Szerda, 2001. augusztus 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 177. szám

Ha külföldön nyoma veszik okmányainknak, késlekedés nélkül jelentsük a rendõrségen, és errõl mindenképpen kérjünk igazolást

Pozsony. Az is roppant nagy bosszúság, ha idehaza lopják el, vagy veszítjük el iratainkat, de ha külföldön történik ilyesmi, az elronthatja egész nyaralásunkat.

Ha külföldön nyoma veszik útlevelünknek, késlekedés nélkül, ha lehet, reggel kilenc és délután három óra között jelentsük a rendõrségen, és errõl kérjünk igazolást! Csak ezután érdemes felkeresni a szlovák nagykövetséget, mert kizárólag az igazolás alapján állítható ki a hazatérési igazolvány. "Általában a rendõrség segít felvenni a kapcsolatot a nagykövetséggel, bár országa válogatja. Mindenesetre legalább a külképviseletünk telefonszámát meg kellene adniuk" – nyilatkozta lapunknak Ernestína Federicová, a szlovák külügyminisztérium vízumrészlegének munkatársa. Nem árt, ha a külfödre utazó személy egy kicsit beszéli az ország nyelvét vagy az angolt, mert nem biztos, hogy tudnak tolmácsot biztosítani. "Vagy kézzel-lábbal kell megértetnie magát, ami nem egyszerû. Az egyszerû turistának nem fognak szlovákul beszélõ személyt keresni. Tolmácsra csak a hivatalosan feltartóztatott személynek van joga. Bár azt hiszem, Mexikóban, Törökországban vagy más távoli országban még ilyen esetben sem egyszerû élni ezzel a joggal" – tette hozzá. Mielõtt a nagykövetségen kiállítanák a helyettesítõ úti okmányt, ellenõrzik a kérvényezõ személyazonosságát. Ha tudja igazolni magát valamilyen irattal, a pótútlevél egy-két órán belül elkészülhet. Bonyolultabb a helyzet, ha minden hivatalos okmányát elveszítette. "Ilyenkor rövid kérvényt kell írni, feltüntetni a saját és a legközelebbi rokonai adatait, általában a szülõkét. Ezután felveszik a kapcsolatot a szlovákiai illetékesekkel, táviratozzák a kérvényt, idehaza pedig az azonosítás céljából felkeresik a hozzátartozókat. Ez jobb esetben órákig, rosszabb esetben napokig is eltarthat. Néha telefonon is le lehet bonyolítani az információcserét, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a meglopott, pórul járt személyek a hivatalos munkaidõ lejárta után jelentkeznek a nagykövetségen." Külképviseleteink nem biztosítanak szállást, tehát elõfordulhat, hogy miután kiraboltak valakit, hiába kért segítséget a nagykövetségtõl, pénz és papírok nélkül a szabad ég alatt kell éjszakáznia. Néhány országban a szlovák nagykövetség kapcsolatot tart fenn valamilyen jótékonysági szervezettel, oda irányítják a rászorulót. De a helyettesítõ okmány kiállításáig általában mindenkinek saját magáról kell gondoskodnia. Pénzt a nagykövetségen nem kapunk, erre Szlovákiának nincs kerete. "Viszont felveheti a kapcsolatot a családjával, barátaival, akik küldhetnek pénzt. A Tatra Bankán keresztül a világ 150 országába ma már nagyon egyszerûen lehet akár nagyobb összeget is átutalni" – véli Federicová. A szlovák külügyminisztériumban is letétbe lehet helyezni az összeget, de ez bonyolultabb. A helyettesítõ útlevelet nem egy napra állítják ki, emiatt nem kell megszakítani a nyaralást.
Magyarország Szlovákiához hasonlóan gondoskodik bajba jutott állampolgárairól. A különbség annyi, hogy ha Magyarországgal határos államban veszíti el útlevelét, nincs szükség hazatérési igazolványra, a határon elég az okmány elvesztését tanúsító rendõrségi igazolást felmutatni. Távolabbi országokra ez nem érvényes, ha pedig vízumköteles országon keresztül kell hazautazni, még bonyolultabb a helyzet, mert a szükséges vízumot is meg kell vásárolni. (Ugyanez vonatkozik a szlovákiai állapolgárokra is.) Pénzsegélyt Magyarország sem nyújt. "Korábban létezett turistakölcsön a minimális költségek fedezésére. Ez megszûnt, mert nehezen lehetett behajtani az összeget" – részletezte Váradi Lajos, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa. A nagykövetségen állandó telefonügyelet mûködik. "Szerencsére elenyészõ az útlevelüket elveszítõ állampolgárok száma, és a magyar turisták meglepõen jól feltalálják magukat" – tette hozzá Váradi.

