Hétfő, 2001. július 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 169. szám

Az állam azért kárpótolja az áldozatot, mert csõdöt mondott, nem sikerült megvédenie saját állampolgárát

A természeti katasztrófák, közúti balesetek és fõleg a bûncselekmények áldozatairól gyakran megfeledkezünk. A Segítség az Áldozatoknak polgári társulás õket próbálja felkarolni: pszichológiai és jogi tanácsokkal szolgál. Jana Síposová pszichológussal, a szervezet ügyvezetõ igazgatójával beszélgettünk.

Önök az áldozatokat segítik. Az ember azt gondolná, elég a bûnösöket megbüntetni...
A bûncselekmények elkövetõire odafigyel a társadalom, garantálják emberi jogaikat. Rengeteg pénzt költenek az elfogásukra, a bírósági tárgyalásra, a büntetésre, a reszocializációra. Az áldozatokról, akik ártatlanul, akaratukon kívül kerültek megalázó, veszélyes helyzetbe, szinte megfeledkezünk. Õket és hozzátartozóikat senki sem védi. Az ügyvédet sem fizeti meg senki, ráadásul nem is szívesen képviselik a bûncselekmények áldozatait, mert az nem attraktív számukra.
Nem az állam feladata lenne védeni az áldozatokat?
Tulajdonképpen a kormányzaton kívüli szervezetek helyettesítik az államot. De talán nem is lenne jó, ha az állam nyújtana ilyen szolgáltatást. Az állam saját magával nem fog szembeszállni. Polgári szervezetként gyakran bíráljuk az állami hatóságok lépéseit.
Az áldozatok kárpótlása azonban mindenképpen az állam feladata.
Ez nálunk nem mûködik. Megpróbálják törvénybe iktatni az erõszakos bûncselekmények áldozatainak kárpótlását, de elõbb a kárpótlás alapfilozófiáját kell megváltoztatni. Szlovákiában az illetékesek csak a keletkezett anyagi kárt ismerik el, erkölcsi kártérítésrõl szinte hallani sem akarnak. Tudatosítani kellene végre, hogy az állam nem az elégett ruhákért, autóért, a temetés magas költségeiért, hanem azért kárpótolja az áldozatot, mert csõdöt mondott, mert nem sikerült megvédenie saját állampolgárát.
Ha erkölcsi kárpótlásra nem is, legalább tanácsadásra idén a belügyminisztérium már elkülönített bizonyos összeget.
A kormány tartalékaiból csak júniusban hagyták jóvá, hogy minden kerületi székhely 300 ezer koronát kapjon tanácsadói központok kialakítására. A pénzt még nem kapták meg a városok, ám ez év végéig fel kell használni.
Milyen problémákkal fordulnak önökhöz az emberek?
Jelenleg körülbelül száz ügyfelünk van, és nagyon eltérõek az esetek. Megkeresett bennünket egy meggyilkolt családapa felesége, vagy említhetném a kert miatt egymást halálba kergetõ szomszédokat, de van olyan is, hogy a férjet veri a felesége. Egy hölgyet elütött az autó, a biztosító mégis tõle követeli az autón keletkezett kár kifizetését, és még sorolhatnám. Nem az a célunk, hogy mi oldjuk meg a problémákat. Tanácsot adunk, és csak akkor vesszük kezünkbe a dolgot, ha az ügyfél egyedül nem boldogul. Olyankor jogi képviseletet is biztosítunk, az áldozatot elkísérjük a tárgyalásra.
