Péntek, 2001. július 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 173. szám

Az Állami Lakásfejlesztési Alap az elõírások módosításával lényegesen több lakás felépítéséhez tudna hozzájárulni

A májusban hatodik évébe lépett Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) az elõnyös lakáshiteleivel vált népszerûvé. A kormány határozata szerint az alapnak a jövõ év végéig kellene a jelenlegi formában mûködnie. Az eltelt öt év alatt csaknem 22 ezer hitelt folyósított összesen több mint 11 milliárd korona értékben.

Az elkövetkezõ idõszakban még ezt a lényeges lakástámogatást is növelni lehetne. Ehhez az ÁLA-ról szóló törvény néhány szabályzatát kellene módosítani. A alap pénzforrásához képest kevés a benyújtott kérvény. Ezenkívül az utóbbi idõben csökkent a megkezdett lakások száma. Bár a bérlakásprogram igéretesen beindult, nem kellene ezt a tényt túlbecsülni. Az alap május elejétõl módosított elõírás szerint bírálja a bérlakásokra benyújtott kérvényeket. Az eltelt két hónap alapján azt lehet állítani, hogy a községek élnek az új lehetõséggel. Amíg az idei év elsõ 4 hónapja alatt három kérvényt nyújtottak be öszszesen 33 bérlakásra, addig május és június folyamán 34 kérvényt iktattak 1035 bérlakás felépítésére. Az elsõ tapasztalatok szerint a községeknek problémát okoz az elõírt közbeszerzési eljárás. Ez akár fél évig is eltarthat, ami lényegesen lassítja az egész folyamatot. Ha a Közbeszerzési Hivatalnak sikerülne ezen javítani és elérni, hogy a kötelezõ eljárás folyamatát lerövidítsék, akkor még nagyobb ütemben kezdõdhetne el a bérlakások építése. Az ÁLA több törvénymódosítás után is elõnyös hiteleket kínál. Persze csak azok szempontjából, akiknek a szigorú elõírások nem akadályozzák meg a hitel jóváhagyását. Általában a hitelhez jutás kevésbé kedvezõ. Sok érdeklõdõ ugyanis nem felel meg a hatályos szabályoknak. Ezért nem meglepõ, hogy a benyújtott kérvények száma korántsem közelíti meg az alap lehetõségeit. Az ÁLA a jelenleginél lényegesen több lakás felépítését tudná finanszírozni. A polgárok építkezési kedve attól függ, hogy hozzájutnak-e elegendõ pénzforráshoz a megfelelõ feltételek mellett. A meglevõ lakástámogatási eszközök ugyanis sokak számára elérhetetlenek. A feltételek olyan szigorúak, hogy nehéz ezeknek megfelelni. A kedvezõ kamatozású kölcsön juttatásának felsõ jövedelemhatára, amit a létminimum 3,5-szörösénél húztak meg, túlságosan szigorúra sikeredett. Ez a határ alacsonynak bizonyul ahhoz, hogy az építkezõ megélhessen a jövedelmébõl és közben építkezni is bírjon. Így aztán csak nagyon szûk réteg tud ennek megfelelni. Ha valaki néhány száz koronával túllépi ezt a határt, az nem azt jelzi, hogy a gazdag réteghez tartozik. Ez a elõírás hibás feltételezésen alapszik. Vannak olyan járások, ahol a szigorú határ miatt csak az érdeklõdõk kb. 10%-a kaphat ÁLA kölcsönt. A másik lényeges korlátozás a családi házak 120 négyzetméteres maximális lakóterülete. Ha belelapoznánk a háztervek katalógusaiba, sok olyan, 3-5 tagú családnak háztervet találnánk, amelyeknél a lakóterület csak néhány négyzetméterrel lépi túl a 120 m2-es határt. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen ház túl nagy lenne. Megállapítható, hogy a határt nem a realitásokhoz szabták. Ezek mesterséges korlátok, amelyeknek nincs valós hátterük. Minek olyan rendszer, ami a "nesze semmi, fogd meg jól" alapon mûködik? A reálbérekhez és a polgárok életkörülményeihez kellene igazítani az elõírásokat. Csak így válhatnak a létezõ hitellehetõségek hatékonnyá és nagyobb mértékben felhasználhatóvá. A múlt év májusától érvényesek az imént említett szigorú megkötések. Ezeknek "köszönhetõen" az Állami Lakásfejlesztési Alap hitele sokat vesztett a vonzerejébõl. Ez lehet a valódi oka a lakásépítés visszaesésének és az ÁLA hitelek kisebb felhasználásának. A jelenlegi gazdasági helyzet sincs pozitív hatással a lakásépítkezésre. Az alap megszüntetésérõl szóló kijelentések sem tûnnek túl biztatónak azok számára, akik fontolgatják, hogy élnek az ÁLA nyújtotta lehetõséggel. Idáig csak az alap megszüntetésérõl esett szó, de senki sem mondta meg, hogyan lesz tovább. Ha jobban kidolgozott rendszerrel rendelkeznénk, akkor rendben van, szüntessük meg az alapot. Sajnos semmi sem utal arra, hogy a felelõsöknek valami tökéletesebb elképzelés lenne a tarsolyukban. A lakáshozjutás esélye az utóbbi idõben egyre csökken, ezért már régebben olyan lépéseket kellett volna elfogadni, amelyek mérsékelnék vagy visszafordítanák e trendet. Már közeledik a kormányciklus vége, ennek dacára a kormány és a építésügyi tárca még képes lenne olyan döntéseket hozni, amelyek javíthatnának a lakáspiac helyzetén. Vajon az életkor esetében megszabott határt nem lenne jobb egy más kritériummal felváltani – például az lenne jogosult a elõnyösebb hitelre, aki az elsõ saját otthonát építi. Sok olyan 35 éven felüli ember van, akinek nincs saját lakása. Nekik is éppen annyiba kerül egy új lakás beszerzése mint a 2-3 évvel fiatalabbaknak. Jelenleg az életkor megszabásával a 35 év felettiek hátrányba kerülnek.