Az MKP a KDH nélkül is támogatja Kresák alkotmánybírósági beadványát

Pozsony. Nem írják alá a kereszténydemokrata (KDH) képviselõk Peter Kresák alkotmánybírósági beadványát, melyben a másodfokú önkormányzatokról szóló törvény Cuper-féle cikkeinek alkotmányosságát kérdõjelezi meg. Daniel Lipsic, a KDH alelnöke szerint a jogi elemzés nem mutatott ki alkotmányellenességet. Az MKP hétfõn kijelentette, ha a KDH rábólint, a magyar képviselõk is támogatják Kresákék kezdeményezését. A KDH elutasító álláspontja ellenére az MKP-képviselõk aláírják a beadványt, erõsítette meg Kvarda József, az MKP közigazgatásért felelõs alelnöke. Bárdos Gyula frakcióvezetõ ezzel szemben az Új Szónak elmondta, az MKP elnöksége hétfõn foglalkozik a kérdéssel, és a különbözõ szakértõi vélemények elbírálása alapján fogalmaznak meg ajánlást a képviselõknek, bár mindenki saját lelkiismerete szerint támogathatja a kezdeményezést. Peter Tatár bízik benne, hogy meglesz a beadványhoz szükséges 30 aláírás.
Nemcsak a beadvánnyal lehet eltávolítani az önkormányzatisággal ellentmondó cikkeket. Megoldás lehet egy kis törvénymódosítás, vagy a törvény hatálybalépése után az önkormányzatok fordulhatnak az alkotmánybírósághoz, ami hosszadalmas folyamat lenne. Ladislav Scholtz igazságügyi államtitkár szerint a törvényt, mely még a törvénytárban sem jelent meg, nem lehet módosítani, hiszen csak a regionális választások megtartásával lép érvénybe. Más vélemény szerint mindenképpen módosítani kell, mert addig nem lehetnek választások, amíg nem lép érvénybe a másodfokú önkormányzatokat meghatározó jogszabály. Nem lehet ugyanis olyan szervekbe választásokat tartani, melyek a választások pillanatában nem léteznek. Az ellentmondásos vélemények ellenére Jozef Migas házelnöknek már augusztusban szándékában áll meghirdetni a választásokat. A kormányzaton kívüli szervezetek arra ösztönzik a polgárokat, független jelöltként õk is induljanak, próbáljanak bekapcsolódni régiójuk irányításába, hogy a torzó reform legalább egy kevés pozitívumot hozzon. A harmadik oldal minél szélesebb pénzügyi decentralizációt és a hatáskörök átruházását szorgalmazza. (sza, TASR, SITA)

