Péntek, 2001. augusztus 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 179. szám

A Sziget megnyitásakor Tarlós István, Óbuda polgármestere az általa bírált Szivárványsátorba is ellátogatott

Tarlós Istvánnak, Óbuda-Békásmegyer polgármesterének nevét mára nemcsak Budapest- és Magyarország-szerte ismeri a közvélemény, hanem az országhatárokon túl is. Ténykedése remek példa arra, hogyan vegyülhet a politika a kultúrával.

A Pepsi Sziget elsõ estéjén Ön terepszemlét tartott a helyszínen. Milyenek az elsõ benyomásai?
A kerületi rendõrkapitánnyal jártuk be az Óbudai-szigetet, immár nem elõször, hiszen a rendezvényt megelõzõen szokás szerint megmértük a hangerõt az egyes színpadokon. Remélem, a hangerõ akkor sem kúszik a megengedettnél magasabbra, ha valamennyi színpadon beindul az élõzene. Idén még modernebb hangszigetelõ sátrakat építettek a rendezõk. Ezt a tevékenységet "munkabejárásnak" hívjuk, a helyszín kommunális körülményeire vagyunk kíváncsiak, de emellett persze nagyon örülünk, amikor felhõtlenül szórakozó fiatalokat látunk.
A magyarországi sajtó sokat cikkez arról, hogy Ön az évek alatt igencsak sok borsot tört a szervezõk orra alá, újabb és újabb akadályokat gördítve útjukba.
Polgármesterként az a feladatom, hogy az itt szórakozók érdekeit összehangoljam a környéken lakókéval. Nagyon könnyû helyzetben vannak azok, akik külföldön eldicsekedhetnek ezzel a rendezvénynyel, mivel kívülrõl csak a háromszázezer feletti nézõszám és a felhõtlen hangulat érzékelhetõ. A kisebb-nagyobb feszültségeket levezetni már sokkal nehezebb és hálátlanabb feladat. Örülök, hogy ez általában sikerül.
Idén is létesített az önkormányzat külön telefonvonalat a hangerõ miatt panaszt emelni kívánó óbudaiak számára?
Természetesen, hiszen az ingyenes szám tavaly is bevált. Ez is az esetleges problémák gördülékeny kezelését hivatott segíteni.
Naponta be kíván kukkantani a rendezvényre?
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy gyakori vendég leszek. Van azért egyéb teendõm is ez alatt az egy hét alatt, ám a Sziget fesztivál évek óta fontos epizód az életemben. Vannak, akik ezt jutalomjátéknak hiszik, általában olyanok mondják ezt, akiknek semmilyen felelõsségük vagy számon kérhetõ szerepük nincs abban, hogy ez a rendezvény rendben lebenyolódjék.
A sokat ragozott Szivárványsátorba is benézett?
Igen.
Látta azokat a fehér pólókat, melyeket sok szigetlakó visel, és melyen az Ön neve egy nem éppen hízelgõ jelzõ társaságában szerepel?
Nem láttam. Árulja el, minek neveznek!
A homofób kifejezést olvastam rajtuk…
Vannak ilyen új keletû jelzõk, melyeknek jelentését nem igazán ismerem. Ezeket a pólókat nyilván bizonyos civil szervezetek készítik, akiknek a létérõl a melegsátorügy kapcsán hallottam elõször. Errõl a témáról már nem szívesen beszélek, ám továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy nem helyeslem, ha fiatalkorúaknak homoszexuálisok tartanak homoszexuális jellegû bemutatót. Ennél többet nem mondtam, és nem érdekel, ki hogyan értelmezi, illetve használja fel saját politiakai érdekei szerint ezt az ügyet.
Sejtette, hogy ekkora politikai csatározás kerekedik ebbõl a dologból?
Nem tagadom, nem a homoszexuálisok értékrendje szerint élek, sok mindenben nem osztom nézeteiket. Úgy érzem, polgárként ennyit jogom van kimondani, polgármesteri intézkedéseimben pedig csakis az jelent meg, hogy a fiatalkorúaknak ilyen emberek ne tartsanak bemutatót, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy egy ferde hajlamot prezentálnak követendõ példaként.
Magánemberként melyik sátor programja keltette fel az érdeklõdését, hová ülne be egy kis kultúrára?
Koromnál fogva a manapság futó, modern zenei stílusok nem igazán érdekelnek. 1994-ben viszont nagyon élveztem a Byrds együttes koncertjét. Ifjúkorom hõsei voltak, a hatvanas évek elsõ felében a Beatles amerikai vetélytársainak számítottak. Örültem, hogy személyesen is válthattam velük néhány szót. 1998-ban David Bo-wie-t is örömmel hallgattam meg. Minden évben akad, ami leköti a figyelmemet, ám én általában dolgozni járok erre a rendezvényre, igyekszem elérni, hogy problémamentesen folyjon le.