A szerzõ lakáspolitikai szakértõ

Háztartási folteltávolító szereket lehetõleg ne használjunk

Napjainkban mindinkább elõtérbe kerül a természetes anyagok alkalmazása az élet minden területén, ez az irányzat érvényesül az építõiparban is. Ám a természetes anyagok nem egyszer kivételes elbánást igényelnek. Márvány és mészkõ burkolataink idõvel megkophatnak, fényük a csillogóból mattá, selyemfényûvé válik. Úgy is mondják, hogy "patinájuk" lesz. E kopás adódhat a fokozottabb használattól, erõs napsugárzásnak kitett felületnél az UV sugárzásból, illetve a nem megfelelõen használt tisztítószereknek köszönhetõen különféle vegyi behatásoktól. A természetes kövek legjobb tisztítószere a tiszta víz, vegyszer nélkül, igaz hogy az utóbbi idõben vásárolhatóak speciális kõtisztítószerek, amelyek megoldják a tisztítási problémákat, mert semleges kémhatásukkal nem marják meg az anyagot. Ha a padlón mégis találunk valamilyen foltot, szennyezõdést nem kifizetõdõ próbálkozni "házi" módszerekkel, mert az eredmény még rosszabb lehet. A már felszívódott szennyezõdést nem tudjuk a felületrõl eltávolítani. Háztartási takarító és folteltávolító szereket lehetõleg ne használjunk. Azért fejlesztették ki a már szintén kapható impregnáló anyagokat, hogy megelõzõ jellegû megoldásként a felületre felhordva ne engedjék a szennyezõdések felszívódását. Gránit anyagoknál, mivel a felület keményebb, a kopás és a szennyezõdés érzékenysége sem olyan mértékû, mint a márvány jellegûeknél, de érdemes itt is speciális takarítószert és impregnáló vegyszereket alkalmazni. Régi, megkopott természetes kõburkolatainkat – ha a lehetõségek adottak – újra felcsiszoltathatjuk eredeti fényûre. Házilag márvány-gránittisztító és kõélénkítõ waxok használhatóak de a legjobb eredményt (és a legköltségesebbet is) a gépi kõcsiszolással érhetjük el. Ezek a gépek nedves technológiával érik el az eredeti fényt. A jól kiválasztott és lerakott majd kellõ gondossággal ápolt márvány-gránit-mészkõ padlóburkolat szinte beépül tulajdonosa életébe, természetességénél fogva részévé válik, s teszi teljessé környezetét. Megéri egy kicsit több gondot fordítani rá. (ú)

Ajánlatos elkerülni a hosszú, sokajtós elõszobaképet

A külvilágot az otthonainkkal elsõsorban a fõbejárati közlekedõk kötik össze. Ezeket a helyiségeket méretüktõl, rendeltetésüktõl és megközelíthetõségüktõl függõen nevezzük elõszobáknak, belépõknek vagy éppen szélfogóknak. Itt bonyolódik a vendégforgalom, ide érkezünk elõször haza és többnyire itt fogadjuk mindazokat a hozzánk érkezõket is, akiket nem kívánunk a családunk nyugalma miatt a lakásunkba beljebb tessékelni. Itt helyezzük el azokat a tárgyainkat is, melyek a lakásban tartózkodás során nem szükségesek. Ezek lehetnek kabátok kalapok, sapkák, táskák vagy egyéb csomagok, de a sáros utcai lábbeliket is itt cserélhetjük át otthoni viseletre. Mindezeket figyelembe véve alakítjuk ki az elõszobák berendezését, festjük, vagy burkoljuk le falaikat és fedjük le járófelületüket. A tároláson kívül az elõszobának van még egy fõ feladata, innen történik a lakás többi helységeinek elosztása. Ez történhet ajtónélküli falnyílásokkal, vagy ajtókkal, melyek lehetnek toló, nyíló, harmonika, egy vagy kétszárnyúak egyaránt. Lehetõleg kerüljük a hosszú, sokajtós elõszobaképet, ezen belül is az egymással szemben nyíló ajtók építészeti megoldását, de ugyan így kerüljük a hosszú tagozódásmentes beépített szekrényfalak térbeli megjelenítését is, mert az így létre jött elõszoba látványa az érkezõkben, és az ott lakókban egyaránt, rossz, barátságtalan benyomást kelthet. A közlekedõ rossz alaprajzi adottságát javíthatjuk azzal, ha az elõszobát L alakban megtörjük, vagy függönyözéssel szakaszoljuk, esetleg a menynyezetrõl lelógatott drapériával dekoráljuk, de sötétséget tûrõ növények elhelyezésével is javíthatunk a kedvezõtlen helyzeten. Mivel az elõszobák többsége ablak nélkül épül, elég sötétek, ezért ezeken, vagy mesterséges világítással segítünk, vagy a természetes fény mennyiségét növeljük az által, hogy az innen nyíló ajtószárnyakat, részben üvegezzük. Az üvegezés lehet katedrál, homokfuvott, savmaratott, vagy a ma ismét divatos ólombetétes kivitelû. Minden megoldás szép, ha az, harmonikusan jó ízléssel illeszkedik az otthonunk összképébe. (ú)

A szekrény nem alkalmas a tárolási gondok orvoslására

A lakások nagy része nem rendelkezik a tárolásra alkalmas külön helyiséggel, ráadásul ritkán látunk arra jó példákat, hogy a meglévõ területtel megfelelõen gazdálkodtunk. Tárolási problémáinkat többnyire valamilyen szekrény használatával oldjuk meg. Sok lakásban látható, hogy még mind a mai napig a különbözõ szekrénysorokat tartják a legmegfelelõbb megoldásnak, pedig a tapasztalatok szerint ezek a bútordarabok nem igazán alkalmasak a tárolási gondok orvoslására. Akkor mi a megoldás? A legjobb az lenne, ha mindenhol lehetne egy gardróbszoba, de ugye ez sok helyen nem oldható meg. Ha lakásunk méretei lehetõvé teszik, akkor legalább a hálószobákban helyezzünk el beépített szekrényt, vagy gardróbszekrényt. (A kettõ közötti különbség, hogy a beépített szekrény nem zárt egység, mint a gardróbszekrény, mert az oldalfalai és a hátfal maga a fal, az ajtókat szokták külön méretre készíttetni.) Ahol erre nincs mód, ott kell bevetni a különbözõ praktikákat és ötleteket, hogy hogyan tudjuk a kis helyeket is megfelelõ módon kihasználni, és elegendõ helyet teremteni a tároláshoz. Ilyenkor kell minden zeg-zugot megtalálnunk, sõt arra is van mód, hogy plusz helyeket teremtsünk lakásunkban. Ha kis lakásban kell megoldani a tárolást és most állunk bútorvásárlás elõtt, mindenképpen törekedjünk arra, hogy olyan darabokat válasszunk, melyek nem csak szépek és mutatósak, és csak arra jók, hogy különbözõ dísztárgyakat elhelyezzünk rajtuk, hanem tárolóhelyként is használhatók. (ú)

A formatervezõk új irányzata számûzi a "tömbösítést", de megõrzi a konyhabelsõ logikáját, és közben szabad kezet ad

Az ember többnyire csodálkozva figyeli a divattervezõk újabb kreációit, és miközben gondolatban végigvizsgálja ruhatárát, lemondóan legyint. Némi túlzással mondhatnánk: valami ilyesmi zajlik a konyhabútorok, berendezési tárgyak, gépek egymást villámsebesen követõ újdonságainak területén is.

