Szombat, 2001. július 28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 174. szám

A pozsonyi tömegközlekedésben a vidékiek is nehezen igazodnak el, hát még a külföldiek

Pozsony/Kassa. A nyár az utazás ideje, és a nem gépkocsival közlekedõ külföldi ismeretlen helyre érve óhatatlanul megismerkedik a helyi tömegközlekedéssel. Szlovákia két legnagyobb városában nincs könnyû dolga.

A pozsonyi vasút- és autóbusz-állomásokon, szállodákban nem található semmilyen információs anyag a városi járatok útvonalairól, jegyárairól. A rendszert átlátni még a vidékrõl felutazó honpolgárnak sem könnyû, mert a rendszer egyedülálló: Szlovákiában nincs még egy város, ahol a vonaljegyek csak egy bizonyos ideig, ártól függõen tíz percig, fél, illetve egy óráig érvényesek. Ha utazónk rábukkant egy jegykiadó automatára és zsebében ott csörög a megfelelõ mennyiségû apró, akár 24 vagy 48 órás jegyet is vehet. A legújabb típusú jegykiadó automatán ugyan szerepel németül és angolul is a jegy megnevezése, csak azt nehéz kideríteni, mit jelent az egyes és kettes sáv. A városközpontban, a Széplak utcai információs irodában dolgozó hölgy angol nyelvû kérdésünkre csak a fejét rázza. A jegyellenõrök – akik a közlekedési vállalat szóvivõje szerint alapfokon bírják a németet és az angolt – nem kegyelmeznek a külföldinek sem, ugyanaz a tortúra vár rájuk, ha nincs jegyük, mint a hazai utasokra. Jó tudni, hogy az utas az ellenõrnek nem köteles bemutatni személyazonosító iratot, ezt csak rendõr kérheti el. Elgondolkodtató, hogy a külföldi turisták mindössze 33,9%-a elégedett a pozsonyi szolgáltatások színvonalával.

Kassán is nehéz dolga van a szlovákul nem beszélõ idegennek. Néhány újabb autóbuszon ugyan megtalálható az a magnós rendszer, amely közli a következõ megálló nevét, ám a trolikon és villamosokon ez hiányzik. A biztonságos közlekedést segítõ figyelmeztetéseket, a jegyekre, bérletekre vonatkozó tudnivalókat szintén csak szlovák nyelven függesztették ki a jármûveken, arról sem tájékoztat angol vagy német nyelvû felirat, hogy kis felárral a sofõrtõl is vásárolható vonaljegy. A központi jegyiroda eladója egy világnyelvet sem beszél, útbaigazítás helyett a kifüggesztett térképre bök, amelyrõl szintén hiányoznak a többnyelvû információk. Értesüléseink szerint több ellenõr részesíti elõnyben nyári portyája során a vasútállomás környékét, ahol "kitippelik" maguknak a hátizsákos, tanácstalanul nézelõdõ utasokat. Néhány jegy nélkül utazó külfölditõl olyan információkat kaptunk, hogy dollárt vagy márkát követeltek tõlük az ellenõrök, méghozzá az elõírt pénzbüntetésnél jóval többet, átvételi elismervényt nem adtak. Az illetékes cáfolta ezt, kétségbe vonva a turisták árfolyamokra vonatkozó ismereteit.

A vállalat statisztikái szerint a kassaiak öt százaléka jegy vagy bérlet nélkül utazik, ötven ellenõr vadászik rájuk. Tavaly csaknem 24 ezer bliccelõ bukott le, számuk évrõl évre nõ, és szaporodnak az agresszív utasok is. A vállalat részlegvezetõje szerint jelenleg ez a legveszélyesebb foglalkozások egyike, ráadásul a kassai ellenõrök fele a gyengébb nemhez tartozik. Egyiküknek néhány hete egy ittas férfi dulakodás közben eltörte az ujját. Az ellenõr jármûrõl való lelökése mindennapos problémamegoldás, de hallani történeteket hasonlóan durva revizorokról is. Az év elsõ felében 2,5 millió korona értékben róttak ki bírságot az utasokra, ám a helyszínen csupán százan tudtak fizetni. 15 ezer bliccelõ nem volt hajlandó fizetni, tõlük bírósági úton, illetve végrehajtó segítségével inkasszálják be a büntetést, melynek összege ilyen esetben az érvényben lévõ 1200 korona helyett elérheti a négyezer koronát is. (lpj, juk)

