Péntek, 2001. július 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 173. szám

A közbeszerzési törvény õsztõl a közpénzekbõl hirdetett kisebb megrendelésekre is vonatkozik

Pozsony. Négymilliárd koronás megtakarítást eredményezett tavaly a közkiadásokból az új közbeszerzési törvény alkalmazása. A kormány június közepén jóváhagyta a törvény újabb módosítását, amelytõl az illetékesek a kiadások újabb tízszázalékos csökkenését várják.

A közbeszerzés olyan eljárás, amely keretében a közpénzekbõl (állami vagy önkormányzati források) történõ megrendeléseket szigorú szabályok alapján bonyolítják le, miközben aki úgy érzi, hogy a pályázat során hátrányos megkülönböztetés érte, megfelelõ reklamációs eszközökkel rendelkezik. Az 1999 óta érvényes új közbeszerzési törvény értelmében az eljárást áruk és szolgáltatások megrendelése esetén 500 ezer korona, munkák esetén pedig 1 millió korona felett kell alkalmazni.

A törvény betartását felügyelõ Közbeszerzési Hivatal elemzése szerint tavaly a meghirdetett pályázatok eredményeként összesen 4 145 ilyen szerzõdést kötöttek 53,5 milliárd korona értékben. A különféle közintézmények költségvetésében erre a célra 57,6 milliárd korona szerepelt, így a hivatal szerint ily módon 4 milliárd koronát sikerült megtakarítani. Ezen belül leginkább, 8,5 százalékkal, az önkormányzatok és intézményeik csökkentették kiadásaikat. Az új törvény alkalmazása a legkevesebb megtakarítást az egészségbiztosítóknak és a közszolgálati intézményeknek hozta, ezek mindössze 1,5 százalékot nyertek "az ügyön". A továbblépés szempontjából fontos adat, hogy nálunk a közbeszerzések keretében elköltött pénz tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát tette ki, míg az uniós országokban ez 15 százalék volt.

A közbeszerzési törvény összesen négy pályáztatási formát engedélyez. A leginkább egyértelmû a nyilvános verseny, a legkevésbé áttekinthetõnek pedig az ún. elõzetes bejelentés nélküli tárgyalást tartják (ebben az esetben csak a pályázat eredményét kötelesek közzétenni, és a magát sértve érzõ érdeklõdõ erre reagálhat). Tavaly az érintettek szinte kizárólag ezt a két módszert alkalmazták: a pályázatok 45,8 százaléka az elõzõ, 47,2 százaléka pedig az utóbbi módszer alapján folyt le. Érdekes tapasztalat az is, hogy az elõzetes bejelentés nélküli módszert elsõsorban az ún. természetes monopóliumok alkalmazták. Ismert, hogy az elmúlt két évben elsõsorban a Szlovák Villamosmûvek reagált nagyon érzékenyen arra a felvetésre, hogy a cég sokmilliárdnyi megrendelésére is vonatkozik a közbeszerzési törvény, és a kérdés eldöntését egészen bírósági ügyig vitte. Az új közbeszerzési törvény kétéves mûködése alapján megállapíthatjuk, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos korrupció csökkentésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Ezért érdemes figyelemmel kísérni a törvény további "finomítását", hiszen a kormány júniusban jóváhagyta és a parlament elé terjesztette újabb módosítását. A változtatás lényege, hogy a jelenlegi alsó határnál kisebb megrendelések esetében – áruk és szolgáltatások esetében 250 és 500 ezer korona, munkák esetében pedig 500 ezer és 1 millió korona közt – is alkalmazni kellene a közbeszerzési törvényt. Erre az esetre viszont egyszerûbb szabályok vonatkoznának, hiszen eredetileg az alsó határt éppen a közbeszerzési eljárás költségei miatt kellett viszonylag magasan megállapítani. Ez azonban azzal is járt, hogy az érintettek a megrendeléseiket igyekeztek kisebb tételekben intézni, hogy így kivonják magukat a törvény hatálya alól. A módosítás értelmében a kisebb megrendeléseket korlátozott versenypályázat, illetve felhívás alapján lefolytatott tárgyalás alapján is el lehet majd intézni. A pályázatot azonban legalább három vállalkozónak el kell küldeni, a felhívást pedig meg lehet jelentetni a hivatalos hirdetõtáblán vagy az interneten. A felhívásra azok is jelentkezhetnek, akiket a pályázat meghirdetõje elõzetesen nem értesített. A törvénymódosítás foglalkozik a 250 ezer, illetve az 500 ezer koronánál kisebb megrendelésekkel is. Ezek esetében a legegyszerûbb módszer, azaz a közzététel nélküli tárgyalás is alkalmazható. Ivan Miklos gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint az új szabályozás várhatóan már idén õsszel életbe lép. A törvénymódosítástól a közbeszerzésre fordított kiadások újabb 7-10 százalékos megtakarítását várja.