Ami tegnap még általánosan használt volt, mára divatjamúlttá avult, amelyik berendezés tegnap még a high-tech csúcsát jelentette, mára már valahol hátul kullog. El kell fogadnunk, hogy a formatervezõk, a gyártó cégek mindig lépéselõnyben vannak. Mi jóformán meg sem tudjuk szokni a piac aktuális, legújabb kínálatát, amikor õk már fantasztikus konyhabútor-variációkkal és ötletekkel állnak elõ. Szinte csak átléptük az ezred küszöbét, máris meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy ismét valami más irányzattal fogunk elõbb-utóbb találkozni. Miután ugyanis elfogadtuk, hogy a legideálisabb az egyetlen tömböt képezõ konyhaberendezés az e stílusnak megfelelõen katonás sorban beépített konyhagépekkel, kiderül, hogy egy merõben ellentétes tõrõl fakadt irányzat jelenti a követendõ divatot. Éspedig? Az olyan konyha, amit különálló, kisebb blokkokból – egységekbõl – teljesen egyéni módon, mintegy építõkockaként rakhatunk össze. Emlékezzünk csak vissza, mivel érvelt annak idején minden gyártó és minden kereskedõ, amikor az összefüggõ konyhasorokra esküdött? Volt abban is logika bõven, hogy a munkafolyamatok láncszerûen összekapcsolódnak, nem válnak külön egymástól, minden kézreesik, és a napi konyhai munka, az alapanyagok elõkészítésétõl az utólagos takarításig, áttekinthetõbbé, egyszerûbbé, ésszerûbbé válik. Kérdés, hogy – túl a divat szinte kényszeres másítani akarásáig – vajon mi szülte most az ellenkezõ elõjelû trendet? Ha jobban belegondolunk: a különálló fõzõ- és mosogatóegység, illetve az élelmiszertároló rész kialakítása egyáltalán nem forradalmi találmány. Hallatán az embernek dejá vu-érzése támad! Igen, mintha ilyen lett volna már régen! Gondoljunk csak nagyanyáink, dédanyáink konyhájára az otthon elõvarászolt sütemények fûszeres illatának feidézése nyomán. Az archaizáló folyamat évekkel ezelõtt elkezdõdött. Emlékezzünk rá: mindenki a régies holmikra, bolhapiacon kapható kisbútorokra, avítt csipkékre, kifényesítve puccos rézüstökre, vagy a falusi padlás mélyén legalábbb egy árva mozsárra vadászott. A mai belsõépítészek, tervezõk egyáltalán nem tartják titokban, hogy a régi konyhákra jellemzõ, kellõen leporolt és korszerûsített ötletekbõl, vagyis a letûnt nemzedékek szokásaiból merítenek ihletet. Egy ódon stílus vagy szemlélet visszatérése – sem az építészetben, sem a divat terén – természetesen nem azonos a múlt minden aprólékos részletre kiterjedõ, szolgai utánzásával. Ebben a spirálban a régi korok emléke továbbfejlesztve, a mûszaki gondolkodásban és az életmódban bekövetkezett változások nyomán új vonásokkal gazdagodva – felsõbb szinten – tér vissza. A konyhai munka "szétdarabolása", a különbözõ tevékenységek szerinti különálló konyhaegységek megvalósítása szükségessé teszi, hogy mielõtt a tervezõ bármit eldönt, gondolja végig: mi és hogyan zajlik majd a konyhában. És csak ezután, ennek alapján lásson hozzá a helyiség kialakításához. A tervezõi fantázia sok mindent megváltoztathat, csak azt nem, hogy a konyha ergonómiáját tekintse elsõdlegesnek, a korszerû és célszerû konyhaberendezés minél jobban megkönnyítse az ételkészítést, az étkezést és a konyha tisztán tartását. Ha a belsõépítész-tervezõ különálló munkablokkokból építi fel a tervét, a rendelkezésre álló teret jobban kihasználhatja, és egészen eredeti megoldásokra juthat. Az új konyhatervezési trend alapanyag gyanánt elõnyben részesíti a fát. Ennek jeleit már régóta tapasztalhatjuk, a fa mind kedveltebb lett, egyre több konyhában meghatározó a jelenléte, bár néhol csak farostlemez vagy az évgyûrûket idézõ famintás tapéta formájában alkalmazzák. Most viszont tobzódhatunk az egyéni ízlést követõ szekrények, kisebb-nagyobb fiókok, polcok-polcrendszerek, igazi faborítású zugok sokaságában. Gyakoriak az olyan anyagkombínációk, amelyek egyik összetevõje fém. Mutatós összhatás érhetõ el a fémelemek és a – matt vagy fényes felületû – lakkozott bútorlapok kombinálásával. Különbözõ rozsdamentes, sima, karcolt vagy durvább struktúrájú felületeket alkalmaznak, sõt egyre nagyobb teret hódít az alumínium is. Talpak, talpazatok, szekrénylábak, -ajtók keretei és zsanérjai készülnek ebbõl az anyagból. Az alumínium kevesebb gondozást igényel, mint a fényezett rozsdamentes acél. Érdekes nyomon követni a mûanyagok történetének göröngyös útját. Hajdan minden ebbõl készült, majd eljött az idõ, amikor ránézni sem tudtunk a mûanyag holmikra. Most az új divatnak megfelelõ konyhák meghatározó alapanyaga ismét ez lett, csakhogy immár a legújabb feljesztésû mûanyag-generációt használják! Önállóan, illetve szekrény- és egyéb ajtókba helyezve üvegpótlóként jöhet elsõként szóba. Érdemes a fotókon is megfigyelni, hogy a korszerû mûanyag – fémzsanérokkal kiegészítve – milyen hatásos, enyhén avantgárd külsõt kölcsönöz a berendezési tárgyaknak. A színek? Az új trendet követõ konyhákban ez a skála a természetben elõforduló színek javára moszul el. A gyártók, vásárlók és a kereskedõk véleménye, hogy viszszatérhet a régi korok divatja. Lehet nosztalgiázni, csak az ne jöjjön vissza soha, amikor mindenki kénytelen volt ugyanazt megvásárolni, szinte hajszálra ugyanolyan környezetben leélni az életét, mert "eszi, nem eszi" – mást nem is kaphatott! Ma már hatalmas a választék, a variációs lehetõség, és a legritkább esetben fenyeget a veszély, hogy más konyhájába belépve a saját berendezésünkkel kell szembesülnünk! Megtanultuk, hogy mekkora érték az eredetiség, a mással össze nem téveszthetõ egyéniség, és létjogosultsága van a személyiség meghatározó erejének. Ha saját képünkre formáljuk a konyhánkat-étkezõnket - azt a helyet, ahol otthoni létünkbõl szinte a legtöbb idõt eltöltjük -, az egyszerûbb és olcsóbb bútorok között is kellemesebb lesz a közérzetünk. Az új trend számûzi a "tömbösítést", de megõrzi a konyhabelsõ logikáját, és közben szabad kezet ad, hogy életünknek ez az igen fontos színhelye minden esetben a lakástulajdonos egyéniségét és ízlésvilágát tükrözze. (A Konyhakultúra nyomán)