A www.dpmb.sk honlapon a pozsonyi tömegközlekedési vállalat angol nyelvû tájékoztatást is kínál. Egy bristoli diák nevében e-mailen feltett kérdésünkre még aznap angol választ kaptunk. "Ha érvényes jegy nélkül utazol, az ellenõrnek ki kell fizetned a büntetést. Ha nem akarod, fuss, fuss, fuss!" – írta a vállalat névtelenül válaszoló munkatársa. S még egy jó tanáccsal szolgált: a pozsonyi ellenõrt viszonylag könnyû felismerni mielõtt még záródnának az ajtók, mert a vezetõfülkében bíbelõdik az azonosító kód beütésével. (jéel)

Az elnöknek megtiltani nem lehet – vagy mégis?

Pozsony. Peter Mayer, az államfõ személyi orvosa egyelõre mérlegeli, hogy javasolja-e Rudolf Schusternek az általa kezdeményezett túrát a Gerlachfalvi-csúcsra az európai államfõk részvételével. Mayer szerint az államfõ szervezete ismét csak megsínylené a hirtelen éghajlatváltozást, nem lehet büntetlenül a brazíliai fülledt vadonból a magashegységi hûvös környezetbe kerülni – ráadásul különösen komoly fizikai igénybevétel mellett. Ismeretes, Schuster a napokban heves hasmenéssel és lázzal járó betegségen esett át Brazíliában, rövid idõre kórházi kezelésre szorult. Mayer közölte, fõnöke az összes védõoltást megkapta elutazása elõtt, õ maga figyelmeztette a fertõzésveszélyre.

A P.E.N.-klub is tiltakozik

Pozsony. Már az írók világszövetsége, a P.E.N. International figyelmét is felkeltette a szlovák államfõ Nový cas c. napilap cikkírója ellen indított pere. Ales Krátký mániákus önzõnek jellemezte Rudolf Schustert országértékelõ jelentése után. A bebörtönzött írók érdekvédelmi bizottsága (WiPC) is kampányt indított Krátký támogatasára. Megütközését fejezte ki Schuster hozzáállása miatt, amely odáig megy, hogy gátolja mások szabad véleménynyilvánítását. A szlovák P.E.N. Centrum is csatlakozik az akcióhoz, és felhívja azok figyelmét, akik fontosnak érzik a szólásszabadság védelmét, a mesterségesen és feleslegesen létrehozott esettel kapcsolatos véleményüket juttassák el az elnöki iroda címére. (TASR)

Budapest számol azzal, hogy Pozsony késõbb csatlakozik az Európai Unióhoz

Brüsszel. A magyar tárgyalódelegáció tegnap új csatlakozási fordulón vett részt Brüsszelben, és bejelentette, Budapest számol azzal, hogy a szlovák határon is ki kell építenie a schengeni határt, ha Szlovákia késõbb csatlakozik az unióhoz. – Ami a schengeni típusú uniós határellenõrzési rendszert illeti, Magyarország abból a hipotézisbõl indul ki – mondta Juhász Endre, a delegáció vezetõje –, hogy a horvát, jugoszláv, ukrán és román határszakaszon kell azt kiépítenie, de készen áll arra, hogy a szlovák és a szlovén szakaszon is kiépítse, ha erre szükség lesz. A schengeni akciótervet a kormány évenként felfrissíti az idõszerû helyzetnek megfelelõen. A szigorú határellenõrzés kiépítése eddig 30 milliárd forintba került, a következõ két évben 50 milliárdot igényel. Ezeknek az összegeknek mintegy felét az uniós Phare alapból fedezi az ország. Az átkelõhelyeket az uniós normákra kell fejleszteni, a zöldhatár védelmét is jelentõsen erõsíteni kell. A fejezet tárgyalásakor az Ekifejezésre juttatta, hogy a téma magyar kezelése mintaértékû. – Az Evelünk kezdte e fejezetnek a tárgyalását, így nem vagyunk beszorítva mások által kialkudott feltételek közé – tette hozzá Juhász.

