Kedd, 2001. július 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 170. szám

Scott Carpenter óva int mindenkit attól, hogy jövõre Vladimír Meciarra vagy Robert Ficóra adja a voksát

A múlt hétvégén utazott vissza Szlovákiából az Egyesült Államokba Scott Carpenter, akit a demokráciáért és emberi jogokért felelõs külügyminiszter-helyettes, Lorne Craner tanácsadójává neveztek ki. Beiktatása elõtt Carpenternek még nem kellett a diplomácia nyelvét használnia, amikor egyebek mellett a szlovákiai viszonyokról is véleményt mondott.

Két és fél évet töltött Pozsonyban a Nemzetközi Republikánus Intézet élén. Szeptembertõl Washingtonban az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozik. Milyen tapasztalatokkal tér vissza az Egyesült Államokba?

Elsõsorban várakozásokkal telve utazom haza. Szlovákiában jövõre rendkívül fontos parlamenti választásokat tartanak. Hiába mondják néhányan, hogy a Dzurinda-kormány olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek fényében már senkit sem érdekel és nem is számít, ki nyer. Arról is sokat hallottunk az elmúlt idõszakban, hogy az Európai Unió és a NATO bármilyen választási eredményt elfogad, és az új kormány összetétele nem befolyásolja az ország integrációs esélyeit. Ez egyszerûen nem igaz.

A közvélemény-kutatások hoszszú ideje Vladimír Meciar választási gyõzelmét jósolják.

Ez nagyon komoly kérdés. Sztálin egyszer azt mondta: az a gond a demokráciával, hogy sohasem tudhatod, ki gyõz. Fennáll a lehetõség, hogy Meciar vagy Fico nyeri a jövõ évi választásokat. A legnehezebb azt megmagyarázni az embereknek, hogy nem szavazhatnak egy illúzióra. Ha Meciarra vagy Ficóra voksolnak, lehet, hogy egy végsõ illúzióra adják a voksukat. Ha Szlovákia lakossága országát a NATO-ban és az Európai Unióban akarja látni, nem szavazhat a Smerre és a HZDS-re. Ha mégis megteszi, olyan adut adnak az Eés a NATO kezébe, amelynek birtokában azok megakadályozhatják az ország csatlakozását. Sok uniós állam szeretne nemet mondani Szlovákia tagságára. Egy ilyen választási eredmény teljes mértékben õket igazolná.

Milyen változások álltak be a Bush-kabinet beiktatásával az Egyesült Államokban?

Az új kormányzat átfogóbb perspektívából vizsgálja a társadalom történéseit. Amikor globalizációról beszélünk, általában elvont kérdésekrõl esik szó. George Bush kabinetje a globalizációval kapcsolatban konkrétumokról beszél. Tudatosítanunk kell, hogy vannak bizonyos áramlatok, szabályok, amelyek túlmutatnak egyes országok szabályozásain. Valamennyi országnak, amelyik része akar lenni a nemzetközi közösségnek, tartania kell magát bizonyos elõírásokhoz. Nem azért, mert valaki megpróbálja rájuk erõltetni ezeket, hanem azért, mert lakosságuk megköveteli a választás lehetõségét. Az egyes államok vezetése nem ignorálhatja ezeket a jogos követeléseket.

Mivel foglalkozik majd az amerikai külügyminisztériumban?

Colin Powell külügyminiszter helyettese, Lorne Craner tanácsadója leszek. A Bush-kormányban õ az emberi jogokért, a demokráciáért és a munkaügyekért felel, de természetesen a közép-kelet-európai országok helyzetérõl szerzett itteni tapasztalataimat is hasznosítani tudom majd.

Mi a legnagyobb gond a demokráciával az Egyesült Államokban?

Az, hogy az amerikaiak nem tudatosítják, milyen fontos, hogy elmenjenek szavazni. Ezért aztán a lakosság viszonylag kis csoportja dönt arról, ki irányítsa az országot. Annyira elégedettek az amerikai demokráciával, hogy nem érzik szükségét a választásnak. Biztonságban érzik magukat.

Közép-Kelet-Európában teljesen más a helyzet.

Igen. Az itt élõk nem engedhetik meg maguknak azt a fényûzést, hogy ne vegyenek részt a választásokon. Amíg nem szavaznak, addig nem vesznek részt saját jövõjük alakításában. Ha pedig nem befolyásolják jövõjüket, nem is panaszkodhatnak a kialakult helyzet miatt. Amíg meg nem értik, hogy életük további alakulásáról döntenek az urnáknál, semmin sem lesznek képesek változtatni. Tudatosítaniuk kell, hogy nem valahol a fejük fölött döntenek a sorsukról, a változtatás lehetõsége az õ kezükben van. Ha ezt nem értik meg, akkor valóban mások befolyásolják majd az életüket. Az a 30 százalék, amely Meciart választja.

Mit visz magával Szlovákiából? Mit adott önnek az itt töltött két és fél év?