Murphytõl is tudjuk, ami elromolhat, az el is romlik. Hívjuk és jönnek is a mesterek, vagy mi megyünk hozzájuk, s õk elmondják a teendõket. És itt kezdõdik a gond. Olykor olyan szakkifejezéseket használnak, amelyeket mi egyszerû, földi halandók, építtetõ, javíttató polgárok legfeljebb csak sejtünk, de nem értünk pontosan. Az alábbiakban ezért az építõipar néhány szakkifejezését ismertetjük:

állóláda = malteros láda, belõle meri ki a habarcsot a kõmûves

ámbitus = oszlopos tornác, folyosó

árkád = oszlopokon nyugvó boltívsor

bikafa = tetõmagasságba állított két kilógó, erõs gerenda, az arra szerelt csigával nehéz anyagokat emelnek magasba

bitugél = bitumenes szigetelõhabarcs, csemperagasztó, talajnedvesség ellen, vízszigetelésként

ciklopfal = kötõanyag nélküli kõtömbökbõl rakott (nem réteges) fal

citling = szegekkel átvert kefeszerû falap vakolat érdesítésére

colstok = összehajtható, fából készült - centi, illetve coll (azaz hüvelyk) beosztású - mérõveszszõ

csobbantás = durva vakolás, amikor a mester a merítõkanállal a vakolatot hirtelen suhintással a falazatra hányja

döngölõ = beton tömörítését segítõ fa döngölõ

elevátor = serleges emelõ és szállító szerkezet

élsimító = keskeny, egyenes hosszú simító léc

falazó zsinór = megkönnyíti az egyes téglasorok külsõ élének pontos beállítását, illetve a téglasor felsõ élének egyenletességét; más szóval szamárvezetõ

fangli vagy fándli = kõmûves serpenyõ, vele merik ki s terítik el a habarcsot téglára, segítségével malterozzák a falat (hordják fel a vakolatot), merítõ kanálnak is nevezik

fejelõ tégla = hosszanti irányban felezett, vagy harmadolt kisméretû tégla

felhúzni a falat = rakni a sorokat, vagyis növelni a fal magasságát

fellépõ = a lépcsõfokok magassága

fokhegy sor = élére, foghegyre állított téglasor

fógli (vogli) = gömbölyített simító eszköz a felmenõ fal és a mennyezet találkozásához

fõfal = a ház teherhordó és külsõ falazata

fröcskölés = egy kézbevett fadarabhoz ütögetik a színezõ kõporba mártott nyírfavesszõt

fuga = a téglák közötti vízszintes vagy függõleges hézag; illesztés, ereszték

fugázás = hézagolás, tömítés

fugázó habarcs = ezzel az anyaggal töltik ki a hézagot

fúgléc = hézagtartó léc

glett = falsimító anyag

glettelés = vakolat egyenetlenségeinek eltüntetése

grádics = lépcsõ

gúzolás, slígerezés = a nyers téglára kerülõ híg alapvakolat

gyámfal = a boltozatot tartó fal, támfal

gyámgerenda = alátámasztásra szolgáló gerenda

gyámkõ = párkányt, erkélyt támasztó építõelem

gyenge a fal = a függõlegestõl eltérõ, befele dõlõ fal neve

habarcs = mész, cement és homok vizes keveréke

hébli = kézi emelõ

hévér, vagy hébér = fogaskerekes, csavaros kézi emelõ

hóbli vagyis felhúzó deszka = széles, többnyire a mennyezet vakolására szolgáló vakolatsimító fából, mûanyagból, fémbõl

holker = élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám

izolit = kõzetgyapot hõszigetelõ anyag

japáner = két nagy kerekû, billenthetõ anyagmozgató eszköz

kantfal = élükre állított téglákból rakott fal

kartecsni (lehúzóléc) = kétkezes vakoló eszköz a habarcs durva elegyengetéséhez

kecskebak = kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhetõ a mennyezet

kengyel = betonba tett zárt formára hajlított vasalakzat

kitt (javítókitt) = fatapasz, késtapasz

kitûzés = kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendõ rész méreteit a tervrajz alapján

klamni = szorító, összetartó

klinker = barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla

klocni = tuskó döngölõ

konténer = hordozható nagy tartály, láda, az építõanyagot vagy törmeléket teszik bele

kónusz = gömbölyûre megmunkált él, csúcs, kúpos felület

konvejer = futószalag

konzol = tartópillér

korridor = folyosó

koszorú = a falak tetejét összefogó vasbeton szerkezet

kövér habarcs = az átlagnál jóval több mész van a habarcsban

kõmûveskalapács = univerzális téglaütögetõ és betontörõ szerszám

kõmûveskanál = íves végû szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyõvel felrakott habarcsot

kõzetgyapot = bazaltból, mészkõbõl készülõ könnyû, éghetetlen gyapot hõ- és hangszigetelésre

kriccleres = légbuborékos, selejtes anyag

kváderkõ = faragott, pontosan illeszthetõ kõ, pillérek tetején lévõ talpkõ, melyen a pillér nyugszik

kváderozás = faragott kövekbõl alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függõlegesen szakaszos hézaggal

kvent = ajtó, ablak kávája

lábdeszka = az állványzat szélére szögezett deszka, mely megakadályozza, hogy a kisebb téglák, törmelékdarabok a magasból a földre essenek

lambéria = fából, mûanyagból hornyos-csapos szélekkel kapcsolódó keskeny léc, többnyire falak belsõ burkolására

laposvésõ = puhább kövek, például téglafal faragására szolgáló vésõ

libella = vízszintes helyzetet beállító, ellenõrzõ mérõeszköz, helytelenül: vízmérték

