Hétfő, 2001. július 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 169. szám

Befejezõdött az eddigi legnagyobb zavargásokkal kísért G8-as csúcstalálkozó

Genova. Záróközleménnyel fejezõdött be a hét legfejlettebb ipari hatalom és Oroszország (G8) vezetõinek genovai csúcsértekezlete. Ebben kifejezték szándékukat: a globalizáció folyamatába bevonják a legszegényebb országokat is, és együttesen munkálkodnak a Föld légkörének megóvásán.

A G8 folytatni kívánja a csúcsértekezletek sorozatát, noha a genovai incidensek miatt fontolóra veszik, milyen formában rendezzék a jövõben ezeket a fórumokat. "Újító megoldások" keresésére tesznek ígéretet, hogy széleskörû partneri viszonyt építsenek ki mind a civil társadalommal, mind a magánszektorral. Határozottan leszögezik: egy "erõszakos kisebbség" nem akadályozhatja meg, hogy a nagyhatalmak demokratikusan megválasztott vezetõi õszinte és nyílt vitát folytassanak a társadalmaik elõtt álló nagy kihívásokról. A nagyhatalmak a szegénység leküzdésének és a fenntartható fejlõdés szavatolásának a legfõbb eszközét abban látják, hogy a legszegényebb országokat is bevonják a globalizáció folyamatába. A fejlett ipari államok szorosabbra akarják fûzni együttmûködésüket a fejlõdõ országokkal – áll a dokumentumban. Ami a legszegényebb országokat sújtó adósság csökkentését illeti, a "nagyok" készek tovább haladni ezen az úton. Hozzáfûzik azonban: az adósság-elengedés pusztán egy a sok intézkedés közül. A csúcs résztvevõi nem jutottak közelebb egymáshoz az üvegház-hatású gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzõkönyvvel kapcsolatos nézetkülönbségek elsimításában. A közleményben leszögezték ugyan, hogy együttes erõfeszítések révén csökkenteni kell e káros anyagok légköri kibocsátását, de a módszerek tekintetében fennmaradtak az ellentétek ugyanakkor olyan formulát választottak, amely azt sugallja, nem történt "szakítás" Európa és az USA között. A nyolcak a világgazdaság jelenlegi "egészségi állapotával" is foglalkoztak, megállapítva, hogy a globális gazdasági növekedés a vártnál lassúbb. Hangot adtak aggodalmuknak a magas és ingatag olajárak miatt, de derûlátóan állapították meg, hogy van alapja a gazdaság talpraállásának. A nagyhatalmak szerint a világgazdasági növekedés idén 3-4 százalékos lesz. A nyolcak a Közel-Keleten egymással szembenálló feleket felszólították, fogadják el a rendezésre vonatkozó nemzetközi elképzeléseket, léptessenek életbe tûzszünetet, és vezessenek be mindkét fél számára elfogadható ellenõrzési mechanizmust. Macedóniával kapcsolatban felszólították a fegyveres csoportokat, hogy szüntessék be tevékenységüket, egyben támogatásukról biztosították a macedón kormányt az ország szuverenitásának megóvására tett erõfeszítéseiben.
A nyolcak vezetõi délutáni együttes ülésük befejeztével átmentek a kikötõben állomásozó, szálláshelyükként szolgáló luxushajóra, ahol kétoldalú megbeszéléseket folytattak.

Genova. A G8-ak vezetõi elhatározták, hogy legközebbi csúcstalálkozójukat – amelynek házigazdája Kanada lesz – a mostaninál szerényebb körülmények közepett rendezik meg. Az elsõ csúcs (akkor még G5) résztvevõi 1975-ben a Párizs melletti Rambouillet városkában gyûltek össze. A nyolc ország állam-, illetve kormányfõi megállapodtak abban, hogy visszatérnek a "rambouillet-i gyökerekhez", azaz lehetõleg igyekeznek a nagyvárosoktól távol megtartani tanácskozásaikat, és a küldöttségek létszámát is korlátozzák. Jean Chrétien kanadai kormányfõ már jelezte: tanulva az utóbbi évek szomorú tapasztalataiból, a 2002-es csúcsot Alberta szövetségi tartomány valamelyik hegyvidéki településén rendezik meg. (MTI)