Senki sem születik gyilkosnak, fajgyûlölõnek, az erõszakosságra való hajlam mégis mindenkiben benne van. Hogy ez felszínre kerül-e, az csak rajtunk múlik. Amíg az emberek fejében nem történik változás, nehéz megvédeni az áldozatokat. Ön szerint mi lehet a megoldás?
Nagyon egyszerû: a tízparancsolatban minden benne van. Állandóan új törvényeket gyártunk. Minél több van belõlük, annál nehezebb ellenõrizni betartásukat. Az emberek sajnos mindig borsot akarnak törni egymás orra alá. Ez a politikában a legszembetûnõbb, és a rossz példa láttán nehéz pozitív változásra számítani. Elfelejtettük a legalapvetõbb erkölcsi értékeket.
Nem csak politikusaink mutatnak rossz példát. Paradox módon a rendõrök, akiknek védeniük kellene bennünket, maguk is erõszakosan viselkednek, gondoljunk csak Karol Sendrei esetére.
Társadalmunkban erõs a hatalomvágy, hogy megmutassuk, ki ki fölött uralkodik. A rendõrök is talán az erejüket fitogtatják, akivel szembekerülnek; vagy megijed és csendben szenved, vagy a rendõri brutalitás benne is erõszakot vált ki. Eszünkbe sem jut a békés megegyezés. Cselszövéseket, jogi trükköket keresünk, ahol csak lehet. Elcsépelten hangzik, de nem vagyunk õszinték, és elfelejtettük a mondást: amit nem szeretnél, hogy mások neked csináljanak, azt te se csináld embertársaidnak.
Amíg nem jutunk el ehhez a felismeréshez, addig mégiscsak törvényeket kell alkotni. Jogrendünk elég hézagos, most zajlik a büntetõjog módosítása. Hol vannak még tartalékok, min kellene változtatni?
Mindenképpen változtatni kell az áldozatok jogi helyzetén. Például a gyerekeket csak egyszer kellene kihallgatni. Lehetõvé kellene tenni a közvetett vallomástételt, hogy az áldozat a bíróságon ne legyen kitéve további lelki traumának, ne lehessen megfélemlíteni. A kihallgatáson pszichológus is részt vehetne. A bíróság azonnali elõzetes intézkedéseket foganatosíthatna, mellyel véget vethetne a családon belüli erõszaknak, és megkímélné a feleséget vagy a gyerekeket a további szenvedéstõl. Törvényeink szerint hónapokig is eltarthat, amíg az erõszakos családtagot eltiltják áldozatától. Közben az áldozat elveszíti kezdeti bátorságát, és mivel a társadalom is mintha az erõszakoskodónak adna igazat, inkább tûri a szenvedést. A családon belüli erõszakot társadalmunk magánügyként kezeli.
Mit tehet egy nõ, aki fél a rendõrségtõl, nem mer feljelentést tenni, ráadásul szégyenli helyzetét, nem képes beszélni embertelen helyzetérõl?
Ilyen áldozatoknak találták ki a tanácsadó központokat. Az elsõ lépés a legnehezebb. Ha sokáig habozik, elveszíti önbizalmát, kételkedik a tervezett lépés helyességében. Bûntudata támad, vajon nem õ idézte-e elõ a bajt. Az áldozatoknak is joguk van a méltóságteljes életre, hogy tiszteljék õket és bízzanak bennük. Csak azt tudom tanácsolni, ne adják fel, és tegyék meg az elsõ lépést: keressenek fel egy szakembert. Ha az állami szervekben nem bíznak, akkor forduljanak polgári szervezethez.

