Péntek, 2001. július 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 173. szám

kultura.htm

Címlap

Gárdos Éva filmje, az Amerikai rapszódia humánus munka; átütõ sikerre azonban nem számíthat

"Nagyregény" üres oldalakkal

Amerikában élõ magyar filmesként elsõ rendezésével volt jelen Karlovy Vary idei fesztiválján Gárdos Éva. Eddig ugyanis vágóként dolgozott, többek között Hal Ashby, Barbet Schroeder és Francis Ford Coppola mellett.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Õ vágta a K. und K. páros (Kern András-Koltai Róbert) "egynyári" sikerét is, de akkoriban már az Amerikai rapszódiára készült, amely önéletrajzi munkának is tekinthetõ.

Gárdos Éva szülei az ötvenes évek kommunista Magyarországáról menekültek Amerikába. Szökésük során azonban csak a nagyobbik lányukat vihették magukkal. A csecsemõkorú Évát (a filmben Susanne), nehogy sírásával bajba sodorja õket a határon, itthagyták Budapesten, a nagymamánál. Onnan került aztán vidéki nevelõszülõkhöz, amikor Gárdos Éva nagymamáját – lánya szökése miatt – börtönbe vetették. Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kislány, a Vöröskereszt segítségével, kikerüljön a szüleihez, de legalább ennyi idõbe telt, amíg a gyökereitõl elszakított magyar lány valóban életképessé vált "szabadon kapott" új hazájában. Addig ugyanis merõ kínlódás, értelmetlen lázadás volt az élete. Be kellett illeszkednie egy családba, amely ugyan az õ szüleit, az õ nõvérét jelentette, de az erõsebb szálak a magyarországi nevelõszülõkhöz kötötték, akik szívvel-lélekkel gondoskodtak róla. A sebzett lelkû gyereknek, akit felkészületlenül ért a "nagy utazás", nem kis gondot okozott az új környezet is. Elsõsorban természetesen a nyelv miatt. Meg kellett tanulnia angolul, és el kellett fogadnia egy számára teljesen ismeretlen helyzetet. A beletörõdést, a megnyugvást, identitásának tisztázását végül is a hazalátogatás hozta meg számára, amelynek során itthon kellett szembesülnie kinti önmagával.

Ennyi a film (soványka) története. Furcsa mód sokkal érdekesebbek azok a tények, amelyek a kész alkotást kísérik.

A forgatókönyv, amelyet maga a rendezõ írt, Hartley-Merrill International Screenwriting Díjat nyert Amerikában. De anélkül, hogy Gárdos Éva bármilyen pályázatra beküldte volna. Másvalaki tette meg ezt helyette. A forgatókönyvet ugyanis megkapták néhányan a baráti körben, hogy olvassák el, és mondjanak véleményt róla. Nem sokkal késõbb telefonon értesítették Gárdos Évát, hogy a könyv díjat nyert, és ezzel együtt pénzt is a forgatáshoz. Mint kiderült: egy lelkes olvasója, aki másodkézbõl kapta meg a könyvet, elragadtatásában, és anélkül, hogy Gárdos Évával közölte volna, oldalanként faxolta el a pályázat címére.

"Én mindig erre a pályára készültem – nyilatkozta a rendezõ filmje Karlovy Vary-i premierje után. – Az a csaknem húsz film, amelyhez vágóként van közöm, elsõsorban arra volt jó, hogy a lehetõ legtöbbet tanuljak meg a szakmáról, mire odaállhatok a kamera mögé. Dolgoztam a Valley Girlben, amellyel Nicholas Cage indult a pályán, és vágtam Angelica Huston filmjét, a Bastard Out of Californiát, de a lelkem mélyén mindig arra vágytam, hogy egyszer olyan filmet rendezhessek, amely igazán megérinti az embereket. Fõleg azokat, akik hozzám hasonlóan élték meg az otthonuktól való elszakadást."

Az Amerikai rapszódia tehát nemcsak azokhoz akar szólni, akik politikai menekültként hagyták el hazájukat. Gárdos Éva azokra is gondolt, akik más okból kényszerültek otthonuk elhagyására, és idegen környezetben kellett megtalálniuk önmagukat.

"Az elszakadást határokon belül is megélheti az ember. Elég ha csak Debrecenbõl Budapestre költözik, vagy Texasból New Yorkba. Ilyenkor mindenkiben felmerül a kérdés: ki is õ valójában, honnan indult és merre tart, mit vár az életétõl. Eleinte úgy gondoltam, az idõsebb korosztályhoz szól majd a filmem, hogy bennük ébreszt majd honvágyat egykori hazájuk iránt. Most már tudom: azokat a tizenéveseket is foglalkoztatja a történet, akik identitászavarral küzdenek."