Minden lépését figyelték

Hága/Belgrád. A volt jugoszláv elnök felesége hazautazott Belgrádba. Mira Markovics férjét, a három hete letartóztatott Szlobodan Milosevicset látogatta meg, aki a Nemzetközi Törvényszék elõtt fog felelni bûneiért. Háromnapos látogatás alatt Markovics csak üvegfalon keresztül láthatta férjét, és telefonon beszélhettek egymással, amit lehallgattak. Mira Markovics két ügyvéddel tegnap hazautazott Belgrádba. Háromnapos hollandiai látogatása után Mira Markovics magánrepülõvel érkezett meg Jugoszláviába. Milosevicset jelenleg Hágában tarják fogva, ahol a hágai Nemzetközi Törvényszék elõtt fog felelni az emberiség ellen elkövetett háborús bûneiért. A holland hatóságok azt fontolgatják, a Milosevics család mely következõ tagja lehet az, akit beengednek az országba, meglátogatni a volt diktátort. Mira Markovics hágai látogatása alatt egyébként minden lépését szigorúan követték. (origo)

Lekapcsolódott az Atlantis a nemzetközi ûrállomásról

Cape Canaveral. Tegnap hajnalban nyolcnapos együttrepülés után levált az Atlantis amerikai ûrsikló a nemzetközi ûrállomásról. Az ûrsikló az Atlanti-óceán északi része fölött kapcsolódott le az ûrállomástól. Az Atlantis magával vitt egy öt és fél méter hosszú, hat és fél tonnás, 164 millió dolláros költséggel készült zsilipkamrát, amely az asztronauták ûrsétáit segíti, s a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) robotkarja segítségével emeltek a helyére.
Az Atlantisz július 12-én indították útnak, és július 14-én kapcsolódott össze az ûrállomással. A harmadik és egyben utolsó ûrsétájukat szombaton tették az ûrhajósok. Az Atlantis mostani útja nem volt mentes az izgalmaktól. A múlt hét elején megszólaltak a riasztók, mert hûtõfolyadék-szivárgást észleltek az ûrállomás és a frissen felszerelt zsilipkamra között. A szombati ûrséta közel félórát késett, akkor a zsilipkamra nem mûködött megfelelõen. Az ûrállomás orosz parancsnoka búcsúzáskor egy-egy ezüstmedált tûzött az öt ûrhajós ruhájára, köszönetként az élelmiszerekért és a tisztasági kellékekért. Az ûrsikló várhatóan holnap a hajnali órákban tér vissza a Földre.

Három sérültje van a rendõrök és a feketék összetûzésének

London. Az elmúlt hetekben lezajlott észak-angliai etnikai zavargások után szombaton Londonban is hasonló, bár egyelõre a korábbiaknál jóval kisebb méretû utcai csata zajlott rendõrök és tüntetõk között. A vandalizmusba torkolló összecsapás elõzménye az a békés megemlékezés volt, amelyet a zömmel feketék lakta dél-londoni kerületben, Brixtonban tartottak néhány tucatnyian egy minap tévedésbõl agyonlõtt, négygyermekes helyi fiatalember emlékére. A Nagy-Britanniában szokatlan, amerikai stílusú rendõri fellépés után péntek éjjel emlékezõ és tiltakozó, ám végig békés gyûlést tartott a helyi fekete közösség az incidens helyszínén egyebek mellett azt kifogásolva, hogy az alighogy elkezdett vizsgálatot az illetékes ügyész azonnal jövõ februárig elnapolta, majd egy csoport fiatal rombolásba és gyújtogatásba kezdett a brixtoni utcán. A rendõrökkel vívott csatában hárman sérültek meg, köztük két rendõr súlyosan: egyiküket, egy rendõrnõt többszörös kartöréssel, egy rendõrt pedig koponyatöréssel vittek kórházba.