Egy érzést, pontosabban egy benyomást: a próbálkozás bátorságát. Azt a vállalkozókedvet, amellyel ez a kormány megpróbált minden tõle telhetõt. Azzal az érzéssel távozom Szlovákiából, hogy van itt egy maroknyi csapat, amelyik megpróbálta. Lehet, hogy belebuktak, de mindenképpen elismerést érdemelnek. Azért, hogy megpróbálták.

Mi az, amit el szeretne érni ebben a pozícióban?

Az Egyesült Államok teheti a legtöbbet a világ országaiban uralkodó emberjogi állapot befolyásolásáért. Számomra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megpróbáljam elérni a politikai foglyok szabadon bocsátását. Jó lenne, ha elutazhatnék például Burmába, s azt mondhatnám: ez így tovább tarthatatlan, majd hazahozhatnék magammal néhány politikai foglyot. Semminek sem örülnék ennél jobban.

Jövedelemadónk egy százalékát Jövõ januártól a közhasznú szervezetek javára fordíthatjuk

Pozsony. A Polgári Konzervatív Társaság (OKS) a nonprofit szervezetekkel együttmûködve állami eszközökbõl egy pénzügyi alapítvány létrehozását tervezi, mely biztosítaná a kormányzaton kívüli szervezetek tevékenységének finanszírozását. A harmadik oldal grémiumának szóvivõje, Helena Woleková szerint az alapítvány éves hozama elérhetné akár a 100 millió koronát is, ezáltal a szektor támogatása függetlenné válhatna a politikai helyzettõl, a kormánytól és a külföldi támogatóktól. Peter Tatár konzervatív képviselõ szerint a demokratikus társadalomnak kötelessége felkarolni a civil szervezetek tevékenységét. Ez azért is idõszerû, mert a szlovák demokrácia megerõsödésének következményeképp a külföldi támogatók más országokba irányítják majd segítségüket. Csáky Pál, a polgári szervezetekkel foglalkozó kormánytanács elnöke jelezte, hogy szeptemberben a kabinet elé terjeszti az alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatot, egyes tárcák viszont már most ellenzik azt. A problémát a pénzek felhasználásának ellenõrzése jelenti. Tatár szerint ennek nem a belügyminisztérium, hanem az Állami Számvevõszék hatáskörébe kell tartoznia, mivel a támogatás közpénzekbõl történik. A kormányjavaslat egyelõre a belügyi tárca felügyeletével számol. Ennek ellenére Tatár kijelentette, ha a kormány megfelelõ javaslatot továbbít a parlamentbe, a konzervatív képviselõk támogatni fogják.

A polgári társulásokat a jövõ évtõl két forrásból finanszíroznák. A másik forrást a jövedelemadó egy százaléka jelentené. 2002-tõl minden adófizetõ polgár adója egy százalékát valamelyik kormányon kívül szervezetnek ajánlhatja. Az így befolyó összeg kizárólag közhasznú tevékenységre fordítható, mondta Tatár, aki szerint pontosan meg kell határozni, mit takar a fogalom, hogy például a kommersz sportrendezvényeket ne ezekbõl a pénzekbõl támogassák. A képviselõ egyetért azzal, hogy a jövedelemadóról szóló törvény idevágó fejezete módosításra szorul. Az érintettek szerint ugyanis a jogszabálynak meg kell határoznia, mely szervezetek és milyen feltételek mellett kaphatják meg az egy százalékot. (szm)

1994 óta elõször nem nyitották meg az egykori Derenk mellett a szlovák–magyar államhatárt

Derenk. Egyharmaddal kevesebb – 400-450 – résztvevõje volt a vasárnapi derenki búcsúnak, mint a korábbi években. Az érdeklõdõk számának csökkenése a szlovák határrendészeti szervek magatartásának köszönhetõ, mivel elutasították a Rozsnyói járásbeli Körtvélyes község és a szlovák–magyar határ túloldalán lévõ Derenk közötti ideiglenes határátkelõhely megnyitását a búcsú napjára.

Török Gábor, Szögliget polgármestere szerint a búcsú részvevõi rossz érzéssel fogadták a szlovák szervek magatartását. A magyarországi Szögliget és a szlovákiai Körtvélyes egyébként a tavalyi évben kötött testvérközségi szerzõdést.

Az 1941–43-ban Horthy Miklós utasítására elnéptelenített, fõleg lengyelek által lakott fallakóinak leszármazottai 1990-ben találkoztak elõször a második világháború befejezése óta õseik egykori szülõhelyén, Derenken, amelynek romjai 400 méterre fekszenek a szlovák–magyar határtól. 1994-ben az egykori Derenkhez legközelebb álló magyarországi település, Szögliget önkormányzata és az egykori kitelepítettek gyermekei egy kápolnát építettek Derenken, s felújították a falbúcsújának hagyományát. A szögligetiek kérésére ezen a napon a magyar és a szlovák határõrszervek azóta minden évben – még a HZDS kormányzásának idején is – megnyitották az említett ideiglenes határátkelõt. Ez alól csupán 2001. július 22-e képezett kivételt. Idén ugyanis a szlovák belügyminisztérium illetékes osztálya elutasította Szögliget kérését. Így a határ szlovák oldalán lévõ magyar községek lakói, ha el akartak jutni a búcsúba, kénytelenek voltak a legközelebbi, bódvavendégi határátkelõt igénybe venni, ami azonban a két és fél kilométeres körtvélyesi út helyett 45 kilométeres kerülõt jelentett. A környéken elterjedt szóbeszéd szerint mindez a szlovákok bosszúja a magyar státustörvény elfogadása miatt. Köteles László parlamenti képviselõ lapunknak adott nyilatkozatában nem tartotta kizártnak a hír megalapozottságát. (kmot)