A biztosítóktól kapott pénz javát az alkalmazottak fizetésére használják fel a hazai egészségügyi intézetek

Pozsony/Dunaszerdahely. Évek óta nincs egyetlen hazai állami kórház, amelyben zavartalan lenne a gyógyítás. Bár akadnak egészségügyi dolgozók, akik emberséges magatartással próbálják elterelni a betegek figyelmét a hiányosságokról, erõlködésük többnyire hiábavaló. Mert nem lehet nem észrevenni az egyre rongyosabb ágynemût, nem lehet nem érezni, hogy az intézeti koszt egyre egyhangúbb és ehetetlenebb. Az idõsebbek biztosan emlékeznek még arra, hogy valaha kötelezõ volt az intézeti hálóruha és a kék, gézzel átkötött köntös. Állítólag elõvigyázatosságból, a fertõzésveszély elkerülése végett bújtatták az embereket egyenöltözékbe. Mára mindez érvényét vesztette; a kórházba utalt betegek természetesnek tartják, hogy a köntöst, a hálóinget, a pizsamát, a törülközõt, a WC-papírt, az evõeszközt (a mosogatószert) és persze a szükséges orvosságokat, de a gyógyteát, a kötszert is magukkal kell vinniük. Ugyanis a kórházak krónikus pénzhiánnyal s tetemes adóssággal küszködnek.
A dunaszerdahelyi kórház sem tér el a hazai átlagtól, bár 1998-ig kiegyensúlyozott volt a költségvetése. A vég kezdetét az egészségügyi minisztérium úgynevezett proszpektív költségvetése jelentette. Az érthetetlen megnevezés mögött egész egyszerûen kevesebb anyagi juttatás rejlik. Dr. Anna Nagyová igazgatónõ szerint a kórháznak legalább havi 19,4 millió koronát kellene kapnia az egészségbiztosítóktól, bár teljesítményük szerint 6 millióval több járna. Ám az ágazat pénzhiánya miatt csupán 15,5-16 millió koronával gazdálkodhatnak, ezért nem csoda, hogy adósságokat halmoznak fel. Hiszen a havi járandóságból 10,5 millió koronát az alkalmazottak bérére kell fordítani, négymilliót pedig a kórházi gyógyszerekre és az egészségügyi segédeszközökre. Érthetõ, hogy a maradékból nem lehet csodákat mûvelni! Bár a kórházigazgatók tudatosítják, azzal, hogy nem fizetnek a társadalombiztosítási alapokba, törvényt sértenek – pénz híján véteniük kell. Az utóbbi hónapokban az áldatlan helyzetet a végrehajtások is súlyosbítják. Nem is a (magán)szolgáltatók unták meg az egészségügyi intézetek hitelezését, és követelik az adósságok megtérítését, hanem az állami vállalatok. Dunaszerdahelyen legújabban a vízmûvek zároltatta a kórház számláját, holott létezik egy megállapodás, mely szerint az állami cégek nem alkalmazzák ezeket a módszereket.
Az egészségügyi intézetek általában önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, s önerõbõl nem képesek talpra állni. A kormánynak és az illetékeseknek tudatosítaniuk kell(ene), ha továbbra is elodázzák az ágazat gyógyítását, az ellátási rendszer végképp összeomlik.