lichthóf = világítóudvar, kis belsõ udvar

malter (azaz habarcs) = mész, cement és homok vizes keveréke

markíz = védõtetõ, oszlopokkal alátámasztott tetõ, kapfölött kiugró széles eresz

meander = szögletes, vagy más, bonyolult vonalban, esetleg ismétlõdõ módon húzódó, kígyószerû díszítmény

meghúz az anyag = szárad a habarcs

metlahi = padlóburkoló durva kerámia lap

mezõsimító = egykezes deszka nagyobb felületek simítására

mosott kavics = a válogatott sóderben csak egyforma nagyságú, tisztított kavics található

murva = apró kõzúzalék, tört kõ (borsókavics), helytelenül: sóder

nivella = buborékos vízszintezõ

pajszer = emelõ, veszítõ rúd

palló = legalább kétcollos vastagságú deszka, elbírja a rárakott építõanyagokat, rajta állva dolgoznak a kõmûvesek a magasban

perlit = üveges, vulkáni kõzet hevítésekor keletkezõ duzzadt anyag, könnyû építõ- és hõszigetelõ anyagok (pl. perlitbeton) adaléka

planírozás = egyengetés

prokni = törmelék

protron = boltív a két tartó vasgerenda között

pucolás = egyes vidékeken így nevezik a falazat külsõ-belsõ bevakolását (nem a valahonnét való elszaladást jelenti)

rabicfal = könnyû, vékony falszerkezet

rabicháló vagy csirkeháló = fém és fa vakolásánál, illetve sárfalak javító vakolásánál használt sûrû kötésû horganyzott drótszövet

rihtolni = kiegyenlíteni, egyenesbe hozni

ritka malter = túl vizes, azaz túl híg a habarcs

rizalit (rizolit) = épület közepén vagy sarkán elõreugró homlokzatrész

rohba(robau) = nyerstégla vakolatfelület

rostált sóder = szitán, szitasoron áteresztett sóder, különbözõ méretû osztályozott kavics

rozetta = szirom, vagy rózsaszerû díszítõelem épületen belül és kívül, gipszbõl, mûanyagból

rusztika = nyerskõ falazat

sárgerenda = a vályogfal tetején erre helyezik a gerendákat

serpenyõ = habarcs ládából, vödörbõl történõ kimerésére szolgáló szerszám

simítás = egyenletes vakolt falfelület kialakítása

sitt = bontási, építési törmelék, hulladék

sóder = homokos kavics

sorba rakni a téglát = olyan téglasor, amelyben a függõleges fugák az alatta levõ sor közepére esnek, azaz kötik

sovány habarcs, illetve beton = kevés a habarcsban a mész, illetve a betonban a cement

spachtli (spakli, spakni) = simítókés, kaparókanál

spaletta = fából készült ablaktábla, sötétítõ

spalettázás = ablakok sarkánál az íves vakolatok képzése

spaltni = hézag

spatulya = falapocska (simításra használják)

spiccvésõ = hegyes szerszám a beton kilyukasztására, illetve a fölösleges részek letörésére

straholás = a falazó zsinór kifeszítése két pont között

stukatúr = nádszövettel borított, bevakolt mennyezet, illetve ereszalja

szádfal = talajba vert, egymáshoz hornyokkal kapcsolódó acélpallókból (szádpallókból) álló fal, föld megtámasztására, illetve vízzárásra

szendvics (-fal, -elem, -szerkezet) = kissúlyú, teherbíró elem, két vékony szilárd külsõ héj közé rögzített töltõanyagból

tipli = csavarok beerõsítésére szolgáló, falba helyezett fa- vagy mûanyag pecek

többrétegû vakolás = nagyon egyenetlen falazat hibáinak eltüntetése több lépcsõben

travertin = sárgásfehér, könynyû, forrásvízi mészkõ – jól faragható, épületszobrász-kõburkoló alapanyag

trógli = hordágyszerû alkalmatosság, amelyen két ember a kívánt helyre viszi a téglát, esetleg kavicsot, törmeléket, földet

úsztatott beton = alapozóbeton, 30-50 %-ban tartalmaz köveket

úsztatott kõ = hígfolyós állagú betonba dobált kõdarabok, fõként az alap készítésénél

vakolás = a fal felületi egyenetlenségeit habarccsal eltüntetik, simára dolgozzák

válaszfal = belsõ térelválasztó vékony falazat

veranda = két-három oldalról (üveg)fallal védett, az épületbõl kiugró, fedett elõhelyiség

vízüveg = hézagkitöltéshez, talajszilárdításhoz használt sziruphoz hasonló kötõanyag

zúzalék = aprított építési adalékanyag

zsal= sablon a betonozáshoz, boltívek készítéséhez

zsaluzás = vasbeton, betonelemek váza deszkából, amelybe a betont öntik

zsalugáter = lécszerkezetû kitámasztható ablaktábla

zsanér = csuklópánt (ajtón, ablakon, ill. bútoron)

zsinórállvány = segítségével tûzik ki az építmény pontos helyét

zsugorfólia = csomagolásra, szállításra szolgáló hõre zsugorodó mûanyagfólia

(Forrás: Ötlet Mozaik)

A pihenést, tévénézést, zenehallgatást, szórakozást, a család együttlétét szolgálja, itt fogadjuk a vendégeinket is

Lakásunkban központi helyet foglal el a nappali szoba, mivel itt töltjük szabadidõnk legnagyobb részét. Nagyon sok funkciója lehet, a lakberendezõk a lakás aktív zónájának nevezik.