Jozef Migas szkeptikus, Mikulás Dzurinda tárgyalni akar

Pozsony. "Asztalomon van a másodfokú önkormányzatokról szóló jogszabály módosító tervezete. Kizárólag a partnerek politikai akarától függ minden" – jelentette ki Mikulás Dzurinda kormányfõ a Szepesség egyesítését célzó módosító indítványt ismertetve. A miniszterelnök még a héten kétoldalú tárgyalásokat folytat koalíciós partnereivel, és a tervezetet a legközelebbi koalíciós tanács elé terjeszti. Jozef Migas, a Demokratikus Baloldal Pártja elnöke szkeptikus Dzurinda indítványával kapcsolatban. A házelnök a regionális választások elsõ fordulóját november 24-ére, a másodikat december 8-ára szeretné kiírni, amit a törvény értelmében augusztus 24-éig meg kell tennie. A kormányfõ nemcsak a Szepességrõl kíván tárgyalni a héten, hanem a Magyar Koalíció Pártját is megpróbálja maradásra bírni. Dzurinda szerint, ha a magyar párt nem lép ki a kabinetbõl, az kedvezõ hatással lesz integrációs törekvéseinkre. Dzurinda ezért egyelõre elutasítja a találgatásokat arról, a magyar miniszterek helyét kik foglalhatnák el.

Magvasi a munkanélküliség csökkentésérõl tárgyalt

Nagymihály. Peter Magvasi szociális és munkaügyi miniszter tegnap a 29%-os munkanélküliséggel küzdõ Nagymihályi járásban a Siemens cég és a járási munkahivatal közös foglalkoztatási tevezetét vitatta meg a cég és a hivatal illetékeseivel. Lapunk kérdésére elmondta, a Siemens rövid idõn belül 1100 munkanélkülinek, a tervezet második szakaszában pedig további 1200 személynek nyújt kereseti lehetõséget a térségben. A foglalkoztatást elõsegítõ tervezetek érvényesítése szerinte csak a helyi szerveken, munkáltatókon múlik, példa erre a nagymihályi munkahivatal, amely a lehetõséggel élve lépni próbált. Peter Magvasi, aki délután Bodrogköz központját, Királyhelmecet is meglátogatta, megjegyezte, a közigazgatási vezetõk keveset tettek annak érdekében, hogy kezdeményezésükkel munkáltatói részlegeket alakítsanak ki a Bodrogközben. (kat)

RÖVIDEN

Pozsony. Pártja, az SDKÚ egyre csökkenõ népszerûsége ellenére Mikulás Dzurinda pártelnök ragaszkodik tisztéhez, és ahhoz, hogy õ vezesse az SDKÚ választási kampányát. A kormányfõ derûlátó, szerinte jó esélyük van a gyõzelemre. A párt az utóbbi idõben 10 százalék alatti támogatottságot ér el a közvélemény-kutatásokban. (t, ú)

Nagyrõce. Solymos József, az MKP nagyrõcei járási tanácsának elnöke lapunknak elmondta, úgy döntöttek, nem nyilatkoznak a sajtónak, amíg nem keresik meg õket a rimaszombatiak, s nem egyeztetik álláspontjukat. Az MKP Rimaszombati Járási Tanácsának elnöke, Boros Zoltán ugyanis kampányt hirdetett a Rimaszombati járás Kassai kerülethez csatolása érdekében. Ez azonban elképzelhetetlen a szintén Besztercebányai kerülethez tartozó Nagyrõce hasonló törekvése nélkül, mivel az keletebbre fekszik, mint Rimaszombat. (kápé)

Pozsony. A volt katonai kémelhárítás Csehországban elhelyezett dokumentumai segítségével a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) ellenõrizni kívánja az államtitkokkal kapcsolatba kerülõ személyek megbízhatóságát. Errõl a lehetõségrõl tárgyalt tegnap Jozef Stank védelmi miniszter és Ján Mojzis, az NBÚ igazgatója. Szlovákia néhány hónapon belül hozzáférhet az aktákhoz. (SITA)

Pozsony. Az Európai Emberi Jogi Bíróság Feldek kontra Szlovákia perben hozott döntése után Robert Fico azt állítja, a szlovák fél képviselõjének feladata, hogy Szlovákiát védje, akkor is, ha az alkotmányellenesen lépett fel. Peter Tatár konzervatív képviselõ elképesztõnek tartja Fico kijelentését, amivel bebizonyította, az államot a jog fölé helyezi, és vitatja az állam fõ feladatát, a törvényesség védelmét. Azzal, hogy Fico a Lubomír Feldek alkotmányos jogait megsértõ állam védelmére kelt, megbízhatatlanná és veszélyessé vált. (szm)