Kedd, 2001. július 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 170. szám

Robbantások és fosztogatások Európa-szerte – ez is a G8-ak találkozójának mérlege

Genova. Hiába ért véget a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország genovai csúcstalálkozója, nem csillapodnak a globalizációellnes tüntetések.

Svédországban kifosztották Olaszország malmõi konzulátusát, Veronában kis erejû pokolgép robbant egy takarékszövetkezet elõtt, Genovában levélbombát hatástalanítottak a tûzszerészek, az angol fõvárosban pedig támadás érte az olasz és a kanadai nagykövetséget.

A malmõi olasz konzulátus támadói betörték az épület több ablakát, és "A harc folytatódik" feliratot festettek a falakra. A helyi rendõrség feltételezése szerint a tegnap hajnali támadás kapcsolatban áll a hét végi genovai csúcstalálkozóval. Az olaszországi Veronában tegnap reggel kis erejû pokolgép robbant egy takarékszövetkezet elõtt. A detonációban senki sem sérült meg, és az anyagi kár sem jelentõs. Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára a robbantást, de a pénteki genovai összecsapások halálos áldozatának nevére utaló falfeliratból a hatóságok arra következtetnek, hogy a támadás hátterében egy anarchista mozgalom áll. Genovában eközben levélbombát hatástalanítottak a tûzszerészek. A robbanóanyagot tartalmazó borítékot a nyolcas csúcsnak helyet adó észak-olaszországi város prefektusának, Antonio Di Giovinének címezték.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a genovai orosz-amerikai csúcson "lényeges haladás" történt a hadászati stabilitás kérdéseinek megvitatásában. Putyin Bush elnökkel folytatott eszmecseréje kapcsán megjegyezte, hogy "természetesen elvi áttörésrõl nem lehet beszélni. Mi megerõsítettük elkötelezettségünket az 1972-es ABM-szerzõdés iránt. Ugyanakkor lényegi haladást lehet tapasztalni". Kiemelte: mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország jelentõs lépéseket tehet a hadászati támadófegyverzet korlátozása terén, hiszen egyaránt érdekeltek abban.

Világméretû civil mozgalom feltûnését üdvözölte tegnap Lionel Jospin francia kormányfõ a nyolcas csúcs kapcsán, míg a Szocialista Párt közleményében azt hangsúlyozta, hogy a legfejlettebb ipari államok tömörülése felett a jelenlegi struktúráiban eljárt az idõ.

Az államalapító lánya, Megawati Sukarnoputri lett az ország ötödik államfõje

Jakarta. Az indonéz parlament tegnapi rendkívüli ülésén elmozdította hivatalából Abdurrahman Wahid köztársasági elnököt, Megawati Sukarnoputri indonéz alelnök pedig ünnepélyesen felesküdött az államfõi tisztségre.

A képviselõk több mint fele szavazott az elmozdításra, amely véget vet Wahid 21 hónapos elnökségének. A parlament azzal vádolta Wahidot, hogy alkalmatlan hivatalára és bûnrészes két korrupciós ügyben. Az elnök elmozdításáról szóló indítványt a törvényhozásban megjelent 590 képviselõ ellenszavazat nélkül fogadta el. A parlamenti eljárást Wahid több mint száz képviselõ híve bojkottálta.

Az 54 éves Megawati Sukarnoputri, akinek hivatali ideje 2004-ig szól, Indonézia II. világháború után elnyert függetlensége óta az ötödik elnök – az elsõ apja, Indonézia megalapítója, Sukarno volt –, a demokratikus átmenet óta pedig a negyedik államfõ.

Wahid közeli barátai nem tartják valószínûnek, hogy a leváltott államfõ elismeri az eljárás törvényességét és önként távozik az elnöki palotából. Alwi Shihab külügyminiszter, aki szintén a csaknem vak Wahid baráti köréhez tartozik, egyelõre nem tudta megmondani, hogy alkalmaznak-e erõszakot a volt elnök eltávolításához.