A nappali szobában nagyon sok tevékenységet folytathatunk. A pihenést, tévénézést, zenehallgatást, szórakozást, a család együttlétét szolgálja, itt fogadjuk a vendégeinket is, a helyiség egy részében étkezõ – ill. dolgozósarkot alakíthatunk ki, de sok esetben alvás céljára is funkcionálhat. Általában ez a helyiség a legnagyobb a lakásban, használatának célját azonban a lakás nagysága, helyiségeinek száma határozza meg. Ha a szobának több funkciója is van, érdemes a teret részekre osztani. Figyeljünk oda, hogy jól elkülönítsük a különbözõ tevékenységekre szolgáló területeket, és emellett biztosítsuk a jó közlekedést is. Mivel a nappali szoba a társasági élet központja fontos, hogy könynyen megközelíthetõ legyen. Ha a vendégeinket is itt fogadjuk jó, ha az elõtérbõl nyílik a szoba, hogy ne kelljen átvonulni az egész lakáson. Ne nyíljon a nappaliból több ajtó, mivel így a bútorozása nagyon nehéz, viszont legyenek nagy ablakok, hogy a helyiség világos legyen. Fontos a szép kilátás. Ha kertes házunk van tavasztól-õszig a terasszal öszszekapcsolhatjuk a nappalit, így megnövelhetjük a szoba nagyságát. Használjuk ki a belsõ tér adottságait is, így pl. a beugrókat, a boltíveket, lépcsõk alatti tereket, falfülkéket stb. A bútorozásnál sok szempontot kell figyelembe vennünk. Természetesen azt, hogy milyen funkciója van a nappalinak, hány személy használja a helyiséget, mit és menynyi holmit tárolunk benne, ennek megfelelõen milyen és mennyi tároló helyre van szükségünk. A szobának melyik része lesz a központi hely, kell-e benne elhelyezni dolgozósarkot, szolgál-e gyerekek állandó tartózkodási helyéül, és nem utolsósorban fontos tudnunk, hogy milyen és mennyi szórakoztató elektronikát kívánunk telepíteni a nappali szobába. Ezekhez természetesen szükséges vezetékek, kapcsolók dugaljak megtervezése és kiépítése. Színválasztásnál befolyásoló tényezõ a szoba fekvése, tájolása. A tompább, szürkébb világítás nem jó kék szobához, de ha a szobánkban fényár van a hidegebb színek is nagyon jól érvényesülnek. A bútor megválasztásánál a kényelem ugyanolyan fontos, mint az esztétikum. A bútorok elhelyezése döntõ fontosságú a helyiség használhatóságánál. A nappali szoba pihenésre, kikapcsolódásra szolgál, ezért elsõsorban kényelmes ülõalkalmatosságra van szükségünk. A két- ill. háromszemélyes ülõgarnitúra a legpraktikusabb, fotelokkal, székekkel, kis puffokkal és ülõpárnákkal kiegészítve. Ha a család szeret beszélgetni és nem elsõsorban tévénézéssel tölti az idejét, helyezheti körbe az ülõgarnitúrát. Fontos, hogy a bútorok között tudjunk kényelmesen közlekedni és legalább 60 cm távolságra helyezzük el egymástól az egyes darabokat. Az ülõgarnitúrát tehetjük egymással szemben, szétszórva a szobában. Erre szabályokat felállítani nem lehet, ez egyéni ízléstõl illetve használatának céljától függ, de mindenképpen világos helyen és ablakhoz közel álljon. Az ülõgarnitúra stílusát, formáját a lakás stílusához igazítsuk. Nem elhanyagolható szempont a megfelelõ huzat kiválasztásánál az sem, mennyire van igénybevéve a bútor. Ha gyerekek is használják, akkor az legyen nagy kopásállóságú és jól tisztítható. A könyvek, dísztárgyak, kazetták, italok, poharak számára polcokra, szekrényekre van szükségünk. Az ún. szekrénysor, melyben ruhanemût is tároltunk ma már nem divat. Praktikusak és nagyon szépek a különbözõ méretû üveges vitrinek, melyeket belülrõl megvilágíthatunk. Ezekben tárolhatjuk az üvegtárgyakat, porcelánokat, féltett kincseinket. A különbözõ magasságú nyitott és a zárt polcok a legalkalmasabbak a tárolásra. A nyitott polcok látványát elõre tervezzük meg. A könyvsorokat tagoljuk egy-egy váza friss virággal, órával, fényképpel. Szépek az alacsony, szellõs polcok, melyek körben futhatnak a fal mellett. Általában az elektromos berendezéseket is ezekben helyezzük el, de rakhatjuk könnyen mozdítható, görgõs asztalra vagy TV állványra is. Elõre tervezzük meg pontos helyüket, figyeljünk az akusztikára, a vételi viszonyokra, – mert nagyon fontos a jó hangzás ill. a látvány. Gondoskodjunk megfelelõ dugaszlóaljzatról, a tévét az antennával összekötõ kábel hosszáról, a HI-FI berendezés és a hangszórók közti jelentõs távolságról. Nem szép látvány a szobában a kusza vezetékek összegabalyodott halmaza. A nappali szobát ünnepélyessé és nagyon hangulatossá teszi a kandalló. Automatikusan meghatározza a szoba jellegét, hiszen az ülõgarnitúrát köré csoportosítjuk és itt töltjük télen estéinket a tûz ropogása mellett. Ha azt akarjuk, hogy nyáron is megtartsa központi szerepét, díszítsük a párkányát. Tehetünk rá családi fotókat, egy-egy gyertyatartót, friss vágott virágot szép vázában. Fölé tehetünk nagy tükröt és a falra kisebb méretû képeket. Egy-egy különleges bútordarab, különbözõ dísztárgyak teszik egyedi hangulatúvá a nappali szobánkat. Ha ízlésesen, gondosan odafigyelve rendezzük el a kiegészítõket – harmóniát teremtenek a szobában. A festmények, szobrocskák, tükrök, díszpárnák, vázák, lámpák, gyertyák, régiségek stb. gondoskodnak a bútorokon és a textileken kívül a hangulatról. A zöld szobanövények, színes élõvirágok visznek életet a nappaliba. Úgy csoportosítsuk õket, hogy a lehetõ legjobban érvényesüljenek. A nappaliban a padlózat határozza meg leginkább a környezetet. Itt használjunk nemes, exkluzív burkolatokat. Hideg burkolatként a márvány, gránit, mázas kerámia ajánlott, – melegburkolatként svédpadlót, hajópadlót vagy padlószõnyeget rakjunk fel. Ebben a helyiségben legyen szép felületû, színû és mintájú burkolat. Azonban, ha ez színes, figyeljünk, mert ez döntõen meghatározza a szoba küllemét. A kiegészítõ darabok és a párnázott bútorok színe álljon összhangban a padlózattal. A kõburkolatok könynyen tisztán tarthatóak, de hidegek – ezért legalább az ülõgarnitúra alá rakjunk szõnyeget. A falakat festhetjük – lehet márványutánzatú, antikolt, fröcskölt, textillel hengerelt. Tapétázhatjuk, rakhatunk faburkolatot, követ vagy téglát. Ügyeljünk arra, hogy a falfelületek és a berendezés stílusban harmonizáljanak. A világításnak különösen fontos szerepe van, mivel idõnk nagyobb részét fõleg délután és este töltjük a szobában. A mesterséges megvilágításnak sokféle módja van. Szükségünk van általános és hangulatvilágításra is. A mennyezetrõl függõ lámpa szórt fényt ad és bevilágítja az egész szobát. Irányított fénnyel kiemelhetünk, megvilágíthatunk fontos részeket, tárgyakat a szobában. Halogénlámpákkal, színes égõkkel felhívhatjuk a figyelmet egy-egy növénycsoportra. A túl magas nappali szobák aránytalansága különféle álmennyezetek beépítésével korrigálhatók, melybe energiatakarékos halogénlámpákat sülylyeszthetünk a tér általános megvilágítása céljára. (LB)

