetve azokra az SDKÚ-s képviselõkre gondolnak, akik eredetileg a 12-es modellt támogatták volna, ám "politikai nyomásgyakorlásra" a 8-as mellett tették le a voksukat. Kvarda az Új Szónak elmondta, Dzurinda kormányfõ a megyetörvényrõl tartott zárószavazás elõtt "magához hívta a törvény elõadóját, az SDKÚ-s Milan Hort képviselõt, és felszólította, hogy a szavazás elõtt kérje a képviselõtársaitól, szavazzanak a 8+8-as modell mellett". (korp)

Újra támad a vírus

Washington. A Code Red nevû komputerféreg ismét felébredt, és olyan rések után kutat, amelyeken áthatolva újabb fertõzéseket hajthat végre. A Code Red alattomosan megfertõzi a Windows NT és 2000 operációs rendszereket vagy a Microsoft cég IIS webszerver szoftverét, majd arra utasítja a megfertõzött gépeket, hogy újabb áldozatok után kutassanak a számítógépes világsztrádán. Akik ismerõsüktõl angol nyelvû e-mailt kapnak, ne nyissák meg a csatolt állományt. (MTI, ú)

Hobbija a televízió, egyelõre mégsem ül kamera elé

Pozsony. "Imádom, hobbim a televíziózás" – állítja Vadkerti Andrea, a Markíza tavaly nyárig talán legnépszerûbb mûsorvezetõje. Ennek ellenére mégsem láthatjuk õt újra barátja-élettársa, Martin Lengyel új tévéjében, a TA3-ban. "Nagyon csábító, de nem. Nem tudom elképzelni, hogy a saját barátom alkalmazzon, hogy otthon is azt boncolgassuk, mi történt a közös munkahelyünkön. Úgy érzem, az életünk csak a tévé körül forogna, a magánélet szinte megszûnne. Nagyon jól ismerjük egymást, és már most is otthoni beszélgetéseink 90 százaléka a televízióról szól" – nyilatkozta lapunknak Vadkerti Andrea, akinek szüksége van személyes szabadságra. Ráadásul a Markízában szerzett tapasztalataiból is tudja: az ilyen kapcsolat deformálódik, az élettársak óvatosan "beszélgetnek", sõt féltékenyek is egymásra. A magyar származású volt tévésztár elmeséli, hogyan tûnt el a Markízából, és hogyan lett persona non grata Pavol Rusko számára. Vadkerti Andreával készült interjúnkat holnapi számunkban olvashatják. (sza)

Sûrû a levegõ a pozsonyi törvényhozás épületében

Pozsony. A rendszerváltás óta érzékenyebben reagálunk az agreszszivitásra, egyre nehezebben viseljük. Sajnos, sok politikus is csak így képes reagálni, a parlamentben sûrû a levegõ az agressziótól – állítja Alojz Rakús pszichiáter. Szerinte mindez azért van, mert az országban hiányoznak az erkölcsi, morális kódexek. Gyakran szembesülünk azzal, hogy az igazságszolgáltatás nem sújt le a törvénytelen úton hatalomhoz és gazdagsághoz jutókra, ez a tisztességes polgárok frusztrációját eredményezi.
Dr. Pavel cernák, a bazini elmegyógyintézet igazgatója úgy tapasztalja, hogy a frusztráció agresszív viselkedést eredményez. "Sajnos, tájainkon normális, ha valaki csalással jut vagyonhoz, holott az ilyen viselkedési forma is a rafinált agresszió jele" – hangsúlyozza a szakértõ. Bár keményen hangzik, szerinte akár járványról is beszélhetünk, az agresszió negatívan befolyásolja az egyén, a társadalom értékrendjét. A politikusok, mivel agresszívan viselkednek, nem szolgálnak példaképül, az emberek elveszítik erkölcsi, etikai gátlásaikat. "Ha tetszik, ha nem, még a fénysorompó figyelmen kívül hagyása is bizonyos fokú agresszióra utal. Félõ, egyhamar nem leszünk képesek kiküszöbölni életünkbõl" – állítja cernák doktor.

Egymillió koronát kér

Pozsony. Alexander Belouszov szerint Rastislav Septák kijelentéseibõl erkölcsi és anyagi kára keletkezett, ezért egymillió koronás kártérítést kér a Szlovák Nemzeti Párt képviselõjétõl. Anna Malíková férje azon sértõdött meg, hogy Septák kijelentette, Belouszov telefonon fenyegette a párt több képviselõjét, így Vítazoslav Moricot is. Elvárja, hogy a sajtón keresztül bocsánatot kérjen, különben Belouszov bírósági úton kér elégtételt. Septák szerint, ha az orosznak van mersze ekkora kártérítést kérni, pontosíthatná, mivel sértette meg. "Úgy tûnik, meg akar félemlíteni, hogy ne kritizáljam a feleségét" – mondta Septák. (TASR)

Ma ismét egy asztalhoz ülnek a koalíciós pártok vezetõi, hogy a reformról tárgyaljanak

Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja a közigazgatási reformhoz kötõdõ törvények módosítása esetén hajlandó megfontolni, hogy kilépjen-e a kabinetbõl. Az a kormánypártok vezetõinek mai találkozóján dõl el, hogy a partnerek részérõl megvan-e a politikai akarat a jogszabályok módosításához.
Bárdos Gyula (MKP) az Új Szónak elmondta, nem sokat vár a találkozótól. "Az MKP Országos Tanácsa az egyetlen legitim szerv, amelyik dönthet a párt további sorsáról" – mondta az MKP parlamenti klubjának elnöke. Úgy tûnik, a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók teljesíteni az MKP azon követeléseit, melyekhez a kormányban maradását kötötte. A Twist rádióban nyilatkozó Marián Mesiarik (SOP) csak abban biztos, hogy pártja nem egyezik bele a megyék számának megváltoztatásába, és végképp nem fog egyetérteni Komárom megye létrehozásával. "Az SOP számára elfogadhatatlan, hogy etnikai elv alapján hozzanak létre megyét" – mondta Mesiarik. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) lezártnak tekinti a megyék kérdését, és semmi esetre sem járul hozzá a vonatkozó jogszabályok megnyitásához a parlamentben. Vladimír Palko, a kereszténydemokraták alelnöke nem számít arra, hogy a mai találkozáson bármilyen megoldás is születik, mert egyik fél sem jelezte, hogy változtatott volna álláspontján. Az MKP követeléseinek teljesítésérõl elmélkedni nem reális, mondta Palko.
Bárdost nem lepték meg ezek a vélemények. "Tükrözik azt a helyzetet, amely kialakult. Azonban nem kell, hogy ez minket megingasson. Nem mi voltunk inkorrektek, nem mi paktáltunk le az ellenzékkel, hanem koalíciós partnereink" – mondta az MKP frakcióvezetõje. (jéel, ú)