Szülei szökésérõl sok mindent tudott Gárdos Éva, de a film forgatásakor felmerült benne néhány, eddig fel nem tett kérdés.

"Rá kellett döbbennem, hogy azt sem tudom, milyen körülmények között lépték át a határt. Hogy mi játszódott le bennük, amikor elhagyták Magyarországot. Hogy mitõl féltek a legjobban. A film jelentõs részét itthon forgattam. Budapestrõl hívtam fel az édesapámat, hogy megkérdezzem tõle, mi maradt meg bennük azokból a percekbõl, amelyeket már a szögesdrótok közelében töltöttek. Az aknák, felelte. Nekem ez eddig meg sem fordult a fejemben. És azért örültem, hogy ezt megtudtam tõle, mert a szökés filmrevitele még csak ezután következett, így legalább drámaibbra fogtam a jelenetet."

Sándor Margitot, Gárdos Éva édesanyját Nastassja Kinski, az édesapát Tony Goldwyn alakítja. Mindketten végig hitelesek a filmben. Nehezebb dolga Nastassja Kinskinek volt, aki szövege nem kis részét magyarul mondja.

"Mindenképpen olyan színésznõt akartam erre a szerepre, akinek komoly élettapasztalatai vannak, akit magánemberként is mélyen megérintenek az ilyen történetek – jegyezte meg Gárdos Éva. – Nastassjában pedig van egy különös európai érzékenység. Bár évtizedek óta Amerikában él, a génjei, szülei révén, mégis Európához kötik."

A magyar színészek közül Bánfalvy Ágnes jutott nagyobb feladathoz a filmben. Õ játssza a nagymamát, Nastassja Kinski édesanyját. Elsõ hallásra bizonyára furcsának tûnik a "felállás", de a sminkes finom, szinte észrevétlen besegítésével Bánfalvy Ágnes hibátlan alakítást nyújt. Nem a megtört, meggörnyedt, "százéves nagyanyót" hozza, hanem az életerõs, fiatalos, szálfatermetû nagymamát, aki a legnehezebb helyzetben sem ereszti el magát. A család barátját Seress Zoltán, a nevelõszülõket pedig Czinkóczi Zsuzsa és Galkó Balázs játsszák. Munkájuk semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Kár, hogy a filmbõl családi krónika lett, hogy vannak "oldalak", amelyeket egykedvûen veszünk tudomásul, és hogy a történet voltaképpen csak ott kezd érdekessé válni, amikor a bakfis (Scarlette Johansson) lázadásával, kezelhetetlenségével és szökéseivel életet visz az Amerikai rapszódiába.


A kötet a szerelemmel, párjóslással kapcsolatos kérdésekkel összefüggõ jósló szövegeket és praktikákat tartalmaz

A népi kultúra felvidéki vándorútja

L. JUHÁSZ ILONA

Szinte megszokottá vált, hogy Gágyor József, a mátyusföldi gyermekfolklór szorgalmas kutatója rendszeres idõközönként új kötettel lep meg bennünket. A Megy a gyûrû vándorútra címû kétkötetes gyermekjáték- és mondókagyûjteményének 1982-es megjelenése a mai napig a szlovákiai magyar folklórkutatás egyik nagy eseménye. Benne a Galántai járás területén összegyûjtött gyermekjátékok egy részét adta közre. Néhány évvel késõbb egy újszerû kötettel jelentkezett, amely olyan folklóranyagot tartalmazott, melyet tájainkon a korábban nem vettek figyelembe. Az Emlékül (1998) címû kötetben a Galánta környéki iskolákban feljegyzett emlékkönyvverseket tette közzé. Rövidesen egy újabb munkával állt elõ, az 1999-ben a Megy a gyûrû vándorútra folytatásaként összeállított Kislibáim, gyertek haza! címû kötettel. Ebben az elõzõ kétkötetes gyûjteménybõl helyhiány miatt kimaradt anyagot tette közkinccsé. Gágyor József idén ismét hallatott magáról: a közelmúltban jelent meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában a Szeret? Nem szeret? címû munkája. E könyvecske, amely a Jóslókönyv gyerekeknek alcímet viseli, a szerelemmel, párjóslással kapcsolatos kérdésekkel összefüggõ, gyerekektõl lejegyzett jósló szövegeket és "praktikákat" tartalmaz. A serdülõ gyerekek fantáziáját különösen foglalkoztató téma ez, s ezt Gágyor József kötete is bizonyítja, hiszen a Galánta környéki falvakban a jóslások számos és sokrétû változatát jegyezte föl. Az 58 szöveget a szerzõ kisebb csoportokba tagolta, aszerint, mi a jóslás eszköze vagy mivel jósolnak. Az állat- és növényvilággal kapcsolatosakkal kezdi, utána a Kérdések-feleletek címû összeállítás következik. A legtöbb jóslás a nevek, valamint a Kéz – ujj és a Négyzet – téglalap – egyenesek alcsoportnál található. Gágyor további csoportjai a Köszönés, a Hónapok, a Színek, az Ábécé betûi, a Szem, a Szempilla – hajszál, a Tüsszentés – csuklás, a Gyûrû – zsebkendõ, a Könyv – gyufa – cérna, a Kártya, az Ugrókötél – labda, az Autó – vonat és a Sótartó. A kötetben néhány jóslásnál szemléltetõ ábra, valamint kotta is található, Nagy Attila találó rajzai pedig az egyes jóslásokat még szemléletesebbé teszik, és a könyvnek is nagyobb vonzerõt kölcsönöznek.