Ha a frekvenciatanács jóváhagyja Martin Lengyel elképzelését, szeptembertõl már sugározhat az új tévétársaság

Pozsony. Martin Lengyel szeptemberben induló TA3 hírtelevízióját az adóparadicsomi szakértõ, Simon Denton vezette brit Millenium Electronics Limited befektetési alap fogja finanszírozni.

A Millenium Electronicsot 1996-ban alapították, amikor Denton Gibraltárról Londonba költözött. Denton azonban jelenleg is az adóparadicsomi tanácsadással foglalkozó Sovereign group londoni és gibraltári kirendeltségének a vezetõje. Szerinte a Millenium Electronics a TA3-at finanszírozva olyan vállalkozásba fogott, amelyhez a többi befektetõnek nem fûlt a foga, mivel nem láttak esélyt arra, hogy egy ilyen televízió Szlovákiában nyereséges vállalkozás lenne. Denton ennek ellenére optimista, és reméli, hogy a hírtelevízió sikeres lesz.

A Millenium Electronicsnak az elkövetkezõ idõszakban 3 millió dollárt, vagyis mintegy 150 millió koronát kellene a televízióba fektetnie. A TA3-nak pedig az elkövetkezõ két-három évben kell bebizonyítania, hogy a befektetés jó üzlet, hiszen a Millenium Electronics azt követõen nyereséggel szeretne megválni a hírtelevíziótól. Denton szerint a médiaiparban ismert, stratégiai befektetõnek szeretnék továbbadni részesedésüket. A Lengyelék által tavaly szeptemberben benyújtott projektum azonban 346,5 millió koronás befektetéssel számolt. Hogy a fennmaradó összeget honnan teremtik elõ, arra Lengyelék nem válaszolnak, elmondták azonban, hogy a brit alap az egyedüli befektetõjük.

A TA3 eredeti befektetõje, a Hanco cég korábban 280 millió koronás indulótõkét és évente további 180 milliót ajánlott. A licenc megszerzése után azonban viszszalépett szándékától, Lengyelék így új befektetõt voltak kénytelenek keresni. Ezt mára a Millenium Electronicsban ugyan megtalálták, az új befektetõ belépését azonban még a tévétanácsnak is jóvá kell hagynia. Ez a cégtõl további alapanyagokat kér döntése meghozatalához, amely augusztus 20-ra várható.

A tévétanács akár negatív döntést is hozhat, a tévé beindításának elõkészületei ennek ellenére már teljes ütemben folynak. Martin Lengyel szerint 50 szerkesztõt, 40 technikai és 10 adminisztratív munkaerõt alkalmaznak. A kísérleti adás már augusztusban megkezdõdik, a kábeltévés hálózatokon szeptemberben jelennek meg. Naponta reggel héttõl éjfélig, 17 órán keresztül közvetítik majd a híreket. A hírblokkok félóránként fognak ismétlõdni, amit állandóan új hírekkel próbálnak meg felfrissíteni. Célcsoportjuk az aktív, dolgozó lakosság. Egy átlagos TA3 nézõ, Lengyel szerint, középiskolai vagy fõiskolai végzettségû férfi, aki Szlovákia nagy- és középnagyságú városaiban él, és bevételei meghaladják a hazai átlagot. Lengyel a jövõben 10 százalékos nézettséget szeretne elérni, vagyis minden harmadik kábeltévés kapcsolattal rendelkezõ nézõhöz szeretnének eljutni. (mi)