II. Simeon volt bolgár cár bemutatta kabinetje tagjait

Szófia. A bolgár kormányfõjelölt, II. Simeon volt cár átadta a köztársasági elnöknek az új kormányt alkotó miniszterek névsorát. A külügyminisztérium élére Szolomon Paszi kerül, egy nem kormányzati szervezet elnöke, amely Bulgária NATO-csatlakozásán munkálkodik. Gazdasági miniszternek és miniszterelnök-helyettesnek egy 31 éves pénzügyi szakértõt jelölt a Szimeon Szakszkoburgotszki polgári nevet felvett volt uralkodó. A tisztség várományosa a feltörekvõ piacok elemzõjeként ismert Nikola Vaszilev, aki több londoni székhelyû bank munkatársa volt. A pénzügyminiszter a 35 éves Milen Velcsev lesz, a külsõ adósság átütemezésének specialistája, aki korábban a londoni Merryl Lynch hitelminõsítõ intézetben is dolgozott. A törvényhozás holnap szavaz bizalmat a kormánynak, amelyrõl a hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy a 64 éves kormányfõjelölthöz hasonlóan a jövendõ miniszterek többsége sem rendelkezik politikai tapasztalattal.

Orbán Viktor és Adrian Nastase a héten találkozik

Bukarest. Adrian Nastase román miniszterelnök megerõsítette, ezen a hétvégén találkozni szeretne Orbán Viktor magyar kormányfõvel. A román miniszterelnök kijelentette, bár a magyar státustörvény kérdésében Románia álláspontja nagyon világos, fontos a két ország közötti párbeszéd folytatása. Nastase egy nappal korábban, a román és a magyar miniszterelnök munkatalálkozójának hivatalos bejelentése kapcsán leszögezte, a státustörvény kérdésében nem változott a román álláspont, Romániának megalapozott érvei vannak ebben a kérdésben arra, hogy ne értsen egyet Magyarországgal. Hozzátette, ha ebben a kérdésben nem születik egyetértés a jövõ év elejéig, a román kormány törvényi eszközökkel fogja megakadályozni a magyar jogszabály alkalmazását Románia területén. Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, Magyarország az az ország, amellyel Románia minél tartósabb kapcsolatokat szeretne ápolni, ezért szükséges a párbeszéd.

A romániai "magyar" cigányok is igénylik a státustörvényt

Bukarest. Bár a nagyszebeni "cigánykirály" ellenzi, az Erdélyben élõ cigány közösségek vezetõinek többsége hajlik arra, hogy a Romániában élõ és magyarul beszélõ cigányok igényeljék a státustörvény alapján a magyar igazolványt, derül ki a Krónika címû erdélyi lap összeállításából. A hivatalos román statisztikai adatok ugyancsak 409 ezer fõre teszik a romániai cigány kisebbség lélekszámát, ennek ellenére senki nem vitatja Romániában, hogy a mintegy 3 millió fõre becsült cigányság alkotja a legnagyobb nemzeti kisebbséget az országban.
A romániai cigányság vezetõje, a Nagyszebenben élõ Florian Cioaba kifejtette, a magyar igazolványok bevezetése nagyfokú (magyar) asszimilációt eredményezne a romániai cigányság körében. Attól tart, hogy a státustörvényben megfogalmazott kedvezmények hatására a romániai cigányság lélekszáma jelentõsen csökkenne, a magukat magyaroknak vallók száma akár 5 millióra is nõne. A megszólaltatott Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyei cigány vezetõk többsége viszont úgy nyilatkozott: azt tanácsolják közösségük tagjainak, hogy igényeljék majd a magyar igazolványt. Szavaikból kiderült, hogy az itteni cigányság jelentõs része már amúgy is Magyarországon vállal munkát, hogy eltarthassa családját.