Szombat, 2001. július 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 168. szám

Nem könnyû amerikai beutazási engedélyhez jutni

Az Egyesült Államok bevándorlási törvénye értelmében minden vízumigénylõrõl azt kell feltételezni, hogy illegálisan munkát akar vállalni Amerikában vagy emigrálni kíván. Sokan nem tudják eloszlatni a külképviseleti hivatal gyanúját, ezért nem kapnak vízumot.

Árpád kétgyermekes családapa, lakása, jól fizetõ állása van. Már járt az Egyesült Államokban, most is a kinn élõ testvérét szerette volna felkeresni. Nem tehette, mert nem kapott vízumot. Katalin hajadon, nem lakástulajdonos. Életében elõször kért vízumot, õ is testvérlátogatóba készült Amerikába. Neki sikerült. Tegnap szembesítettük a fenti két valós esettel az Egyesült Államok pozsonyi konzulját. "Sajnos, nincs kristálygömbünk, hogy az igénylõk gondolataiban olvassunk. Bárcsak megtehetnénk" – mondta az Új Szónak Sara E. Pottert, aki állítja, senkit sem utasítanak el személyes meghallgatás nélkül, ahol megpróbálják kiszûrni azokat, akik dolgozni akarnak Amerikában vagy le akarnak ott telepedni. "A szövetségi törvény értelmében ha bármilyen kétség felmerül az igénylõ tisztességes szándéka felõl, el kell utasítanunk a vízumkérelmét" – tájékoztatott a konzul. Figyelmeztetett: nem a kérelmek elutasítása, hanem a vízumok kiadása a feladatuk. Meg kell azonban tagadniuk a beutazási engedélyt azoktól, akik nem tudják meggyõzni õket arról, hogy nem akarják megszegni az amerikai törvényeket. A vízumosztály vezetõje egyetértett felvetésünkkel, hogy az amerikai bevándorlási törvény vonatkozó rendelkezése ellentétben áll az ártatlanság vélelmével.
Az Új Szó értesülései szerint évente körülbelül 14 ezer vízumkérelmet utasítanak el Pozsonyban. Sara E. Potter ezt nem tudta megerõsíteni, azt azonban elmondta: évente átlagosan 25 ezer kérvényt iktatnak. A konzul cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint naponta egy bizonyos számú vízumkérelmet kötelezõen el kellene utasítaniuk, azt azonban megerõsítette: a sikertelen igénylõknek nem mondhatják el, miért nem kaphatnak vízumot.
Az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségén 45 dolláros illetéket kell fizetni, amelyet akkor sem kap viszsza az igénylõ, ha elutasítják kérelmét. Aki nem jár sikerrel, az személyesen csak egy év elteltével, írásban azonban azonnal próbálkozhat. A legnagyobb esélye annak van, aki minél több dokumentummal (bankszámla- és telekkönyvi kivonat, munkáltatói bizonylat) bizonyítja pénzügyi helyzetét.
Árpád esete azonban bizonyítja: senki sem lehet biztos a dolgában.

Peter Magvasi miniszter úgy véli, hogy reálisnak tûnik az októberi nyugdíjemelés

Pozsony. Reálisnak tûnik az elképzelés, hogy októberben ötszázalékos nyugdíjemelést hajtsanak végre, amelyet 2002 júniusában újabb emelés követhet – közölte Peter Magvasi munka- és szociális ügyi miniszter a gazdasági és szociális érdekegyeztetõ tanács tegnapi ülése után. A szakszervezetek ugyan 10 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaznak, ám erre nincs meg a pénzkeret. Magvasi szerint a mérsékeltebb emelés is lehetõvé teszi, hogy a nyugdíjak és az átlagbérek közötti különbség ne növekedjen. A nyugdíjkorhatár várható emelésének mértéke terén nincs egyetértés a partnerek között, mivel a szakszervezetek mereven elzárkóznak a jelenlegi korhatár (férfiaknál 60, nõknél 57 év) emelése elõl. A munkaügyi miniszter közölte: az emelés ennek ellenére elkerülhetetlen, a szaktárca már több forgatókönyvet is kidolgozott; az egyik szerint a nõk és a férfiak esetében egységesen állapítják meg a nyugdíjba vonulás idejét. A minimálbérek növelése terén a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselõi nem jutottak közös nevezõre: az érdekvédelmi szervezetek 5030 koronát javasolnak, a munkáltatók és a kabinet pedig csak 4920 koronát. A tanács nem vitatta meg az egyik legfontosabb programpontként feltüntetett 2002-es állami költségvetés kormánytervezetét, mivel a szociális partnerek még nem tanulmányozták át az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, továbbá az ülésrõl hiányzott Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes és Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. (shz)

Pozsony. Peter Magvasi szerint az elmúlt négy évben az öregségi nyugdíjak és az átlagbérek közötti különbség nem nõtt, sõt csökkent. A miniszter adatai szerint 1997-ben a nyugdíj az átlagbér 44,7%-át tette ki, 1998-ban ez az arány 44,9%, 1999-ben 45,5%, 2000-ben pedig 47,1% volt. Beismerte, a viszonylagos aránynövekedés annak köszönhetõ, hogy az elmúlt két évben országos szinten csökkentek a reálbérek. (só)

Roma történelem: mégis kapható a boltokban a nagy vihart kavaró Mann-mû; õsszel újabb kiadvány jelenik meg