A diákkölcsönt kizárólag a hazai fõiskolák és egyetemek hallgatói vehetnék igénybe, a külföldön tanulók nem

Pozsony. Hatékony diákhitelrendszer kialakítását szorgalmazza a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). "A hitel segítségével szegényebb családokból származó fiatalok is részt vehetnének a fõiskolai képzésben, anyagilag legalább részben önállósodhatnának" – ismertette az elképzelést Martin Fronc oktatásügyi államtitkár. A hitelt minden fõiskolai hallgató igényelhetné, aki "rendesen" tanul, azaz indokolatlanul nem szakítja meg vagy nem húzza-halasztja tanulmányait. A legmagasabb összeg az aktuális létminimumnak vagy minimálbérnek felelne meg. A lényegében kamatmentes hitelt a standard képzési idõ alatt lehetne meríteni, de a törlesztéskor figyelembe veszik az inflációt is. Fronc elismerte, ezt nem lehet elõre megjósolni, tehát létezik inflációs kockázati tényezõ, de bízik a szakemberek számításaiban és a szlovák gazdaság fellendülésében. A hitelt a tanulmányok befejezése után, a munkaviszony létrejöttének pillanatától kellene törleszteni adó formájában, azaz öt százalékkal emelkedne a törlesztõk adóalapja. Aki jól keres, gyorsabban visszafizeti a pénzt, az alacsonyabb fizetésûeknek több évig is eltarthat. A szerzõdésben a hitelt igénylõk köteleznék magukat, hogy az iskola befejezése után három évig Szlovákiában maradnak. "Legalább ennyi ideig itthon kamatoztathatnák tudásukat. Szeretnénk korlátozni a tehetséges, fiatal szakemberek külföldre vándorlását" – magyarázta lapunknak Fronc. "Ha valaki nem tud elhelyezkedni azonnal, és munkanélküli segélyre szorul, azalatt nem törleszti a kölcsönt. De a munkanélküli idõszakba a három év sem számítódik bele." A kölcsönt kizárólag a hazai fõiskolák és egyetemek hallgatói igényelhetnék, nem vonatkozna a külföldi felsõoktatási intézmények szlovákiai diákjaira. A diákhitelt állami kötvények kibocsátásából fedeznék, és egy speciális pénzintézményt kellene létrehozni. Fronc szerint ez nem feltétlenül jelentene új munkahelyeket és költségeket, a diákkölcsönöket nyújtó Diákkölcsönalapot lehetne bankká átalakítani. A kereszténydemokraták elképzelésüket szeptemberben a diákszervezetek elé terjesztik, majd széles társadalmi vitát indítanak. Fronc szerint az elsõ hiteleket 2003. január 1-jétõl lehetne felvenni. (sza)

Bár az SPP-tõl elment, a villában egyelõre marad

Pozsony. Noha Pavol Kinces szerdától már nem a Szlovák Gázmûvek (SPP) alkalmazottja, továbbra is a vállalat luxusvillájában lakik. Az SPP vezetõsége még nem döntötte el, meddig maradhat, sõt a cég szóvivõje szerint a testület még nem is foglalkozott a kérdéssel. Ennek az a magyarázata, hogy az elnökség fontosabbnak tartja a vállalat átalakításáról folyó tárgyalásokat. Kincesnek ideje sem volt belakni a villát, hiszen csak júniusban költözött be, miután Vladimír Masár, a jegybank volt elnöke kiköltözött. Sajtóértesülések szerint utána Kinces saját elképzelései alapján átépíttette a házat. A kiköltözés idõpontján kívül még a lelépõ összege is talány, mint ahogy az is, Kinces egyáltalán jogosult-e rá. A gazdasági minisztérium jogi elemzést kért a kérdés eldöntése végett. Hasonló esetekben egyébként a végkielégítés milliós nagyságrendeket is elért, a pontos összeget legtöbbször nem hozzák nyilvánosságra. Sajtóügynökségi értesülések szerint Kinces lelépõje egyéves átlagfizetése, vagyis 1,5 millió korona lesz. (s, t)

RÖVIDEN

Komárom. A Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa augusztus 12-én aláírásgyûjtést kezd követeléseinek támogatására. Elõtte a tanács tagjai Párkányban találkoznak az Európai Parlament képviselõivel. Soóky Gál László, az OT elnöke szerint a "politikai pikniken" a szervezet követeléseinek megalapozottságáról, a benesi dekrétumok eltörlésérõl folyik majd a vita. Azt egyelõre titokban tartják, kik lesznek a külföldi meghívottak, de az biztos, hogy a baszkok és a flamandok is képviseltetik magukat. (TASR)

Berkenyéd. Jozef Migas házelnök tegnap az árvízkárokkal küszködõ Ólublói járásba látogatott. Berkenyéden (Jarabina) részvétét fejezte ki az áradások elsõ áldozata özvegyének, és 20 ezer koronát adott át neki. A 28 éves Milan Slachtovskýt áramütés érte, amikor szomszédjának segített kiszivattyúzni a vizet a pincébõl. (TA SR)