A végsõ döntést a Legfelsõbb Bíróság hozza meg

Pozsony. A UPC kábeltévé-szolgáltató elhamarkodottan és a Távközlési Hivatal rendeleteivel ellentétben döntött az áremelésekrõl, ami miatt a hivatal több mint 25 millió koronás büntetést szabott ki számára. Ez az összeg megfelel a hivatal által megengedett és a UPC által valójában foganatosított áremelések közti különbségnek. A büntetés kifizetése mellett azonban a UPC-nek az árakat is összhangba kell hoznia a hivatal által kiadott rendeletekkel. Február elsejétõl a vállalat 6,7, augusztus elsejétõl 8,7 százalékkal emelhette volna árait. Ezzel szemben a bõvített programcsomagban például 40%-kal emelték áraikat. A társaságnak 15 nappal, a július 24-ei hatályú döntést követõen kellene kifizetnie a büntetést. A UPC azonban a Legfelsõbb Bírósághoz kíván fordulni az ügyben, ami jelentõs mértékben késleltetheti a büntetés kifizetését. Roman Vavro, a Távközlési Hivatal szóvivõje szerint a UPC-nek Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Besztercebányán, Trencsénben és Zsolnán kellene módosítania az árait. A döntés szerint az itt élõ ügyfeleknek vissza kellene kapniuk azt a pénzösszeget, amit a megengedett áremeléseken felül fizettek be. A végsõ döntést azonban nagy valószínûséggel csak a Legfelsõbb Bíróság hozza majd meg. (ú)

Azonos átutalási díj a bel- és a külföldi tranzakciók után

Brüsszel. A belföldivel azonos átutalási díjat kötelezõ felszámítani a határon átnyúló euróátutalásoknál az EU-n belül – tartalmazza az Európai Bizottság direktívatervezete. Ezt az elõírást a kártyás fizetéseknél és a pénzkiadó automatáknál 2002. január 1-jén, a bankátutalásoknál és a csekkeknél egy év múlva kell életbe léptetni. Az Európai Bizottság korábbi felmérése szerint egy 100 eurós pénzátutalás átlagos díja 17,63 euró, ám egyes bankok akár 30 euró feletti díj felszámításától sem riadnak viszsza. A rendkívül magas díjak csökkentésére irányuló nyomás eredményeként több ezer bank a múlt hónapban már önkéntes vállalást tett, amelynek értelmében 3 euróban szabja meg a határon túli átutalások maximális összegét. A bankok azzal védik nagy díjaikat, hogy a kis értékû átutalásoknak nincs közös euróövezeti fizetési rendszere, ez korlátozza az automatikus eljárások alkalmazását, a forgalom kicsi, nem érvényesül a nagyság hozadéka, ezért a nemzetközi átutalások drágábbak. A pénzintézetek ellenzik, hogy a bizottság szabja meg a nemzetközi átutalások díját, mondván, hogy a hatósági ár sohasem oldott meg semmit.

Eddig 23 külföldi és hazai cég jelezte vásárlási szándékát

Pozsony. A Szlovák Biztosító privatizációjának információs memorandumát hétfõig 23 külföldi és hazai befektetõ vette át – nyilatkozta Viliam Vaskovic pénzügyi államtitkár. Köztük van a német Allianz, az izraeli Trust Banking International Holding, a szlovák Kooperativa is. Átvette a memorandumot a lengyel Powszechny Zaklad Ubezpieczen biztosító és külföldi partnere az Eureko is. A biztosító iránt érdeklõdik továbbá az olasz La Fondiaria és a francia AXA is. A privatizációs bizottság szeptember 6-án választja ki közülük azokat, akik aztán szeptember 10-tõl vizsgálatot végezhetnek a Szlovák Biztosítónál, a gyõztes nevét pedig várhatóan már decemberben megismerhetjük. Az állam a 78,5 százalékos tulajdonrészt kívánja privatizálni. (ú)

TANÁCSADÓ

D.M. 1982-ben kinéztünk a feleségemmel egy házat, melyet, mivel betegek vagyunk, a lányunk nevére irattunk (az adásvételi szerzõdést õ írta alá, nem mi), azzal a szóbeli megállapodással, hogy a házban életünk végéig benne lakhatunk. Lányunkkal idõközben nagyon megromlott a kapcsolatunk, melynek okáról csak sejtéseink vannak. Hosszú idõ után felkeresett bennünket, hogy közölje, eladja a házat, minket pedig nyugdíjasotthonba küld. Lehetséges-e, hogy a ház a mi nevünkre kerüljön?

