Péntek, 2001. július 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 173. szám

A Duna két partján több százan kísérték figyelemmel a Párkányt Esztergommal összekötõ Mária Valéria híd utolsó ívének beemelését

Párkány. Az újjáépülõ Mária Valéria híd tegnap kora reggel leúsztatott utolsó, középsõ ívének beemelését nyolc órakor kezdték el. A 119 méter hosszú, 600 tonna súlyú hídmezõt 11 métert kell emelni ahhoz, hogy ráhelyezzék a mederpillérre. Az emelés sebessége mintegy másfél méter óránként, a hídív várhatóan ma délelõtt kerül a helyére.

"A hídív leúsztatása reggel negyed hatkor kezdõdött. A beemelés elõreláthatólag estig tart, természetesen sok múlik az idõjáráson és a víz állásán. Délután két és fél óra technológiai szünetet tartunk. Ezalatt a merevítést tesszük le" – tájékoztatta lapunkat Karkus János, a Hídberuházási Fõmérnökség létesítményi fõmérnöke. Elmondása szerint az utolsó hídív a mai nap folyamán – kedvezõ idõjárás esetén reggel kilenc és tíz óra között – kerül a helyére. Erre már tegnap is több százan vártak a Duna mindkét partján.

"El sem akarom hinni, hogy a folyó két partja rövidesen összekötõdik. Gyerekként már mentem át ezen a hídon, és meg kellett öregednem ahhoz, hogy ezt újból megtehessem" – mondja egy idõs férfi, közben le sem veszi a szemét az emelésrõl. Bartusz Gyula, a Déli Régió Ipartestületének titkára, a tavaly alakult Párkány–Esztergom Barátság Egyesület tiszteletbeli elnöke 1944. december kilencedikén autóbusszal haladt át a hídon. Néhány nappal késõbb a visszavonuló német katonák felrobbantották a folyami átjárót. Azok, akik gyermekként megélték azt, hogy Párkányból a hídon keresztül átsétálhattak Esztergomba, tegnap könnyes szemmel nézték végig a beemelést. A fiatalabbak pedig kíváncsiságból jöttek ki a partra. "Soha nem gondoltam volna, hogy az itt élõknek ilyen sokat jelent a híd újjáépítése" – jegyzi meg a létesítményi fõmérnök.

Az 1895-ben átadott hidat a "legmagyarabb királyleányról", a Budán született Mária Valériáról nevezték el, és a komáromi Erzsébet híd mintájára épült. Igaz, ez utóbbi csak négynyílású, s valamennyi hídíve egyformán 102 méter hosszú. Az 1944-ben felrobbantott, Párkányt Esztergommal összekötõ folyami átjáró újjáépítési munkálatai az Európai Unió hathatós támogatásával tavaly kezdõdtek meg. A csonka híd két eleme közötti több mint 300 méter hosszú nyílást három hídív köti majd össze. Az elsõ kettõ már a helyén van. Idén májusban az esztergomi, júniusban pedig a párkányi oldalon helyezték fel a pillérekre a 102 méter hosszú, mintegy 400 tonna súlyú hídmezõket.

Az Esztergomot és Párkányt összekötõ, a második világháborúban felrobbantott közúti hidat a nyertes Ganz IS konzorcium (melynek tagjai a Ganz Acélszerkezet Rt., a Közgép Unió Rt. és az Inzinierske Stavby a. s.) 11,7 millió euróért építi újjá. A költségekbõl 10 millió eurót az EPHARE-programja fedez, a fennmaradó összeget a két ország költségvetése fele-fele arányban állja. A konzorciumon belül a munkák 65 százalékát a magyar cégek, 35 százalékát pedig a szlovák partner vállalta. A forint erõsödése miatt az újjáépítésen 114 millió forintot buktak a kivitelezõk, állítja a Világgazdaság lap, amely Szántó Jánosra, a Ganz vezérigazgatójára hivatkozik, aki nem titkolja, hogy így az üzlet veszteséges.

Rudolf Schuster államfõt tegnap kiengedték a kórházból

Pozsony/Cuiaba. Rudolf Schuster köztársasági elnököt tegnap délután kiengedték a kórházból. Montezuma bosszúja érte utol az szlovák államfõt a brazíliai vadonban – jelentette ki Lubor Ebringer pozsonyi mikrobiológus. A Komenský Egyetem professzora megjegyezte: az európaiak hetven százalékát veri le a lábáról a betegség, amelynek kísérõ jelensége az erõs hasmenés. Ebringer szerint Rudolf Schuster akár két hétig is kórházi kezelésre szorulhat. A szakember kész a saját készítésû gyógyszerét Brazíliába küldeni, amely egy gyermek székletébõl kivont, a tejsavas erjedést elõsegítõ baktériumokat tartalmazza – ez lenne hivatott Schuster baján segíteni. Az államfõ szóvivõje tegnap kijelentette: semmi rendkívüli nem történt, s bár Schusternek tényleg infúziót kellett adni Cuiaba város kórházában, tegnapi terveiben brazíliai indiánokkal való találkozó is szerepelt már. Jozef Leikert nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy Schuster betegsége befolyásolja-e az európai államfõk tervezett túráját a Gerlachfalvi-csúcsra. (c, t, ú)

Az Európai Parlament Szlovákiáról készülõ országjelentésének módosító indítványai

