Szerda, 2001. július 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 171. szám

Külföldre utazásunk elõtt ajánlatos tájékozódni, hogy mivel oltassuk be magunkat

Pozsony. Sokan már hazatértek külföldön eltöltött szabadságukról, mások csak most készülõdnek. Az utazási lázban legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy esetleg a célország közegészségügyi helyzetérõl, az ott elõforduló fertõzõ betegségekrõl, esetleg a kötelezõ vagy ajánlott védõoltásokról tájékozódjon.

Pedig nem ártana. Sõt lehet, hogy még az utazás után sem túl késõ a tudakozódás, habár a védõoltások zömét jó pár héttel azelõtt kell megkapnunk, hogy felkerekedtünk. Sokan azt hiszik, ha nem trópusi vagy távol-keleti egzotikus országot választottak pihenõhelyül, fölösleges aggódniuk. Ez nem így van, hiszen ha a nyugat-európai országokban nem is, de Kelet-Európában, a Balkánon és Észak-Afrikában fertõzéseknek tehetjük ki magunkat és családunkat. Az sem ritka, hogy az adott ország hatóságai igazolást kérnek egyes oltásokról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elõírásai alapján az egyetlen kötelezõ védõoltás a külföldre utazó számára a sárgaláz elleni vakcina, ha olyan országba megy, ahol sárgalázveszély van (Afrika és Dél-Amerika Egyenlítõ menti területei). Európa nem tartozik ide, de például Görögország a beutazás feltételeként megköveteli, ha az illetõ veszélyeztetett területrõl érkezik. Szlovákiában sárgaláz elleni oltás kizárólag a fõvárosi Állami Egészségügyi Intézetben (Trnavská 52) kapható ingyen. Elõfordulhat, hogy az intézetben nem áll rendelkezésre a szükséges oltóanyag, de ha valakinek szüksége van rá, a bécsi repülõtéren is beoltathatja magát. Ára 550 schilling. A többi ajánlott oltást a biztosító nem téríti.

Idén a felkapottabb nyaralóhelyek közé tartozik a török tengerpart. A kis-ázsiai országba utazóknak ajánlott a tetanusz, a diftéria, a tífusz és a hepatitisz A ellen beoltatniuk magukat. Azok, akik az ország belsejét is szeretnék megismerni, szerényebb szállással is beérik, esetleg a helyi lakosokkal is érintkezni kívánnak, jobb, ha hepatitisz B és veszettség ellen is védekeznek. Törökország több területén maláriaveszély van, a szállodák légkondicionáló berendezése pedig a legionárius betegség terjesztõje lehet. E kór idén Spanyolországban is fejfájást okozott. Jelenleg az ország délkeleti részében fordulhat elõ, a turistaparadicsomokban viszont nem kell tartani tõle. A Balkán-félszigetre igyekvõknek azok ellen a fertõzések ellen ajánlatos védekezniük, amelyek a nem megfelelõ higiénés feltételekkel hozhatók összefüggésbe, mint a hastífusz, a fertõzõ májgyulladás A és B típusa. Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában a veszettség a kóbor állatok miatt nagyon elterjedt. Veszélyes lehet a kullancscsípés is. Jugoszláviában, Horvátországban és Romániában a fertõzött sertéshús, szalonna, eseteleg sonka okozhat komolyabb bélfertõzést. A szlovákiai turisták körében kedvelt úti cél Egyiptom és Tunézia. A két afrikai ország csak abban az esetben követeli meg a sárgaláz elleni védõoltást, ha az illetõ fertõzött területrõl érkezik. A nílusi hajóutakon résztvevõk körében vérhas és tífusz is felütheti a fejét.

A felsorolt fertõzéseket azonban oltás nélkül is elkerülhetjük, ha betartjuk az alapvetõ higiéniai követelményeket. Az érdeklõdõk a pozsonyi, a kassai és a turócszentmártoni egyetemi kórházak trópusi betegségek osztályain és az oltóhelyeken kaphatnak felvilágosítást a szükséges oltásokról és arról, miképp elõzhetõek meg a fertõzések.

Az államfõ fertõzésveszélyes területekre tévedt, hiszen Brazília nagy részén maláriaveszély van. Tudjuk, hogy Schuster apja nyomában felkereste a többi között Tocantis és Amazonas államokat, melyekben fokozott a váltóláz elõfordulásának veszélye. Csak abban bízhatuk, hogy az elnök idõben elkezdte az ellenszer szedését. Államfõnk ráadásul a sárgalázfertõzés veszélyének is ki van téve. A Brazília belsejébe látogatók kötelesek beoltatni magukat e betegség ellen, mint ahogy azok is, akik nem egyenesen Európából, hanem más dél-amerikai országból érkeztek, mint a szlovák elnök. Hogy Rudolf Schuster megkapta-e az ellenszérumot, az elnöki hivatalban nem tudták megerõsíteni. (szm)

Bugár Béla szerint rossz a címzett, a miniszterelnök többi partnerével tárgyaljon