2001 elsõ hat hónapjában csak 4911 lakást adtak át

Az év elsõ 6 hónapjában a 2001-re tervezett 15 500 lakásból mindössze 4911-et fejeztek be, ami 32 százalékos tervteljesítésnek felel meg. További 5642 építése kezdõdött el, országos szinten összesen 44 829 lakás építése folyik. Ha a kerületi lebontást vesszük alapul, akkor kiderül: 2001 elsõ felében a legkevesebb lakást a Besztercebányai kerületben (428), a legtöbbet pedig a Pozsonyi kerületben (1102) adták át. Az átadott lakások száma rendkívül alacsony, több mint 1500-zal kevesebb, mint 2000 hasonló idõszakában, ellenben 290-nel több építési engedélyt adtak ki, mint 2000 elsõ 6 hónapjában. Ami az épülõ lakásokat illeti, e téren a Pozsonyi kerület a listavezetõ (7453) és a Nyitrai kerület a sereghajtó. (3767). (só)

A fürdõkádak ma már lehetnek süllyesztett beépítésûek, szabadon állók, fal mellé, vagy éppen sarokba szereltek

A tisztálkodás legkényelmesebb formája a kádban való fürdés. Ez nemcsak fizikai megtisztulást, hanem lelki és szellemi felüdülést, kikapcsolódást, valamint elmerevedett izmaink ellazulását is eredményezheti, amikor egy melegvízzel telt kádban, fárasztó nap után elnyújtózkodunk.

Ez az érzés még fokozható különféle pezsgõfürdõkkel vagy víz alatti masszással. Ma már ilyen szolgáltatást nyújtó fürdõkádak is beszerezhetõk. Ez a tisztálkodási mód igényli azonban a legtöbb alapterületet is, mivel a kádak mérete általában 160 x 75 x 45cm-es befoglaló méretben készülnek. Ennél léteznek kisebb helyigényû, úgy nevezett ülõkádak is, melyek mérete már csak 115 x 60 x 45 cm. Ezek a fürdõalkalmatosságok leginkább garzonlakások, nyaralók szaniterei. Gyártanak még 170, 175 180 cm hosszúságban is fürdõkádakat. Bármely kád, vagy medence méretétõl függetlenül a kádba történõ ki- és belépéshez minimálisan 70 cm széles sáv szükséges, annak hosszanti oldalával párhuzamosan. Fürdés céljára önmagában kádat lakásba nem telepítünk, általában kombináljuk mosdóval, amelyet ha közvetlenül a kád mellé helyezünk el, akkor egy közös lengõkaros csapteleppel tudunk üzemeltetni. Ez a kis lakások helytakarékos, gyakori megoldása, a legtöbb lakótelepi lakás fürdõszobájában találkozhatunk ilyen elrendezéssel. A fürdõkádak ma már lehetnek: süllyesztett beépítésûek, szabadon állók, fal mellé, vagy éppen sarokba szereltek. A formájukat tekintve is sokféle változatban készülnek kádak, de vásárlásnál vegyük figyelembe az adott tér alapterületét, berendezhetõségét, és azok optimális helykihasználási lehetõségét. Ne próbáljunk kis alapterületû helyiségbe sarokkádat bezsúfolni, még akkor sem, ha manapság mégannyira divatos is ez a forma, hiszen még önmagunknak is szükségünk van helyre, hogy kényelmes körülmények között töltsünk el a fürdõzésre szánt idõnket. Ahol idõs emberekkel vagy mozgássérültekkel kell együtt használni a fürdõkádat, úgy azt süllyesztve soha ne építsük be még akkor sem, ha az a szomszédban, vagy a bemutató teremben még oly szépnek is tûnik. A sülylyesztett kád használata számukra bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot jelent, mert a kádba történõ ki- és belépés balesetveszélyes, és azt csak mások segítségével tudják megoldani. Bármilyen formában helyezzük is el a kádat, kapaszkodót minden esetben szereljünk a közelébe, továbbá fontos a csúszásgátló szõnyeg is. A kádak túlfolyó nyílását rendszeresen ellenõrizzük, mert ezek eldugulása és a nyitva felejtett csaptelepek okozzák a legtöbb lakás eláztatását. Elektromos dugaljakat, kapcsolókat, elektromos készülékeket csak földelt kivitelût építsünk be, de azt is olyan módon, hogy a kádban ülve ne legyen elérhetõ. (ú)

Egyszerû megoldás meglévõ épületünk lehetõ leggazdaságosabb kibõvítésére

Napjainkban újra egyre gyakrabban merül fel a tetõtér-beépítés igénye, ami fõleg gazdasági okokra vezethetõ vissza. Talán ez a legegyszerûbb megoldás arra, hogy a meglévõ épületünket – jelentõsebb hozzáépítések nélkül – a lehetõ leggazdaságosabban kibõvíthessük az itt kialakított helyiségek lakhatóvá tételével. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy a tetõtér kialakítását befolyásoló építészeti tényezõket, azaz a tetõ formáját, tartószerkezetének, héjazatának anyagát és a már beépített egyéb anyagok fajtáját, minõségét illetve az építészettel szorosan összefonódó és nem elhanyagolható belsõépítészeti tényezõket figyelembe vegyük. Ezek határozzák meg a tetõtér beépítésének jellegét – részben vagy egészben beépíthetõ-e –, a kivitelezés módját, a felhasználható anyagok típusát (hagyományos vagy korszerû építõanyag) illetve minõségét. Fentieket mindenképpen bízzuk szakemberre: a tetõtér maximális kihasználásának és a minõségi munkavégzésnek, ezáltal pedig a késõbbi fenntartási költségek csökkentésének érdekében. Ezért is fontos, hogy már elõre megvizsgáljuk a meglévõ épületünk adta lehetõségeket, illetve mérlegeljük, hogy milyen funkciójú helyiségeket szeretnénk kialakítani, hisz más megoldásokat igényel egy egylégterû tetõtérben kialakítani tervezett mûterem, illetve egy több helyiségbõl álló iroda- vagy lakóhelyiségek együttese. Elsõ lépés a tetõszerkezet anyagának és formavilágának megválasztása. A választék szerteágazó, hagyományos faszerkezetektõl elkezdve a fa-fém együttesét ötvözõ illetve a vasbeton szerkezetekig, az egészen egyszerû nyeregtetõs, illetve a statikailag bonyolultabb szerkezetekig. A kis, családi házas építkezések esetén természetesen még mindig a hagyományos faszerkezetek a legelõnyösebbek, amelyek legtöbbször valamilyen égetett agyagcserép- vagy a manapság oly divatos bitumenzsindelyes héjalást kapják. Nem elhanyagolható a beszerzési költségek, illetve a késõbbi fenntartási költségek mérséklése miatt az sem, hogy milyen szigeteléseket alkalmazunk. Hõszigetelõ rétegként elsõsorban "szálas" szigetelõanyagokat (pl. kõzetgyapot, üveggyapotlemezek) célszerû a szarufák közé beépíteni, jó nedvességvezetése, tûzállósága miatt. A csapadékvíz elvezetése is rendkívül fontos, ezt alátéthéjazattal (szálerõsítésû mûanyag fóliával) kell biztosítani, amelyet ellenléc rögzít a szaruzathoz. Igen jelentõs szempont a természetes megvilágítás biztosítása is a tetõterek kialakításakor. Ennek elérése céljából kétféle megoldás létezik. Vagy kiemelünk a tetõ síkjából egy ablakfülkét, vagy pedig egy, de akár több tetõsík-ablakot helyezünk egymás mellé. Elõbbi megoldás sokszor az épület struktúrájának megbontásával jár, illetve nem is ad akkora bevilágító felületet mint a napjainkban egyre több helyen elterjedt, és sokkal elõnyösebb tetõsík-ablakok. Az ablakokat olyan minõségi követelményeknek vetik alá, amelyek még a legmagasabb technológiai és esztétikai igényeket is kielégítik, ugyanakkor beépítésük egyszerû, gyors. Mivel ez a típusú ablak a tetõ síkjában helyezkedik el és lehetõvé teszi a csoportos összeépítést is, nagyobb bevilágító felületet, illetve megfelelõbb kitekintést tud biztosítani, ami elengedhetetlen a külvilággal való kapcsolatteremtéshez. (ú)