Pavol Hrusovský szerint nem valószínû, hogy még ebben a választási idõszakban külön Szepes megyét lehet kialakítani

Szepesváralja. Kartonpapírból készült falat – a Szepesség ésszerûtlen kettévágásának jelképét – döntötték le tegnap a fiatal kereszténydemokraták a Szepességi vár alatt. A tiltakozó akción a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke is megjelent. Pavol Hrusovský szerint azonban nem valószínû, hogy még ebben a választási idõszakban külön Szepes megyét lehetne kialakítani, az errõl szóló ígéreteket ezért nem kell komolyan tartani.
A kereszténydemokraták poprádi szervezetének alelnöke beszédében kiemelte: a remény hal meg utoljára. A ledöntött fal helyén egyébként az egyesített régiót szimbolizáló oszlopot állítottak fel. (TASR)

Fõleg román állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot az év elsõ felében

Budapest. Az idei év elsõ felében 4042 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 2470-en Romániából települtek át – derül ki a magyar Belügyminisztérium statisztikájából. A Romániából érkezõk után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmagasabb, õk 733-an vannak, majd az Ukrajnából áttelepülõk következnek 465-en. Szlovákiából hatvanhatan kaptak magyar állampolgárságot.
Az év elsõ hat hónapjában magyar állampolgárságot kapott hatvanöt orosz, hét bolgár, huszonöt horvát, negyvenhárom lengyel, négy szíriai, tíz vietnami, két görög mellett tizenöt német, valamint hat kazah állampolgárságú személy. A teljesség igénye nélkül az elsõ hat hónapban többek között 3-3 afgán, mongol, svájci, 2-2 belorusz, jordán, líbiai, örmény, pakisztáni, türkmén, továbbá 1-1 angolai, bissau-guineai, bolíviai, ciprusi, egyiptomi, ecuadori, jemeni és svéd "vált magyarrá".
Érdekesség, hogy hatvanegy, igazolt külföldi állampolgársággal nem rendelkezõ, úgynevezett hontalan kérelmét is elfogadta a köztársasági elnök. Az év elsõ felében összesen 2949 elintézett honosítási, illetve visszahonosítási kérelemmel foglalkozott a hivatal. Ebbõl 2250 esetben megtörtént a honosítás, 522 ügyben pedig a visszahonosítás, míg 177 kérelmet elutasítottak.
A honosítási, visszahonosítási kérelmek között elsõ helyen a magyar származás (1675) állt, míg a háromszázharminchat esetben a pozitív döntés a házastárs magyar állampolgársága miatt született meg, de ötvenhat esetben a kiskorú gyermek magyar állampolgársága játszott közre.

Orság halálának oka

Pozsony. Két méter átmérõjû, körülbelül ötven centiméter mély krátert vájt a földbe az a robbanás, amely kioltotta Lubomír Orsag életét Macedóniában. Az EU-megfigyelõként szolgálatot teljesítõ szlovák férfi, svéd kollégájával együtt autóstul egy mély szakadékba zuhant, halálukat a zuhanás következtében elszenvedett sérülések okozták.
Lubomír Orság földi maradványait ma este szállítják Szlovákiába. (ú)

Több száz leszármazott a romközségben

Derenk. Lengyel–magyar búcsút tartottak tegnap a magyar–szlovák határtól néhány méterre lévõ egykori Torna vármegyei Derenken, ahol hat évtizede még négyszázötven Lengyelországból három évszázaddal ezelõtt betelepedett lengyel élt. A falu ma néptelen romközség. Derenken tizenegy éve rendez minden júliusban búcsút az országos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat. Lengyelországból – ahová Derenk lakóit 1941 és 1943 között kitelepítették – a mostani találkozóra is sok száz leszármazott érkezett autóbuszokkal, vonaton és saját autókkal, hogy tisztelegjen az õsök emléke elõtt. A római katolikus templom helyén 1943-ban állított keresztnél és az 1994-ban épített aprócska kápolnánál emlékeztek a lengyel elõdökre, akiknek azért kellett elhagyni falujukat, mert a település Horthy Miklós vadászterületének túl szoros szomszédságában élte életét.

Furcsa szerzõdések köttetnek a Nyitrai kerületben

Nyitra. A jó erkölcsöket sértõ szerzõdéseket írat alá a Nyitrai kerületben mûködödõ néhány utazási iroda – derül ki a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet felmérésébõl. Stefan Misovic jogász közölte: négy helyen feltételül szabták, hogy az ügyfél csakis az Allianz vagy az Union biztosítónál köthet balesetbiztosítást. Ez ellenkezik a szabad választás elvével – állítja Misovic. Néhány utazási iroda még akkor is pénzt kért az ügyfelektõl, amikor az általuk meghirdetett árú számlát azok már teljesen kiegyenlítették, pusztán a korona árfolyamának vagy az üzemanyag árának változására hivatkozva. Sokszor fenntartották a jogot a szálláshely és az elutazás idõpontjának megváltoztatására, ez pedig egyenesen a polgári törvénykönyvbe ütközik.

