Csütörtök, 2001. július 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 166. szám

A Szociális Biztosító szerint az esetleges októberi nyugdíjemelésre is van pénz

Pozsony. A Szociális Biztosító az esetleges októberi nyugdíjemelés többletterheit is el tudná viselni – közölte tegnap Miroslav Knitl, az intézmény igazgatója.

A folyamatos finanszírozás érdekében az eddiginél lényegesen hatékonyabbá kell tenni a kinnlevõségek behajtását; jelenleg a biztosítónak több mint 50 milliárd koronával tartoznak. Az 1 százaléknyi nyugdíjemelés havi 60 millió korona többletkiadást jelent, vagyis a tervezett 5 százalékos nyugdíjemelés 300 millió koronás pluszköltséget gerjeszt. Az akadozó befizetések ellenére a biztosító – ha a kormány így dönt – képes akár már októbertõl állni az 5 százalékos emelést; ez 2001-ben 900 millió korona pluszkiadást jelent. A biztosító jövõre legfeljebb 10 milliárd korona deficitet vár, a hiány az állami befizetések és a nyugdíjemelés mértékétõl függ. Az állami befizetések viszont évrõl évre vékonyabban csordogálnak, például napjainkban több mint 400 ezer, tartósan munkanélküli esetében az állam nem fizeti a társadalombiztosítási díjat. Mindez azt eredményezheti, hogy az érintettek a késõbbiekben nem öregségi, hanem csupán szociális nyugdíjat kapnak. A kettõ között jelentõs a különbség, hiszen az átlagos öregségi nyugdíj napjainkban 5400 korona, az elõbbi viszont alig lépi túl a 3700 koronát.
A Szociális Biztosítónak az állami és magáncégek, a vállalkozók több mint 50 milliárd koronával tartoznak. Az intézmény a szociális ellátás zökkenõmentes finanszírozása érdekében intenzívebbé teszi kinnlevõségeinek behajtását; Knitl szerint már akkor elégedettek lennének, ha a tartozások legalább 10%-át behajtanák. A vállalatok 13,557 milliárd koronával tartoznak, ebbõl 11,8 milliárdot a napjainkban már csõdeljárás alatt levõ cégek halmoztak fel, 411 milliót pedig a jól mûködõ, nyereséges, ám a befizetéseket elhanyagoló cégek. Egyébként a legnagyobb adós az állam, mivel az adósok listáját vezetõ szervezetek élén a vasút és az egészségügyi intézmények állnak. Legkésõbb július 30-áig az adósok listáját is közzéteszik; minden olyan céget feltüntetnek, amely legalább 100–500 ezer koronával tartozik. E lélektani nyomás mellett a biztosító elengedi az 1998. június 30-a után felhalmozott késedelmi kamatot, ha az adós legkésõbb 2001. október 31-ig kifizeti hátralékát. Knitl szerint ez a módszer mintegy 0,5 milliárd korona befizetését eredményezheti.

Nem foglalkoztak a tandíjakkal, elõbb a Koalíciós Tanács tárgyal a kérdésrõl

Pozsony. Elnapolta a kormány a felsõoktatási tandíjak bevezetésérõl szóló javaslat megvitatását. Milan Ftácnik oktatási miniszter kérésére ugyanis lekerült a napirendrõl a tandíjfizetés lehetséges változatait részletezõ elemzés. A kabinet nem foglalkozott a hallgatók szociális helyzetének javítását célzó javaslattal sem. Mindkét dokumentum az új felsõoktatási törvény tervezetének szerves részét képezi. A szakminisztérium három megoldást javasol. Az egyik szerint a nappali (4400–8800 koron) és a levelezõ tagozaton (4400–17 600 korona) is lenne tandíj, a második szerint csak a levelezõ tagozatosok fizetnének. A harmadik elképzelés szerint egyáltalán nem vezetnék be a tandíjat. Ftácnik úgy véli, a lehetõségeket augusztusban a Koalíciós Tanácsnak kell megvitatnia. Az elsõ megoldást a kormánypártok többsége azzal a feltétellel támogatja, hogy jól mûködõ ösztöndíj- és diákkölcsön-rendszer épül ki. Az MKP is csak akkor ért egyet a tandíj bevezetésével, ha a hátrányos szociális helyzetû diákoknak megfelelõ rendszert alakítanak ki. Az MKP a harmadik változatot is elképzelhetõnek tarja. A baloldal a díjmentes oktatást szorgalmazza. (sza)