Mivel Önök elvileg bizonyítani tudnák, hogy az adásvételi szerzõdés megkötésekor a vételárat a lányuk helyett Önök fizették ki, aki így indokolatlanul gazdagodott, az így kifizetésre került öszszeg elvileg perelhetõ lenne. Ha azonban a bíróság meg is ítélné Önöknek az összeget, a lányuk feltehetõleg önszántából nem fizetne, végrehajtási eljárás esetén, mivel más adósságai is vannak, a végrehajtó valószínûleg egyéb vagyon hiányában elvenné tõle a házat. Ha tehát a pénzhez Önök hozzá is jutnának, a házat semmiképp sem tudnák visszaszerezni. A perköltségeket viszont elõre kellene kifizetni, és eléggé kérdéses, hogy mikor és egyáltalán viszont látnák-e még valaha a pénzüket. Az ügy tehát eléggé kétesélyes. Az Önök példájából okulva is tanácsos lenne, ha az emberek végre megjegyeznék, hogy fontos dolgokban ne kössenek szóbeli megállapodást senkivel, még a saját gyerekükkel, testvérükkel sem, mert soha nem lehet tudni, merre változnak a dolgok. Mindent papírra kell vetni, mert bármi megtörténhet. Ha papírra vetnek valamit, soha ne írjanak alá olyasmit, amit nem olvastak el, vagy amit nem értettek meg. A fontos szerzõdéseket lehetõleg jogásszal írassák, mert sokkal többe kerül a pereskedés, mint egy pontos irat elkészíttetése. Így egy csomó felesleges idegességtõl és pénzkiadástól kímélnék meg magukat az emberek és a bíróságoknak is jóval kevesebb ügy jutna.

A szerzõ a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Pozsony. A jegybank döntése értelmében a Devín banka augusztus 31-ig növelheti alaptõkéjét. A banknak eredetileg e hónap végéig kellet volna végrehajtania a tõkeemelést, ám a pénzintézet keddi rendkívüli közgyûlésén a határidõ meghosszabbításáról döntött. (SITA)

Pozsony. Az állam 14,6 milliárd koronával tartozik a Szlovák Vasutaknak a személyforgalomban elkönyvelt vesztesége miatt. A vasút vezetése már átadta az illetékes tárcáknak a Ernst & Young könyvvizsgáló felmérését. A pénzügyi tárcának meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az említett összeget kifizessék. Tervek szerint az idei évtõl évente 2 milliárd koronát térítenének a vasútnak. (SITA)

Pozsony. Az idei év elsõ felében a vonatok késéséhez elsõsorban a pályaszakaszok felújítása járult hozzá. A vasút szerint minden második megkésett vonatra emiatt kellett várniuk az utasoknak. Több mint 12%-ban a megrongálódott pályaszakasz, 8%-ban mozdonymeghibásodás miatt késet a vonat. (SITA)

Pozsony. Szlovákia idegenforgalomból származó bevételei az idei év elsõ öt hónapjában elérték a 7,8 milliárd koronát, míg a szlovák turisták 5,2 milliárd koronát hagytak külföldön. A jegybank felmérése szerint idegenforgalmi többletünk az elõzõ évhez képest 3%-kal, 2,6 milliárd koronára csökkent. Ugyanekkor mintegy 8%-kal kevesebb külföldi turista látogatott hozzánk. (s)

Prága. A cseh kormány tegnap elfogadta a jövõ évi állami költségvetés keretszámait. A cseh költségvetés eszerint jövõre 690,5 milliárd koronás bevételek és 744,4 milliárd koronás kiadások mellett, 53,9 milliárdos hiánnyal számol. A jövõ évi kiadások 60 milliárd koronával lesznek magasabbak, mint az ideiek voltak. (cTK)