Pozsony. Újabb vita alakult ki a kormánykoalícióban, ezúttal a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) között. Az SDKÚ elnöksége nyilatkozatban szólította fel a Magyar Koalíció Pártját (MKP) a kormányban maradásra. Mikulás Dzurinda elnök szerint az MKP tervezett lépése veszélyeztetheti Szlovákia integrációs törekvéseit, ezért a kormányfõ kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a párt kilépésének elkerülése érdekében a többi koalíciós partnerrel. A KDH azonban a tegnap délutánra megbeszélt találkozót augusztus 21–22-ére halasztaná, melyen tárgyalni akar még a párt Nagy durranás címû programjáról, a hittan, az etika és a jóga tantervi bevezetésérõl. Pavol Hrusovský elnök úgy véli, hogy a felvetett idõpont nem kései, hiszen "az MKP még nem foglalt végleg állást, hogy távozik-e a koalícióból vagy sem". Frantisek Miklosko, a KDH frakcióvezetõje kijelentette: az MKP-nak nem a KDH-val van baja, ezért a miniszterelnöknek a többi párttal kell tárgyalnia. A kormányfõ, aki elmondása szerint folyamatosan kapcsolatban áll az MKP vezetõivel is, vasárnap találkozik Jozef Migassal, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) elnökével, akivel az MKP lépésérõl akar tárgyalni.

"Rossz a címzett" – reagált Bugár Béla a kormányfõ felszólítására. Az MKP elnöke az Új Szónak elmondta, a koalíció másik négy pártján belül kell eldönteni, hogyan akarnak tovább kormányozni, hajlandóak-e helyreállítani a status quót a koalícióban. "Ma már nem az a koalíció kormányoz, amit a választások után létrehoztunk, van egy csendestárs, melyet a baloldal húzott be a koalícióba" – utalt Bugár az SDL szövetkezésére Meciarékkal. Duka Zólyomi Árpád tagadta, hogy a párt vezetésének tagjai tárgyalást folytatnának Mikulás Dzurindával. (lpj, jl, s)

Peter Kresák alkotmánybírósági beadványt készít a közigazgatási reform miatt

Pozsony. Peter Tatár a héten a parlament elé terjeszti a másodfokú önkormányzatokról szóló törvény módosító tervezetét. A Polgári Konzervatív Társaság (OKS) tagja tegnap Bugár Bélával, az MKP elnökével, Pavol Minárikkal, a KDH alelnökével és Viktor Nizòanský volt kormánybiztossal tárgyalt. Megegyeztek, a két kormánypárt és a független képviselõk közösen lépnek fel a közigazgatási reformmal összefüggõ további törvények parlamenti megvitatása során. Tárgyaltak a tizenhat területi egységrõl szóló modellrõl, de az Tatár szerint problémát okozhat, hiszen országszerte a tizenkettes felosztást népszerûsítették. A Demokrata Párt (DS) osztja Peter Kresák alkotmányos aggályait a megyetörvényhez elfogadott úgynevezett Cuper-féle kiegészítésekkel kapcsolatban, ezért csatlakoznak az SOP-s képviselõ alkotmánybírósági beadványához. Kresák szerint alaptörvénybe ütközõ az a Cuper javaslatára elfogadott rendelkezés, hogy a kormány visszavonhatja a megyék általános érvényû rendeleteit, ha azokat nem tartja összeegyeztethetõknek az ország vagy más megyék érdekeivel. Kresák állítja, beadványát a teljes KDH- és MKP-frakció és a többi kormánypárti frakció néhány tagja is támogatja. Daniel Lipsic kereszténydemokrata alelnök viszont úgy véli, a Cuper-kiegészítések nem alkotmányellenesek.

Mikulás Dzurinda kormányfõ már a legközelebbi koalícióstanács-ülésen kezdeményezni fogja a Szepesség egy megyén belüli egyesítését, hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelentené a már jóváhagyott nyolcas modell módosítását. Jozef Migas kész november 24-ére kiírni a megyei választásokat, ezt azonban legkésõbb augusztus 24-éig meg kellene tennie. Dzurinda kezdeményezését ezért nem tartja keresztülvihetõnek. (s, t, ú)

Helyére kerül a Mária Valéria híd utolsó hídíve

Párkány. Ha az idõjárás engedi, ma délután három órakor megkezdõdik a Mária Valéria híd utolsó, középsõ hídívének leúsztatása a Dunán. Az ívet a tervek szerint holnap helyezik a pillérekre, tudtuk meg Karkus Jánostól, a Mária Valéria híd újjáépítési munkálatait végzõ beruházó cég, a Ganz IS Konzorcium fõmérnökétõl.

A középsõ hídív a leghosszabb, 119 méteres, és több mint négyszáz tonna súlyú. Az ívet a párkányi papírgyár kikötõjében szerelték össze.

Ha a hídívet sikerül holnap a pillérekre helyezni, megtörténik az, amire a Duna két oldalán fekvõ településnek csaknem ötvenhét évet kellett várnia: összekötõdik a két part.

A szlovákiai Párkányt és a magyarországi Esztergomot rövidesen összekötõ újjáépülõ folyami átjáró mûszaki átadását szeptember harmincadikára tervezik. A híd átadásán valószínûleg jelen lesz a két ország kormányfõje is. (km)

Ismét olimpiai bojkott?

Prága. A cseh szenátus prágai székhellyel nemzetközi bizottságot hozott létre, amelynek feladata figyelemmel kísérni Kínában az emberi jogokat. "Meg kell gyõzõdni arról, hogy Kína tesz a politikai változásokért. Ha minden marad a régiben, követelni fogjuk a NOB-tól, jelöljön ki más várost a 2008-as olimpia színhelyéül. Ha nem, bojkottra szólítjuk fel a demokratikus országokat" – mondta Michael Žantovský, a bizottság elnöke. (m)