RÖVIDEN

Pozsony. Októbertõl újra felvételi elõkészítõ tanfolyamokat indít a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EU). Fõleg a végzõs középiskolások érdeklõdésére számítanak, de szívesen várnak bárkit, aki 2002-ben náluk kíván felvételizni. A hatvanórás kurzus keretében idegen nyelvet, közgazdaságtudományi alapismereteket és matematikát oktatnak. Az érdeklõdõk az alábbi telefonszámokon kaphatnak felvilágosítást: 02/5441 1386, 5441 2608. (SITA)

Pozsony. Ha a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) tagja alkohol vagy más ajzószer befolyása alatt nyilvánosan szerepel a jövõben, akár el is búcsúzhat tisztségétõl. Morális kódexet készítenek az SDL fiatal képviselõi. Benne egyebek között szerepel egy érdekes tétel: ha egy tag bizonyos idõn belül nem igazolja vagyona eredetét, távoznia kell. Ismeretes, az SDL által delegált volt védelmi miniszter, Pavol Kanis is villaépítés miatt volt kénytelen lemondani. A szóban forgó erkölcsi kódexszel a párt országos tanácsa augusztusi ülésén foglalkozik majd, valószínûleg már az SDL rendkívüli közgyûlésén elfogadják. (TASR, ú)

Pozsony. Az év második negyedében összesen 489 kérelem érkezett a kormányhivatal ellenõrzési osztályához; ebbõl 253 petíció, 64 panasz, a maradék 133 pedig felkérés ellenõrzésre, értesítõ, stb. A legtöbb kérelmet (pontosan 284-et) egyenesen a kormányfõnek címeztek a polgárok, a legkevesebbet – mindössze huszonötöt – a négy miniszterelnök-helyettesnek. Az adatokat összehasonlítva az elõzõ negyedév eredményeivel kiderül: hetven százalékkal csökkent a kérelmek száma, ám a márciusig terjedõ idõszak már hagyományosan a szakszervezetek idõszaka: 1804-bõl 1511 petíciót küldtek a vasutasok szakszervezeteinek képviselõi. (SITA)

Budapest. Téves felvételi ponthatárok jelentek meg az egyik internetcímen, erõsítette meg az Országos Felsõoktatási és Felvételi Iroda (OFI). A tájékoztatás szerint a www.palya.hu oldalon szereplõ számok egy része eltér a hivatalos ponthatároktól. Az OFI kéri az érdeklõdõket, hogy csak a hivatalos honlapon szereplõ adatokat tekintsék hivatalosnak. Ennek címe: www.felvi.hu. (MTI)

San Jose. 1986 óta elõször csökkent az eladott számítógépek száma a világon. 2001 második negyedévében ugyanis mindössze 30,4 millió számítógép talált gazdára, ez 1,9 százalékos mínuszt jelent. Az USA-ban 6,1 százalékos csökkenésrõl szólnak a felmérések, ám Latin-Amerika piacain tízszázalékos növekedést mutattak ki éppen az USA hatására. A Dell volt az egyetlen, amely 20,2 százalékkal több számítógépet tudott eladni március óta, mint az azt megelõzõ három hónapban. (TASR)

Pozsony. Milan Krajcovic és Viera Sotáková – a kassai fõpolgármesteri hivatal két alkalmazottja – ideiglenesen a köztársasági elnöki irodánál is dolgozik; havi bérük 53 100 és 34 120 korona. Az elnöki hivatalban végzett számvevõszéki (NKÚ) vizsgálat több hiányosságra is rámutatott: a szerzõdésükben nincs tisztázva, hogy a különbözõ járulékokat kinek kell fizetnie utánuk, sõt az sem, hogy az említett két összeg bruttó vagy nettó bért jelent-e. (SITA)