A szerzõ munkáját kézikönyvként ajánlja a gyerekeknek, akik bizonyára sokat forgatják majd és végigpróbálják a benne szereplõ jóslásokat. Ezzel persze mintegy beleavatkozott a népi kultúra életébe, hiszen a Galánta környéki gyermekfolklór ezen válfaja ily módon eljut a csallóközi, a gömöri vagy akár az Ung-vidéki gyerekekhez is. Mint ahogyan az úgynevezett hagyományos népi kultúra más területérõl is hasonlóképpen terjedtek a különbözõ jelenségek, s ahogyan egykor a szóban forgó könyvben szereplõ jóslások egy része is eljuthatott a Galánta környéki falvakba…

A kötetet a Lilium Aurum a szerzõ 60. születésnapjára jelentette meg. A szerzõ forrásai azonban az eddig megjelent kötettel nem apadtak ki, hiszen még nagy mennyiségû összegyûjtött és feldolgozatlan anyag vár rendszerezésre, kiadásra.


Bartók-mûvek a szegedi szabadtérin

Szeged. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, valamint A fából faragott királyfi címû mûveit állítják színre a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán ma és holnap. A két részbõl álló elõadást Valló Péter rendezi, az opera fõszerepeit Polgár László és Komlósi Ildikó alakítja. A balett a Szegedi Kortárs Balettre épül, koreográfusa Juronics Tamás. Az elõadás koncepciója a két mû összefonódása, hangsúlyozva, hogy mindkét mû ugyanarra a kérdésre ad más-más választ, kínál megoldást. A szabadtéri énekkarát és a Szegedi Szimfonikus Zenekart Vetõ Tamás vezényli. (MTI)


MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Pearl Harbor (amerikai) 17, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Érzéki csalódás (amerikai) 21.15 MLADOST: Taxi 2 (francia) 15.45, 17.30, 20 19 OBZOR: Szeretném, ha szeretnél (amerikai) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretõk (cseh) 18.30, 20.30 Szeret, nem szeret (szlovák) 18 Pasik és csajok (amerikai) 18.45 Mielõtt leszáll az éj (amerikai) 20.30 Magányosok (cseh) 20.45 A varázsige: I Love Yo(amerikai) 20 Papírfejek (szlovák) 19

KASSA

DRUŽBA: Pasik és csajok (amerikai) 18, 20 TATRA: Lázadók és szeretõk (cseh) 17.45, 20.15 CAPITOL: Taxi 2 (francia) 18, 20 ÚSMEV: Pearl Harbor (amerikai) 17.30, 20.30 IMPULZ: Amerikai pite (amerikai) 19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

DUNASZERDAHELY – LUX: A múmia visszatér (amerikai) 19.30 LÉVA – JUNIOR: Bravo, Girls! (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Bravo, Girls! (amerikai) 21.30 PAT – AMFITEÁTRUM: Hannibal (amerikai) 21.30 NAGYKAPOS – ZEMPLÉN: Charlie angyalai (amerikai) 19

GYÕR

PLAZA: A csábítás elmélete (amerikai) 18, 20, 22 Érzéki csalódás (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Evolúció (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.30 Hannibal (amerikai) 20, 22.30 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 A leskelõdõ (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 A múmia visszatér (amerikai) 14, 17.30, 20, 22.30 Nincs több suli (amerikai) 14.30 Az ördögûzõ - rendezõi változat (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Reszkess, Amerika! (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.30, 15.30


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG