Péntek, 2001. július 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 173. szám

A macedóniai albán lázadók visszavonulnak a tûzszünet elõtti állásaikba

Szkopje. Mégis megkezdõdött az albán gerillák kivonulása a július 6-i tûzszünet óta elfoglalt macedóniai területekrõl, miközben megérkezett Szkopjéba George Robertson NATO-fõtitkár, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje, valamint Mircea Geoana, az EBESZ soros elnöke.

George Robertson Szkopjébe érkezésekor jelentette be, hogy az albán lázadók megkezdték a kivonulást Tetovo környékérõl. Más források – köztük a macedón védelmi minisztérium – is megerõsítették a gerillák kivonulását és közölték, hogy eddig nem történt incidens. A jelentések szerint a lázadók megkezdték az útakadályok és barikádok eltávolítását is. Leka, az albánok egyik parancsnoka tegnap reggel még azt hangsúlyozta, hogy a gerillák nem távoznak az általuk elfoglalt térségbõl, mert az ottani polgári lakosság segítséget és védelmet kért tõlük. A NATO-fõtitkár annak a reményének adott hangot, hogy az albánok el fogják ismerni kötelezettségeiket, Hozzátette: amennyiben a trojka tagjai képesek lesznek visszaterelni a tárgyalásokat a medrükbe, akkor sikerülhet megmenteni Macedóniát a mészárlástól és vérontástól. Robertson reményét fejezte ki, hogy az albánok felismerik: bizalmon alapuló kötelezettséget vállaltak.

A macedón államelnökség szerda este, a szkopjei tévében beolvasott közleményben megerõsítette, hogy a NATO és az UCK gerillahadsereg megállapodást kötött az albán felkelõk visszavonulásáról. A megállapodás alapján az albán fegyvereseknek tegnap reggel 6 óráig kellett volna visszavonulnak a Macedónia északnyugati részén, Tetovo környékén elfoglalt állásaikból és a Jazince helységbe vezetõ országút mellõl. Az egyezményt Peter Feith NATO-megbízott és Ali Ahmeti, az UCK politikai vezetõje látta el kézjegyével.

A macedón fõvárosban szerdán késõ este feldühödött tüntetõk egy nagyobb csoportja behatolt a parlament épületébe, és ott gyalázta a kormányt, amiért az képtelen viszszaszorítani az albán nemzetiségû lázadókat és katonai vereséget mérni rájuk. A tüntetõk nyilvánvalóan nem értesültek a lázadókkal kötött megállapodásról. Az államfõ és a második legjelentõsebb macedón párt határozottan elítélte a Nyugat- és albánellenes megnyilvánulásokat. Borisz Trajkovszki elnök visszataszítónak és romboló hatásúnak minõsítette "a nemzetközi közösség és a magántulajdon elleni" támadásokat. Az államfõ mérsékletre intette az albán felkelõknek nyújtott állítólagos nyugati támogatás miatt hõbörgõ honfitársait és hangoztatta, hogy Macedónia csak a nemzetközi közösséggel partneri viszonyban állíthatja helyre a békét és a stabilitást.