A gazdasági növekedés jövõre elérheti a 4,4, 2003-ra az 5,2 százalékot

Pozsony. A szovák gazdaság folyamatosan javul, a költségvetés az elvárások szerint alakul, és az inflációt sikerült ellenõrzés alatt tartani, állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése, amit az alap ügyvezetõ igazgatóinak tanácsa a múlt héten fogadott el. Eszerint – bár a szlovák kormánykoalíció a kormánypártok ingatag egyensúlyozásától függ – a kormánynak sikerült megõriznie a gazdasági reformok iránti elkötelezettségét. Ezt az IMF szerint a külföld is értékeli, aminek legjobb bizonyítéka, hogy Szlovákiát felvették a világ legfejlettebb országait tömörítõ Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), és gyors elõrehaladást értünk el az Európai Unióval folytatott tárgyalások során is. Az IMF szerint a szlovák gazdaság növekedése jövõre megugrik, és elérheti a 4,4 százalékot; 2003-ra még ennél is nagyobb, 5,2 százalékos növekedést jósolnak az IMF szakemberei. Ezzel párhuzamosan az infláció mértékének csökkennie kellene, jövõre 5,8, 2003-ban pedig 4,5 százalékos pénzromlás várható. Ehhez azonban folytatni kellene a megkezdett reformokat. "Ha az ország elhalasztja a legfontosabb reformlépéseket – a szociális biztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az egészségügy reformját – akkor a felvázolt növekedés veszélybe kerülhet" – állítja az IMF. Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint a nemsokára a parlament elé kerülõ adócsökkentési javaslatok is veszélybe sodorhatják az ország jövõ évi pénzügyi tervét. A személyi jövedelemadó további csökkentése így szerinte jelentõs akadályokba ütközhet.
A külkereskedelmi mérleg hiánya idén elérheti a 70 milliárd koronát, ennél azonban fontosabb, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termékhez képest 6-6,5 százalékos lesz, állítja Miklos. Tavaly ez ugyancsak 3,6 százalékos volt, idén azonban a hiány fedezéséhez nem vesznek igénybe hiteleket, hiszen a privatizációs bevételekbõl sikerül azt fedezni. A fizetési mérleg idei hiányának növekedéséhez elsõsorban a hazai kereslet megugrása járult hozzá.

Kommandósok tették ártalmatlanná a buszeltérítõket

Moszkva. Orosz kommandósok tegnap este megrohamozták azt a buszt, amelyet aznap reggel csecsen fegyveresek kerítettek hatalmukba az ország déli részén. A 24 túsz épségben kiszabadult. Az egyik túszejtõt a roham során megölték, a másikat megsebesítették. A fegyveresek korábban egy hídon állították le az elrabolt buszt, azzal a céllal, hogy ne lehessen a közelükbe férkõzni. A kommandósok akciójának kezdetekor több robbanás hallatszott, és a buszból füst kezdett gomolyogni. Az egyik túszejtõ kidugta a fejét a busz ablakán – ekkor találta el egy mesterlövész. A fegyveresek a csecsen határhoz közel arra kényszerítették a menetrend szerint közlekedõ busz sofõrjét, hogy a jármûvet Minyeralnije Vodi repülõtere felé vezesse. Az elrabolt buszt egy ideig az orosz rendõrség különleges egységei kísérték, majd eltorlaszolták útját. A hatóságok több órán át alkudoztak a túszejtõkkel, akik estére tíz embert engedtek ki a buszból, köztük az egyik sofõrt, akinek átlõtték a lábát. Korábban repülõgép-eltérítésért elítélt öt csecsen elengedését, egy helikoptert és fegyvereket követeltek a túszokért cserébe.

Maruska a szóvivõ

Pozsony. Mától nem Miriam Fitmová a kormány szóvivõje. Augusztus 1-jétõl Martin Maruska váltja õt fel ebben a tisztségben, aki 1999. június 15-étõl sajtótitkárként dolgozik a kormányhivatalban. "Már régóta fontolgattam, hogy elmegyek. Ez a munka teljes embert kíván, kis lazításra van szükségem" – mondta Fitmová, aki az elkövetkezõ hetekben szabadságolni, pihenni kíván, nem akar visszatérni az újságíráshoz és az államigazgatásba. Mikulás Dzurindától harag nélkül, közös megegyezés alapján távozik. (s)