Módosul a hozzáadottérték-adóról és a betétvédelemrõl rendelkezõ jogszabály

Pozsony. Többrendbeli törvénysértést, rossz gazdálkodást és túlzott költekezést állapított meg az Állami Segélyhivatalnál végzett könyvvizsgálat – tájékoztatott Brigita Schmögnerová. A pénzügyminiszter úgy véli, a hivatalvezetõnek önként kellene távoznia tisztségébõl. "Ez a legegyszerûbb megoldás. A vonatkozó törvény szerint a minisztérium nem menesztheti, hiszen a parlament választotta. Szóba jöhet a bírósági eljárás is, de az hosszadalmas lenne" – mondta. Több mint 330 ezerrel gazdálkodtak helytelenül, és körülbelül hárommilliót költöttek el jogtalanul. A könyvelés szerint több kiadványt is vásároltak a sidneyi olimpiáról. Néhányan a megérdemeltnél több fizetést, indokolatlanul magas jutalmat kaptak.
A miniszterek jóváhagyták a hozzáadottérték-adóról és a betétvédelemrõl szóló törvény módosítását. Ezentúl a külföldieknek viszszafizetik az ötezer korona fölött vásárolt áruk utáni adót. December 1-jétõl az állam a betétek 90 százalékáért vállal garanciát, éspedig a havi átlagbérek harmincszorosának megfelelõ értékben. 2002 közepétõl ez a negyvenszeresére emelkedik, uniós csatlakozásunk után pedig 20 ezer euróra. A módosítás a lakás-takarékpénztárak ügyfelei esetében a betétvédelmet a bankok szintjére viszi le.

Bevándorlási hivatalnokok a Prága-Ruzynìi repülõtéren

Prága. Brit bevándorlási hivatalnokok ellenõrzik a Nagy-Britanniába utazókat a Ruzynìi repülõtéren. Az intézkedést azért foganatosították, mert az elmúlt két évben nagyon megugrott a menedéket kérõ csehországi romák száma, emiatt "túlságosan is nagy nyomás nehezedett a brit bevándorlási rendszerre", s London már vízumkényszert fontolgatott a csehek számára. Ales Pospísil külügyminisztériumi szóvivõ szerint az intézkedés hozzájárul annak megakadályozásához, hogy London ne vezessen be vízumkényszert a szigetországba utazó cseh állampolgárok számára. A brit bevándorlási hivatalnokoknak Prágában joguk van megkérdezni a szigetországba utazóktól, hogy útjuknak mi a célja és van-e elegendõ pénzük. Tegnap néhány romát vissza is tartottak. A csehországi romák elsõ úti célja Kanada volt. Az ottawai kormány ezt azzal állította le, hogy vízumkényszert vezetett be. Nagy-Britanniában tavaly havonta 200 cseh akart volna letelepedni. (kj)

Hûtõgyáriak ostromolták a kormányhivatal kapuját

Pozsony. Az egy hónapos szabadságra vonuló minisztereket tegnap tüntetõk "búcsúztatták", ugyanis csaknem háromnegyed órán keresztül tartották tegnap megszállva a kormányhivatal fõkapuját az aranyosmaróti Új Calex alkalmazottai. A hûtõgyári munkások az épület elõtt tüntetve követelték a kabinettõl, hogy foganatosítson olyan intézkedéseket, amelyek a gyár 6 hónapja szünetelõ termelésének felújítását eredményeznék. A cég dolgozói termelnének, állításuk szerint kereslet is van hûtõgépeik iránt, ellenben forgótõke hiányában nem tudnak alapanyagot venni, nem tudják megindítani a termelést. Az alkalmazottak elégedetlenek a cég vezetõivel, s menesztésüket követelik. Az Új Calex állami cég, pontosabban a Szlovák Konszolidációs Rt. tulajdonában van. A csaknem háromszáz fõbõl álló tömeg azért döntött a fõkapu megostromlása mellett, mert a kormány tagjai közül senki sem akarta fogadni õket. Mikulás Dzurinda kormányfõ sem méltatta õket figyelemre, pedig alig néhány méterre haladt el tõlük. A kormányõrök és a kivezényelt rendõrök akadályozták meg a tömeget abban, hogy bejusson a fõkapun. Végül a gyár szakszervezeti képviselõivel Brigita Schmögnerová találkozott. "A Szlovák Konszolidációs Rt. mindent elkövet a helyzet mihamarabbi megoldásáért" – mondta a pénzügyminiszter. Szerinte a régi Calex vagyonát az újra kellett volna átruházni. "Utána kell nézni, erre miért nem került sor, mert ez jelentõs mértékben hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához"– jegyezte meg. (gyor; sz-a)

Ivan Lexa nyitott aktái

Pozsony. Továbbra sem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a külföldön bujkáló Ivan Lexa ügyei. Jelenleg csak az biztos, hogy június végén megszüntették a bûnvádi eljárást ifj. Michal Kovác külföldre hurcolásának esetében. A fõváros 3. járásbíróságának hat aktával kellene foglalkoznia, azonban még az esetleges elsõ tárgyalás idõpontja is ismeretlen. A Pozsonyi Kerületi Bíróságra a titkosszolgálat volt vezetõjének három ügye vár, de ott is még csak most tanulmányozzák az iratokat. (s; ú)