Condoleeza Rice: az USA nem vár orosz jóváhagyásra rakétavédelmi kérdésekben

Moszkva. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági fõtanácsadója Moszkvában kijelentette, hazája nem fog orosz beleegyezésre várni tervezett átfogó rakétavédelmi rendszerének (NMD) telepítéséhez, bár komoly lehetõséget lát a gyors haladásra a hadászati fegyverekrõl Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. Condoleeza Rice – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Vlagyimir Ruszajlo nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélése után megerõsítette, az Egyesült Államok folytatja az NMD kifejlesztésére betervezett kísérleteket, amelyeket Moszkva ellenez, mert sértik a hadászati rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött ABM-szerzõdést. Putyin és George W. Bush amerikai elnök múlt vasárnap Genovában megegyezett, hogy a rakétavédelmi tervekre és az ABM-szerzõdés sorsára vonatkozó tárgyalásokat összekötik a hadászati nukleáris fegyverek csökkentésére irányuló eszmecserékkel. Ebben egyes megfigyelõk annak jelét látták, hogy Moszkva és Washington halad az NMD körüli vita megoldása felé. Rice hangsúlyozta, a tárgyalásoknak gyorsan kell haladniuk, elõször szakértõi, majd miniszteri szinten, végül pedig Bush és Putyin között, októberben a kínai Sanghajban esedékes találkozójukon. Rice-szal ellentétben Ruszajlo azt mondta, a stratégiai tárgyalások hosszadalmasak lesznek. Oroszország szerint az ABM-szerzõdés hatályon kívül helyezése megrendítené a globális biztonság alapjait.

Nem engedtek Nagy-Britanniába utazni egy csehországi cigány származású televízióst

Prága. A prágai repülõtéren dolgozó brit bevándorlási tisztek nem engedtek Nagy-Britanniába utazni egy cseh roma televíziós újságírót, fehér kolleganõjének viszont minden további nélkül megadták az utazási engedélyt. Az esetrõl rejtett kamerával felvétel készült, amelyet bemutatott a cseh közszolgálati televízió annak bizonyítására, hogy a brit illetékesek a Nagy-Britannia és Prága közötti közvetlen járatokon utazni kívánó személyek esetében "elõzetes ellenõrzést" alkalmaznak.

A riportfilmbõl kiderült, hogy Richard Samko és Nora Nováková a brit bevándorlási tisztek elõtt azonos úti célt jelölt meg, ugyanazt a személyt nevezték meg meghívó félként, azonos havi fizetésrõl hoztak kimutatást, és még a náluk lévõ pénzmennyiség (200 dollár) összege is megegyezett. "Kolléganõm öt perc alatt átesett az ellenõrzésen minden probléma nélkül. Engem 25 percen át faggattak, s végül a brit tiszt megtagadta az utazási engedélyt" – mondta Samko. Hozzátette: a tiszt azzal indokolta döntését, hogy nem bizonyított Samko nagy-britanniai utazásának turista jellege. Másnap a roma újságíró ismét próbálkozott, de újra ugyanazzal a tiszttel találta magát szembe, aki másodszor is elutasította, csak most már sokkal agresszívebb hangnemben.

A brit bevándorlási hivatal alkalmazottai, akik a múlt hét szerdájától a prágai Ruzynì repülõtéren ellenõrzik a szigetországba utazókat, eddig több tucat cseh állampolgár, többségében cigány utas nagy-britanniai útját akadályozták meg. Az ellenõrzésrõl a cseh és a brit kormány februárban állapodott meg. A britek így szeretnék elérni, hogy csökkenjen a Nagy-Britanniában menedéket kérõ csehországi romák száma, a csehek pedig így kívánják elkerülni, hogy a szigetország vezetése ismét vízumkényszert vezessen be állampolgáraival szemben.

Boszniai szerbek együttmûködnek az ENSZ-törvényszékkel

Banja Luka/Hága. A boszniai szerb parlament elsõ olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely meghatározza az együttmûködés feltételeit a hágai ENSZ-törvényszékkel. A boszniai szerb kormány az utolsó helyi hatalom a volt Jugoszlávia területén, amely az 1995-ben kötött daytoni békeszerzõdésbõl fakadó kötelezettségét semmibe véve mindezidáig megtagadta, hogy átadja a Nemzetközi Törvényszéknek a köztársaság területén megbúvó feltételezett háborús bûnösöket, mindenekelõtt Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek háborús vezérét és Ratko Mladicsot, a hadsereg volt fõparancsnokát. A Banja Luka-i parlament 45:5 arányban, 25 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvénytervezetet.