Pozsony. "Hivatalosan az adatvédelmi biztos betiltotta Arne Mann Roma történelem címû könyvét, viszont Ernest Valko ügyvéd javaslatára újrandítottuk a terjesztést. Gyakorlatilag májustól újra forgalomban van a könyv, a boltokban is kapható" – cáfolta Ferenczy Norbert, a Kalligram Kiadó könyvterjesztõje Alexander Patkoló roma politikus állítását, mely szerint a könyvet az adatvédelmi biztos utasítására nem szabad árusítani. A Kalligram mindaddig nem szünteti be a könyv forgalmazását, amíg valaki bírósághoz nem fordul. A biztos nem utasította a kiadót, csak javasolta a terjesztés felfüggesztését. René Luzica etnológus lapunknak elmondta, a mû olvasásakor nem érezte, hogy fajgyûlöletet szítana, és szerinte Arne Mann-nak ez nem is állt szándékában. "Inkább az volt az érzésem, hogy túlságosan naiv formában íródott. Mintha írástudatlanoknak, félig analfabétáknak készült volna, miközben a címlapon az áll: általános és középiskolai használatra. A középiskolásoknak ez biztosan nem elég" – mondta. Szerinte a romákról nem kizárólag roma szerzõnek kell írnia, nem is függetlenséggel takaródzó nem romának, mert az egyoldalú, individuális véleménynyilvánítás lenne. Legjobb a csapatmunka. "Õsszel kellene megjelennie annak a könyvnek, melyet a nyitrai roma tanszék vezetõjével írtunk. Ez taktikusabb, mert egy roma és egy nem roma szerzõ közös mûve. Mann sem akart semmi rosszat, de sikertelenségéhez hozzájárult az is, hogy a romák ellenszenvvel viseltetnek iránta" – véli az etnológus.

Aknára futott a szlovák Lubomír Orsag és a norvég Bjarte Gundersen gépkocsija

Szkopje/Pozsony. Meghalt egy szlovák és egy norvég EU-megfigyelõ Macedóniában. Lubomír Orsag alezredes Bjarte Gundersennel és Valon Sadik albán tolmáccsal Tetovo környékén tûnt el csütörtökön. A pozsonyi védelmi minisztérium közölte: a megfigyelõk gépkocsija valószínûleg aknára hajtott, majd szakadékba zuhant. Nem tudni, hogy szerencsétlen véletlenrõl vagy albán szeparatisták merényletérõl van szó. Olyan helyen tartózkodtak, ahol gyakran csapnak össze a macedón kormányerõk és az ellenük harcoló albán szakadárok. A megfigyelõk csütörtökön délután indultak útnak. Egy erõs robbanás után megszakadt velük az összeköttetés, és a keresésükre induló katonák már csak a holttestüket találták meg. Mikulás Dzurinda kormányfõ részvétét fejezte ki az elhunyt szlovák megfigyelõ családjának. (m; ú)

Pénzügyi alap a világ legsúlyosabb járványos betegségeinek visszaszorítására

Genova. Késéssel vette kezdetét tegnap a hét legfejlettebb ipari hatalom vezetõinek munkaebédje, s addigra a város néhány pontján már lezajlottak az elsõ összecsapások a globalizációellenes tüntetõk és a rendfenntartó szervek között.
A házigazda Silvio Berlusconi olasz kormányfõ köszöntötte vendégeit: George Bush amerikai elnököt, Koidzumi Dzsunicsiro japán, Jean Chrétien kanadai kormányfõt, Jacques Chirac francia elnököt, Gerhard Schröder német kancellárt és Tony Blair brit miniszterelnököt. Vlagyimir Putyin orosz elnök délután csatlakozott a hetekhez. Kofi Annan ENSZ-fõtitkár és néhány harmadik világbeli ország vezetõje is megjelent az esti programon, amelyen bejelentették a világ legsúlyosabb járványos betegségeinek visszaszorítására hivatott pénzügyi alap létrehozását. Délután egy tüntetõ életét vesztette és tucatnyian sérültek meg, amikor a globalizációt ellenzõ szélsõséges csoportok több ezer tagja megpróbált behatolni a csúcsnak otthont adó városközpontba, a hatóságok által elzárt "vörös zónába". Az áldozat halálának körülményei ismeretlenek voltak, egyes hírek szerint fejlövést kapott. Az antiglobalista csoportok radikális szárnya, a "fehér köpenyesek" több mint négyezres serege a lezárt körzetnél botokkal és kövekkel támadt a rendõrökre, akik könnygázzal válaszoltak. Akcióba léptek a zöldeket és az ortodox kommunista párt ifjúsági szervezetét, a "szociális központokat" képviselõ tüntetõk is. A város egy másik pontján a Black Block elnevezésû anarchista szervezetek tagjai próbáltak bejutni a lezárt területre. Az összecsapások érintették a pacifista tüntetõket is, akik békés ülõsztrájkot folytattak, amikor a rendõrség könnygázt vetett be. Az egyik külvárosban talpig feketébe öltözött anarchisták kifosztottak egy élelmiszer-áruházat, és megrongáltak egy benzinkutat. A sebesültek között egyébként találtak egy 42 éves, civil ruhás csendõrt is, aki a lázadók oldalán sérült meg. (m)

Genova. Jókora késéssel érkezett a csúcsértekezlet helyszínére az EU-t képviselõ Guy Verhofstadt belga miniszterelnök és Romano Prodi, a brüszszeli bizottság vezetõje. Repülõgépük ugyanis egy technikai probléma miatt kénytelen volt visszafordulni Brüsszelbe, ahonnan aztán egy másik géppel utaztak az olasz városba. (m)