Wahid, aki eredeti foglalkozására nézve muzulmán pap, néhány hete arra figyelmeztetett, hogy elmozdítása zavargásokat szíthat. Egyelõre nem érkezett jelentés Wahid-hívek erõszakos fellépésérõl, bár kisebb Wahidot éltetõ tüntetéseket már tartottak a fõvárosban.

Japán kevesebb kibocsátás-csökkentésre kényszerül, mint az eredeti egyezség szerint

Bonn. Tegnap megegyeztek a bonni klímakonferencián résztvevõ 160 ország küldöttei a kiotó egyezményrõl, amit most már csak ratifikálni kell. Környezetvédõk szerint azonban az egyezményt "túlpuhították", és a továbbiakban újabb megállapodásokra lesz szükség. Ha 2002-ig sikerült ratifikálni a megállapodást, akkor az 2003-ban életbe is léphet. "Megmentettük a kiotói egyezményt" – nyilatkozta az Európai Unió környezetvédelmi biztosa. Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésérõl szóló egyezmény megvalósítása akkor vált kétségessé, amikor nemrég az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem hajlandó a ratifikálásra. Az amerikai támogatás hiján elbizonytalanodott Japán, Kanada, és Ausztrália is, az egyezményt a "nagyok" közül egyedül az Európai Unió támogatta. A protokol léte attól függött, hogy sikerül-e rábírni a japánokat a részvételre. A megállapodás értelmében Japán vállalja az elõírt kibocsátás-csökkentéseket, de cserébe sokkal nagyobb súllyal esnek nála latba az úgynevezett "nyelõk" – az erdõk és a mezõk, amelyek képesek megkötni a légkörbe juttatott széndioxidot. Ez azt jelenti, hogy Japán gyakorlatilag jóval kevesebb kibocsátás-csökkentésre kényszerül, mint az eredeti egyezmény értelmében, hiszen szennyezésének egy részét "leírhatja".

A megállapodás értelmében a fejlett országok azt is vállalják, hogy egy pénzügyi alapot hoznak létre, amely támogatja a fejlõdõ országokat a szükséges kibocsátás-csökkentések megvalósításában, és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

II. János Pál az embrióelõállítási technikák ellen

Castelgandolfo. II. János Pál pápa tegnap arra szólította fel George Bush amerikai elnököt, hogy vesse el az embrióelõállítási technikákat. George Busht nyári rezidenciáján, Castegandolfóban fogadta a katolikus egyházfõ. Ez volt az elsõ személyes találkozó kettejük között. A pápa a genetikai kísérletekkel kapcsolatban az amerikai elnök elõtt kifejtette: a gyakorlat már megmutatta, hogy a lelkiismeret eldurvulása hogyan társul az ártatlan emberi életek elleni támadásokkal, köztük az eutanáziával, a gyermekgyilkossággal és legújabban az emberi embrió kísérleti célra történõ elõállításával. A pápa szerint az Egyesült Államoknak, amely szabad és erkölcsös társadalmat akar, el kell utasítania az emberi élet leértékelését és meggyalázását.

Legalább két katona meghalt a bujumburai harcokban

Bujumbura. Áldozatokat követelt tegnapra virradóra a burundi államcsínykísérlet. A harcokban legalább két katona meghalt, egy tiszt megsebesült. Cyrille Ndayirukiye tábornok, védelmi miniszter az állami rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a puccskísérlet mögött olyan katonák állnak, akik ellenzik az arushai konferencia elé kerülõ megállapodás-tervezetet Burundi jövõjérõl.

A reggeli órákra visszatért a nyugalom Bujumburában. A közlekedés még nem indult meg, ezért az emberek gyalogosan indultak munkahelyükre. A telefonvonalak sem élnek, csak mobilkészülékekkel lehet elérni a burundi fõvárost. A védelmi miniszter szerint a kormányerõk megkezdték a rend helyreállítását.