Az illemhely fala legyen világos, a vécécsésze anyaga pedig könnyen tisztítható fajansz

Az illemhely egészségügyi szükségletünk kielégítésére szolgál. Leggyakrabban a fürdõszobák elmaradhatatlan tartozéka, csak kevés lakásban alkot önálló helyiséget. Talán ez azért van így, mert a vizes blokkok, csatornarendszerek kiépítése, lakáson belül, az egyik legköltségesebb beruházás. Kisebb alapterületû lakások esetén a hely hiánya is indokolttá teheti a közös vécé és fürdõszoba elhelyezést. Többgenerációs, vagy több lakószintes házak esetén az illemhely számának megkettõzése, háromszorozása ma már jogos igény. Mivel a mellékhelyiségek többsége elég sötét, ezért ajánlott, hogy a burkolóanyag, illetve a festés színe, lehetõleg világos legyen. A vécécsésze anyaga legyen könnyen tisztítható fajansz, vagy rozsdamentes acéllemez, melyen a fából készült ülõdeszkák használatát kerüljük Ezeken a lakkréteg megsérülése estén a kórokozók könnyen megtelepedhetnek. Mûanyagból, a szivárvány minden színében, gyártanak vécéülõkéket, melyek tisztántartása, fertõtlenítése egyszerû és könnyen megoldható feladat. Mindig legyen a helyiségben kéznél vécékefe. Kerüljön megfelelõ fertõtlenítõ folyadék, vagy tabletta a vízöblítõ tartályba. (ú)

A három szlovákiai lakás-takarékpénztár félévi mérlege

Az év elsõ 6 hónapjában a VÚB Wüstenrot Lakás-takarékpénztár 49 687 szerzõdést kötött az ügyfelekkel, az összesített célösszeg 8,36 milliárd koronára rúgott. A vizsgált idõszakban a VÚB Wüstenrot 2,83 milliárd koronával járult hozzá az ügyfelek lakásépítésének finanszírozásához. A speciális pénzintézet jelenleg 186 ezer klienst tart nyilván. A 2000 decemberétõl mûködõ cSOB Lakás-takarékpénztár 2001 elsõ felében 20 964 szerzõdést kötött, az együttes célösszeg 4,07 milliárd koronát tett ki. Ezzel piaci részesedése a megkötött szerzõdések terén elérte a 12,7%-ot, a célösszeg kategóriájában pedig a 13,2 százalékot. A pénzintézet július 1-tõl 9,5%-os kamatra már közteshitelt is nyújt; terve szerint 2001-ben 300 millió korona közteshitel folyósításával számol. Az Elsõ Lakás-takarékpénztár (PSS) 2001-ben 264 440 új szerzõdés megkötésével számol, ebbõl június végéig 114 500 szerzõdést már megkötöttek – közölte Ján Roland Burger, a PSS elsõ embere. A piac 79%-át kezében tartó lakás-takarékpénztár eddigi, közel 9 éves mûködése során 57,9 milliárd koronát szabadított fel lakások, házak építésére és korszerûsítésére. Burger közölte: szerencsétlen döntésnek tartja, hogy a pénzügyi tárca jövõre csökkenti az állami prémium nagyságát, mert ez fékezi a lakásépítés ütemét. (shz)

A lakásfejlesztési alap a régi lakás megvételénél nem segít

Lehetõvé kellene tenni az Állami Lakásfejlesztési Alap hitelének alkalmazását a régebbi lakások megvételére. Így sokkal több lakos juthatna lakáshoz, mint építkezéssel. Az az érvelés, hogy az alap az új lakások felhúzását szorgalmazza és a régi lakások vételével nem gyarapodik a lakásállomány, nem egészen fogadható el. Ugyanis az új lakások támogatása mellett más célokra is hiteleket nyújt az alap. Az átalakítások során ugyan nem növekszik a lakások száma, mégis kapható erre a célra ÁLA hitel, csak nem olyan elõnyös feltételek mellett, mint az új építkezéseknél. A régebbi lakások vételénél is ilyen eljárást lehetne alkalmazni, vagyis rövidebb futamidõre és magasabb kamatlábbal lenne a kölcsön. Minél több lakos juthasson az igényeihez megfelelõ lakáshoz – ez lenne az állami lakástámogatás lényege. Egy régebbi lakás vételével is megoldódik a lakáskérdés, vagyis a lakástámogatás elve be van tartva. Az idei májusi statisztikai adatok az építõipar stagnálását mutatták ki tavaly májushoz képest. Pedig a május olyan hónap, amikor a legnagyobb ütemben lehet építkezni. A 2002-es költségvetés javaslatában a három lakásfinanszírozási pillér részére kevesebb pénzt különítettek el. Sikerül-e jövõre kevesebb pénzzel több lakást befejezni?

A szerzõ lakáspolitikai szakértõ