Aranybánya. Hol máshol rendezhetnek aranymosó versenyt, mint Aranybányán? Az Eperjesi járás településén holnap már második alkalommal elevenítik fel az aranymosás hagyományait. A rendezvényt a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum aranyásók klubja szervezi. Már tavaly bebizonyosodott, nem véletlen a falu elnevezése, hiszen az 50 versenyzõbõl többen sikerrel jártak. (TASR)

Pozsony. Három héttel a magyar állami ünnep elõtt Mikulás Dzurinda üdvözlõ táviratot küldött Orbán Viktornak államalapító Szent István ünnepének alkalmából. A sürgönyben a szlovák kormányfõ azon meggyõzõdését tolmácsolta magyar kollégájának, hogy a szlovák–magyar jószomszédi kapcsolatok a kölcsönös bizalom jegyében fejlõdnek. Dzurinda azt kívánja, hogy a két ország együttmûködése konstruktív szellemben folyjon mindkét nemzet javára. (SITA)

Pozsony. Szeptembertõl Szlovákia Kommunista Pártjának (KSS) petíciós íveit írhatjuk alá, ha úgy véljük, népszavazással kellene dönteni az ország NATO-tagságáról. A kommunisták azonban elõbb Anna Malíkovát, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökét kívánják megszólítani, aki szintén ellenzi a tagságot. A KSS abban az esetben is megkezdi aláírásgyûjtõ akcióját, ha az SNS elutasítja az együttmûködést. Jaroslav Paska, a nemzetiek alelnöke szerint a referendumot nem a pártoknak, hanem a parlamentnek kell kezdeményeznie. (SITA)

Brüsszel. Ismét kevesebb szlovákiai roma – júliusban csak 39 – folyamodott menedékjogért a belga hivatalokhoz. Úgy tûnik, a csökkenés tartós, mivel júniusban még 45 roma kért menedéket Belgiumban. "Jelenleg csak néhány kérvényezõrõl tudunk, a helyzet stabilizálódik" – mondta a belga bevándorlási hivatal munkatársa. A menekültek számát tekintve Szlovákia a 15. helyre esett vissza, holott áprilisban még a 2. helyen állt. Úgy tûnik, elhárul a vízumkényszer bevezetésének veszélye, habár a borúlátók szerint semmi sem változott, csak a romák változtattak taktikát. Már nem jelentkeznek a hivatalban, hanem egyenesen ismerõseiket keresik fel. (SITA)

Eperjes. A Horvátországba utazóknak számolniuk kell azzal, hogy a parkolódíjat olykor brutálisan hajtják majd be rajtuk. Legutóbb két buszsofõr szenvedett könnyebb sérüléseket az egyik horvát autóbusz-parkolóban. Az egyik turista szerint három horvát elõbb a parkolókártyát, majd a pénzt kérte, de meg sem várták a reakciót, máris ütni kezték a komáromi turistabusz vezetõit. Elõbb csak ököllel, majd vasrudakkal. Az utasok között azonban hivatásos katonák is voltak, akik véget vetettek az incidensnek. Egy másik buszsofõrt halálosan megfenyegettek egy alvilági csoport tagjai. (TASR)

Pozsony. Nem káros az egészségre az Olio di Sansa di Oliva nevû olasz olívaolaj, melyet Szlovákiában az Italmarket Slovakia Rt. forgalmaz. A társaság igazgatója így reagált azokra az információkra, melyek szerint a szóban forgó olaj rákkeltõ anyagokat tartalmaz. Az Italmarket a pozsonyi állat-egészségügyi igazgatóságtól kapott engedélyt az olaj behozatalára. Az állami állat-egészségügyi igazgatóság jelentése szerint egy másik olasz gyártmányú, de azonos nevû olaj a mérgezõ, melyet a Hanseatic Slovakia Kft forgalmaz. (SITA)

Eperjes. A katonai sírokról szóló, tavaly augusztusban kötött szlovák–német egyezmény értelmében 17 német katona érkezik Szlovákiába, hogy rendbe hozza az elsõ világháborús sírokat. A katonák a Nizná Polianka-i temetõ katonasírjait állítják helyre. (TASR)