Pierre Buyoya, az ország elnöke a tanzániai Arushában van. A polgárháborúban érintett felek várhatóan jóváhagyják azt az elõzetes megállapodást, amely a következõ három éves átmeneti idõszak elsõ felére Buyoyát erõsíti meg államfõként. A tuszi származású elnök mellett a hutDomitien Ndayizeye lesz az alelnök. A következõ másfél évben a huttöbbség adja majd az elnököt, az alelnök tuszi lesz. Az átmeneti idõszak letelte után választások lesznek Burundiban.

Megkezdõdött a társulási megállapodás kidolgozása

Belgrád. Új szakasz kezdõdött tegnap Jugoszlávia és az Európai Unió (EU) viszonyában: kezdetét vette a jugoszláv társulási megállapodás kidolgozása, amely a kétoldalú viszony erõsítésére tett eddigi lépések után a kapcsolatok intézményesítését hivatott szolgálni. A stabilizációs és társulási megállapodás kidolgozása a kétoldalú konzultációs munkacsoport tegnapi belgrádi ülésével vette kezdetét. Jugoszlávia a Szlobodan Milosevics volt elnök nevével fémjelzett elõzõ kormányzat bukása után, tavaly novemberben már aláírt egy megállapodást a hosszú távú kapcsolatokról az EU-val és szorosabbra fonta kapcsolatait a Tizenötökkel, de most kezdõdött meg a társulási megállapodás kidolgozása, amely az elsõ lépést jelenti a Belgrád által remélt majdani EU-tagság felé.

Goran Svilanovic ügyvezetõ jugoszláv külügyminiszter kiemelte, az európai uniós integráció átfogó reformokat, demokratizálást és az ország korszerûsítését foglalja magában. A kétoldalú viszony erõsítésére már tettek több fontos lépést, de a hétfõi üléssel új, a a kapcsolatok intézményesítéséhez vezetõ szakasz kezdõdött meg.

Az Ea belgrádi hatalomváltás elõtt is segítette Milosevics akkori ellenzékét. A támogatás a fordulat után folytatódott, a júniusi adományozó értekezleten pedig a Tizenötök összesen 530 millió dolláros segítséget ajánlottak fel Jugoszláviának.

Tusnádfürdõn a schengeni határoktól tanácskoztak

Bukarest. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció – hangsúlyozta Toró T. Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselõje tegnap a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A Tusnádfürdõn tartott egyhetes szabadegyetem elsõ napjának központi témája a schengeni határok kérdése volt. Toró T. Tibor, aki az RMDSZ Reform Tömörülés elnevezésû platformjának elnöke is, úgy vélte, a státustörvény az integráció miatti adminisztratív intézkedések kényszerét oldhatja fel, nevezetesen azt, hogy a schengeni határok miatt további leszakadás fenyeget nemzetrészeket. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselõ, a Reform Tömörülés alelnöke úgy vélekedett, hogy a Schengen-kérdés a demokrácia fokmérõje: a múlt lezárásának mértékét mutatja, azt, hogy egy adott ország hol tart az átmenetben. Szerinte a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítõvé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára.

Megkezdõdött az elsüllyett tengeralattjáró kiemelése

Szeveromorszk. A Barents-tenger mélyén fekvõ Kurszk atom-tengeralattjárón kiemelésén dolgozó orosz és norvég mélytengeri búvárok vasárnap megkezdték a sodronyok rögzítéséhez szükséges lékek kivágását. A búvárok bemérték a lékek helyét, majd sablonokat és berendezéseket helyeztek el, s elõször a búvárhajó ötödik részlegénél (a parancsnoki híd mögött) láttak neki a lyukak kivágásához. 26 léket vágnak, amelyeken keresztül hidraulikus mozgatású kapcsokat engednek be, amelyek a külsõ burokba kapaszkodva teszik lehetõvé a csaknem 24 tonnás tengeralattjáró kiemelését. Igor Digalo, az orosz haditengerészet szóvivõje elõzõleg közölte, hogy felderítés során nem találtak fel nem robbant fegyvereket a Kurszk orrában, ahol a fegyverterem is volt. Az orosz szóvivõ szerint így a hajó orrának levágása során a torpedók nem jelentenek majd veszélyt.