Brüsszel. Az Európai Parlament Szlovákiáról, mint az Európai Unió tagjelöltjérõl készülõ országjelentését a szlovákiai magyar közösség és a roma kisebbség hátrányos megkülönböztetésének kiküszöbölésére felszólító módosító indítványokkal tûzdelték meg a képviselõk. A parlamenti országjelentésrõl szeptemberben lesz a vita és szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén. Július 25-én járt le a módosító indítványok benyújtásának határideje az országjelentéshez, amelyet a holland Jan Wiersma képviselõ, szlovákiai jelentéstevõ szerkesztett. Az elmúlt hetekben a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa és a Belgiumban mûködõ Közép-európai Emberi Jogokat Védõ Bizottság nevû társadalmi szervezet kitartó lobbizása, több európai parlamenti meghallgatása nyomán az európai képviselõk számos olyan módosító indítványt nyújtottak be a Szlovákiára nézve egészében pozitív jelentéshez, amelyek beterjesztõi a magyar közösséggel és a roma kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolására hívják fel a szlovák kormányt. Kiszivárgott értesülések szerint a külügyi bizottság nem ajánlotta az összes indítványt elfogadásra, volt olyan is köztük, amelyikrõl nem nyilvánított véleményt, a szeptemberi vitában azonban a parlament plenáris ülésén mód van még bármelyik módosítás elfogadására. Az egyik módosító indítvány felszólítja a szlovák kormányt, hogy lényegesen javítsa a kulturális sokféleség támogatását, és sürgeti egy "autonóm, minden karral rendelkezõ anyanyelvû egyetem létesítését a magyar közösség számára". Egy másik üdvözli a korábban elkobzott magánvagyonok visszaadását a lakosság egy részének, de "felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a magyar közösség még mindig hátrányosan megkülönböztetõ intézkedések áldozata, és mindeddig nem részesült teljes jóvátételben". Egy további indítvány üdvözli, hogy Szlovákiában életbe lépett a kisebbségi nyelvekrõl szóló törvény, de "megjegyzi, hogy mindmáig egyetlen kisebbség nyelvét sem kezdték használni hivatalos helyen sehol Szlovákiában; ezért hangsúlyozza, hogy végrehajtható törvénnyel kell védeni a kisebbségek jogait és a kisebbségi nyelveket". Külön indítvány szól a közigazgatási törvényrõl, és hangsúlyozza, hogy annak "el kell ismernie a regionális határok logikus vonalait, teljes mértékben tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi realitásokat". Számos indítvány teszi szóvá a romák hátrányos megkülönböztetését az oktatásban, a munkaerõpiacon, a közszolgálatban és a civil társadalomban. Végül egy módosító indítvány felveti, hogy Kassán hozzanak létre roma egyetemet.

Az állam 900 millió koronát szán a károk felszámolására

Poprád/Kassa/Homonna/Mezõ-laborc. Víz alá került az Eperjesi kerület jelentõs része, miután a megáradt folyók, és a patakok elöntötték a Varannói és a Szinnai járást is. A víz pincéket árasztott el, és megrongálta az úthálózatot. Szerdán este a Tarca átszakított egy gátat, és elöntötte Eperjes egyik lakótelepét, kerteket és sportpályákat. A lakók kilakoltatására nem volt szükség, a vizet sikerült visszaterelni a mederbe. A folyón harmadfokú készültség van érvényben. Emelkedik a Hernád vízszintje is. A határterületen már elöntötte a környezõ mezõket. A folyó felsõ szakaszán másodfokú a készültség. Az Ondava és a Laborc már apad, a harmadfokú készültséget elsõfokúra módosították. A Latorcán közeledik az árhullám, amely hétvégén érheti el Szlovákiát. Az Iglói járásban a megáradt Lõcsei patak pincéket öntött el. A Homonnai és a Mezõlaborci járásban 36 település lakói küzdenek az árral és a hordalékokkal. A Poprádi és az Ólublói járás folyóin megkezdõdött az apadás, viszont továbbra is esik az esõ, több település még mindig el van zárva a külvilágtól. Az embereknek most több helyen földcsuszamlástól kell tartaniuk. A becslések szerint az Ólublói járásban az árvíz 130 millió koronás kárt okozott. A Homonnai járásba tegnap ellátogató Mikulás Dzurinda kormányfõ elmondása szerint az állam mintegy 900 millió koronát tud a károk felszámolására a keleti régió rendelkezésére bocsátani. Kiszuca, Árva és a Felsõ-Vág térségében szerdán 40-45 milliméternyi csapadék esett. A Vágon másodfokú árvízkészültség van, azonban további esõre van kilátás, ezért megemelkedhet az északi folyók, így a Vág vízszintje is. Szlovákiában egyedül a Duna nem okoz gondot, vízszintje állandó, sõt csökken. (t, s)

Megbüntetik a UPC-t

Pozsony. A UPC kábeltévé-társaságnak több mint 25 millió koronás büntetést kell fizetnie a meg nem engedett áremelések miatt. A Távközlési Hivatal döntése szerint a kábelszolgáltató köteles összehangolni árait a Hivatal rendeletével, amely februárban 6,7, augusztustól pedig 8,7 százalékos áremelést hagyott jóvá. A UPC fellebbez a döntés ellen, szerintük az ügyben a Legfelsõbb Bíróságnak kellene meghoznia a végsõ döntést. Az ügyrõl bõvebben a 6. oldalon olvashatnak. (ú)