A délszláv háborús bûnöket feltáró hágai ENSZ-törvényszék nyilvánosságra hozta Ante Gotovina nyugalmazott horvát tábornok elleni vádiratát, akit emberiség elleni és háborús bûntettekkel vádol. A törvényszék szerint a 45 éves tábornok az 1995. augusztus 4-én Krajina visszahódítására indított hadmûveletben a horvát csapatok parancsnokaként megtervezte és elrendelte a krajinai szerbek üldözését és a soraikban végrehajtott kivégzéseket. Az ENSZ-törvényszék fõügyésze azután döntött a vádirat nyilvánosságra hozatala mellett, hogy az elsõ számú horvát vádlott, az albán származású Rahim Ademi tábornok önként jelentkezett a bíróságon.

Portugáliában megfázott a cseh köztársasági elnök

Prága. Václav Havel néhány napja meghûlésben szenved. A július közepe óta feleségével a dél-portugáliai tengerparti villájában tartózkodó cseh államfõ állapota azonban nem annyira súlyos, hogy vissza kellene térnie Prágába, vagy pedig Portugáliában kellene kórházba utalni. Ilja Kotík, Havel személyes kezelõorvosa elmondta, az elnök már elutazása elõtt kissé meg volt fázva, és az elsõ napokban azon voltak, hogy a meghûlés ne terjedjen át a tüdejére is. Havelrõl Bohumil Limberk, a prágai Központi Katonai Kórház orvosa és egy nõvér gondoskodik Portugáliában. Havel 2000-ben vásárolt egy nyaralót az Atlanti-óceán partján, s kijelentette, hogy nyugdíjas éveiben gyakran szeretne ott tartózkodni. Kotík szerint Havel jelenlegi állapota stabilnak tekinthetõ.

Zsidó szervezetek tiltakozása a MIÉP állásfoglalása ellen

Budapest. A magyarországi zsidó szervezetek a magyar zsidóság képviseletében mélységes megdöbbenésüknek adnak hangot a véleményük szerint most már parlamenti politizálás szintjére emelkedett náci, nemzetellenes és uszító magatartás láttán. A zsidó szervezetek ezt annak kapcsán fogalmazták meg, hogy a MIÉP a Fotex-Fradi üzletrõl tartott sajtótájékoztatóján a zsidóságot sértõ kijelentéseket tett. Úgy vélték: a MIÉP nyilatkozata már túlmegy a véleménynyilvánítás szabadságának határán.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) is elutasítja Bognár László MIÉP-alelnök kijelentéseinek mind tartalmát, mind pedig szélsõséges megfogalmazását – közölte Szakács Imre. A politikai államtitkár szerint az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok a tisztességes ferencvárosi szurkolók százezreit is sértik.

Bognár László korábban elfogadhatatlannak nevezte, hogy az FTC "zsidó" kézbe került.

Az izraeli kormányfõ komolyan vette a vádemelést

Jeruzsálem. Az izraeli miniszterelnök irodája felfogadott egy belga ügyvédet, hogy védelmezze a kormányfõt, ha Belgiumban vádat emelnek ellene a Szabra és Satila libanoni palesztin táborokban 1982-ben véghezvitt mészárlások miatt. Mint az izraeli katonai rádió megjegyezte, Ariel Saron irodája eddig nem vette igazán komolyan a vádemelés veszélyét, de most mégis elõvigyázatossági lépésekre szánta el magát, hallgatva Eljakim Rubinsteinre, a kormány jogtanácsosára. A brüsszeli ügyészség július elején elfogadta a Saron ellen a szabrai és satilai vérfürdõ miatt benyújtott bûnvádi keresetet. A jelenlegi miniszterelnök ellen két panasz irányul. Ezek azon az 1993-ban hozott és 1999-ben módosított belga törvényen alapulnak, amely a belga bíróságokat egyetemes illetékességgel ruházza föl háborús és emberiség elleni bûncselekmények, valamint népirtás esetében, tekintet nélkül az áldozatok és vádlottak állampolgárságára vagy lakhelyére.