Budapest. Az év elsõ öt hónapjában Magyarországon a népesség természetes fogyása 3,5 ezreléket tett ki, ami 1,3 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az idei népszámlálás elõzetes adatai szerint Magyarországon ez év február 1-jén 10 millió 197 ezren éltek. 2001. január-májusban 40 057 gyermek született, 54.408 ember halt meg. Az idén az elsõ öt hónapban a halálozások száma mintegy 14 400 fõvel haladta meg a születésekét, ami csaknem 30 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelõtti értéknél. A halálozások száma 8,7 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos idõszakának adatától. (MTI)

Segíteni szeretnék Szlovákia NATO-csatlakozását

Prága. Csehország, Lengyelország és Szlovákia várhatóan a NATO jövõ õszi prágai csúcstalálkozójáig közös katonai egységet hoz létre, amelynek a székhelye Szlovákiában lesz – jelentették be tegnap a Prága melletti Kolodeje kastélyban, ahol munkaértekezletet tartott a cseh és a lengyel külügy- és védelmi miniszter.

Jaroslav Tvrdík cseh védelmi miniszter a megbeszélések után kijelentette, hogy a nemzetközi egység létrehozásáról szóló konkrét kormányközi megállapodást szeptember 20-ig írják alá. A kezdeményezés legfõbb célja Szlovákia NATO-csatlakozásának elõsegítése. Kifejtette: Lengyelország és Szlovákia egy-egy gépesített zászlóaljat ad az egységhez, Csehország azonban még nem döntötte el, milyen lesz konkrét részvétele az egységben, amelyet brigádnak fognak nevezni. A brigád az elképzelések szerint a jövõben a NATO nemzetközi békefenntartó hadmûveleteiben kerülne bevetésre.

A találkozó résztvevõi ismételten leszögezték, hogy Prága és Varsó támogatja Szlovákia felvételét a NATO-ba. Csehország és Lengyelország Magyarországgal együtt 1999 márciusában nyert felvételt a szervezetbe.

London. Ezer munkatársának elbocsátására készül a brit Reuters hírügynökség - jelentette be tegnap több londoni lap. A Financial Times 1000-1200, a Sunday Business hetilap 800-1000 ember várható elbocsátásáról számol be. A Reuters jelenleg 18 000 alkalmazottat foglalkoztat. (MTI)

Katmandu. Nepál nyugati részén maoista felkelõk tegnapra virradóra megtámadtak egy rendõrõrsöt. A rajtaütésben 15 rendõr vesztette életét. (MTI)

Budapest. A Munkáspárt levelet írt a miniszterelnöknek és Budapest fõpolgármesterének annak érdekében, hogy támogassák kezdeményezésüket, hogy a fõvárosban szobrot emeljenek Kádár János emlékére – közölte Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. – A kádári teljesítményt máig senki sem haladta meg. A XX. században soha nem élt a magyar társadalom jobban, mint Kádár János idején – szögezte le Thürmer Gyula. (MTI)

Catania. Az Etna krátereibõl ömlõ lávafolyam elöntött egy országutat, és egyre közelebb kerül a hegy oldalában levõ településekhez. Cataniát és a város repülõterét folyamatosan tisztítani kell a szinte állandósult hamuesõ miatt. (origo)

Budapest. A II-III. Kerületi Bíróság felfüggesztette a melegrendezvényeket a Sziget Fesztiválról kitiltó szerzõdést. Az indoklás szerint a megállapodás – amelyet a Sziget szervezõi és Tarlós István Óbuda polgármestere kötött – sérti az alkotmányt, így az óbudai polgármester nem akadályozhatja meg a melegrendezvények megtartását. (origo)