Tegnap délelõtt kilenc óra negyvenegy perckor Párkányban az utolsó hídív is a helyére került, több mint 57 évet kellett várni erre a pillanatra

Párkány. "Anyu, áll a híd!" – kiáltott fel egy tizenéves fiú, aki a partról távcsövön keresztül kísérte figyelemmel a beemelési munkákat. Rögtön ezután megszólalt a hajókürt: a parton álló több ezer ember pedig önkéntelenül tapsolni kezdett. 2001. július 27-én 9 óra 41 perckor megtörtént az, amire a város és a környék csaknem 57 éve várt: összekötötték a két partot. Sokan percekig nem tudtak megszólalni a meghatottságtól, a parton leírhatatlan hangulat uralkodott. A gyermekek ámulva nézték a vasszerkezetet, az idõsebbek pedig könnyeikkel küszködve próbálták megfogalmazni érzéseiket. "Történelmi pillanat ez. Nem tudok betelni a látvánnyal. Ha megnyitják a hidat, rögtön kétszer megyek át rajta" – mondta egy idõs asszony. "Nem csak azoknak jelent sokat a híd újjáépítése, akik fiatalon még átmehettek rajta. Ez az egész környéknek fontos. Fellendül a turizmus, könnyebben utazhatnak azok, akik Magyarországon vállalnak munkát, közvetlen kapcsolat lesz Esztergom és Párkány között" – fogalmaz Fekete László párkányi alpolgármester. A parton uralkodó hangulat még a híd újjáépítését ellenzõ Szlovák Nemzeti Párt párkányi alapszervezete elnökére is kihatott. Milan Cap lapunknak elmondta, a partról végignézte a beemelési munkákat, s a hideg futkosott a hátán, amikor a középsõ ívet a pillérekre helyezték. A híd mûszaki átadása szeptember 30-án lesz, a párkányiak reménykednek abban, hogy a hivatalos átadás még az idei Simon Júda vásár, azaz október 12-e elõtt megtörténik.

Az 1895-ben átadott Mária Valéria hidat két ízben rázta meg robbanás. Egyik nyílása 1919-ben az õrzésére kirendelt katonák figyelmetlensége folytán robbant fel, helyreállítása három évvel késõbb kezdõdött el, és öt évig tartott. 1927-tõl a folyami átjáró ismét szolgálta a forgalmat, 1944 karácsonyáig. Ekkor a visszavonuló német hadsereg a híd három középsõ nyílását felrobbantotta. A Párkányba érkezõt remélhetõleg már soha nem fogadja a csonka híd látványa.

Nõttek a termelõi árak

Pozsony. Mint ahogy azt mindannyian érezhettük, az elmúlt egy évben tovább nõttek a háztartásra és élelmiszerekre fordított kiadásaink. A statisztikai hivatal jelentése szerint a villanyenergia, a gáz és a meleg víz termelõi ára júniusban a tavalyi év azonos idõszakához képest több mint 17 százalékkal nõtt.

Tíz százalékkal nõttek az élelmiszeripar árai, és csaknem ugyanennyivel voltak magasabbak a mezõgazdaság árai is, amihez elsõsorban a gabonafélék 33 százalékos drágulása járult hozzá. Az állattenyésztésben leginkább a sertés- és a csirkehús ára nõtt, az elõbbi 15, az utóbbi pedig 14,4 százalékkal. (mi)