Kao Csan szociológusnõt kitoloncolták az USA felé

Hanoi/Peking. A kémkedés vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélt Kao Csan kínai szociológusnõt a pekingi hatóságok kitoloncolták Kínából. Kao Csan repülõgépen elhagyta Kínát. A hírt Hanoiban jelentette be egy névtelenségbe burkolózó diplomata, az ázsiai tárgyalási körutat végzõ Colin Powell amerikai külügyminiszter kíséretének tagja. Az állandó amerikai tartózkodási engedélylyel rendelkezõ, egy egyesült államokbeli egyetemen oktató, kínai származású szociológus a vád szerint államtitkokat szolgáltatott ki Tajvannak. Az ügy súrlódást okozott az amerikai-kínai kapcsolatokban; Washington többször is követelte Kao Csan szabadon engedését.

Kínában közben tegnap szabadon engedték Csin Kuang-kuang egyetemi tanárt, akit két nappal ezelõtt Tajvan javára történt kémkedésért tíz év börtönre ítéltek. Csin Kuang-kuang egészségi állapotára való tekintettel nyerte vissza szabadságát, elengedését a kínai külügyminisztérium jelentette be. Azt egyelõre nem lehet tudni, hogy Csin Kuang-kuang elhagyta-e Kínát. Szerdán távozott Kínából az ugyanabban a perben kémkedésért elítélt Li Sao-min közgazdász professzor.

Athén. Erõs földrengés rázta meg az Égei-tenger medencéjét. A földmozgás Görögország egész területén érezhetõ volt, de nem okozott jelentõs károkat, és áldozatok sincsenek. A Richter-skála szerint 5,7-es erõsségû rengés központja Szkírosz, Szkópelosz és Alóniszosz szigetek között volt, 140 kilométerre északkeletre a fõvárostól. (MTI)

Varsó. A Lengyelország déli részén napok óta tartó esõzés és a nyomában kialakult áradások eddig 24 ember életét követelték. A helyzet nagyon súlyos: a Visztula elöntheti a történelmi emlékeirõl híres Krakkót. Az elsõ becslések szerint az ország két déli vajdaságában 136 millió euró anyagi kárt okoztak az áradások. A lengyel meteorológiai szolgálat mára újabb zivatarokat és esõzéseket jósol. (MTI)

Jakarta. Az indonéz legfelsõ törvényhozás azt a Hamzah Haz muzulmán politikust választotta Megawati Sukarnoputri elnök helyettesévé, aki korábban kijelentette, nõ nem alkalmas a világ legnépesebb muzulmán országának vezetésére. Az új alelnök az Egyesített Fejlesztés Pártja vezetõje. Megfigyelõk utalnak rá, az államfõnek a hatalmon maradáshoz szüksége van a muszlim erõk támogatására. (MTI)

Washington. Az amerikai képviselõház újra megszavazta a kubai utazásokra vonatkozó tilalom feloldását, a döntés sorsa azonban bizonytalan, a tavalyi hasonló kezdeményezés a szenátusban elhalt. A képviselõház elvetette ugyanakkor azt az állásfoglalást, amely szerint a tilalmat mindaddig fenn kell tartani, amíg Fidel Castro kubai elnök szabadon nem engedi a politikai bebörtönzötteket. (MTI)

Bangkok. 19 kábítószercsempészt ítéltek halálra egyetlen nap alatt, ami még Thaiföldön is rekordszámba megy. A drogkereskedõket öt amfetamin- és heroincsempészési ügyben ítélték el, amelyek együttesen csaknem kétmillió tasak és tíz kilogramm port öleltek föl. (MTI)

Bécs. Elhunyt Josef Klaus volt osztrák kancellár. A 90 éves politikus 1964 és 1970 között állt a bécsi kormány élén. "Emberként és politikusként egyaránt nagy példakép volt" – mondta Wolfgang Schüssel jelenlegi kancellár. (MTI)